Shodan: a keresőmotor definíciója és célja az internetre kapcsolt eszközök felderítésében

A Shodan: Több mint egy keresőmotor, az internetre kapcsolt eszközök felderítője

A digitális kor hajnalán az internetet leginkább weboldalak összekapcsolt hálózataként képzeltük el. Keresőmotorok, mint a Google, arra specializálódtak, hogy ezeket a webes tartalmakat indexeljék és elérhetővé tegyék. Azonban az internet ennél sokkal több. Eszközök milliárdjai kapcsolódnak hozzá: szerverek, routerek, webkamerák, ipari vezérlőrendszerek, okosotthoni eszközök, nyomtatók és még sok más. Ezek az eszközök, bár nem feltétlenül weboldalak, gyakran nyitott portokon keresztül kommunikálnak, szolgáltatásokat futtatnak, és digitális lábnyomot hagynak maguk után. Ezt a kiterjedt, de gyakran láthatatlan infrastruktúrát célozza meg a Shodan, egy egyedülálló keresőmotor, amely nem weboldalakat, hanem az internetre kapcsolt eszközöket indexeli.

A Shodan, melynek neve a System Shock című videojáték mesterséges intelligencia gonosztevőjétől származik, egy olyan speciális keresőmotor, amely az internetre csatlakoztatott eszközök felderítésére és indexelésére szolgál. Míg a hagyományos keresők a webes tartalmakat, például honlapokat, dokumentumokat és képeket kutatják fel, addig a Shodan a hálózati eszközök, szerverek, ipari vezérlőrendszerek és az IoT (Internet of Things) eszközök digitális ujjlenyomatait gyűjti össze. Célja, hogy átfogó képet adjon arról, milyen eszközök vannak az interneten, milyen szolgáltatásokat futtatnak, és milyen konfigurációkkal rendelkeznek.

Ez a képesség rendkívül értékes lehet a kiberbiztonsági szakemberek, kutatók, de akár a rosszindulatú szereplők számára is. A Shodan lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy olyan eszközöket találjanak, amelyek nyitott portokkal rendelkeznek, sebezhető szoftvereket futtatnak, vagy alapértelmezett hitelesítő adatokkal érhetők el. Gondoljunk csak bele: egy okos kamera, egy hálózati nyomtató, vagy akár egy forgalomirányító rendszer is felbukkanhat a keresési eredmények között, ha nincs megfelelően konfigurálva és védve. Ezért a Shodan nem csupán egy technológiai bravúr, hanem egy erőteljes eszköz, amely rávilágít az internetre kapcsolt eszközök biztonsági hiányosságaira.

A Shodan alapvető definíciója tehát: egy olyan keresőmotor, amely az interneten keresztül elérhető szolgáltatásokat és eszközöket szkenneli, azokról metaadatokat gyűjt, és egy kereshető adatbázisba rendezi. Ez az adatbázis teszi lehetővé, hogy a felhasználók specifikus attribútumok alapján keressenek eszközöket, például egy adott porton futó szolgáltatásokat, egy bizonyos gyártótól származó eszközöket, vagy akár egy adott országban található szervereket.

A Shodan működési elve: Hogyan térképezi fel az internetet?

Ahhoz, hogy megértsük a Shodan jelentőségét, elengedhetetlen, hogy belemélyedjünk abba, hogyan működik. A Shodan nem úgy működik, mint a hagyományos webes keresőmotorok, amelyek a weboldalakon található linkeket követik és a tartalmakat indexelik. Ehelyett a Shodan közvetlenül kommunikál az internetre kapcsolt eszközökkel, adatokat gyűjtve a szolgáltatásokról és protokollokról, amelyeket azok nyújtanak.

A Shodan működésének alapja a folyamatos és nagyléptékű hálózati szkennelés. A rendszer folyamatosan pásztázza az internet teljes IPv4 címtartományát – és egyre inkább az IPv6 tartományokat is –, megpróbálva kapcsolatot létesíteni a különböző portokon. Egy IP-címhez több ezer port is tartozhat, és mindegyik potenciálisan egy-egy szolgáltatásnak adhat otthont. A Shodan nem csupán azt ellenőrzi, hogy egy port nyitva van-e, hanem megpróbálja azonosítani az azon futó szolgáltatást és gyűjteni az ahhoz kapcsolódó metaadatokat.

Port szkennelés és banner grabbing

A Shodan első lépése a port szkennelés. Ez azt jelenti, hogy célzottan megpróbál csatlakozni az internetre kapcsolt eszközök meghatározott portjaihoz. A portok digitális „ajtók”, amelyeken keresztül a különböző hálózati szolgáltatások kommunikálnak. Például a 80-as port a HTTP (weboldalak) forgalomhoz, a 443-as port a HTTPS (titkosított weboldalak) forgalomhoz, a 22-es port az SSH-hoz (biztonságos távoli hozzáférés), a 23-as port a Telnethez (nem biztonságos távoli hozzáférés), a 21-es port az FTP-hez (fájlátvitel) tartozik. A Shodan ezeken és sok más porton keresztül próbál kapcsolatot létesíteni.

Amikor egy port nyitva van, és egy szolgáltatás válaszol, a Shodan végrehajtja az úgynevezett banner grabbing eljárást. Ez azt jelenti, hogy megpróbálja lekérni a szolgáltatás azonosító üzenetét, vagy „bannerét”. Ez a banner gyakran tartalmazza a futó szoftver nevét, verziószámát, operációs rendszerét és egyéb hasznos információkat. Például, ha egy webszerverhez csatlakozik a 80-as porton, a Shodan HTTP fejlécet kaphat, amely felfedi, hogy az Apache 2.4.x verziója fut Ubuntu Linuxon. Ezek az információk kulcsfontosságúak az eszköz azonosításához és a potenciális sebezhetőségek felderítéséhez.

A Shodan nem áll meg a standard protokolloknál. Képes felismerni és adatokat gyűjteni számos kevésbé elterjedt vagy iparág-specifikus protokollról is, mint például az SNMP (Simple Network Management Protocol), RDP (Remote Desktop Protocol), SIP (Session Initiation Protocol), Modbus (ipari vezérlés), vagy akár a különböző adatbázis rendszerek (MongoDB, MySQL, PostgreSQL) protokolljai. Ez a széles spektrum teszi lehetővé, hogy a Shodan olyan eszközöket is felderítsen, amelyekre más keresőmotorok vagy hagyományos hálózati szkennerek nem fókuszálnak.

Metaadatok gyűjtése és indexelés

A banner grabbing mellett a Shodan számos egyéb metaadatot is gyűjt az eszközről és annak környezetéről. Ezek közé tartozhatnak:

• IP-cím és földrajzi adatok: Az IP-cím alapján meghatározható az eszköz hozzávetőleges földrajzi elhelyezkedése (ország, város, koordináták).
• Szolgáltató (ISP): Melyik internetszolgáltatóhoz tartozik az adott IP-cím.
• Szervezeti adatok: Ha az IP-cím egy adott szervezethez van rendelve, a Shodan ezt az információt is rögzíti.
• SSL/TLS tanúsítványok: Ha egy szolgáltatás HTTPS-t használ, a Shodan lekérheti az SSL tanúsítvány adatait, beleértve a kibocsátót, a lejárati dátumot és a domain nevet. Ezek az információk további segítséget nyújtanak az eszköz azonosításában és a kapcsolódó entitások felderítésében.
• HTTP fejlécek: A webes szolgáltatások esetében a HTTP fejlécek további információkat adhatnak a szerverről, a használt technológiákról (pl. CMS, webes keretrendszer) és a sütikről.
• Képernyőképek (Screenshots): Bizonyos esetekben, különösen nyitott webkamerák vagy távoli asztali szolgáltatások esetén, a Shodan képes képernyőképeket is készíteni a felületről, ami azonnali vizuális megerősítést ad az eszköz típusáról és állapotáról.

