PNG (Portable Network Graphics): a veszteségmentes képformátum definíciója és felhasználási területei

A digitális világban a képek a kommunikáció elengedhetetlen részét képezik, legyen szó weboldalakról, dokumentumokról, prezentációkról vagy éppen személyes fotóalbumokról. A képek minősége, fájlmérete és egyéb tulajdonságai kulcsfontosságúak a felhasználói élmény és a technikai teljesítmény szempontjából. Ebben a kontextusban a PNG (Portable Network Graphics) formátum kiemelkedő szerepet játszik, különösen, ha a veszteségmentes képminőség és az átlátszóság az elsődleges szempont. De pontosan mi is az a PNG, és miért vált a digitális grafika egyik alappillérévé? Milyen felhasználási területeken nyújtja a legjobb teljesítményt, és milyen technológiai alapokon nyugszik?

A PNG (Portable Network Graphics) egy rasztergrafikus képformátum, amelyet az 1990-es évek közepén hoztak létre, elsősorban a GIF formátum korlátainak és szabadalmi problémáinak orvoslására. Fő jellemzője a veszteségmentes adattömörítés, ami azt jelenti, hogy a kép tömörítése és kibontása során nem veszít információt, így a vizuális minőség abszolút megmarad. Emellett a PNG formátum kiválóan kezeli az átlátszóságot (alpha-csatorna), lehetővé téve a képek zökkenőmentes beillesztését különböző hátterekre.

Ez a cikk részletesen bemutatja a PNG formátumot, annak történelmi hátterét, technikai működését, előnyeit és hátrányait más formátumokkal szemben, valamint kiterjedt felhasználási területeit. Célunk, hogy átfogó képet adjunk erről a sokoldalú képformátumról, és segítsünk megérteni, mikor érdemes a PNG-t választani a digitális képek kezelése során.

A PNG formátum születése: Történelmi áttekintés és a GIF korlátai

A PNG formátum története szorosan összefonódik a GIF (Graphics Interchange Format) formátummal és annak korlátaival, különösen az 1990-es évek közepén. A GIF-et 1987-ben fejlesztette ki a CompuServe, és hamar a web egyik domináns képformátumává vált, köszönhetően a viszonylag kis fájlméretnek, az átlátszóságnak (bár korlátozottan, csak egy bitmélységben, azaz teljesen átlátszó vagy teljesen átlátszatlan) és az animáció támogatásának. Azonban a GIF formátumnak több jelentős hátránya is volt, amelyek szükségessé tették egy új, fejlettebb megoldás kidolgozását.

A GIF korlátai és a szabadalmi vita

Az egyik legégetőbb probléma a GIF esetében a színmélység volt. A GIF csak 256 színt (8 bites színmélység) támogatott, ami korlátozta a fotók és a bonyolultabb grafikák minőségét. Bár ez elegendő volt az akkori webes grafikák többségéhez, a digitális fényképezés és a fejlettebb monitorok megjelenésével egyre nyilvánvalóbbá vált a szükség a több szín megjelenítésére. A másik, sokkal komolyabb probléma az volt, hogy a GIF formátum az LZW (Lempel-Ziv-Welch) tömörítési algoritmust használta, amely szabadalmaztatott volt. 1994-ben a Unisys Corporation, az LZW algoritmus tulajdonosa, bejelentette, hogy licencdíjat fog szedni a GIF formátumot használó szoftverek és alkalmazások fejlesztőitől. Ez a lépés óriási felzúdulást váltott ki a webfejlesztői és nyílt forráskódú közösségekben, akik a web ingyenes és nyílt természetét féltették.

Ebben a légkörben, 1995-ben, Thomas Boutell vezetésével egy csoport fejlesztő úgy döntött, hogy létrehoznak egy új, szabadalmi díjaktól mentes, veszteségmentes képformátumot, amely kiküszöböli a GIF hiányosságait. Ez lett a PNG. A fejlesztés rendkívül gyorsan zajlott, és már 1996-ban a PNG 1.0 specifikációját az IETF (Internet Engineering Task Force) RFC 2083 néven publikálta, majd később az ISO/IEC szabványává is vált.

A PNG, mint a GIF utódja (nem animációban)

A PNG célja egyértelmű volt: egy jobb, szabadalmi díjaktól mentes alternatívát nyújtani a GIF-nek a statikus képek területén. A fejlesztők tudatosan hagyták ki az animáció támogatását az alap specifikációból, hogy a formátum minél hamarabb elkészülhessen és elterjedhessen. (Az animált PNG, az APNG, csak később, kiegészítőként jelent meg.) A PNG bevezetésével a webfejlesztők végre hozzáférhettek egy olyan formátumhoz, amely:

• Támogatta a teljes, 24 bites true color színmélységet (több mint 16 millió szín), ami sokkal valósághűbb képek megjelenítését tette lehetővé.
• Bevezette a valódi alfa-csatornás átlátszóságot, ami a GIF-féle bináris átlátszósággal szemben 256 szintű áttetszőséget biztosított, lehetővé téve a finomabb élek és árnyékok megjelenítését.
• A Deflate tömörítési algoritmust használta, amely szabadalmi díjmentes volt, és kiváló tömörítési arányt biztosított a veszteségmentes képek számára.

A PNG gyorsan népszerűvé vált, és mára a webes grafikák, logók, ikonok és átlátszó hátterű képek szabványos formátumává vált. Bár a JPEG továbbra is a fotók domináns formátuma maradt a veszteséges, de nagyobb tömörítés miatt, és a GIF megőrizte helyét az egyszerű animációk terén, a PNG betöltötte a hiányt a minőségi, átlátszó és veszteségmentes képek piacán.

A PNG műszaki alapjai: Hogyan működik a veszteségmentes tömörítés?

A PNG formátum ereje a kifinomult műszaki alapjaiban rejlik, amelyek lehetővé teszik a veszteségmentes tömörítést és a fejlett átlátszósági funkciókat. Ahhoz, hogy megértsük, miért olyan hatékony és sokoldalú a PNG, érdemes mélyebben belemerülni a működésébe.

