A szakaszos megerősítés egy olyan kondicionálási eljárás, ahol a viselkedés nem minden alkalommal van megerősítve, amikor bekövetkezik. Ezzel szemben a folyamatos megerősítés minden egyes alkalommal jutalmazza a kívánt viselkedést.
A szakaszos megerősítés kritikus szerepet játszik abban, hogy a viselkedés mennyire lesz kitartó és ellenálló a kioltással szemben. Más szóval, ha egy viselkedést nem minden alkalommal követ jutalom, akkor az a viselkedés sokkal tovább fennmarad, még akkor is, ha a jutalom teljesen megszűnik.
Különböző típusú szakaszos megerősítési ütemezések léteznek, melyek mindegyike más-más hatást gyakorol a viselkedésre. Ezek az ütemezések két fő kategóriába sorolhatók: arány alapú és időintervallum alapú ütemezésekre. Az arány alapú ütemezésekben a megerősítés a helyes válaszok számától függ, míg az időintervallum alapú ütemezésekben a megerősítés az idő múlásával van összefüggésben.
A szakaszos megerősítés az egyik legfontosabb tényező abban, hogy a viselkedés hosszú távon fennmaradjon, különösen a való életben, ahol a jutalmak ritkán következnek be minden egyes alkalommal.
Például, egy játékgép működése tökéletes példa a szakaszos megerősítésre. A játékos nem nyeri meg a főnyereményt minden alkalommal, de a váratlan és alkalomszerű nyeremények arra ösztönzik, hogy folytassa a játékot. Ez a véletlenszerűség teszi a játékot addiktívvá.
A pszichológiában a szakaszos megerősítést széles körben alkalmazzák a viselkedés módosítására és a szokások kialakítására. A terapeuták gyakran használják ezt a technikát a szorongásos zavarok kezelésére, a függőségek leküzdésére, és a gyermekek viselkedésének javítására.
A megerősítés alapelvei: Klasszikus és operáns kondicionálás
A klasszikus kondicionálás, melyet Ivan Pavlov nevéhez kötünk, azt mutatja be, hogyan tanulunk meg asszociációkat a környezetünkben lévő ingerek között. Egy semleges inger, például egy csengőhang, ismételt párosításával egy feltétlen ingerrel, például étellel, végül kiváltja a feltételes választ, ami az ételre adott válaszhoz hasonló (pl. nyáladzás).
Az operáns kondicionálás, B.F. Skinner munkásságának alapja, a viselkedés következményeire fókuszál. Eszerint a viselkedéseket megerősítéssel vagy büntetéssel befolyásolhatjuk. A megerősítés növeli a viselkedés valószínűségét, míg a büntetés csökkenti azt. A megerősítés lehet pozitív (valami kívánatos dolog hozzáadása) vagy negatív (valami kellemetlen dolog eltávolítása).
A szakaszos megerősítés az operáns kondicionálás egy speciális esete, ahol a megerősítés nem minden egyes helyes válasz után következik be. Ehelyett a megerősítés csak bizonyos esetekben, előre meghatározott vagy véletlenszerűen történik.
A szakaszos megerősítés erősebbé teszi a tanult viselkedést, mint a folyamatos megerősítés.
Különböző megerősítési ütemtervek léteznek:
- Rögzített arányú (FR) ütemterv: A megerősítés adott számú válasz után következik be. Például, minden ötödik válasz után.
- Változó arányú (VR) ütemterv: A megerősítés átlagosan adott számú válasz után következik be, de a pontos szám változó. Például, átlagosan minden ötödik válasz után, de néha három, néha hét válasz után.
- Rögzített időtartamú (FI) ütemterv: A megerősítés adott időtartam után következik be, feltéve, hogy a viselkedés az időtartam alatt legalább egyszer előfordult. Például, minden öt perc után.
- Változó időtartamú (VI) ütemterv: A megerősítés átlagosan adott időtartam után következik be, de a pontos időtartam változó. Például, átlagosan minden öt perc után, de néha három, néha hét perc után.