Ezeket az adatokat a Shodan rendszere feldolgozza és egy hatalmas, kereshető adatbázisba indexeli. A felhasználók ezután kulcsszavak és szűrők segítségével tudnak keresni ebben az adatbázisban, rendkívül specifikus lekérdezéseket megfogalmazva. Az adatbázis folyamatosan frissül a Shodan robotjainak állandó szkennelése révén, így az információk viszonylag naprakészek maradnak.

A Shodan nem csupán egy adatgyűjtő platform, hanem egy digitális térkép, amely feltárja az internet láthatatlan infrastruktúráját, rávilágítva a globális hálózat sebezhető pontjaira és az eszközök sokféleségére.

Milyen típusú eszközöket talál meg a Shodan?

A Shodan képességei messze túlmutatnak a hagyományos informatikai eszközökön. Az internetre kapcsolt eszközök felderítésének széles spektrumát fedi le, a legegyszerűbb hálózati komponensektől a komplex ipari rendszerekig. Ez a sokféleség teszi a Shodant egyedülállóvá és rendkívül hasznossá (vagy éppen veszélyessé, attól függően, ki használja).

Hálózati eszközök

A hálózati infrastruktúra alapvető elemei, mint a routerek, tűzfalak, switchek és modemek, gyakran jelennek meg a Shodan találatok között. Ezek az eszközök adják az internet gerincét, és ha nem megfelelően konfiguráltak, komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek. A Shodan felderítheti az alapértelmezett bejelentkezési felületeket, a gyártókat, a firmware verziókat, és a nyitott adminisztrációs portokat, amelyek potenciális behatolási pontokat jelentenek.

Szerverek

Természetesen a Shodan a legkülönbözőbb típusú szervereket is megtalálja. Ide tartoznak a webszerverek (Apache, Nginx, IIS), az adatbázis szerverek (MySQL, PostgreSQL, MongoDB, Redis), a levelező szerverek (SMTP, POP3, IMAP), a fájlszerverek (FTP, SMB), és a DNS szerverek is. A Shodan képes azonosítani a szerver operációs rendszerét (Linux, Windows Server), a futó szoftverek verzióit, és a konfigurációs beállításokat, például a nyitott könyvtárakat vagy az elavult szoftververziókat.

IoT (Internet of Things) eszközök

Az IoT eszközök robbanásszerű elterjedése új kihívásokat jelent a kiberbiztonságban, és a Shodan az egyik legfontosabb eszköz ezen kihívások feltérképezésére. A Shodan képes azonosítani a legkülönfélébb IoT eszközöket, mint például:

• Webkamerák és IP-kamerák: Gyakran alapértelmezett jelszavakkal vagy jelszó nélkül érhetők el, így bárki számára hozzáférhetővé téve a privát vagy nyilvános videófolyamokat.
• Okosotthoni eszközök: Termosztátok, világításvezérlők, ajtózárak, okos hangszórók, amelyek távoli eléréssel rendelkeznek.
• Hálózati tárolók (NAS): Otthoni vagy kisvállalati adattárolók, amelyek gyakran tartalmaznak érzékeny adatokat.
• Okosnyomtatók: Hálózati nyomtatók, amelyek webes felülettel rendelkeznek, és potenciálisan érzékeny információkat tárolhatnak a nyomtatási feladatokról.

Az IoT eszközök biztonsági hiányosságai miatt a Shodan gyakran talál olyan példányokat, amelyek szabadon hozzáférhetők, komoly adatvédelmi és biztonsági kockázatot jelentve.

Ipari Vezérlőrendszerek (ICS/SCADA)

Talán az egyik legaggasztóbb kategória a Shodan által felderített eszközök között az ipari vezérlőrendszerek (ICS) és SCADA rendszerek. Ezek az eszközök kritikus infrastruktúrák, mint például erőművek, víztisztító telepek, gyártósorok, közlekedési rendszerek irányításáért felelősek. Sok ilyen rendszer korábban elszigetelt hálózatokon működött, de az ipar 4.0 és az IoT térnyerésével egyre több kerül közülük az internetre, gyakran megfelelő biztonsági intézkedések nélkül. A Shodan képes azonosítani az ilyen rendszereket vezérlő PLC-ket (Programozható Logikai Vezérlőket), HMI-ket (Human Machine Interface) és SCADA szervereket, amelyek alapértelmezett konfigurációval vagy sebezhető szoftverrel futnak. Egy ilyen rendszerhez való jogosulatlan hozzáférés katasztrofális következményekkel járhat.

Orvosi eszközök

Kórházakban és egészségügyi intézményekben számos hálózatra kapcsolt orvosi eszköz található, mint például MRI gépek, CT szkennerek, infúziós pumpák vagy betegeket monitorozó rendszerek. Ezek az eszközök gyakran speciális protokollokat használnak, és ha nem megfelelően védettek, potenciálisan hozzáférést biztosíthatnak érzékeny betegadatokhoz vagy akár az eszközök manipulálásához, veszélyeztetve a betegek életét.

Egyéb eszközök

A lista szinte végtelen. A Shodan találhat még:

• VoIP telefonrendszereket: Amelyek telefonhívásokat kezelnek az interneten keresztül.
• Hálózati projektorokat és kijelzőket: Amelyek távolról vezérelhetők.
• Üzemanyagkutakat: Különösen azokat, amelyek távoli monitorozásra vagy fizetésre vannak beállítva.
• Vending automatákat: Amelyek online kapcsolattal rendelkeznek az készletfigyeléshez vagy távoli karbantartáshoz.
• Különféle beágyazott rendszereket: Például intelligens közlekedési lámpák, meteorológiai állomások, vagy akár intelligens mezőgazdasági szenzorok.

Ez a sokféleség teszi a Shodant egyedülállóvá: egyetlen eszközzel képes feltérképezni a digitális világ rejtett zugait, és rávilágítani a kiberbiztonságban gyakran figyelmen kívül hagyott területekre.

Shodan lekérdezések és szűrők: A keresés művészete

A Shodan ereje nem csupán az adatgyűjtésben rejlik, hanem abban is, hogy a felhasználók milyen hatékonyan tudnak keresni a felhalmozott információkban. A Shodan egy kifinomult lekérdezési nyelvet kínál, amely lehetővé teszi a rendkívül specifikus és célzott kereséseket. A kulcsszavak és szűrők kombinálásával a felhasználók szűkíthetik a találatokat, és pontosan megtalálhatják azokat az eszközöket, amelyekre kíváncsiak.