A Deflate algoritmus és a veszteségmentes tömörítés

A PNG a Deflate tömörítési algoritmust használja, amely a ZIP fájlokban és a gzip tömörítésben is megtalálható. A Deflate egy szabadalmi díjmentes, veszteségmentes algoritmus, amely két fő részből áll:

1. LZ77 alapú kódolás: Ez a rész a redundanciát, azaz az ismétlődő adatsorozatokat keresi a képen belül. Ha például egy képen egy adott pixelsorozat többször ismétlődik, az LZ77 algoritmus hivatkozásokat hoz létre az első előfordulásra, ahelyett, hogy minden egyes alkalommal újra tárolná az adatokat. Ez különösen hatékony az egyszínű területek vagy az ismétlődő minták tömörítésére.
2. Huffman kódolás: Miután az LZ77 algoritmus csökkentette az adatok méretét az ismétlődések kezelésével, a Huffman kódolás tovább tömöríti az adatokat. Ez az algoritmus gyakoriság alapján változó hosszúságú kódszavakat rendel az adatokhoz: a gyakrabban előforduló adatok rövidebb kódszavakat kapnak, míg a ritkábbak hosszabbakat. Ezáltal az átlagos kódszóhossz csökken, ami további adatméret-csökkenést eredményez.

A PNG-ben a tömörítés előtt a kép adatai egy előszűrésen (filtering) esnek át. Ez a lépés nem kötelező, de jelentősen javíthatja a Deflate algoritmus hatékonyságát. Az előszűrés célja, hogy az egymás melletti pixelek közötti különbségeket rögzítse, ahelyett, hogy a pixelek abszolút értékeit tárolná. Ezáltal az adatok „előre jelezhetőbbé” válnak, ami a Deflate algoritmus számára könnyebben tömöríthető mintázatokat eredményez. A PNG öt különböző szűrési típust támogat (None, Sub, Up, Average, Paeth), és a tömörítő szoftver kiválaszthatja a legmegfelelőbbet minden egyes sorhoz.

A veszteségmentes tömörítés alapelve, hogy a tömörített fájlból pontosan visszaállítható az eredeti, minden egyes pixelinformáció megőrzésével. Ez ellentétben áll a veszteséges tömörítéssel (mint például a JPEG-nél), ahol az adatok egy része véglegesen elveszik a fájlméret csökkentése érdekében. A PNG tehát ideális választás, ha a kép minősége és pontossága a legfontosabb, és nem engedhető meg semmilyen vizuális romlás.

Az alfa-csatorna forradalma: Átlátszóság a PNG-ben

A PNG egyik legkiemelkedőbb és legforradalmibb tulajdonsága az alpha-csatorna (átlátszósági csatorna) támogatása. Míg a GIF csak bináris átlátszóságot kínált (egy pixel vagy teljesen átlátszó, vagy teljesen átlátszatlan), a PNG az alpha-csatorna segítségével 256 szintű áttetszőséget (0-tól 255-ig) képes kezelni. A 0 érték a teljesen átlátszót, a 255 a teljesen átlátszatlant jelöli, a köztes értékek pedig különböző mértékű áttetszőséget tesznek lehetővé.

Ez a képesség hatalmas szabadságot ad a grafikusoknak és webfejlesztőknek. Lehetővé teszi:

• Sima élek: A képek (pl. logók, ikonok) élei lágyan olvadhatnak bele a háttérbe, elkerülve a pixeles, „fűrészes” megjelenést. Ez különösen fontos, ha a kép egy lekerekített vagy komplex formájú objektumot tartalmaz.
• Árnyékok és fényhatások: Valósághű árnyékok és finom fényhatások hozhatók létre, amelyek a háttérrel kölcsönhatásba lépnek, mélységet és dimenziót adva a grafikának.
• Átmenetek és színátmenetek: A képek átlátszósága fokozatosan változhat, ami lágy átmeneteket tesz lehetővé a háttér és a kép között.
• Kompozit képek létrehozása: Több kép rétegezhető egymásra, és az alpha-csatorna segítségével szabályozható, hogy mely réteg mennyire látszódjon át.

Az alpha-csatorna minden egyes pixelhez egy további adatot rendel, ami természetesen növeli a fájlméretet, de a vizuális minőség és rugalmasság szempontjából ez az extra adat megéri a plusz helyet. A PNG 32 bites színmélység esetén használja az alpha-csatornát (24 bit a színinformáció + 8 bit az átlátszóság).

Színmélység és színpaletták: A PNG sokoldalúsága

A PNG formátum rugalmasan kezeli a színmélységet, alkalmazkodva a kép komplexitásához és a fájlméret igényeihez. A következő színmélységeket támogatja:

• 1, 2, 4, 8 bites palettás színek: Hasonlóan a GIF-hez, a PNG is képes palettás színeket használni, ahol a kép minden egyes pixelje egy indexet tárol egy előre definiált színpalettán belül. Ez a mód ideális egyszerű grafikákhoz, logókhoz, ikonokhoz, ahol kevés színre van szükség, és a cél a lehető legkisebb fájlméret elérése. A paletta mérete akár 256 szín is lehet (8 bit).
• 8 bites szürkeárnyalatos: 256 különböző árnyalatot támogat a fehértől a feketéig. Ideális fekete-fehér képekhez.
• 16 bites szürkeárnyalatos: Sokkal finomabb szürkeárnyalatos átmeneteket tesz lehetővé (65 536 árnyalat).
• 24 bites True Color (valódi szín): Ez a leggyakrabban használt mód, amely több mint 16 millió különböző színt támogat (8 bit piros, 8 bit zöld, 8 bit kék). Ideális fotókhoz és bonyolult grafikákhoz, ahol a színpontosság kulcsfontosságú.
• 32 bites True Color alpha-csatornával: Ez a 24 bites True Color kiegészítve egy 8 bites alpha-csatornával. Ez a mód biztosítja a legmagasabb minőségű színeket és a teljes, 256 szintű átlátszóságot. Ez a PNG formátum „teljes” képességeit kihasználó mód, és a leggyakrabban használt változat logók, webes grafikák és átlátszó elemek esetében.

A PNG lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy optimalizálják a képeket a szükséges színmélység kiválasztásával, így egyensúlyt teremthetnek a minőség és a fájlméret között. Egy egyszerű ikonhoz elegendő lehet egy 8 bites palettás PNG, míg egy logóhoz vagy egy komplexebb grafikához a 32 bites True Color alpha-csatornával lehet a legjobb választás.

Soronkénti megjelenítés (Interlacing) és egyéb funkciók

A PNG formátum támogatja a soronkénti megjelenítést (interlacing), amely az Adam7 algoritmuson alapul. Az interlacing lényege, hogy a kép nem sorról sorra, felülről lefelé töltődik be, hanem először egy alacsony felbontású, homályos változat jelenik meg, majd fokozatosan, több lépésben válik élesebbé és részletesebbé. Ez a funkció különösen hasznos lassú internetkapcsolat esetén, mivel a felhasználó már azelőtt láthatja a kép körvonalait, mielőtt az teljesen letöltődne, így gyorsabban kap vizuális visszajelzést.

