Nyilvános felhő (public cloud): a fogalom definíciója és működésének magyarázata

Gondolkoztál már azon, hogyan működik a Netflix, vagy hogyan tárolsz képeket a Google Drive-on? A válasz a nyilvános felhő! Ez olyan, mintha egy hatalmas, közös számítógépet használnánk az interneten keresztül. Cégek bérelnek ebből erőforrásokat, hogy futtassák alkalmazásaikat és tárolják adataikat. Olvass tovább, és kiderül, miért ennyire népszerű megoldás!
ITSZÓTÁR.hu
29 Min Read

A nyilvános felhő (public cloud) egy olyan számítástechnikai modell, amelyben a szolgáltató harmadik félként biztosítja a számítási erőforrásokat – szervereket, tárolást, hálózatot, szoftvert – a nyilvános interneten keresztül. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatások megosztottak, és több ügyfél is használhatja ugyanazokat az erőforrásokat. Ahelyett, hogy egy szervezet saját adatközpontot tartana fenn és üzemeltetne, a nyilvános felhő lehetővé teszi számukra, hogy igény szerint béreljenek erőforrásokat.

A nyilvános felhő alapvető működése a virtualizáción alapszik. A virtualizáció lehetővé teszi, hogy egy fizikai szerver több virtuális gépre (VM) legyen felosztva. Ezek a virtuális gépek egymástól függetlenül működnek, mintha különálló szerverek lennének. A felhőszolgáltató kezeli a fizikai infrastruktúrát, a hardvert, a hálózatot és a szoftvert, míg az ügyfelek csak a virtuális gépeket és a rajtuk futó alkalmazásokat kezelik.

A nyilvános felhő számos előnyt kínál. Az egyik legfontosabb a méretezhetőség. Az ügyfelek könnyen növelhetik vagy csökkenthetik az igénybe vett erőforrásokat a pillanatnyi szükségleteiknek megfelelően. Ez különösen hasznos lehet olyan vállalkozások számára, amelyek szezonális csúcsokkal vagy váratlan terhelésnövekedéssel szembesülnek.

A nyilvános felhő alapvetően egy megosztott erőforrás-medence, amelyhez az ügyfelek az interneten keresztül férhetnek hozzá, és a felhasznált erőforrásokért fizetnek.

Egy másik jelentős előny a költséghatékonyság. Ahelyett, hogy nagy beruházásokat kellene eszközölniük saját infrastruktúrába, a vállalkozások csak azért fizetnek, amit használnak. Ez az „pay-as-you-go” modell jelentős megtakarításokat eredményezhet, különösen a kisebb és közepes méretű vállalkozások (KKV-k) számára.

A rugalmasság is kiemelkedő szempont. A nyilvános felhő széles körű szolgáltatásokat kínál, beleértve a számítási teljesítményt, a tárolást, az adatbázisokat, a gépi tanulást és a sok más alkalmazást. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy gyorsan fejlesszenek és telepítsenek új alkalmazásokat és szolgáltatásokat.

A biztonság kérdése gyakran felmerül a nyilvános felhővel kapcsolatban. Bár a biztonsági incidensek előfordulhatnak, a legtöbb felhőszolgáltató jelentős erőforrásokat fektet a biztonsági intézkedésekbe, beleértve a titkosítást, a hozzáférés-szabályozást és a fenyegetés-észlelést. Emellett a megfelelőségi követelményeknek való megfelelés is fontos szempont, és a szolgáltatók gyakran rendelkeznek tanúsítványokkal és auditokkal, amelyek igazolják a biztonsági gyakorlataikat.

A nyilvános felhő szolgáltatások három fő modellben érhetők el: IaaS (Infrastructure as a Service), PaaS (Platform as a Service) és SaaS (Software as a Service). Az IaaS a legalacsonyabb szintű szolgáltatás, amely virtuális gépeket, tárolást és hálózatot kínál. A PaaS egy platformot biztosít az alkalmazások fejlesztéséhez és telepítéséhez. A SaaS pedig kész alkalmazásokat kínál, amelyeket a felhasználók az interneten keresztül érhetnek el.

A nyilvános felhő alapfogalmai: Szolgáltatók, erőforrások, és a megosztott infrastruktúra

A nyilvános felhő egy olyan számítástechnikai modell, ahol a szolgáltató (pl. Amazon Web Services, Microsoft Azure, Google Cloud Platform) a számítási erőforrásokat a nagyközönség számára teszi elérhetővé az interneten keresztül. Ezek az erőforrások lehetnek virtuális gépek, tárhely, adatbázisok, vagy akár teljes alkalmazásfejlesztési platformok.