Alapvető kulcsszavak

A legegyszerűbb Shodan lekérdezés egyetlen kulcsszóval kezdődik. Ez lehet egy szoftver neve, egy gyártó, egy operációs rendszer, vagy bármilyen szöveg, amely a Shodan által gyűjtött bannerekben vagy metaadatokban szerepel. Példák:

• Apache: Megtalál minden webszervert, amelynek bannerében szerepel az „Apache” szó.
• nginx: Nginx webszervereket keres.
• Cisco: Cisco gyártmányú hálózati eszközöket talál.
• MongoDB: MongoDB adatbázis szervereket listáz.
• "default password": Keresi azokat az eszközöket, amelyek bannerében szerepel a „default password” (alapértelmezett jelszó) kifejezés, ami komoly biztonsági hiányosságra utalhat.

A kulcsszavak idézőjelbe tétele lehetővé teszi a pontos kifejezések keresését, elkerülve a szavak külön-külön történő keresését.

Speciális szűrők

A Shodan igazi ereje a speciális szűrők használatában rejlik. Ezek a szűrők lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy a Shodan adatbázisának különböző mezőiben keressenek, így rendkívül pontos lekérdezéseket hozhatnak létre. Néhány fontos szűrő:

Szűrő	Leírás	Példa	Eredmény
port	Az adott porton futó szolgáltatásokat keresi.	port:22	SSH szolgáltatásokat a 22-es porton.
country	Az eszköz földrajzi elhelyezkedése ország szerint (ISO 3166-1 alpha-2 kód).	country:HU	Magyarországon található eszközök.
city	Az eszköz földrajzi elhelyezkedése város szerint.	city:"Budapest"	Budapesten található eszközök.
org	Az internetszolgáltató vagy szervezet neve, amelyhez az IP-cím tartozik.	org:"Telekom"	Telekom hálózaton lévő eszközök.
os	Az operációs rendszer típusa.	os:"Linux"	Linux operációs rendszerű eszközök.
hostname	Az eszköz hostnevében keres.	hostname:webcam	Olyan eszközök, amelyek hostnevében szerepel a „webcam” szó.
product	A futó szoftver vagy termék neve.	product:"Nginx"	Nginx szerverek.
version	A szoftver vagy termék verziószáma.	product:"Apache" version:"2.2"	Apache 2.2-es verziójú szerverek.
has_screenshot	Csak azokat a találatokat mutatja, amelyekhez Shodan képernyőképet tudott készíteni.	port:5900 has_screenshot:true	VNC szolgáltatások képernyőképpel.
vuln	A Shodan által ismert, adott CVE (Common Vulnerabilities and Exposures) azonosítóval rendelkező sebezhetőségeket tartalmazó eszközöket keresi.	vuln:CVE-2014-0160	Heartbleed sebezhetőséggel érintett eszközök.
net	Adott IP-címtartományon (CIDR) belüli eszközöket keres.	net:192.168.1.0/24	Az adott alhálózaton lévő eszközök.
http.title	Weboldalak HTML címében (title tag) keres.	http.title:"Login"	Weboldalak, amelyek címe „Login”.
http.html	Weboldalak HTML tartalmában keres.	http.html:"powered by WordPress"	WordPress-szel működő weboldalak.

Lekérdezések kombinálása

A Shodan lekérdezések a logikai operátorok (AND, OR, NOT) segítségével kombinálhatók, bár az alapértelmezett a logikai AND. Ez lehetővé teszi a rendkívül összetett és precíz kereséseket.

• webcam port:8080 country:US: Amerikai webkamerákat keres a 8080-as porton.
• "D-Link" country:DE port:8080: Németországban lévő D-Link eszközöket keres a 8080-as porton.
• "Microsoft IIS http.title:"Welcome" country:CA: Kanadai Microsoft IIS szervereket keres, amelyek weboldalának címe „Welcome”.
• product:"Siemens S7" port:102: Siemens S7 ipari vezérlőrendszereket keres a 102-es porton (tipikus SCADA protokoll port).
• os:"Windows" port:3389 has_screenshot:true: Windows operációs rendszerű, távoli asztali (RDP) szolgáltatást futtató eszközöket keres, amelyekről képernyőkép is elérhető.

Ezek a lekérdezések lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy mélyebben ássanak az internetre kapcsolt eszközök világában, és olyan információkat tárjanak fel, amelyek más módon rejtve maradnának. A Shodan lekérdezési nyelvének elsajátítása kulcsfontosságú a platform teljes potenciáljának kihasználásához.

A Shodan felhasználási területei a kiberbiztonságban

A Shodan, bár kettős felhasználású eszköz, elsősorban a kiberbiztonsági szakemberek számára nyújt felbecsülhetetlen értékű információkat. Segít a támadási felületek felmérésében, a fenyegetések azonosításában és a szervezetek digitális lábnyomának megértésében. A következő pontokban részletezzük a Shodan legfontosabb kiberbiztonsági alkalmazási területeit.

Sebezhetőségi felmérés és penetrációs tesztelés (Vulnerability Assessment & Penetration Testing)

A Shodan az egyik leggyorsabb és leghatékonyabb módja annak, hogy egy szervezet külső, internet felé néző támadási felületét feltérképezzük. Egy biztonsági szakember a Shodan segítségével gyorsan azonosíthatja a célpont IP-cím tartományához tartozó, nyilvánosan elérhető eszközöket. Ez magában foglalhatja a webszervereket, e-mail szervereket, távoli hozzáférési pontokat (VPN, RDP, SSH), adatbázisokat és egyéb hálózati szolgáltatásokat.

A Shodan által szolgáltatott információk – mint például a szoftververziók, nyitott portok, konfigurációs adatok – azonnal rávilágíthatnak a potenciális sebezhetőségekre. Például, ha a Shodan egy elavult Apache webszerver verziót talál, amelyről ismert, hogy rendelkezik egy nyilvános exploit-tal, az azonnal prioritást élvez a további vizsgálat során. Hasonlóképpen, ha egy VPN-végpont alapértelmezett hitelesítő adatokkal vagy gyenge titkosítással üzemel, a Shodan ezt is feltárhatja. Ez a képesség jelentősen felgyorsítja a felderítési fázist egy penetrációs teszt során, lehetővé téve a tesztelőnek, hogy a legvalószínűbb behatolási pontokra koncentráljon.

Fenyegetésfelderítés (Threat Intelligence)

A Shodan rendkívül hasznos eszköz a fenyegetésfelderítésben is. A biztonsági kutatók és elemzők a Shodan segítségével monitorozhatják az új fenyegetéseket és trendeket. Például, ha egy új malware terjed, amely egy specifikus portot vagy szolgáltatást használ, a Shodannal meg lehet keresni azokat az eszközöket, amelyek ilyen jellemzőkkel rendelkeznek, és potenciálisan fertőzöttek lehetnek. Ez segíthet a fenyegetés terjedésének nyomon követésében, az áldozatok azonosításában, és a védekezési stratégiák finomításában.

A Shodan adatbázisa lehetővé teszi a botnetek, adathalász szerverek, command-and-control (C2) infrastruktúrák azonosítását is. A fenyegetésfelderítő csapatok megfigyelhetik azokat az IP-címeket, amelyekről rosszindulatú forgalom származik, és a Shodan segítségével feltárhatják, milyen rendszerek és szolgáltatások futnak ezeken az IP-címeken, ami további információt nyújthat a támadók infrastruktúrájáról.