Bár az interlacing növelheti a fájlméretet és a dekódolási időt, bizonyos esetekben javíthatja a felhasználói élményt, különösen a régebbi, lassabb hálózatokon. A modern, gyors internetkapcsolatok és a progresszív JPEG-hez hasonló alternatívák miatt azonban az interlacing jelentősége csökkent a webes képek esetében.

A PNG ezen felül számos más hasznos funkciót is támogat, mint például:

• Gamma-korrekció: Lehetővé teszi, hogy a kép színei konzisztensen jelenjenek meg különböző operációs rendszereken és monitorokon, kompenzálva a kijelzők eltérő gamma-beállításait.
• Kromatikussági adatok: Pontosabban meghatározza a színek megjelenítését.
• Metadatok: Támogatja az opcionális metaadatok (pl. szöveges információk, időbélyegek, szerzői jogi adatok) tárolását a fájlban.

A PNG fájlstruktúrája: Chunks és metaadatok

A PNG fájlok egy sor „chunk”-ból (blokkból) állnak, amelyek mindegyike egy meghatározott típusú adatot tartalmaz. Ez a moduláris felépítés rendkívül rugalmassá és bővíthetővé teszi a formátumot. Minden chunk egy hosszból, egy típusból (négy karakteres kód), az adatokból és egy CRC (Cyclic Redundancy Check) ellenőrzőösszegből áll, amely biztosítja az adatok integritását.

Néhány fontosabb chunk típus:

• IHDR (Image Header): Ez az első chunk, és tartalmazza a kép alapvető adatait, mint például a szélesség, magasság, bitmélység, szín típusa, tömörítési módszer, szűrési módszer és interlacing mód. Ez a chunk elengedhetetlen a kép megjelenítéséhez.
• PLTE (Palette): Ha a kép palettás színeket használ, ez a chunk tárolja a színpalettát.
• IDAT (Image Data): Ez a chunk tartalmazza a tényleges képadatokat, amelyek a Deflate algoritmussal vannak tömörítve. Egy PNG fájl több IDAT chunkot is tartalmazhat, de ezeket a megjelenítő szoftverek egy összefüggő adatfolyamként kezelik.
• IEND (Image End): Ez az utolsó chunk, amely jelzi a fájl végét.
• tRNS (Transparency): Palettás képek esetén ez a chunk tárolja a paletta egyes bejegyzéseihez tartozó átlátszósági információkat.
• gAMA (Gamma): Tartalmazza a kép gamma értékét, amely a színkorrekcióhoz szükséges.
• cHRM (Chromaticities): Tartalmazza a kép elsődleges színeinek és fehérpontjának kordinátáit.
• tEXt (Textual Data): Szöveges metaadatokat tárol, például szerzői jogi információkat, leírást.
• zTXt (Compressed Textual Data): Tömörített szöveges metaadatokat tárol.
• iTXt (International Textual Data): Unicode-támogatással rendelkező szöveges metaadatokat tárol.

Ez a chunk-alapú struktúra lehetővé teszi a PNG formátum rugalmasságát és bővíthetőségét, miközben biztosítja az adatok integritását és a formátum hosszú távú stabilitását.

A PNG kulcsfontosságú előnyei

A PNG formátum számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyek miatt kiemelkedő választás bizonyos felhasználási területeken. Ezek az előnyök teszik a PNG-t a modern digitális képalkotás egyik alapvető eszközévé.

• Veszteségmentes képminőség:

  Ez a PNG legfontosabb jellemzője. A veszteségmentes tömörítés azt jelenti, hogy a képfájl méretének csökkentésekor nem vesznek el pixeladatok. Amikor egy PNG képet megnyitunk, szerkesztünk és újra mentünk, az eredeti képminőség teljes mértékben megmarad, ellentétben a JPEG formátummal, amely minden mentéskor veszít a minőségből. Ez kritikus fontosságú olyan alkalmazásokban, ahol a pixelpontosság és az eredeti részletgazdagság megőrzése elengedhetetlen, például logók, diagramok, ikonok, képernyőképek vagy orvosi felvételek esetén.

  A PNG biztosítja, hogy a kép minden egyes pixelje pontosan úgy jelenjen meg, ahogyan azt eredetileg rögzítették vagy létrehozták, függetlenül attól, hányszor lett a kép szerkesztve és mentve. Ez a tulajdonság teszi ideálissá archiválásra és forrásanyagként való felhasználásra.

• Kiváló átlátszósági támogatás (Alpha-csatorna):

  A PNG forradalmasította az átlátszóság kezelését a digitális képekben azáltal, hogy bevezette a 256 szintű alpha-csatornát. Ez lehetővé teszi a részleges átlátszóságot, ami azt jelenti, hogy a képek nem csak teljesen átlátszóak vagy teljesen átlátszatlanok lehetnek, hanem különböző fokozatú áttetszőséggel is rendelkezhetnek. Ez a képesség kulcsfontosságú a modern webdesignban és grafikai tervezésben, mivel lehetővé teszi:

  • A sima, éles élek megjelenítését komplex formák és betűk körül.
  • A valósághű árnyékok és fényhatások létrehozását, amelyek finoman illeszkednek a háttérhez.
  • A képek zökkenőmentes beillesztését bármilyen színű vagy mintázatú háttérre anélkül, hogy „dobozos” vagy pixeles megjelenésük lenne.

  Ez az átlátszósági funkció messze felülmúlja a GIF bináris átlátszóságát, és alapvetővé vált a professzionális webes és nyomtatott grafikák tervezésében.

• Széles színmélység tartomány:

  A PNG képes kezelni a teljes, 24 bites True Color színmélységet (16,7 millió szín), valamint a 32 bites True Color-t alpha-csatornával. Ezen kívül támogatja a palettás színeket (1-8 bit), valamint a 8 és 16 bites szürkeárnyalatos képeket is. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a fejlesztők és tervezők a kép tartalmához és a fájlméret-igényekhez igazítsák a színmélységet. Míg a GIF csak 256 színt támogatott, a PNG képes a fotórealisztikus színek megjelenítésére is, bár fotók esetén a JPEG általában hatékonyabb a veszteséges tömörítés miatt.

• Szabadalmi díjmentesség:

  A PNG formátumot éppen azért hozták létre, hogy elkerüljék az LZW algoritmushoz kapcsolódó szabadalmi díjakat, amelyek a GIF formátumot terhelték. A PNG szabadon felhasználható és beépíthető bármilyen szoftverbe vagy alkalmazásba licencdíjak fizetése nélkül. Ez a nyitott szabvány hozzájárult a széles körű elterjedéséhez és elfogadásához a fejlesztői közösségben.