Ezek az ütemtervek eltérő viselkedési mintákat eredményeznek. A változó arányú ütemterv jellemzően a legállandóbb és legellenállóbb viselkedést eredményezi a kioltással szemben.
A szakaszos megerősítés típusai: Rögzített arányú (FR) megerősítés
A rögzített arányú (FR) megerősítés a szakaszos megerősítés egyik fajtája, ahol a megerősítés csak egy bizonyos számú válasz után következik be. Másképp fogalmazva, a jutalom vagy pozitív visszacsatolás előre meghatározott számú helyes válaszhoz van kötve. Például, ha egy patkányt FR-5 megerősítéssel képeznek, akkor minden ötödik alkalommal kap táplálékot, amikor megnyom egy kart.
Ez a fajta megerősítés jellegzetes viselkedési mintázatot eredményez. A válaszok száma általában magas, különösen a megerősítéshez közel. A megerősítés után viszont gyakran megfigyelhető egy szünet, amit „megerősítés utáni szünetnek” (post-reinforcement pause) nevezünk. Ez a szünet annál hosszabb, minél nagyobb a válaszok száma, ami a megerősítéshez szükséges.
A rögzített arányú megerősítés hatékony lehet új viselkedések kialakításában és fenntartásában, különösen akkor, ha a feladat egyszerű és egyértelmű. Azonban fontos figyelembe venni, hogy a magas arányszámok (pl. FR-50) frusztrációt és „kiégést” okozhatnak, ami a válaszok számának csökkenéséhez vagy a viselkedés teljes abbahagyásához vezethet.
A rögzített arányú megerősítés lényege, hogy a megerősítés kiszámíthatóan, egy meghatározott számú válasz után következik be, ami magas válaszadási rátát eredményez, de megerősítés utáni szünetekkel tarkítva.
A rögzített arányú megerősítés alkalmazásának gyakorlati példái:
- Gyári munkások: Egy munkás minden 100 legyártott termék után bónuszt kap.
- Értékesítők: Egy értékesítő minden 5 eladott termék után jutalékot kap.
- Diákok: A diák minden 3 elolvasott könyv után kap egy kis jutalmat.
A rögzített arányú megerősítés hatékonysága függ a motivációtól és a feladat nehézségétől. Ha a személy motivált és a feladat nem túl nehéz, akkor ez a megerősítési séma hatékonyan fenntarthatja a kívánt viselkedést. Ugyanakkor, ha a motiváció alacsony vagy a feladat túl nehéz, akkor a személy könnyen elveszítheti az érdeklődését és abbahagyhatja a tevékenységet.
A rögzített arányú megerősítés alkalmazásakor fontos a megfelelő arány kiválasztása. Az aránynak elég magasnak kell lennie ahhoz, hogy motiválja a személyt a folyamatos erőfeszítésre, de nem annyira magasnak, hogy frusztrációt vagy kiégést okozzon.
A szakaszos megerősítés típusai: Változó arányú (VR) megerősítés
A szakaszos megerősítés egy olyan tanulási módszer, ahol a kívánt viselkedést nem minden alkalommal követi jutalom. Ezzel szemben a folyamatos megerősítésnél minden helyes reakció után azonnal jutalom következik. A szakaszos megerősítés sokkal hatékonyabb a viselkedés tartós rögzítésében, mint a folyamatos megerősítés, mivel ellenállóbbá teszi a viselkedést a kioltással szemben.
A szakaszos megerősítésnek több típusa létezik, melyek közül az egyik a változó arányú (VR) megerősítés. A változó arányú (VR) megerősítés azt jelenti, hogy a jutalom a helyes válaszok átlagos számától függ, de nem előre meghatározott számú válasz után következik be. A jutalom kiszámíthatatlanul érkezik, ami a viselkedést rendkívül ellenállóvá teszi a kioltással szemben.