Vagyonkezelés és megfelelőség (Asset Management & Compliance)

Sok szervezet nincs tisztában azzal, hogy pontosan milyen eszközei vannak kitéve az internet felé. A „shadow IT” (árnyék IT) jelenség, ahol a munkatársak vagy osztályok a központi IT tudta nélkül telepítenek és konfigurálnak eszközöket, komoly biztonsági réseket okozhat. A Shodan segíthet a szervezeteknek abban, hogy felderítsék saját, internetre kapcsolt eszközeiket, amelyeket esetleg elfelejtettek, vagy amelyekről nem is tudtak.

Egy szervezet megadhatja saját IP-címtartományait a Shodannak, és lekérdezéseket futtathat, hogy lássa, milyen szolgáltatások és portok vannak nyitva. Ez lehetővé teszi számukra, hogy azonosítsák azokat az eszközöket, amelyek nem felelnek meg a belső biztonsági szabályzatoknak (pl. nyitott portok, elavult szoftverek, alapértelmezett jelszavak), és proaktívan orvosolják a problémákat. Ez kulcsfontosságú a megfelelőségi auditok (pl. GDPR, HIPAA, PCI DSS) szempontjából is, mivel segít biztosítani, hogy minden internetre kapcsolt eszköz megfeleljen a jogszabályi és iparági szabványoknak.

Incidenskezelés és Digitális Forenzikus Vizsgálatok

Incidens esetén, amikor egy rendszer kompromittálódik, a Shodan segíthet az incidens okának és terjedésének felderítésében. Ha egy támadó egy ismert sebezhetőséget használt ki, a Shodannal meg lehet vizsgálni, hogy az adott szervezet hálózatában van-e még más, hasonlóan sebezhető eszköz, amely potenciálisan érintett lehet. Emellett a Shodan által gyűjtött történelmi adatok is hasznosak lehetnek a digitális forenzikus vizsgálatok során, mivel betekintést nyújthatnak abba, hogy egy adott eszköz mikor és milyen szolgáltatásokat futtatott a múltban.

Biztonsági kutatás és globális trendek elemzése

A Shodan egyedülálló adatbázisa hatalmas lehetőségeket kínál a biztonsági kutatóknak. Lehetővé teszi számukra, hogy globális szinten elemezzék a hálózati infrastruktúrát, azonosítsák a sebezhetőségek eloszlását, és megfigyeljék a kiberbiztonsági trendeket. Például, a kutatók felmérhetik, hány eszköz fut egy bizonyos elavult operációs rendszert, hány webkamera érhető el jelszó nélkül, vagy milyen az ipari vezérlőrendszerek globális kitettsége. Ezek a kutatások segítenek jobban megérteni a kiberfenyegetések tájképét, és hozzájárulnak a hatékonyabb védelmi stratégiák kidolgozásához.

Összességében a Shodan egy rendkívül sokoldalú és hatékony eszköz a kiberbiztonsági szakemberek kezében. Lehetővé teszi a proaktív védekezést, a fenyegetések gyors azonosítását és az internetre kapcsolt eszközök globális biztonsági állapotának mélyebb megértését. Azonban, mint minden erőteljes eszköz, a Shodan használata is felelősséggel jár, és etikai megfontolásokat igényel.

A Shodan és az IoT biztonság: Különös tekintettel a veszélyekre

Az Internet of Things (IoT) eszközök robbanásszerű elterjedése alapjaiban változtatta meg a digitális világot. Okosotthoni eszközök, hordozható érzékelők, ipari szenzorok, orvosi berendezések – mindegyik az internetre csatlakozik, hogy adatokat gyűjtsön, vezérlőparancsokat fogadjon, és kényelmet, hatékonyságot vagy új szolgáltatásokat nyújtson. Azonban ez a kényelem súlyos biztonsági kihívásokkal is jár, és a Shodan éppen ezen kihívások egyik legfontosabb felderítő eszköze.

Az IoT robbanásszerű növekedése és a biztonsági hiányosságok

Az IoT eszközök piacra dobásának sebessége gyakran megelőzi a megfelelő biztonsági intézkedések bevezetését. Sok gyártó a funkcionalitásra és az alacsony költségekre koncentrál, a biztonságot másodlagosnak tekintve. Ez számos alapvető biztonsági hibához vezet, amelyek révén az IoT eszközök könnyű célponttá válnak a rosszindulatú szereplők számára. A Shodan pedig könyörtelenül feltárja ezeket a hiányosságokat.

Alapértelmezett hitelesítő adatok

Az egyik leggyakoribb és legveszélyesebb hiba az IoT eszközök esetében az alapértelmezett felhasználónevek és jelszavak használata, amelyeket a felhasználók gyakran nem változtatnak meg telepítés után. A Shodan keresései gyakran mutatnak rá olyan eszközökre, mint webkamerák, routerek, vagy hálózati tárolók, amelyek „admin/admin”, „root/password” vagy hasonló, könnyen kitalálható hitelesítő adatokkal érhetők el. Egy egyszerű Shodan lekérdezés, mint például "default password" country:US, ezreket, sőt tízezreket dobhat fel ilyen eszközökből. Ezeket az eszközöket bárki könnyedén átveheti, hozzáférhet az adatokhoz, vagy beépítheti egy botnetbe.

Frissítések hiánya és elavult szoftverek

Sok IoT eszköz firmware-je sosem kap frissítést, vagy a frissítési folyamat bonyolult, és a felhasználók nem végzik el. Ez azt jelenti, hogy az eszközökben lévő ismert sebezhetőségek javítatlanok maradnak. A Shodan képes azonosítani a futó szoftververziókat, és ha az egy ismert sebezhetőséggel (CVE) rendelkezik, a vuln:CVE-XXXX-XXXX szűrővel könnyedén megtalálhatók a veszélyeztetett eszközök. Az elavult szoftverek kihasználása az egyik leggyakoribb támadási vektor az IoT világában.

Gyenge konfigurációk és nyitott portok

Az IoT eszközök gyakran szükségtelenül nyitva hagynak portokat, amelyek szolgáltatásokat futtatnak, de nincsenek megfelelően védve. Például, egy webkamera, amelynek távoli elérésre van szüksége, gyakran a 80-as vagy 8080-as porton keresztül érhető el egy webes felületen. Ha ez a felület nincs jelszóval védve, vagy gyenge jelszót használ, a Shodan felderíti, és akár képernyőképet is készíthet a kamera képéről. Hasonlóképpen, ipari vezérlőrendszerek vagy otthoni automatizálási rendszerek is megjelenhetnek nyitott portokkal, amelyek távoli irányítást tesznek lehetővé illetéktelenek számára.