• Gamma-korrekció és platformfüggetlenség:

  A PNG specifikáció tartalmazza a gamma-korrekció (gAMA chunk) és a kromatikussági adatok (cHRM chunk) támogatását. Ezek a funkciók biztosítják, hogy a kép színei konzisztensen és pontosan jelenjenek meg különböző operációs rendszereken, böngészőkön és kijelzőkön, amelyek eltérő gamma-beállításokkal vagy színprofilokkal rendelkezhetnek. Ez a platformfüggetlen színkezelés különösen fontos a professzionális grafikai munkában és a webes megjelenítésben, ahol a színek pontossága kulcsfontosságú.

• Metadata támogatás:

  A PNG lehetővé teszi különböző típusú metaadatok (pl. szerzői jogi információk, kép leírása, időbélyegzők) tárolását a fájlon belül, ami hasznos lehet a képkezelés és archiválás szempontjából.

Összességében a PNG a veszteségmentes minőség, a fejlett átlátszóság és a szabadalmi díjmentesség kombinációja révén vált a digitális grafika egyik legfontosabb és legmegbízhatóbb formátumává, különösen a webes és alkalmazásfejlesztési környezetben.

PNG kontra más képformátumok: Mikor melyiket válasszuk?

A digitális képformátumok sokfélesége néha zavaró lehet, és felmerülhet a kérdés, hogy mikor érdemes a PNG-t választani a JPEG, GIF, SVG vagy a modernebb WebP helyett. Mindegyik formátumnak megvannak a maga előnyei és hátrányai, és a legjobb választás mindig a konkrét felhasználási esettől és a prioritásoktól függ.

PNG vs. JPEG: Minőség vagy fájlméret?

A JPEG (Joint Photographic Experts Group) a legelterjedtebb képformátum a digitális fényképek tárolására. Fő jellemzője a veszteséges tömörítés, ami azt jelenti, hogy a fájlméret drasztikus csökkentése érdekében a képből információk vesznek el. Ez a minőségromlás általában alig észrevehető a fotókon, különösen magas tömörítési arányoknál, de minden egyes mentéskor fokozódik.

Mikor válasszuk a JPEG-et?

• Fotók: A JPEG ideális valós fényképekhez, ahol a finom színátmenetek, árnyalatok és komplex részletek dominálnak. A veszteséges tömörítés itt a leghatékonyabb, és a képminőség romlása általában elfogadható.
• Webes teljesítmény: Mivel a JPEG fájlok általában sokkal kisebbek, mint a PNG-k (különösen a fotók esetében), gyorsabb betöltési időt biztosítanak a weboldalakon.
• Nincs szükség átlátszóságra: A JPEG nem támogatja az átlátszóságot, így ha a képnek nincs szüksége átlátszó háttérre, a JPEG jobb választás lehet.

Mikor válasszuk a PNG-t?

• Grafikonok, logók, ikonok, illusztrációk: Minden olyan kép, amely éles vonalakat, éles színátmeneteket, szöveget vagy nagy egyszínű területeket tartalmaz. A JPEG tömörítés ezeken a területeken „artifact”-okat (tömörítési hibákat) okozhat, elmosódottá vagy pixelessé téve az éleket. A PNG veszteségmentessége garantálja a tökéletes élességet.
• Átlátszóság: Ha a képnek átlátszó vagy részben átlátszó háttérre van szüksége (pl. logó, amelyet különböző hátterekre helyeznek), a PNG az egyetlen megfelelő választás a JPEG-hez képest.
• Képernyőfelvételek (screenshots): A PNG ideális képernyőfelvételekhez, mivel veszteségmentesen rögzíti a képernyőn látható pixeleket, beleértve a szöveget és a felhasználói felület elemeit, amelyek JPEG-ben elmosódhatnak.
• Szerkesztési alap: Ha egy képet többször is szerkeszteni és menteni szeretnénk anélkül, hogy minőségromlás lépne fel, a PNG a preferált formátum.

PNG vs. GIF: Színmélység és átlátszóság

A GIF (Graphics Interchange Format) régebbi formátum, amelyet elsősorban a webes animációk és az egyszerű grafikák számára hoztak létre. Fő korlátai a 256 színre való korlátozás és a bináris átlátszóság (teljesen átlátszó vagy teljesen átlátszatlan).

Mikor válasszuk a GIF-et?

• Egyszerű animációk: A GIF az egyetlen széles körben támogatott rasztergrafikus formátum, amely animációt kínál a webböngészőkben (bár az APNG és WebP is támogatja az animációt, még nem olyan univerzális a támogatottságuk).
• Nagyon egyszerű, kevés színű grafikák: Ha egy kép csak néhány színt tartalmaz, és nincs szüksége részleges átlátszóságra, a GIF fájlmérete kisebb lehet, mint a PNG-é.

Mikor válasszuk a PNG-t?

• Statikus képek: A PNG-t statikus képek tárolására tervezték.
• Színmélység: Ha a képnek több mint 256 színre van szüksége, vagy finom színátmeneteket tartalmaz, a PNG sokkal jobb minőséget biztosít.
• Részleges átlátszóság: A PNG alpha-csatornája messze felülmúlja a GIF bináris átlátszóságát, lehetővé téve a lágy éleket és a valósághű árnyékokat. Ez kritikus a modern webdesignban.
• Kiváló minőségű grafika: A logók, ikonok és illusztrációk, amelyek részletesek és sok színt tartalmaznak, sokkal jobban néznek ki PNG formátumban.

PNG vs. SVG: Raszter vagy vektor?

Az SVG (Scalable Vector Graphics) egy XML alapú vektoros képformátum. Ez alapvető különbséget jelent a PNG-hez képest, amely rasztergrafikus formátum.

Rasztergrafika (PNG, JPEG, GIF): Képpontok (pixelek) rácsából áll. Minél több a pixel, annál nagyobb a felbontás és annál részletesebb a kép. Nagyításkor a pixelek láthatóvá válnak, a kép elmosódottá válhat.

Vektorgrafika (SVG): Matematikai képletekkel leírt alakzatokból, vonalakból és görbékből áll. A képek minősége független a felbontástól: bármilyen méretre nagyíthatók minőségromlás nélkül.

Mikor válasszuk az SVG-t?