Például, egy szerencsejáték-automata változó arányú megerősítést alkalmaz. A játékos nem tudja, hogy hányadik húzás hoz nyereményt. Lehet, hogy öt húzás után nyer, lehet, hogy húsz után, de lehet, hogy soha. Az átlagos nyerési arány lehet például 1:10, de ez nem azt jelenti, hogy minden tizedik húzás nyerő lesz. Ez a kiszámíthatatlanság teszi a játékot addiktívvá, mivel a játékos mindig reménykedik a következő nyereményben.
A VR megerősítés a legellenállóbb a kioltással szemben, mivel a viselkedés a jutalom kiszámíthatatlanságához van kötve.
A VR megerősítés erős motivációt eredményez, mert a jutalom sosem garantált, de mindig lehetséges. Ez a bizonytalanság fenntartja a viselkedést még akkor is, ha a jutalom ritkán érkezik. Minél nagyobb az átlagos arány (pl. minél több válaszra van szükség egy jutalomhoz), annál erősebb lesz a viselkedés.
A VR megerősítést számos területen alkalmazzák, például a marketingben (hűségprogramok, ahol a jutalmak nem rendszeresek), a munkavégzésben (teljesítményalapú bónuszok, ahol a bónusz nagysága változó), és a sportban (egy sportoló nem tudja, hogy mikor fog gólt szerezni vagy versenyt nyerni). A lényeg, hogy a jutalom nem előre látható, ami fenntartja a motivációt és a viselkedést.
A szakaszos megerősítés típusai: Rögzített intervallumú (FI) megerősítés
A szakaszos megerősítés az a gyakorlat, amikor a kívánt viselkedést nem minden alkalommal követi megerősítés. Ezen megerősítési sémák közül az egyik a rögzített intervallumú (FI) megerősítés.
Rögzített intervallumú megerősítés esetén a megerősítés egy előre meghatározott idő elteltével követi a kívánt viselkedést. A lényeg tehát, hogy a viselkedés bekövetkezte után bizonyos időnek el kell telnie ahhoz, hogy a megerősítés megjelenjen.
Például, ha egy diák minden héten pénteken kap jutalmat, ha elvégezte a heti feladatait, ez egy rögzített intervallumú megerősítés. Nem számít, hogy a diák hányszor végezte el a feladatait a héten, a jutalmat csak pénteken kapja meg.
A rögzített intervallumú megerősítés jellegzetes viselkedésmintát eredményez. A megerősítés után a viselkedés gyakorisága csökken, majd az intervallum vége felé közeledve ismét növekedni kezd. Ezt a mintát gyakran „fésűkagyló hatásnak” nevezik, mivel a viselkedés gyakoriságát ábrázoló grafikon egy fésűkagylóhoz hasonlít.
A rögzített intervallumú megerősítés esetében a teljesítmény általában nem egyenletes, hanem az intervallum végéhez közeledve ugrik meg.
A pszichológiai hatásai közé tartozik, hogy a várakozás tudata erősen befolyásolja a viselkedést. Az egyén megtanulja, hogy a megerősítés a rögzített időpontban érkezik, ezért a teljesítménye ehhez igazodik.
Nézzünk néhány további példát:
- A havi fizetés: A munkavállaló tudja, hogy minden hónap végén megkapja a fizetését, ezért a munkavégzés intenzitása a hónap elején alacsonyabb lehet, majd a fizetés közeledtével növekszik.
- A heti takarítás: Valaki, aki minden vasárnap takarítja a házát, a hét elején kevésbé foglalkozik a renddel, de vasárnap közeledtével egyre inkább figyel rá.
A rögzített intervallumú megerősítés előnye, hogy könnyen alkalmazható és kiszámítható. Ugyanakkor a „fésűkagyló hatás” miatt nem a legoptimálisabb módszer a folyamatos és egyenletes teljesítmény eléréséhez.
