A digitális transzformáció soha nem látott ütemben zajlik, és ezzel együtt a vállalatok hálózati és biztonsági igényei is alapjaiban változtak meg. A hagyományos, periméter-alapú biztonsági modellek, amelyek a belső hálózatot védték a külső fenyegetésektől, ma már nem elegendőek. A felhőalapú alkalmazások, a távmunka és a mobil eszközök elterjedése elmosta a hagyományos hálózati határokat, ami új megközelítést tesz szükségessé a biztonság és a hálózatirányítás területén. Ebben a dinamikusan változó környezetben jelent meg a SASE (Secure Access Service Edge), mint forradalmi válasz a modern vállalati igényekre. Ez a modell nem csupán egy technológia, hanem egy stratégiai keretrendszer, amely egyesíti a hálózati és biztonsági funkciókat egyetlen, felhőalapú szolgáltatásban.
A SASE lényegében egy új megközelítést kínál a hálózati biztonsághoz, ahol a felhasználók, eszközök és alkalmazások bárhol is legyenek, biztonságosan és hatékonyan kapcsolódhatnak egymáshoz. Ahelyett, hogy a forgalmat visszavezetnék a központi adatközpontba a biztonsági ellenőrzések elvégzésére, a SASE a biztonságot a forgalom keletkezési pontjához, a felhasználóhoz vagy az eszközhöz közelebb viszi. Ezáltal nemcsak a teljesítmény javul, hanem a biztonsági postura is megerősödik, mivel a védelem konzisztens marad, függetlenül attól, hogy honnan történik a hozzáférés.
Mi az a SASE? A fogalom mélyreható magyarázata
A SASE, avagy Secure Access Service Edge, egy olyan hálózati architektúra, amely a széleskörű hálózati (WAN) képességeket, mint például az SD-WAN (Software-Defined Wide Area Network), és a kiterjedt biztonsági funkciókat, mint a FWaaS (Firewall as a Service), a SWG (Secure Web Gateway), a CASB (Cloud Access Security Broker) és a ZTNA (Zero Trust Network Access), egyetlen, felhőalapú szolgáltatási modellben egyesíti. A Gartner, a fogalom megalkotója szerint a SASE a jövő hálózati és biztonsági paradigmája, amely a digitális transzformáció által támasztott kihívásokra ad választ.
A hagyományos hálózati architektúrákban a biztonsági funkciók jellemzően az adatközpontokban vagy a vállalati hálózat peremén helyezkedtek el. Ez a modell hatékony volt, amíg a legtöbb alkalmazás a belső hálózaton futott, és a felhasználók az irodában dolgoztak. Azonban a felhőbe költöző alkalmazások, a SaaS (Software as a Service) megoldások elterjedése és a távmunka térnyerése megváltoztatta ezt a képet. Ma már a felhasználók jelentős része az irodán kívülről, különböző eszközökkel éri el a felhőalapú erőforrásokat, ami a hagyományos biztonsági modelleket elavulttá teszi.
A SASE lényege, hogy a biztonsági és hálózati szolgáltatásokat a felhasználókhoz és az eszközökhöz a lehető legközelebb, a felhőn keresztül juttatja el. Ez azt jelenti, hogy a biztonsági ellenőrzések nem egy központi ponton, hanem a globális SASE hálózat számos „edge” pontján, azaz peremén történnek. Ez a megközelítés jelentősen csökkenti a késleltetést, javítja a felhasználói élményt és egységes, konzisztens biztonságot biztosít, függetlenül a felhasználó földrajzi helyétől vagy a használt eszköztől.
„A SASE egy olyan felhőalapú architektúra, amely egyesíti a hálózati és biztonsági funkciókat, hogy bárhonnan, bármilyen eszközről biztonságos hozzáférést biztosítson a digitális erőforrásokhoz.”
A modell kulcseleme a globális elosztott hálózat, amely a felhasználók és az alkalmazások közötti leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonalat biztosítja. A SASE szolgáltatók világszerte számos PoP (Point of Presence) pontot üzemeltetnek, amelyek a biztonsági és hálózati funkciókat a lehető legközelebb viszik a felhasználókhoz. Ezáltal a forgalom nem egy központi helyre terelődik, hanem a helyi PoP-on keresztül azonnal ellenőrzésre kerül, és a megfelelő útvonalon halad tovább, legyen szó akár felhőalapú alkalmazásról, akár egy távoli adatközpontról.
A SASE modell komponensei: A teljes kép
A SASE architektúra több kulcsfontosságú technológia konvergenciájából áll, amelyek együttesen biztosítják a robusztus hálózati és biztonsági keretrendszert. Ezek a komponensek nem egyszerűen egymás mellé helyezett megoldások, hanem szinergikusan működnek együtt, hogy egységes és átfogó védelmet nyújtsanak.