Valós példák Shodan által felfedezett veszélyekre

A Shodan számos alkalommal rávilágított az IoT biztonsági rések súlyosságára:

• Nyitott ipari rendszerek: A Shodan segítségével kutatók találtak internetre kapcsolt víztisztító telepeket, erőműveket, közlekedési lámpák vezérlését és más kritikus infrastruktúra elemeket, amelyekhez gyakran jelszó nélkül lehetett hozzáférni, vagy alapértelmezett hitelesítő adatokkal védettek voltak. Egy ilyen rendszer manipulálása komoly fizikai károkat, áramkimaradásokat vagy vízszennyezést okozhat.
• Webkamerák és babafigyelők: Számtalan alkalommal találtak Shodan segítségével nyilvánosan elérhető webkamerákat otthonokban, irodákban, üzletekben, és még bölcsődékben is. Ezek a kamerák gyakran alapértelmezett jelszóval vagy jelszó nélkül voltak elérhetők, lehetővé téve bárki számára, hogy belenézzen a magánéletbe.
• Hálózati tárolók (NAS): Otthoni vagy kisvállalati NAS eszközök, amelyek személyes fényképeket, dokumentumokat vagy üzleti adatokat tárolnak, gyakran felbukkannak a Shodanon nyitott portokkal és gyenge biztonsággal. Ez adatszivárgáshoz és adatvesztéshez vezethet.
• Orvosi eszközök: Kórházakban használt orvosi eszközök, mint például infúziós pumpák vagy MRI gépek, szintén megjelenhetnek a Shodanon, ha nem megfelelően konfiguráltak. Ez nemcsak a betegadatok védelmét veszélyezteti, hanem az eszközök manipulálásával akár a betegek egészségét is.
• Okosotthoni rendszerek: Termosztátok, ajtózárak, riasztórendszerek, amelyek távolról vezérelhetők, ha nincsenek megfelelően védve, lehetővé tehetik a betolakodók számára, hogy hozzáférjenek egy otthonhoz, vagy megfigyeljék annak lakóit.

Ezek a példák rávilágítanak arra, hogy az IoT biztonság nem elméleti probléma, hanem valós és azonnali veszélyt jelent. A Shodan, mint felderítő eszköz, kulcsszerepet játszik ezen veszélyek azonosításában és a tudatosság növelésében. Ugyanakkor éppen ez a képesség teszi sebezhetővé azokat az eszközöket, amelyeknek tulajdonosai nem veszik komolyan a biztonságot. Ezért rendkívül fontos, hogy az IoT eszközök gyártói és felhasználói egyaránt nagyobb hangsúlyt fektessenek a biztonságra, és proaktívan kezeljék a Shodan által feltárt kockázatokat.

Etikai megfontolások és jogi keretek a Shodan használatában

A Shodan, mint minden erőteljes technológiai eszköz, kettős élű fegyver. Képessége, hogy feltérképezze az internetre kapcsolt eszközök sebezhetőségeit, rendkívül hasznos lehet a kiberbiztonság javításában, de sajnos felhasználható rosszindulatú célokra is. Ezért a Shodan használata számos etikai és jogi kérdést vet fel, amelyekkel minden felhasználónak tisztában kell lennie.

A Shodan kettős természete: eszköz a jó és a rossz kezében

A Shodan eredeti célja a biztonsági kutatás és a sebezhetőségek felderítése volt, hogy a szervezetek és egyének proaktívan javíthassák rendszereiket. A biztonsági szakemberek (fehér kalapos hackerek) számára ez egy felbecsülhetetlen értékű eszköz a támadási felületek felmérésére, a fenyegetések azonosítására és a védekezési stratégiák fejlesztésére. A Shodan adatai segíthetnek a gyártóknak abban, hogy biztonságosabb termékeket fejlesszenek, és a felhasználóknak abban, hogy megvédjék eszközeiket.

Azonban a Shodan ugyanazokat az információkat szolgáltatja a rosszindulatú szereplők (fekete kalapos hackerek) számára is. Egy bűnöző könnyedén felhasználhatja a Shodant arra, hogy sebezhető célpontokat azonosítson világszerte, legyen szó nyitott adatbázisokról, elavult szerverekről, vagy alapértelmezett jelszóval védett webkamerákról. Ez a képesség megkönnyíti a célpont kiválasztását és a támadások előkészítését, ami komoly fenyegetést jelent az egyének és szervezetek számára egyaránt.

A felelős feltárás elve (Responsible Disclosure)

A kiberbiztonsági közösségben elfogadott etikai irányelv a „felelős feltárás” elve. Ez azt jelenti, hogy ha egy kutató sebezhetőséget fedez fel egy rendszerben (akár Shodan segítségével), akkor nem használja ki azt rosszindulatúan, hanem értesíti az érintett felet (a rendszer tulajdonosát vagy a szoftver gyártóját) a problémáról. Időt ad nekik a hiba kijavítására, mielőtt nyilvánosságra hozná a sebezhetőséget. A Shodan üzemeltetői is aktívan támogatják ezt az elvet, és platformjukat elsősorban a biztonság javítására szánják.

A Shodan használata során elengedhetetlen, hogy a felhasználók tartsák be ezt az elvet. A talált sebezhetőségek kihasználása, adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, vagy rendszerek manipulálása illegális és etikátlan. A Shodan adatai pusztán információs jellegűek; a rajtuk alapuló cselekedetekért a felhasználó felelős.

Jogi kockázatok: jogosulatlan hozzáférés és adatgyűjtés

A Shodan használata önmagában nem illegális. Azonban az általa talált információk felhasználása már nagyon is lehet az. A legtöbb országban, így Magyarországon is, a jogosulatlan hozzáférés informatikai rendszerhez bűncselekménynek minősül. Ez magában foglalja a nyitott portokon keresztül történő behatolást, az alapértelmezett jelszavak kihasználását, vagy bármilyen olyan tevékenységet, amely a rendszer integritását vagy a benne tárolt adatok titkosságát sérti.

Fontos megérteni, hogy a Shodan által gyűjtött adatok nyilvánosan elérhető szolgáltatásokról származnak, ami nem jelenti azt, hogy az adott eszköz tulajdonosa hozzájárult az adatok gyűjtéséhez vagy a rendszerbe való behatoláshoz. Az, hogy egy webkamera képe látható a Shodanon, vagy egy adatbázis nyitva van, nem ad jogot senkinek, hogy hozzáférjen a tartalmához. A „nyitva felejtett ajtó” nem feljogosít a betörésre.

A Shodan felhasználóknak tisztában kell lenniük a helyi jogszabályokkal, különösen a kiberbűnözésről szóló törvényekkel és az adatvédelmi szabályozásokkal (például a GDPR-ral). Az érzékeny adatokhoz való hozzáférés, azok letöltése, tárolása vagy közzététele súlyos jogi következményekkel járhat, beleértve a pénzbírságot és a börtönbüntetést.

A felhasználók és a szolgáltatók felelőssége

A Shodan rávilágít a digitális felelősség fontosságára. Az eszközök gyártóinak biztonságosabb termékeket kell tervezniük, alapértelmezett biztonsági intézkedésekkel és könnyű frissítési lehetőségekkel. Az internetszolgáltatóknak és hálózati rendszergazdáknak aktívan monitorozniuk kell hálózataikat a sebezhető eszközök után, és értesíteniük kell ügyfeleiket a potenciális kockázatokról.

Végső soron azonban a legnagyobb felelősség az eszközök tulajdonosait és felhasználóit terheli. Az, hogy egy eszköz internetre kapcsolódik, azt jelenti, hogy globálisan elérhetővé válik, és potenciálisan felderíthető a Shodanhoz hasonló eszközökkel. Ezért alapvető fontosságú a biztonságos konfiguráció, az erős, egyedi jelszavak használata, a rendszeres frissítések telepítése és a szükségtelen szolgáltatások kikapcsolása. A Shodan egy tükör, amely megmutatja a digitális világ biztonsági hiányosságait, és mindenki felelőssége, hogy tegyen a saját láthatóságának és sebezhetőségének csökkentéséért.