A szakaszos megerősítés típusai: Változó intervallumú (VI) megerősítés
A szakaszos megerősítés egyik formája a változó intervallumú (VI) megerősítés. Ebben az esetben a megerősítés nem az adott viselkedés után közvetlenül következik, hanem változó időtartamok után. Más szóval, a jutalom megjelenése kiszámíthatatlan időpontokban történik.
A változó intervallum azt jelenti, hogy a viselkedés és a megerősítés közötti időtartam nem állandó. Például, ha valaki egy VI-10 perces sémában van, akkor átlagosan 10 percenként kap megerősítést, de a tényleges időtartam 5 és 15 perc között is változhat. Ez a kiszámíthatatlanság teszi a VI sémát különösen hatékonnyá.
A változó intervallumú megerősítés a viselkedés tartós és stabil fenntartásához vezet, mivel a megerősítés időpontja nem jelezhető előre.
A VI séma a kitartó viselkedés kialakításában játszik kulcsszerepet. Mivel a megerősítés bármikor bekövetkezhet, az egyén motivált marad a viselkedés folytatására, még akkor is, ha hosszú ideig nem kap jutalmat. Ez a kitartás különösen fontos olyan helyzetekben, ahol a siker nem garantált vagy azonnali.
Gondoljunk például egy e-mail fiók ellenőrzésére. Nem tudjuk, mikor érkezik új üzenet, de rendszeresen megnézzük a fiókunkat, mert bármikor kaphatunk fontos e-mailt. Ez a viselkedés a változó intervallumú megerősítés példája. Hasonlóképpen, egy halász is VI megerősítést tapasztal: nem tudja, mikor fog halat fogni, de folyamatosan próbálkozik, mert bármikor kaphat jutalmat (egy halat).
A VI séma alkalmazása a tanulási folyamatban azt eredményezi, hogy a viselkedés kevésbé érzékeny a kioltásra. Mivel az egyén megszokta a kiszámíthatatlan megerősítést, a jutalom hiánya nem okoz azonnali viselkedésváltozást. Ehelyett az egyén továbbra is kitart a viselkedés mellett egy ideig, remélve, hogy végül megkapja a megerősítést.
A változó intervallumú megerősítés számos területen alkalmazható, például a munkában (váratlan bónuszok), a játékokban (véletlenszerű jutalmak) és a szociális interakciókban (váratlan dicséretek). A VI séma hatékonyan motiválja az embereket a kitartó munkára és a pozitív viselkedés fenntartására.
A szakaszos megerősítés hatása a viselkedés kitartására: A részleges megerősítés hatás (PRE)
A szakaszos megerősítés, amikor egy viselkedés nem minden alkalommal kerül megerősítésre, meglepő módon erősebb viselkedéskitartást eredményez, mint a folyamatos megerősítés. Ezt a jelenséget nevezzük részleges megerősítés hatásnak (PRE).
A PRE azt jelenti, hogy a szakaszosan megerősített viselkedések nehezebben olthatók ki. Más szavakkal, ha valaki egy viselkedésért nem mindig kap jutalmat, akkor is folytatni fogja azt hosszabb ideig, még akkor is, ha a jutalom teljesen megszűnik.
A részleges megerősítés hatásának lényege, hogy a bizonytalanság és a várakozás fenntartja a motivációt.
Ennek oka, hogy a folyamatos megerősítés esetén az egyén gyorsan megtanulja, hogy a jutalom minden egyes alkalommal elvárható. Amikor a jutalom megszűnik, a változást azonnal észleli, és a viselkedés gyorsan megszűnik. Ezzel szemben, a szakaszos megerősítésnél az egyén hozzászokik a jutalom hiányához bizonyos esetekben, így a jutalom teljes hiánya nem feltétlenül okoz azonnali viselkedésváltozást. Több időbe telik, amíg felismeri, hogy a jutalom végleg eltűnt.