A nyilvános felhő alapja a megosztott infrastruktúra. Ez azt jelenti, hogy több ügyfél használja ugyanazokat a fizikai szervereket és hálózati eszközöket. A virtualizáció segítségével az erőforrások logikailag elkülönülnek, így az egyik ügyfél tevékenysége nem befolyásolja a másikat. A szolgáltató felelős az infrastruktúra karbantartásáért, biztonságáért és rendelkezésre állásáért.

A nyilvános felhő lényege, hogy az ügyfelek csak azért fizetnek, amit ténylegesen használnak, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezhet.

A nyilvános felhő szolgáltatások különböző formákban érhetők el: IaaS (Infrastructure as a Service), PaaS (Platform as a Service) és SaaS (Software as a Service). Az IaaS a legalsó szintet képviseli, ahol az ügyfél a virtuális infrastruktúrát kapja meg, és maga felelős az operációs rendszer, az alkalmazások és az adatok kezeléséért. A PaaS egy magasabb szintű szolgáltatás, ahol az ügyfél egy platformot kap az alkalmazások fejlesztéséhez és futtatásához, a szolgáltató pedig gondoskodik az infrastruktúra és az operációs rendszer kezeléséről. A SaaS a legmagasabb szintű szolgáltatás, ahol az ügyfél egy kész alkalmazást használ, és a szolgáltató felelős mindenért.

A nyilvános felhő használatának előnyei közé tartozik a skálázhatóság, a rugalmasság, a költséghatékonyság és a gyors bevezetés. Az ügyfelek könnyen növelhetik vagy csökkenthetik az erőforrásaikat a pillanatnyi igényeiknek megfelelően, és nem kell beruházniuk saját infrastruktúrába.

A nyilvános felhő használatával kapcsolatosan fontos figyelembe venni a biztonsági és adatvédelmi szempontokat. Az ügyfeleknek meg kell győződniük arról, hogy a szolgáltató megfelelő biztonsági intézkedéseket alkalmaz, és hogy az adatok biztonságosan tárolódnak és kezelődnek.

A nyilvános felhő működésének alapelvei: Virtualizáció, automatizálás, és a pay-as-you-go modell

A nyilvános felhő működésének alapja három kulcsfontosságú elemre épül: a virtualizációra, az automatizálásra és a „pay-as-you-go” (fogyasztás alapú) modellre. Ezek együttesen teszik lehetővé a felhő szolgáltatók számára, hogy rugalmas, skálázható és költséghatékony megoldásokat kínáljanak a felhasználóknak.

A virtualizáció a fizikai hardver erőforrásainak, mint például a CPU, a memória és a tárhely, absztrakcióját jelenti. Ennek köszönhetően több virtuális gép (VM) futhat egyetlen fizikai szerveren, maximalizálva a hardver kihasználtságát. A virtualizáció lehetővé teszi a gyors és egyszerű erőforrás-allokációt, ami elengedhetetlen a felhő szolgáltatások skálázhatóságához. A felhasználók igényeik szerint hozhatnak létre, törölhetnek és méretezhetnek virtuális gépeket anélkül, hogy a fizikai hardver korlátai akadályoznák őket.

Az automatizálás a felhő szolgáltatások másik sarokköve. A felhő szolgáltatók nagymértékben automatizálják a különböző feladatokat, mint például a szerverek telepítését, a szoftverek frissítését, a biztonsági mentéseket és a monitorozást. Ez csökkenti a manuális beavatkozást, minimalizálja a hibák lehetőségét és felgyorsítja a folyamatokat. Az automatizálásnak köszönhetően a felhasználók önkiszolgáló módon vehetik igénybe a felhő szolgáltatásokat, anélkül, hogy a szolgáltató munkatársainak közreműködésére lenne szükségük.

A „pay-as-you-go” modell forradalmasította az IT-szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ahelyett, hogy a felhasználóknak nagy összegű beruházásokat kellene eszközölniük a saját infrastruktúrájukba, csak azért fizetnek, amit ténylegesen használnak.

A „pay-as-you-go” modell azt jelenti, hogy a felhasználók csak a ténylegesen felhasznált erőforrásokért fizetnek. Ez a modell rendkívül költséghatékony, különösen a változó terhelésű alkalmazások esetében. A felhasználók könnyen növelhetik vagy csökkenthetik az erőforrásokat az igényeiknek megfelelően, és csak a felhasznált időért vagy erőforrásmennyiségért fizetnek. Ez a rugalmasság lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy optimalizálják IT költségeiket és gyorsan reagáljanak a piaci változásokra.

Például, ha egy webáruház karácsonykor jelentős forgalomnövekedést tapasztal, akkor a nyilvános felhőben könnyen növelheti a szerverkapacitást, és az ünnepi időszak után visszatérhet a normál szintre. Mindez anélkül, hogy hosszú távú beruházásokat kellene eszközölnie a hardverbe.