• Logók, ikonok, illusztrációk, diagramok: Bármilyen grafika, amelyet különböző méretekben kell megjeleníteni minőségromlás nélkül. Az SVG ideális reszponzív webdesignhoz, ahol az elemeknek alkalmazkodniuk kell a különböző képernyőméretekhez.
• Interaktív grafika: Az SVG-t könnyen lehet animálni és interaktívvá tenni CSS és JavaScript segítségével.
• Kis fájlméret: Egyszerű grafikák esetén az SVG fájlmérete gyakran sokkal kisebb, mint a raszteres alternatíváké.

Mikor válasszuk a PNG-t?

• Fotók: Az SVG nem alkalmas fotók tárolására, mivel a pixelalapú információkat nem lehet hatékonyan vektoros formátumba konvertálni.
• Komplex rasztergrafika: Ha a kép rendkívül részletes, sok színátmenetet és árnyalatot tartalmaz, vagy egy valós objektumról készült, a PNG a megfelelő választás.
• Pixelpontosság: Bizonyos esetekben (pl. pixel art, képernyőfelvételek) a pixelpontos megjelenítés fontosabb, mint a skálázhatóság.

PNG vs. WebP: A jövő kihívásai

A WebP egy viszonylag új képformátum, amelyet a Google fejlesztett ki 2010-ben, a webes teljesítmény optimalizálására. Támogatja mind a veszteséges, mind a veszteségmentes tömörítést, valamint az átlátszóságot és az animációt is. Célja, hogy a JPEG, PNG és GIF formátumok helyébe lépjen a webes környezetben.

Mikor válasszuk a WebP-t?

• Webes optimalizálás: A WebP általában kisebb fájlméretet eredményez, mint a JPEG (veszteséges módban) és a PNG (veszteségmentes módban), miközben hasonló vagy jobb képminőséget biztosít. Ez gyorsabb weboldalbetöltést eredményez.
• Animáció: A WebP animációt is támogat, és gyakran hatékonyabb, mint a GIF.
• Univerzális megoldás: Ha egy formátumot keresünk, amely mind a fotókhoz, mind a grafikákhoz, mind az animációkhoz használható, a WebP egy ígéretes, univerzális megoldás.

Mikor válasszuk a PNG-t?

• Kompatibilitás: Bár a WebP támogatottsága folyamatosan nő, a PNG továbbra is szélesebb körben támogatott a régebbi böngészőkben és képszerkesztő szoftverekben. Ha a széles körű kompatibilitás kulcsfontosságú, a PNG a biztonságosabb választás.
• Archiválás és offline használat: Mivel a PNG egy bevált és robusztus formátum, gyakran preferálják archiválási célokra vagy olyan környezetben, ahol a WebP támogatása bizonytalan lehet.
• Abszolút veszteségmentesség: Bár a WebP is kínál veszteségmentes módot, a PNG specifikációja és bevált tömörítési módszerei garantálják a tökéletes minőséget.

Összefoglalva, a PNG akkor ragyog igazán, ha a veszteségmentes minőség, az átlátszóság és az éles grafikus elemek a legfontosabbak. Fotókhoz a JPEG, animációkhoz a GIF (vagy APNG/WebP), skálázható logókhoz és ikonokhoz az SVG, míg a webes teljesítmény maximalizálásához a WebP lehet a jövőbeli megoldás. A megfelelő formátum kiválasztása mindig a konkrét projekt igényeitől és a célközönség böngészőinek támogatottságától függ.

A PNG felhasználási területei: Hol ragyog igazán?

A PNG formátum egyedi tulajdonságai – a veszteségmentes tömörítés és a fejlett átlátszósági támogatás – számos területen teszik ideális választássá. Ezeken a területeken a PNG előnyei messze felülmúlják más formátumokét, biztosítva a magas minőséget és a rugalmasságot.

Webgrafika és digitális felületek

A webes környezetben a PNG az egyik leggyakrabban használt formátum, különösen a felhasználói felület elemeinek és a márkajelzéseknek a megjelenítésére.

• Logók, ikonok és gombok:

  A céges logók, weboldalak ikonjai és interaktív gombok gyakran tartalmaznak éles vonalakat, egyszínű területeket és részleges átlátszóságot (pl. árnyékok). A PNG tökéletesen alkalmas ezek megjelenítésére, mivel megőrzi az élességet és a színpontosságot, miközben lehetővé teszi a zökkenőmentes beillesztést bármilyen háttérre az alpha-csatorna segítségével. A JPEG torzítaná az éleket és nem támogatná az átlátszóságot, míg a GIF korlátozott színpalettája és bináris átlátszósága nem lenne elegendő a professzionális megjelenéshez.

  A PNG az alapértelmezett választás a webes logók és ikonok számára, amelyeknek átlátszó háttérre van szükségük, és a legmagasabb vizuális minőséget kell biztosítaniuk minden böngészőben és eszközön.

• Bannerek és hirdetések:

  Bár a fotó alapú bannerek gyakran JPEG formátumban készülnek, a szöveget, logókat és grafikus elemeket tartalmazó bannerek esetében a PNG biztosítja a legjobb olvashatóságot és vizuális minőséget. Az átlátszóság lehetővé teszi a hirdetések beillesztését különböző weboldal-elrendezésekbe anélkül, hogy zavaró fehér vagy egyszínű „doboz” venné körül őket.

• Weboldalak hátterei és elemei:

  A PNG használható komplex háttérképekhez, amelyek átlátszó mintákat vagy textúrákat tartalmaznak, amelyek rétegezhetők más háttérszínek vagy képek fölé. Emellett a webes felület egyéb grafikus elemei, mint például elválasztó vonalak, dekoratív elemek, vagy speciális fontok képi megjelenítése is gyakran PNG-ben történik.

Szakmai és technikai ábrák, diagramok

A tudományos és technikai dokumentációban a pontosság és az adatok olvashatósága kulcsfontosságú. A PNG ideális választás az alábbiakhoz:

• Diagramok és grafikonok: A vonalas ábrák, oszlopdiagramok, kördiagramok és egyéb adatvizualizációk éles vonalakat, tiszta szöveget és pontos színeket igényelnek. A PNG veszteségmentessége garantálja, hogy minden részlet pontosan megjelenjen.
• Műszaki rajzok és tervek: Gépészeti tervek, áramköri rajzok, építészeti vázlatok, ahol a vonalvastagság, a színek és a feliratok pontossága elengedhetetlen. A PNG megőrzi az eredeti rajz minden finom részletét.
• Flowchartok és folyamatábrák: A szoftverfejlesztésben, üzleti folyamatokban használt ábrák, amelyek jól definiált alakzatokból és összekötő vonalakból állnak.