A szakaszos megerősítésnek különböző típusai léteznek, melyek mindegyike más-más hatást gyakorol a viselkedés kitartására:
- Fix arányú megerősítés: A jutalom minden n-edik viselkedés után következik (pl. minden ötödik válasz után).
- Változó arányú megerősítés: A jutalom átlagosan n-edik viselkedés után következik, de az egyes jutalmak között eltelt viselkedések száma változó (pl. átlagosan minden ötödik válasz után, de lehet, hogy van, amikor harmadik, van, amikor hetedik válasz után).
- Fix intervallumú megerősítés: A jutalom egy adott időtartam után következik, feltéve, hogy a viselkedés az időtartam alatt megtörtént.
- Változó intervallumú megerősítés: A jutalom egy átlagos időtartam után következik, feltéve, hogy a viselkedés az időtartam alatt megtörtént, de az egyes jutalmak között eltelt idő változó.
A változó arányú megerősítés általában a legmagasabb szintű viselkedéskitartást eredményezi, mivel a jutalom kiszámíthatatlansága állandó várakozást tart fenn.
A szakaszos megerősítés és a szerencsejáték-függőség
A szakaszos megerősítés a szerencsejáték-függőség kialakulásában és fenntartásában kulcsszerepet játszik. Lényege, hogy a viselkedést nem minden alkalommal követi megerősítés (nyeremény), hanem csak időnként, kiszámíthatatlanul. Ez a kiszámíthatatlanság teszi a szakaszos megerősítést különösen addiktívvá.
A szerencsejátékok, mint például a nyerőgépek, a rulett vagy a póker, tökéletes példái a szakaszos megerősítés működésének. A játékos nem minden pörgetésnél, körnél vagy leosztásnál nyer. Sőt, a legtöbb esetben veszít. Azonban a ritka, de váratlan nyeremények – még ha azok kisebbek is, mint a befektetett összeg – elegendőek ahhoz, hogy fenntartsák a játékos motivációját és reményét a jövőbeli nagyobb nyereményre.
A szakaszos megerősítés különböző formái léteznek, melyek eltérő hatással vannak a viselkedésre:
- Fix arányú megerősítés: A megerősítés egy meghatározott számú viselkedés után következik be (pl. minden ötödik pörgetés után nyeremény).
- Változó arányú megerősítés: A megerősítés véletlenszerű számú viselkedés után következik be (pl. átlagosan minden ötödik pörgetés után nyeremény, de ez változó). Ez a legaddiktívabb forma.
- Fix intervallumú megerősítés: A megerősítés egy meghatározott időtartam után következik be, feltéve, hogy a viselkedés közben is megvalósult (pl. minden órában nyeremény, ha a játékos folyamatosan játszik).
- Változó intervallumú megerősítés: A megerősítés véletlenszerű időtartam után következik be, feltéve, hogy a viselkedés közben is megvalósult (pl. átlagosan óránként nyeremény, de az időpont változó).
A szerencsejátékok esetében leggyakrabban a változó arányú megerősítés a domináns. Ez azt jelenti, hogy a játékos sosem tudja pontosan, mikor fog nyerni, ami állandó izgalomban és várakozásban tartja. Ez a kiszámíthatatlanság a dopamin szintjének hirtelen megemelkedéséhez vezet az agyban, ami örömérzetet és vágyat generál a további játékra.
A szakaszos megerősítés által generált dopamin-löketek erősebbé teszik a szerencsejátékkal kapcsolatos emlékeket és asszociációkat, ami a függőség kialakulásához vezet.
A „majdnem nyert” élmények is fokozzák a szakaszos megerősítés hatását. Amikor a játékos közel áll a nyereményhez, de végül mégsem nyer, az agy hasonlóan reagál, mintha valóban nyert volna. Ez megerősíti a játékos hitét abban, hogy a következő alkalommal már biztosan nyerni fog, és tovább ösztönzi a játékra.