Védekezés a Shodan általi felderítés ellen: Hogyan maradjunk láthatatlanok?

Mivel a Shodan célja az internetre kapcsolt eszközök feltérképezése, teljes láthatatlanságra szert tenni szinte lehetetlen, ha egy eszköznek valóban internetkapcsolatra van szüksége. Azonban jelentősen csökkenthető az a kockázat, hogy az eszközök sebezhető módon jelenjenek meg a Shodan találatai között, és így potenciális célponttá váljanak. A védekezés alapja a proaktív biztonsági szemlélet és a bevált gyakorlatok követése.

1. Minimális szolgáltatáskitettség

A legfontosabb elv: csak azt a szolgáltatást tedd ki az internetre, ami feltétlenül szükséges! Sok eszköz alapértelmezés szerint számos szolgáltatást futtat, amelyekre a felhasználónak valójában nincs szüksége. Például, egy otthoni routernek nem kellene távoli adminisztrációs felületet futtatnia az internet felé, ha csak otthonról használják. Kapcsold ki azokat a szolgáltatásokat, amelyekre nincs szükséged (pl. Telnet, FTP, SMB, távoli webes adminisztráció), vagy korlátozd azok elérhetőségét.

2. Szűrés tűzfallal

A tűzfalak (hardveres és szoftveres egyaránt) kulcsfontosságúak a hálózati forgalom szabályozásában. Konfiguráld a tűzfalat úgy, hogy csak a feltétlenül szükséges portok legyenek nyitva az internet felé. Ha egy szolgáltatásnak távoli elérésre van szüksége, fontold meg a VPN (Virtual Private Network) használatát, így a szolgáltatás csak a VPN-en keresztül lesz elérhető, jelentősen csökkentve a közvetlen internetes kitettséget. Például, ha egy webszervert futtatsz, csak a 80-as és 443-as portokat nyisd meg. Minden más portot zárd le vagy korlátozd az elérhetőségét megbízható IP-címekre.

3. Erős jelszavak és hitelesítési mechanizmusok

Ez az egyik leggyakoribb hiba, amelyet a Shodan feltár. Soha ne használd az alapértelmezett jelszavakat! Minden eszközön, amely valamilyen bejelentkezési felülettel rendelkezik, azonnal változtasd meg az alapértelmezett felhasználónevet és jelszót egy erős, egyedi kombinációra. Használj összetett jelszavakat (kis- és nagybetűk, számok, speciális karakterek kombinációja), és ha lehetséges, engedélyezd a kétfaktoros hitelesítést (2FA) mindenhol. Ez jelentősen megnehezíti a jogosulatlan hozzáférést, még akkor is, ha a Shodan felderíti az eszközöd.

4. Rendszeres frissítések és javítások (Patches)

Tartsd naprakészen az eszközök szoftverét és firmware-jét. A gyártók folyamatosan adnak ki frissítéseket, amelyek biztonsági réseket javítanak. Az elavult szoftverek a legismertebb és legkönnyebben kihasználható sebezhetőségeket hordozzák. Állíts be automatikus frissítéseket, ahol lehetséges, vagy rendszeresen ellenőrizd a gyártó weboldalát a legújabb verziókért. Ez különösen igaz az IoT eszközökre, amelyekről gyakran megfeledkeznek.

5. Biztonságos konfigurációk (Hardening)

Minden eszköz, amely internetre kapcsolódik, biztonságosan kell, hogy konfigurálva legyen. Ez magában foglalja:

• Szükségtelen szolgáltatások letiltása: Ahogy fentebb említettük.
• Alapértelmezett beállítások megváltoztatása: Ne csak a jelszavakat, hanem minden olyan beállítást, ami gyengítheti a biztonságot.
• Felhasználói jogosultságok korlátozása: Csak a legszükségesebb jogosultságokat add meg a felhasználóknak és szolgáltatásoknak.
• Naplózás és monitorozás: Rendszeresen ellenőrizd a naplókat a gyanús tevékenységek után, és használj monitorozó eszközöket, hogy észleld az esetleges behatolási kísérleteket.

6. Banner grabbing elleni védekezés

Bár nehéz teljesen elrejteni a bannereket, bizonyos esetekben módosíthatók, hogy kevesebb információt fedjenek fel a futó szoftverről és annak verziójáról. Ez nem akadályozza meg a Shodant abban, hogy felderítse az eszközöd, de megnehezíti a támadók számára, hogy azonnal azonosítsák a potenciális sebezhetőségeket. Például, egy webszerveren beállítható, hogy ne küldje el a szerver verziószámát a HTTP fejlécekben.

7. IP-címek változtatása és dinamikus IP-címek

Bár nem mindenki számára kivitelezhető, a dinamikus IP-címek használata (ahol az ISP időről időre megváltoztatja az IP-címedet) némileg megnehezítheti a Shodan által gyűjtött adatok hosszú távú összekapcsolását egy adott eszközzel. Azonban a Shodan robotjai folyamatosan pásztáznak, így előbb-utóbb az új IP-címen is felderíthető az eszköz.

8. Saját hálózat monitorozása Shodan segítségével

Paradox módon, a legjobb védekezés az, ha te magad is Shodant használsz. Rendszeresen futtass lekérdezéseket a saját IP-címtartományaidra és domainjeidre, hogy lásd, mit „lát” a Shodan a hálózatodról. Ez egy kiváló módja annak, hogy azonosítsd a nem kívánt kitettségeket és a potenciális biztonsági réseket, mielőtt egy rosszindulatú szereplő tenné meg.

Egy szervezet vagy magánszemély csak akkor tud hatékonyan védekezni, ha tisztában van a saját digitális lábnyomával. A Shodan egy erőteljes diagnosztikai eszköz, amely segít feltárni a sebezhetőségeket, de a biztonság megvalósítása a felhasználó felelőssége és folyamatos odafigyelést igényel.

Shodan az oktatásban és a kutatásban

A Shodan nem csupán egy eszköz a sebezhetőségek felderítésére vagy a fenyegetések azonosítására; jelentős szerepet játszik az oktatásban és a tudományos kutatásban is. Adatbázisa és képességei egyedülálló lehetőségeket kínálnak a hallgatóknak és kutatóknak, hogy mélyebben megértsék a globális hálózati infrastruktúrát, a kiberbiztonsági trendeket és az internetre kapcsolt eszközök komplex világát.