Képernyőfelvételek és oktatóanyagok

Amikor egy szoftver működését, egy weboldal elrendezését vagy bármilyen digitális felületet szeretnénk bemutatni, a képernyőfelvételek elengedhetetlenek. A PNG a legmegfelelőbb formátum erre a célra:

• Képernyőfelvételek (screenshots): A PNG veszteségmentesen rögzíti a képernyőn látható pixeleket, biztosítva a szövegek élességét, az ikonok tisztaságát és a színek pontosságát. A JPEG tömörítés elmosódást okozhat a szövegeken és a felhasználói felület elemein, ami rontja az olvashatóságot.
• Oktatóanyagok és bemutatók: A lépésről lépésre bemutatott útmutatókban, ahol a felhasználónak pontosan látnia kell a gombokat, menüket és szövegeket, a PNG biztosítja a szükséges vizuális hűséget.
• Hibajelentések: Fejlesztők és tesztelők gyakran használnak PNG képernyőfelvételeket a hibák dokumentálására, mivel azok pontosan reprodukálják a hiba vizuális megjelenését.

Grafikai tervezés és digitális művészet

A grafikai tervezők és digitális művészek körében a PNG egy alapvető eszköz, különösen a kompozit képek létrehozásában és az elemek rétegezésében.

• Logótervezés és márkaépítés: Ahogy már említettük, a logók esetében a PNG a standard. A tervezők gyakran mentik a logókat PNG formátumban különböző méretekben és változatokban, hogy azok bármilyen médiafelületen jól mutassanak.
• Illusztrációk és digitális festmények: Bár a nagy felbontású művészi alkotások gyakran TIFF vagy PSD (Photoshop Document) formátumban kerülnek tárolásra a rétegek megőrzése érdekében, a webes megjelenítéshez vagy a kliensnek való elküldéshez a PNG kiváló választás lehet, ha az átlátszóságra szükség van, és a fájlméret kisebb, mint a TIFF esetében. A veszteségmentesség biztosítja, hogy a művész minden finom ecsetvonása és színátmenete megmaradjon.
• Kompozit képek és rétegek: A PNG alpha-csatornája lehetővé teszi, hogy a tervezők különböző elemeket (pl. kivágott objektumok, szövegek, árnyékok) rétegezzenek egymásra, és finom átmeneteket hozzanak létre a háttérrel. Ez a rugalmasság elengedhetetlen a komplex grafikai kompozíciókhoz.

Orvosi képalkotás és tudományos illusztrációk

Az orvostudományban és a tudományos kutatásban a képminőség és a pontosság abszolút kritikus. A PNG ebben a környezetben is hasznos lehet:

• Orvosi felvételek (bizonyos esetekben): Bár a DICOM (Digital Imaging and Communications in Medicine) a standard formátum az orvosi képalkotásban, a PNG használható lehet bizonyos képek archiválására vagy megosztására, ahol a veszteségmentes minőség és a fájlméret egyensúlya fontos. Például, ha egy orvosi kép egy részletét ki kell emelni és illusztrációként felhasználni egy cikkben, a PNG alkalmas lehet.
• Mikroszkópos felvételek: A mikroszkópos képek, ahol minden egyes pixel rendkívül fontos a tudományos elemzés szempontjából, gyakran PNG formátumban kerülnek tárolásra a veszteségmentesség miatt.
• Tudományos illusztrációk: Biológiai diagramok, kémiai struktúrák, fizikai modellek, amelyek precíz vonalakat és színeket igényelnek.

Játékfejlesztés és animáció (APNG)

A játékfejlesztésben a PNG széles körben használt formátum:

• Sprite-ok és textúrák: A 2D játékok karakterei, objektumai (sprite-ok) és a 3D modellek felületei (textúrák) gyakran PNG formátumban vannak tárolva. Az alpha-csatorna itt különösen fontos, mivel lehetővé teszi a karakterek és objektumok kivágását a háttérből, és azok zökkenőmentes beillesztését a játékvilágba. A veszteségmentesség biztosítja, hogy a művészi részletek ne torzuljanak.
• UI elemek: Játékon belüli menük, gombok, ikonok és egyéb felhasználói felület elemek is gyakran PNG-ben készülnek az átlátszóság és az élesség miatt.
• Animált PNG (APNG): Bár az alap PNG nem támogatja az animációt, az APNG (Animated Portable Network Graphics) egy kiterjesztés, amely animációt tesz lehetővé a PNG veszteségmentességével és alpha-csatorna támogatásával. Az APNG egyre népszerűbb alternatívája a GIF-nek, különösen a magasabb minőségű animációkhoz, amelyek részleges átlátszóságot igényelnek.

Nyomdai előkészítés és proofing

Bár a nyomdaiparban a TIFF és a PDF a leggyakoribb formátumok a magas felbontás és a CMYK színmód támogatása miatt, a PNG bizonyos esetekben mégis hasznos lehet:

• Webről nyomtatásra: Ha egy webes grafikát (pl. logót) nyomtatni szeretnénk, a PNG veszteségmentessége biztosítja, hogy az eredeti digitális minőség megmaradjon, bár a CMYK konverzió és a nyomdai felbontás (DPI) további lépéseket igényel.
• Proofing és előnézetek: Kisebb felbontású, de pontos előnézetek vagy „proof”-ok készítésére, amelyeket könnyen meg lehet osztani e-mailben vagy webes felületen. A PNG biztosítja, hogy a színek és az élek pontosan jelenjenek meg.

Látható, hogy a PNG rendkívül sokoldalú formátum, amely a digitális képek széles skáláján nyújt optimális megoldást, különösen ott, ahol a veszteségmentes minőség és az átlátszóság elengedhetetlen.

PNG optimalizálás és teljesítmény: Tippek és eszközök

Bár a PNG formátum a veszteségmentes tömörítésről híres, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne tovább optimalizálni a fájlméretet anélkül, hogy a képminőség romlana. A cél a lehető legkisebb fájlméret elérése, miközben az eredeti vizuális hűség megmarad. Ez különösen fontos a webes környezetben, ahol a fájlméret közvetlenül befolyásolja a betöltési sebességet és a felhasználói élményt.