A szerencsejáték-függőség kezelése során fontos megérteni a szakaszos megerősítés mechanizmusát. A terápia célja, hogy a függő felismerje a játékban rejlő csapdákat, és megtanulja kontrollálni a játékra való késztetést. A kognitív viselkedésterápia (CBT) hatékony módszer lehet a káros gondolkodási mintázatok és viselkedések megváltoztatására.
A szakaszos megerősítés alkalmazása a nevelésben és a gyermekpszichológiában
A szakaszos megerősítés a nevelésben és a gyermekpszichológiában kulcsfontosságú szerepet játszik a viselkedés alakításában és fenntartásában. Lényege, hogy a kívánt viselkedést nem minden alkalommal jutalmazzuk, hanem csak időnként. Ez a módszer meglepő módon hatékonyabb lehet, mint a folyamatos megerősítés, különösen a viselkedés hosszú távú rögzítésében.
A gyermekeknél a szakaszos megerősítés különféle formái alkalmazhatók, például:
- Rögzített arányú megerősítés: A gyermek bizonyos számú helyes válasz után kap jutalmat. Például minden ötödik jó magatartásért kap matricát.
- Változó arányú megerősítés: A jutalom a helyes válaszok változó száma után érkezik. Ez a legellenállóbb a kioltással szemben, mivel a gyermek sosem tudja pontosan, mikor jön a következő jutalom. Gondoljunk itt a dicséretre, amit nem mindig kap meg a gyermek, de tudja, hogy jó úton jár.
- Rögzített időtartamú megerősítés: A jutalom bizonyos idő elteltével jár, függetlenül a viselkedéstől. Például minden nap végén kap egy kis ajándékot, ha jól viselkedett.
- Változó időtartamú megerősítés: A jutalom változó időintervallumok után érkezik. Ez is hozzájárul a viselkedés tartós fenntartásához.
A szakaszos megerősítés pszichológiai hatásai mélyrehatóak. A „meglepetés” tényező növeli a viselkedés vonzerejét és motivációt. A gyermek nem számít folyamatosan a jutalomra, így amikor megkapja, az nagyobb örömöt okoz, és megerősíti a viselkedést.
Azonban fontos a helyes alkalmazás. A túl ritka megerősítés demotiváló lehet, míg a túl sűrű megerősítés elveszíti a hatékonyságát. Fontos a gyermek életkorához és egyéni szükségleteihez igazítani a megerősítés gyakoriságát és típusát. Például egy kisgyermeknél a gyakoribb és kézzelfoghatóbb jutalmak (pl. matrica, kis játék) működnek jobban, míg egy idősebb gyermeknél a verbális dicséret és a nagyobb szabadság is motiváló lehet.
A szakaszos megerősítés nem csupán a jutalmazásról szól, hanem a gyermekben a kitartás és a frusztrációtűrés fejlesztéséről is.
A negatív viselkedések kezelésében is alkalmazható a szakaszos megerősítés elve. Például, ha a gyermek időnként kap figyelmet a rossz viselkedéséért (akár negatív figyelmet is), az megerősítheti a nem kívánt viselkedést. Ezért fontos a konzisztencia és a pozitív viselkedés jutalmazása, miközben a negatív viselkedést figyelmen kívül hagyjuk (amennyiben lehetséges és nem veszélyezteti a gyermeket vagy másokat).
A szakaszos megerősítés alkalmazása az állatképzésben
A szakaszos megerősítés az állatképzésben azt jelenti, hogy a kívánt viselkedést nem minden alkalommal jutalmazzuk meg. Ezzel szemben a folyamatos megerősítésnél minden sikeres végrehajtást követően jutalom jár. A szakaszos megerősítésnek számos típusa létezik, melyeket az állatképzők a kívánt eredmény elérése érdekében alkalmaznak.