A Shodan, mint oktatási segédanyag

A kiberbiztonsági képzésekben és egyetemi kurzusokon a Shodan kiváló eszközként szolgálhat a gyakorlati oktatáshoz. Lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy:

1. Megértsék a hálózati szkennelés alapelveit: A Shodan lekérdezésekkel a hallgatók valós időben láthatják, milyen információkat lehet gyűjteni az internetre kapcsolt eszközökről, anélkül, hogy maguknak kellene hálózati szkennereket futtatniuk. Ez segít megérteni a port szkennelés, a banner grabbing és a protokoll-specifikus adatgyűjtés mechanizmusait.
2. Felismerjék a valós világbeli sebezhetőségeket: A Shodan segítségével a diákok valós példákat láthatnak rosszul konfigurált szerverekre, alapértelmezett jelszóval védett eszközökre vagy elavult szoftverekre. Ez segít nekik megérteni a biztonsági hibák gyakorlati következményeit, és rávilágít a biztonságos konfigurációk fontosságára.
3. Gyakorolják a fenyegetésfelderítést: A hallgatók megtanulhatják, hogyan azonosítsanak potenciális fenyegetéseket, például botneteket vagy adathalász szervereket, a Shodan adatok elemzésével. Ez fejleszti elemzői és problémamegoldó képességeiket.
4. Kutatási projekteket végezzenek: A Shodan adatai alapul szolgálhatnak kisebb kutatási projektekhez, például egy adott típusú IoT eszköz biztonsági helyzetének felméréséhez egy régióban, vagy egy bizonyos sebezhetőség globális eloszlásának vizsgálatához.

Az oktatók bemutathatják a Shodan etikus és felelősségteljes használatát, hangsúlyozva a jogi és etikai korlátokat, valamint a felelős feltárás elvét. Ez segít a jövő kiberbiztonsági szakembereinek abban, hogy etikus és jogkövető módon használják fel az ilyen erőteljes eszközöket.

Shodan a tudományos kutatásban

A Shodan hatalmas adatbázisa és folyamatos szkennelési képességei rendkívül értékesek a tudományos kutatók számára is, különösen az alábbi területeken:

• Globális hálózati infrastruktúra elemzése: A kutatók elemezhetik a Shodan adatait, hogy feltérképezzék a globális internetes infrastruktúra fejlődését, a különböző országok hálózati sajátosságait, vagy a szolgáltatók területi eloszlását.
• Kiberbiztonsági trendek és statisztikák: A Shodan lehetővé teszi a kutatók számára, hogy statisztikákat gyűjtsenek a sebezhetőségek eloszlásáról, a szoftververziók népszerűségéről, vagy az egyes régiók biztonsági szintjéről. Például, elemezhetik, hogy egy új, nyilvánosságra hozott sebezhetőség milyen gyorsan terjed el, vagy hány eszköz marad javítatlanul.
• IoT biztonsági helyzet felmérése: Az IoT eszközök száma napról napra nő, és a Shodan egyedülálló módon képes felmérni ezen eszközök globális biztonsági állapotát. A kutatók elemezhetik az IoT eszközök típusait, gyártóit, a rajtuk futó szolgáltatásokat és a hozzájuk kapcsolódó sebezhetőségeket, hozzájárulva ezzel a biztonságosabb IoT ökoszisztéma kialakításához.
• Történelmi adatok elemzése: A Shodan tárolja az eszközökről gyűjtött történelmi adatokat is, ami lehetővé teszi a kutatók számára, hogy időbeli trendeket vizsgáljanak. Például, nyomon követhetik, hogyan változott egy szerver konfigurációja az idő múlásával, vagy hogyan tűntek fel és tűntek el bizonyos szolgáltatások.
• Protokollok és szolgáltatások tanulmányozása: A Shodan által gyűjtött bannerek és protokollválaszok részletes betekintést nyújtanak abba, hogyan kommunikálnak a különböző hálózati szolgáltatások. Ez segíthet a kutatóknak új protokollok elemzésében, vagy a meglévők biztonsági hiányosságainak feltárásában.

A Shodan adatainak elemzésével a kutatók hozzájárulhatnak a kiberbiztonság tudományos alapjainak megerősítéséhez, új védelmi mechanizmusok kidolgozásához, és a globális internetes ökoszisztéma biztonságosabbá tételéhez. Azonban az adatok felhasználása során mindig be kell tartani a tudományos etika és az adatvédelem szigorú szabályait.

A Shodan és más felderítő eszközök összehasonlítása

A Shodan nem az egyetlen eszköz a piacon, amely az internetre kapcsolt eszközök felderítésére specializálódott. Számos más platform is létezik, amelyek hasonló célokat szolgálnak, de eltérő módszerekkel, fókuszokkal és adatbázisokkal rendelkeznek. Fontos megérteni a főbb versenytársak működését, hogy tudjuk, mikor melyiket érdemes használni, és milyen kiegészítő információkat nyújthatnak.

Censys

A Censys az egyik legközvetlenebb versenytársa és alternatívája a Shodannak. Hasonlóan a Shodánhoz, a Censys is a teljes internetes IPv4 címtartományt szkenneli, de különösen nagy hangsúlyt fektet az SSL/TLS tanúsítványokra és a webes szolgáltatásokra. A Censys a ZMap és ZGrab nyílt forráskódú szkennereket használja az adatok gyűjtéséhez.

• Fókusz: A Censys erőssége az SSL/TLS tanúsítványok részletes elemzésében rejlik. Képes felderíteni a tanúsítványok kibocsátóját, lejárati dátumát, kulcshosszát, és az azokban található domain neveket. Ez rendkívül hasznos lehet a rosszindulatú tanúsítványok, adathalász oldalak vagy a szervezet hálózatában lévő, ismeretlen tanúsítványok azonosításában. Emellett részletesebb információkat nyújt a HTTP/HTTPS szolgáltatásokról, beleértve a HTTP fejléceket és a weboldalak tartalmát.
• Adatgyűjtés: A Censys szkennelési módszertana gyakran gyorsabb és átfogóbb lehet bizonyos protokollok (különösen a 443-as port) esetében.
• Felhasználói felület és lekérdezések: A Censys felülete és lekérdezési nyelve hasonló a Shodánhoz, de van néhány egyedi szűrője, amelyek a tanúsítványokra és webes tartalmakra fókuszálnak.
• Előnyök: Kiváló SSL/TLS elemzéshez, webes fenyegetésfelderítéshez, és a digitális infrastruktúra tanúsítványalapú felméréséhez.

ZoomEye

A ZoomEye egy kínai eredetű kiberbiztonsági keresőmotor, amelyet a Knownsec Inc. fejlesztett. A Shodánhoz és Censyshez hasonlóan ez is az internetre kapcsolt eszközöket indexeli, de két fő kategóriába sorolja a találatokat: hostok és weboldalak.

• Fókusz: A ZoomEye célja, hogy feltérképezze mind a hálózati eszközöket (hostokat), mind a webes alkalmazásokat. Különösen erős a webes alkalmazások és a CMS rendszerek (pl. WordPress, Joomla) azonosításában, valamint a webes sebezhetőségek felderítésében.
• Adatgyűjtés: A ZoomEye is port szkenneléssel és banner grabbinggel gyűjti az adatokat, de kiegészíti ezt webes „crawler” (tartalomfeltérképező) képességekkel is, amelyek mélyebben vizsgálják a weboldalak tartalmát és technológiai lábnyomát.
• Előnyök: Jó a webes sebezhetőségek felderítéséhez, a CMS rendszerek azonosításához, és általában a webes támadási felületek elemzéséhez. Kínai nyelvű találatok esetén is hasznos lehet, mivel ottani fejlesztés.