A fájlméret csökkentése minőségromlás nélkül

A PNG fájlok méretét számos tényező befolyásolja, beleértve a kép dimenzióit, a színmélységet, az alpha-csatorna használatát és a tömörítési beállításokat. Az optimalizálás során a következőket vehetjük figyelembe:

1. Megfelelő színmélység kiválasztása:

   Ne használjunk 24/32 bites True Color PNG-t, ha egy képhez elegendő egy alacsonyabb színmélységű palettás PNG. Például, egy ikon, amely csak néhány színt tartalmaz, drasztikusan kisebb lehet 8 bites palettás PNG-ként, mint 32 bites True Color PNG-ként. Az optimalizáló eszközök képesek automatikusan analizálni a kép színpalettáját és a lehető legkisebb bitmélységre konvertálni azt.

   A színmélység intelligens csökkentése az egyik leghatékonyabb módja a PNG fájlméret csökkentésének, különösen, ha a kép eredetileg több színt tartalmaz, mint amennyire valójában szüksége van.

2. Optimalizált előszűrés és Deflate beállítások:

   A PNG tömörítési folyamatának része az előszűrés (filtering), amely a Deflate algoritmus hatékonyságát hivatott növelni. A különböző szűrési algoritmusok (None, Sub, Up, Average, Paeth) eltérő eredményeket adhatnak különböző képtípusoknál. Az optimalizáló szoftverek képesek kipróbálni a különböző szűrési módokat minden egyes képsorhoz, és kiválasztani azt, amely a legjobb tömörítést eredményezi. Emellett a Deflate algoritmus is különböző tömörítési szinteken futtatható. A magasabb tömörítési szint több CPU időt igényel a mentéskor, de kisebb fájlméretet eredményez.

3. Metadaták eltávolítása:

   A PNG fájlok tartalmazhatnak extra metaadatokat (pl. EXIF adatok, szoftverinformációk, időbélyegek), amelyek növelik a fájlméretet, de a webes megjelenítés szempontjából szükségtelenek. Az optimalizáló eszközök képesek eltávolítani ezeket a chunkokat anélkül, hogy a kép vizuális minősége romlana.

4. Interlacing kikapcsolása (ha nem szükséges):

   Bár az interlacing javíthatja a felhasználói élményt lassú kapcsolat esetén, kis mértékben növelheti a fájlméretet. Ha a kép gyorsan betöltődik, vagy nincs szükség progresszív megjelenítésre, az interlacing kikapcsolása segíthet a méretcsökkentésben.

Online és offline optimalizáló eszközök

Számos eszköz áll rendelkezésre a PNG fájlok optimalizálására, amelyek automatizálják a fent említett lépéseket:

• TinyPNG / TinyJPG (Online): Az egyik legnépszerűbb online eszköz, amely intelligens veszteséges tömörítést alkalmaz a PNG (és JPEG) képeken. Bár veszteségesnek nevezik, a vizuális minőség romlása minimális, szinte észrevehetetlen, miközben jelentős fájlméret-csökkenést eredményez, különösen a 24/32 bites PNG-knél. Ezt a „kvantálás” nevű technikával érik el, amely a színek számát csökkenti, miközben megpróbálja megőrizni a vizuális hűséget.
• OptiPNG (Offline / Parancssori): Egy nyílt forráskódú parancssori eszköz, amely rendkívül hatékony PNG optimalizálást végez veszteségmentes módon. Különböző szűrési és Deflate beállításokat próbál ki, hogy megtalálja a legoptimálisabb tömörítést. Ideális automatizált munkafolyamatokhoz.
• ImageOptim (macOS), FileOptimizer (Windows), PNGOUT (Offline / Parancssori): Ezek az eszközök is hasonló elven működnek, kombinálva a különböző optimalizálási technikákat (színpaletta csökkentése, metaadatok eltávolítása, optimális Deflate beállítások).
• Webes fejlesztői eszközök: Számos modern webes keretrendszer és build eszköz (pl. Webpack, Gulp, Grunt) beépített képoptimalizáló plug-ineket kínál, amelyek automatikusan optimalizálják a PNG fájlokat a build folyamat során.

A webes teljesítmény és a PNG

A webes teljesítmény optimalizálása kulcsfontosságú a SEO és a felhasználói élmény szempontjából. A nagy méretű képek jelentősen lassíthatják a weboldal betöltését. Bár a PNG veszteségmentes, a JPEG-nél gyakran nagyobb fájlméretű lehet, különösen fotók esetében. Ezért fontos a PNG képek ésszerű használata és optimalizálása a weboldalakon:

• Csak akkor használjunk PNG-t, ha szükséges: Ha egy képnek nincs szüksége átlátszóságra, és valós fotóról van szó, a JPEG általában jobb választás a kisebb fájlméret miatt.
• Méretezzük a képeket a megfelelő dimenzióra: Ne töltsünk fel feleslegesen nagy felbontású képeket, ha azok kisebb méretben jelennek meg a weboldalon. A képeket mindig a tényleges megjelenítési méretükre kell méretezni, mielőtt feltöltenénk.
• Használjunk CDN-t (Content Delivery Network): A CDN-ek gyorsítják a képek betöltését azáltal, hogy a felhasználóhoz legközelebbi szerverről szolgálják ki azokat.
• Lusta betöltés (Lazy Loading): A képek csak akkor töltődnek be, amikor a felhasználó görget a képernyőre, így a kezdeti oldalbetöltési idő csökken.

Az optimalizált PNG fájlok hozzájárulnak a gyorsabb weboldalhoz, ami jobb felhasználói élményt és jobb rangsorolást eredményezhet a keresőmotorokban.

A PNG jövője és kihívásai

Bár a PNG egy bevált és megbízható képformátum, a digitális világ folyamatosan fejlődik, és új technológiák jelennek meg, amelyek kihívást jelenthetnek a PNG dominanciájára, vagy éppen kiegészíthetik azt.

Az APNG (Animated Portable Network Graphics) térnyerése

Ahogy korábban említettük, az alap PNG specifikáció nem támogatja az animációt. Ez a hiányosság vezetett az APNG (Animated Portable Network Graphics) kiterjesztés kifejlesztéséhez. Az APNG lehetővé teszi a PNG veszteségmentes tömörítésének és alpha-csatorna támogatásának kihasználását animált képek létrehozására. Ez jelentős előrelépés a GIF-hez képest, amely csak 256 színt és bináris átlátszóságot támogat. Az APNG fájlok általában nagyobbak, mint a GIF animációk, de lényegesen jobb minőséget és rugalmasságot kínálnak.

Az APNG támogatottsága folyamatosan növekszik a modern böngészőkben (pl. Firefox, Chrome, Safari, Edge), és egyre népszerűbb alternatívája a GIF-nek, különösen a magas minőségű, átlátszó animációkhoz weboldalakon és alkalmazásokban.