Például, egy kutyát taníthatunk arra, hogy üljön. Kezdetben minden ülés után jutalmat kap (folyamatos megerősítés). Amint a kutya stabilan végrehajtja a feladatot, áttérhetünk a szakaszos megerősítésre. Ez lehet rögzített arányú, ahol például minden harmadik ülés után jár jutalom. Vagy lehet változó arányú, amikor a jutalom véletlenszerűen követi a sikeres üléseket. Ez utóbbi a legellenállóbb a viselkedés kioltására, vagyis a kutya akkor is folytatja az ülést, ha nem kap azonnal jutalmat.
A szakaszos megerősítés hatékonyabb a viselkedés fenntartásában, mint a folyamatos megerősítés.
Egy másik forma a rögzített intervallumú megerősítés, ahol a jutalom egy bizonyos idő elteltével jár, ha a kívánt viselkedés megjelenik. Például, ha egy delfint tanítunk ugrani, a jutalom csak akkor jár, ha a delfin egy meghatározott időn belül (például 5 percenként) ugrik. A változó intervallumú megerősítésnél az időtartam változó, ami még kiszámíthatatlanabbá teszi a jutalmazást és erősíti a viselkedést.
A szakaszos megerősítés alkalmazása során fontos figyelembe venni az állat egyéni tulajdonságait és a tanítási folyamat aktuális szakaszát. A helyes alkalmazással a viselkedés tartósabbá és ellenállóbbá válik.
A szakaszos megerősítés a munkahelyi motivációban és teljesítményben
A szakaszos megerősítés a munkahelyen azt jelenti, hogy a pozitív visszajelzés vagy jutalom nem minden egyes elvégzett feladat után következik be, hanem időnként, változó gyakorisággal. Ez eltér a folyamatos megerősítéstől, ahol minden kívánt viselkedést azonnal jutalmaznak.
A szakaszos megerősítésnek négy fő típusa létezik, amelyek különböző hatással lehetnek a munkahelyi motivációra és teljesítményre:
- Fix arányú (FR) megerősítés: A jutalom egy meghatározott számú elvégzett feladat után következik. Például, minden ötödik eladott termék után bónusz jár. Ez magas teljesítményhez vezethet, de a jutalom elérése után a teljesítmény csökkenhet.
- Változó arányú (VR) megerősítés: A jutalom az elvégzett feladatok változó száma után következik. Például, a bónuszok véletlenszerűen kerülnek kiosztásra, a teljesítmény alapján. Ez a legellenállóbb a viselkedés kioltásával szemben, és általában a legmagasabb és legstabilabb teljesítményt eredményezi.
- Fix időtartamú (FI) megerősítés: A jutalom egy meghatározott időtartam után következik. Például, minden hónap végén jutalom jár a csapatnak, ha elérték a kitűzött célokat. Ez a teljesítményt az időtartam vége felé növelheti.
- Változó időtartamú (VI) megerősítés: A jutalom változó időtartamok után következik. Például, a dicséret vagy elismerés véletlenszerűen érkezik, a teljesítménytől függően. Ez egyenletes és stabil teljesítményt eredményezhet.
A pszichológiai hatások jelentősek. A változó arányú megerősítés különösen erős, mert a dolgozók sosem tudják, mikor kapják a következő jutalmat, ami folyamatos erőfeszítésre ösztönzi őket. Ez a bizonytalanság fenntartja a motivációt.
A szakaszos megerősítés hatékonyabb lehet a hosszú távú viselkedésformálásban, mint a folyamatos megerősítés, mivel a viselkedés ellenállóbbá válik a kioltással szemben.
A munkahelyi környezetben a szakaszos megerősítést alkalmazhatják a teljesítmény növelésére, a motiváció fenntartására és a munkavállalói elégedettség javítására. Például, a vezetők időnként dicsérhetik a munkavállalókat a jó munkájukért, vagy véletlenszerűen kioszthatnak bónuszokat a kiemelkedő teljesítményt nyújtóknak.