SD-WAN (Software-Defined Wide Area Network)
Az SD-WAN a SASE hálózati gerincét adja. Ez a technológia lehetővé teszi a hálózati forgalom intelligens irányítását a különböző kapcsolatokon (MPLS, szélessáv, 4G/5G) keresztül, optimalizálva a teljesítményt és a megbízhatóságot. A hagyományos WAN-nal ellentétben, amely jellemzően drága és rugalmatlan MPLS vonalakra épült, az SD-WAN szoftveresen vezérli a hálózati útválasztást, dinamikusan választva ki a legmegfelelőbb útvonalat az alkalmazásokhoz. Ez különösen fontos a felhőalapú alkalmazások esetében, ahol a közvetlen internet-hozzáférés optimalizálása kulcsfontosságú.
Az SD-WAN a SASE kontextusában nem csupán a forgalom optimalizálásáról szól, hanem arról is, hogy a hálózati perem intelligens módon kapcsolódjon a globális SASE felhőhöz. Ez a kapcsolat biztosítja, hogy a helyi hálózatról érkező forgalom már a belépési ponton megfelelően irányítva és biztonságosan kezelve legyen. Az SD-WAN rugalmassága lehetővé teszi a gyors bevezetést és a könnyű skálázhatóságot, ami elengedhetetlen a modern, dinamikusan változó vállalati környezetekben.
ZTNA (Zero Trust Network Access)
A Zero Trust Network Access (ZTNA), vagy magyarul „nulla bizalom alapú hálózati hozzáférés”, a SASE biztonsági filozófiájának alapköve. A hagyományos modellek a hálózaton belüli eszközökben és felhasználókban megbíztak, feltételezve, hogy ha valaki bejutott a hálózatba, az már megbízható. A Zero Trust elv ezzel szemben azt mondja ki: „Soha ne bízz, mindig ellenőrizz!”
A ZTNA minden hozzáférési kísérletet hitelesít és engedélyez, függetlenül attól, hogy a kérés a hálózaton belülről vagy kívülről érkezik. Ez azt jelenti, hogy minden felhasználó és eszköz identitását folyamatosan ellenőrzik, és csak a minimálisan szükséges hozzáférést biztosítják számukra az adott erőforráshoz. A ZTNA a felhasználó, az eszköz, az alkalmazás és a kontextus (pl. földrajzi hely, idő) alapján hoz döntéseket a hozzáférésről, dinamikusan alkalmazkodva a változó körülményekhez. Ez a megközelítés drasztikusan csökkenti a belső fenyegetések kockázatát és megakadályozza az oldalirányú mozgást a hálózaton belül, még akkor is, ha egy támadó már bejutott az egyik végpontra.
FWaaS (Firewall as a Service)
A Firewall as a Service (FWaaS) a hagyományos hardveres tűzfalak felhőalapú megfelelője. Ahelyett, hogy minden telephelyen vagy adatközpontban külön tűzfalat telepítenénk és üzemeltetnénk, a FWaaS a tűzfal funkcióit a SASE felhőbe helyezi át. Ez azt jelenti, hogy a tűzfal szabályai és politikái központilag kezelhetők, és egységesen érvényesülnek minden felhasználó és eszköz számára, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak.
A FWaaS magában foglalja a fejlett tűzfal képességeket, mint például az IDS/IPS (Intrusion Detection System/Intrusion Prevention System), a mélycsomag-vizsgálat (Deep Packet Inspection) és az alkalmazásszintű szabályozás. Ez a felhőalapú megközelítés nemcsak a menedzsmentet egyszerűsíti, hanem rugalmasságot és skálázhatóságot is biztosít, mivel a tűzfal kapacitása automatikusan alkalmazkodik a változó forgalmi igényekhez.
SWG (Secure Web Gateway)
A Secure Web Gateway (SWG) a webes forgalom védelméért felelős. Ez a komponens valós időben vizsgálja a felhasználók által látogatott weboldalakat és a letöltött tartalmakat, hogy blokkolja a rosszindulatú szoftvereket, adathalász kísérleteket és egyéb webes fenyegetéseket. Emellett lehetővé teszi a webes tartalmak szűrését a vállalati politikáknak megfelelően, megakadályozva például a nem kívánt kategóriájú oldalak látogatását vagy a bizalmas adatok kiszivárgását.
A SASE keretében az SWG a felhőben működik, ami azt jelenti, hogy a webes forgalom már a felhasználóhoz legközelebbi SASE PoP-on keresztül ellenőrzésre kerül. Ez a decentralizált megközelítés biztosítja, hogy a webes biztonság konzisztens maradjon, függetlenül attól, hogy a felhasználó az irodában, otthon vagy utazás közben éri el az internetet.
CASB (Cloud Access Security Broker)
A Cloud Access Security Broker (CASB) a felhőalapú alkalmazások (SaaS, PaaS, IaaS) biztonságát célozza meg. Ahogy egyre több vállalat használja a felhőszolgáltatásokat, úgy válik egyre nehezebbé ezen alkalmazások ellenőrzése és védelme. A CASB láthatóságot és szabályozást biztosít a felhőben tárolt adatok és az ott zajló tevékenységek felett.
A CASB funkciói közé tartozik a felhőalapú alkalmazások használatának monitorozása, a bizalmas adatok védelme