A WebP és AVIF, mint potenciális utódok

A Google által fejlesztett WebP és a még újabb AVIF (AV1 Image File Format) formátumok jelentik a legnagyobb kihívást a PNG (és JPEG, GIF) számára a webes környezetben. Mindkét formátum a webes teljesítmény optimalizálását célozza, és számos előnnyel jár:

• WebP: Támogatja a veszteséges és veszteségmentes tömörítést, az alpha-csatornát és az animációt is. Gyakran kisebb fájlméretet eredményez, mint a PNG és a JPEG, miközben megőrzi a hasonló minőséget.
• AVIF: Az AV1 videokodeken alapul, és még jobb tömörítési arányt kínál, mint a WebP, mind veszteséges, mind veszteségmentes módban. Támogatja a HDR-t (High Dynamic Range) és a szélesebb színskálát.

Ezek az új formátumok ígéretesek a webes teljesítmény szempontjából, és valószínűleg egyre nagyobb teret nyernek majd a jövőben. Azonban a PNG továbbra is megőrzi relevanciáját a széles körű kompatibilitás, a hosszú távú archiválás és a bevált megbízhatóság miatt. Emellett a képszerkesztő szoftverek és a desktop alkalmazások körében a PNG dominanciája valószínűleg még sokáig fennmarad.

A PNG relevanciájának megőrzése

A PNG továbbra is kulcsfontosságú formátum marad a következő okok miatt:

• Univerzális támogatás: Szinte minden eszköz, böngésző és szoftver támogatja a PNG-t. Ez a széles körű kompatibilitás elengedhetetlen a digitális ökoszisztémában.
• Veszteségmentesség: Bár az újabb formátumok is kínálnak veszteségmentes módot, a PNG bevált és megbízható a tökéletes minőség megőrzésében. Archiválásra és forrásanyagként való felhasználásra továbbra is kiváló választás.
• Egyszerűség és átláthatóság: A PNG specifikációja viszonylag egyszerű és jól dokumentált, ami megkönnyíti a szoftverfejlesztők számára a formátum implementálását.

A jövő valószínűleg a több formátum egyidejű használatát hozza el, ahol a fejlesztők a <picture> HTML elem és a CSS segítségével biztosíthatják, hogy a böngésző a legoptimálisabb formátumot töltse be (pl. WebP, ha támogatott, különben PNG-t). A PNG tehát nem fog eltűnni, hanem a digitális képkezelés portfóliójának egyik alapvető eleme marad, különösen azokon a területeken, ahol a veszteségmentes minőség és az átlátszóság a legfontosabb.

Gyakori tévhitek és félreértések a PNG-vel kapcsolatban

A PNG formátummal kapcsolatban számos tévhit és félreértés kering, amelyek tisztázása segíthet a helyes használatban és az optimális döntéshozatalban.

1. „A PNG mindig nagyobb, mint a JPEG.”

   Ez az egyik leggyakoribb tévhit. Valójában a fájlméret a kép tartalmától függ. Igaz, hogy a fotók esetében a JPEG általában kisebb fájlméretet eredményez a veszteséges tömörítés miatt. Azonban:

   • Grafikonok, logók, ikonok: Ezeken a területeken, ahol éles vonalak, egyszínű területek és szövegek vannak, a PNG gyakran kisebb vagy hasonló méretű lehet, mint egy JPEG, miközben sokkal jobb minőséget biztosít (nincs tömörítési műtermék). Egy JPEG-nek sokkal nagyobb bitrátára lenne szüksége a hasonló minőség eléréséhez, ami megnövelné a fájlméretet.
   • Egyszínű területek: Minél több az egyszínű terület, annál jobban tudja a PNG a veszteségmentes tömörítést kihasználni.
   • Optimalizálás: Egy jól optimalizált PNG (pl. a felesleges metaadatok eltávolításával, a megfelelő színmélység kiválasztásával és hatékony tömörítési algoritmussal) sokkal kisebb lehet, mint egy nem optimalizált.
2. „A PNG nem alkalmas fotókra.”

   Bár a JPEG a preferált formátum a fotókhoz a fájlméret miatt, a PNG képes fotókat tárolni teljes 24 bites True Color minőségben, veszteségmentesen. Ha a fájlméret nem szempont (pl. archiválás, nyomdai előkészítés), és a tökéletes minőség megőrzése a cél, a PNG használható fotókhoz is. Azonban webes környezetben a PNG fájlmérete fotók esetén általában túl nagy lenne a gyors betöltéshez.

3. „A PNG támogatja az animációt, mint a GIF.”

   Az alap PNG specifikáció nem támogatja az animációt. Az animált PNG-t az APNG (Animated Portable Network Graphics) kiterjesztés teszi lehetővé. Bár az APNG egyre szélesebb körben támogatott, nem minden szoftver vagy böngésző képes megjeleníteni az APNG fájlokat. A GIF továbbra is a leguniverzálisabb animációs formátum a webes raszterképek között, bár minőségben elmarad az APNG-től.

4. „A PNG-nek nincs hátránya.”

   Bár a PNG számos előnnyel rendelkezik, vannak hátrányai is:

   • Nagyobb fájlméret fotók esetén: Ahogy említettük, fotók esetében a veszteségmentes tömörítés miatt a fájlméret jelentősen nagyobb lehet, mint a veszteséges JPEG-nél.
   • Nincs CMYK támogatás: A PNG az RGB színteret használja, nem támogatja natívan a CMYK színeket, amelyek a nyomtatásban elengedhetetlenek. Ezért nyomdai előkészítéshez gyakran inkább TIFF vagy PDF formátumot használnak.
   • Nincs beépített animáció (alapértelmezésben): Az animációhoz kiterjesztésre (APNG) van szükség, ami korlátozhatja a kompatibilitást régebbi rendszereken.
5. „A PNG mindig jobb, mint a JPEG.”

   Ez nem igaz. A „jobb” mindig a felhasználási esettől függ. Ha a cél a lehető legkisebb fájlméret elérése fotók esetén, és elfogadható némi minőségromlás, akkor a JPEG a jobb választás. Ha a veszteségmentes minőség, az átlátszóság és az éles grafikus elemek a prioritások, akkor a PNG a nyertes. Mindkét formátumnak megvan a maga helye a digitális képalkotásban.

A PNG formátum egy rendkívül értékes eszköz a digitális grafikában, de mint minden technológiát, ezt is a megfelelő kontextusban és a megfelelő célra kell használni. A tévhitek eloszlatása és a formátum valódi képességeinek megértése segít abban, hogy a lehető legjobban kihasználjuk az előnyeit.