Azonban fontos, hogy a megerősítés összhangban legyen a teljesítménnyel, és hogy a munkavállalók tisztában legyenek azzal, milyen viselkedésért kapnak jutalmat. Ellenkező esetben a szakaszos megerősítés demotiváló is lehet.
Például egy értékesítési csapatnál a sikeresen lezárt üzletek után nem minden esetben jár jutalom (pl. bónusz), hanem csak bizonyos esetekben, vagy véletlenszerűen kiválasztott időpontokban. Ez a bizonytalanság arra ösztönzi az értékesítőket, hogy folyamatosan igyekezzenek minél több üzletet lezárni, mert sosem tudhatják, mikor kapnak érte jutalmat.
A szakaszos megerősítés alkalmazása során figyelembe kell venni a munkavállalók egyéni különbségeit és a munkakör sajátosságait. Egyes munkavállalók jobban reagálnak a fix arányú megerősítésre, míg mások a változó arányú megerősítést részesítik előnyben.
A szakaszos megerősítés és a digitális technológiák: Értesítések, jutalmak, játékok
A szakaszos megerősítés, vagyis az, hogy egy viselkedést nem minden alkalommal követ jutalom, kulcsfontosságú mechanizmus a digitális technológiák működésében. Gondoljunk csak az okostelefonunkra érkező értesítésekre. Nem minden értesítés hoz számunkra értékes információt, mégis folyamatosan ellenőrizzük a készülékünket. Ennek oka, hogy a váratlan, pozitív tartalmú értesítések (egy üzenet a barátunktól, egy érdekes hír) dopamin felszabadulást okoznak az agyban, ami megerősíti a telefon ellenőrzésének szokását. Ez a „jutalom” nem állandó, hanem szakaszos, ami még erősebbé teszi a viselkedést.
Hasonló elv működik a digitális játékokban is. A játékos nem kap minden egyes cselekedetéért azonnali jutalmat, de időnként váratlanul értékes nyereményekhez, új szintekhez juthat. Ez a szakaszos megerősítés fenntartja a játékos érdeklődését és motivációját, hiszen sosem tudja, mikor következik a következő jutalom. A játéktervezők tudatosan használják ezt a mechanizmust a játék addiktív hatásának növelésére.
A közösségi média platformok is a szakaszos megerősítésre építenek. A lájkok, hozzászólások és megosztások nem érkeznek állandóan, hanem időnként bukkannak fel. Ez a kiszámíthatatlanság az, ami arra késztet bennünket, hogy folyamatosan frissítsük a hírfolyamunkat, remélve, hogy valaki reagált a posztunkra.
Ez a várakozás, a potenciális jutalom reménye tartja fent a függőséget.
A webshopok és online szolgáltatások is használják a szakaszos megerősítést. Például egy hűségprogram keretében a vásárló nem minden vásárlás után kap azonnali kedvezményt, hanem csak bizonyos időközönként, vagy egy bizonyos pontszám elérése után. Ez arra ösztönzi a vásárlót, hogy továbbra is az adott webshopban vásároljon, remélve a következő jutalmat.
A szakaszos megerősítés különböző formái:
- Rögzített arányú megerősítés: A jutalom egy meghatározott számú viselkedés után érkezik.
- Változó arányú megerősítés: A jutalom átlagosan egy bizonyos számú viselkedés után érkezik, de a pontos szám változó. Ez a legaddiktívabb típus.
- Rögzített időtartamú megerősítés: A jutalom egy meghatározott idő elteltével érkezik.
- Változó időtartamú megerősítés: A jutalom átlagosan egy bizonyos idő elteltével érkezik, de a pontos idő változó.
A digitális technológiákban leggyakrabban a változó arányú megerősítés elvét alkalmazzák, mivel ez a legnehezebben kiolvasható és a legellenállóbb a kioltással szemben. Ez azt jelenti, hogy még ha a jutalom egy ideig el is marad, a viselkedés továbbra is fennmarad, mert a felhasználó továbbra is reméli a következő, váratlan jutalmat.