Fofa (fofa.so)

A Fofa egy másik kínai kiberbiztonsági keresőmotor, amelyet a Beijing Baidu Netcom Science and Technology Co., Ltd. fejlesztett. Széles körű adatgyűjtési képességekkel rendelkezik, és a Shodánhoz hasonlóan az interneten elérhető eszközöket és szolgáltatásokat indexeli.

• Fókusz: A Fofa szintén átfogóan fedi le az internetre kapcsolt eszközöket, de különösen erős az IP-cím alapú keresésekben és az IP-címekhez kapcsolódó domain nevek felderítésében. Hasznos lehet a szerverekhez rendelt domainek azonosításában, és fordítva.
• Adatgyűjtés: Hasonlóan a többihez, port szkenneléssel és banner grabbinggel dolgozik.
• Előnyök: Jó az IP-cím és domain közötti kapcsolatok felderítéséhez, valamint a hálózati infrastruktúra földrajzi eloszlásának elemzéséhez. Egyes felhasználók szerint a Fofa adatbázisa néha tartalmazhat olyan egyedi találatokat, amelyeket a Shodan vagy a Censys nem.

Összehasonlító táblázat

Az alábbi táblázat összefoglalja a főbb különbségeket:

Jellemző	Shodan	Censys	ZoomEye	Fofa
Fő fókusz	Általános eszközfelderítés, IoT, ICS/SCADA	SSL/TLS tanúsítványok, webes szolgáltatások	Webes alkalmazások, hostok	IP-címek, domainek, általános eszközök
Adatgyűjtési módszer	Port szkennelés, banner grabbing, metaadatok	ZMap/ZGrab, SSL/TLS elemzés	Port szkennelés, banner grabbing, web crawler	Port szkennelés, banner grabbing
Erősségek	IoT sebezhetőségek, ipari rendszerek, széles protokollpaletta	Részletes tanúsítványelemzés, webes fenyegetésfelderítés	CMS/webes alkalmazások azonosítása, webes sebezhetőségek	IP-domain kapcsolatok, kínai internetes adatok
Kinek ajánlott	Kiberbiztonsági szakemberek, IoT kutatók, incidenskezelők	Webbiztonsági szakemberek, fenyegetésfelderítők, SSL/TLS auditálók	Webes penetrációs tesztelők, webbiztonsági elemzők	Kiberbiztonsági elemzők, kutatók

Bár a Shodan a legismertebb és talán a legátfogóbb az általános eszközfelderítés terén, a kiberbiztonsági szakemberek gyakran használják ezeket az eszközöket kombináltan. Egyik sem nyújt teljes képet önmagában, de együttesen sokkal mélyebb betekintést engednek az internetre kapcsolt eszközök és szolgáltatások digitális lábnyomába. A választás az adott feladattól és a keresett információ típusától függ.

A Shodan jövője és a kiberbiztonság fejlődése

A Shodan megjelenése óta jelentősen hozzájárult a kiberbiztonsági tudatosság növeléséhez, különösen az internetre kapcsolt eszközök, az IoT és az ipari rendszerek terén. Ahogy a digitális világ folyamatosan fejlődik, úgy változik a Shodan szerepe és a kiberbiztonság egésze is. A jövő valószínűleg a még kifinomultabb felderítési technikákat és az adatfeldolgozásban rejlő újszerű lehetőségeket hozza el.

A mesterséges intelligencia és a gépi tanulás szerepe

A Shodan már most is hatalmas adatmennyiséggel dolgozik, de a mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás (ML) további dimenziókat nyithat meg. Az MI alapú algoritmusok képesek lennének:

• Még pontosabb eszközazonosításra: Az MI képes lehet felismerni az eszközök típusát és gyártóját még akkor is, ha a banner grabbing nem szolgáltat egyértelmű információt, a hálózati viselkedés, a protokollválaszok vagy az eszközök egyéb digitális ujjlenyomatai alapján.
• Automatizált sebezhetőségi felmérésre: Az ML modellek képesek lennének prediktíven azonosítani a potenciális sebezhetőségeket az eszköz konfigurációja, a futó szoftverek és a történelmi adatok alapján, még mielőtt egy CVE nyilvánosságra kerülne.
• Anomáliák felismerésére: Az MI rendszerek észlelhetik a szokatlan hálózati viselkedést vagy a konfigurációs változásokat, amelyek biztonsági incidensre utalhatnak.
• Fenyegetésfelderítés finomítására: Az MI segíthet a botnetek, a C2 szerverek és más rosszindulatú infrastruktúrák azonosításában, azáltal, hogy elemzi az IP-címek közötti kapcsolatokat, a forgalmi mintázatokat és a szolgáltatási jellemzőket.

Ez a fejlődés azt jelentené, hogy a Shodan nem csupán egy adatbázis lenne, hanem egy intelligens rendszer, amely aktívan keresi a kockázatokat és a fenyegetéseket a globális hálózaton.

Az felderítés egyre kifinomultabbá válása

Ahogy a védelmi mechanizmusok fejlődnek, úgy válnak egyre kifinomultabbá a felderítési technikák is. A Shodan és hasonló eszközök valószínűleg tovább fogják bővíteni a szkennelt protokollok körét, és mélyebben fognak behatolni az internetre kapcsolt eszközök rétegeibe. Ez magában foglalhatja a mélyebb protokoll elemzést, a specifikus hardver azonosítását, vagy akár az eszközök viselkedési mintázatainak elemzését.

Az IPv6 térnyerése új kihívásokat is jelent a felderítés számára a sokkal nagyobb címtartomány miatt, de a Shodan és versenytársai valószínűleg erre is felkészülnek, új, hatékonyabb szkennelési módszereket fejlesztve ki.

A védekezés kihívásai

A Shodan és a hasonló eszközök fejlődése új kihívásokat támaszt a védekezésben. A szervezeteknek és egyéneknek még proaktívabbnak kell lenniük a digitális lábnyomuk kezelésében. Ez azt jelenti, hogy:

• Folyamatosan monitorozni kell a saját kitettséget: Rendszeresen ellenőrizni kell, hogy az internetre kapcsolt eszközök milyen információkat fednek fel, és azonnal orvosolni kell a biztonsági réseket.
• Zero Trust (Zéró bizalom) elv bevezetése: Feltételezni kell, hogy minden hálózati kapcsolat potenciálisan veszélyes, és szigorúan ellenőrizni kell a hozzáféréseket, még a belső hálózaton belül is.
• Biztonság a tervezés fázisában (Security by Design): Az eszközöknek már a tervezés fázisában biztonságosnak kell lenniük, nem pedig utólag kell biztonsági funkciókat hozzáadni.
• Tudatosság növelése: A felhasználóknak tisztában kell lenniük az internetre kapcsolt eszközök kockázataival, és meg kell érteniük a biztonságos használat alapelveit.

A Shodan és a hozzá hasonló felderítő motorok nem fognak eltűnni; éppen ellenkezőleg, valószínűleg még kifinomultabbá válnak. Ez azt jelenti, hogy a kiberbiztonsági szakembereknek és a nagyközönségnek is alkalmazkodnia kell ehhez a valósághoz. A jövőben a Shodan továbbra is kulcsszerepet fog játszani az internetre kapcsolt világ biztonsági állapotának feltérképezésében, és továbbra is fontos eszköze marad a proaktív kiberbiztonsági védekezésnek.