A nyilvános felhő szolgáltatásokhoz való hozzáférés általában az interneten keresztül történik, így a felhasználók bárhonnan, bármikor elérhetik az adataikat és az alkalmazásaikat. Ez a kényelem és a hozzáférhetőség tovább növeli a nyilvános felhő vonzerejét.

A nyilvános felhő szolgáltatási modelljei: IaaS, PaaS, SaaS részletes összehasonlítása

Az IaaS, PaaS és SaaS különböző szintű felhőszolgáltatásokat kínál.
Az IaaS infrastruktúrát biztosít, a PaaS fejlesztői környezetet, míg a SaaS kész alkalmazásokat kínál.

A nyilvános felhőben a leggyakoribb szolgáltatási modellek az IaaS (Infrastructure as a Service), a PaaS (Platform as a Service) és a SaaS (Software as a Service). Ezek a modellek abban különböznek, hogy a felhasználó mennyi kontrollt és felelősséget vállal a felhőinfrastruktúra felett.

IaaS: Infrastruktúra, mint szolgáltatás. Ebben a modellben a felhőszolgáltató biztosítja a számítási infrastruktúrát – szervereket, tárolást, hálózatot – a felhasználó számára. A felhasználó felelős az operációs rendszer, az alkalmazások és az adatok kezeléséért. Ez nagy rugalmasságot biztosít, de jelentős technikai tudást igényel.

PaaS: Platform, mint szolgáltatás. A PaaS egy fejlesztői környezetet kínál a felhőben. A szolgáltató biztosítja az operációs rendszert, a programozási nyelveket, a végrehajtási környezetet, az adatbázisokat és a webes szervereket. A fejlesztők az alkalmazásaikra koncentrálhatnak, anélkül, hogy a háttérinfrastruktúrával kellene foglalkozniuk. A PaaS csökkenti a fejlesztési időt és a komplexitást.

SaaS: Szoftver, mint szolgáltatás. A SaaS a legteljesebb szolgáltatási modell. A felhasználók egy kész alkalmazást használnak, amely a felhőben fut. A szolgáltató felelős mindenért, az infrastruktúrától kezdve a szoftver karbantartásáig. A felhasználók csak a szoftvert használják, általában előfizetési díj ellenében. Példák a SaaS alkalmazásokra a CRM rendszerek (pl. Salesforce), az e-mail szolgáltatások (pl. Gmail) és az irodai programcsomagok (pl. Google Workspace).

A választás az IaaS, PaaS és SaaS között attól függ, hogy a felhasználó mennyi kontrollt szeretne a rendszer felett, és mennyi felelősséget hajlandó vállalni.

Nézzük meg ezt táblázatos formában is:

Szempont IaaS PaaS SaaS
Kontroll szintje Magas Közepes Alacsony
Felelősség Magas Közepes Alacsony
Felhasználás Infrastruktúra kiépítése, virtualizáció Alkalmazásfejlesztés, tesztelés, üzemeltetés Kész alkalmazások használata
Példák Amazon EC2, Microsoft Azure Virtual Machines Google App Engine, AWS Elastic Beanstalk Salesforce, Gmail, Microsoft 365

A nyilvános felhő szolgáltatási modelljeinek megértése elengedhetetlen a megfelelő felhőmegoldás kiválasztásához. Az IaaS a legnagyobb rugalmasságot kínálja, míg a SaaS a legkényelmesebb megoldás. A PaaS egy jó kompromisszum a kettő között.

Azonban a választás nem mindig egyszerű. Például, egy vállalat, amely nagymértékben testreszabott alkalmazásokat szeretne fejleszteni, valószínűleg a PaaS-t vagy az IaaS-t választja. Egy kisebb vállalkozás, amelynek nincs IT szakértelme, inkább a SaaS megoldást részesíti előnyben.

A nyilvános felhő előnyei: Költséghatékonyság, skálázhatóság, rugalmasság

A nyilvános felhő használata jelentős költséghatékonyságot eredményezhet. Ahelyett, hogy a vállalatok saját hardveres infrastruktúrát építenének és tartanának fenn, a nyilvános felhő szolgáltatója biztosítja az erőforrásokat, így a vállalatok csak a ténylegesen felhasznált erőforrásokért fizetnek. Ez az „pay-as-you-go” modell drasztikusan csökkentheti a tőkebefektetéseket (CAPEX) és az üzemeltetési költségeket (OPEX). Nincs szükség drága szerverek vásárlására, karbantartására, hűtésére és a hozzájuk kapcsolódó személyzet alkalmazására. A költségek átláthatóak és előre tervezhetőek, ami megkönnyíti a költségvetés kezelését.

A nyilvános felhő egyik legnagyobb előnye a skálázhatóság. A vállalatok könnyedén növelhetik vagy csökkenthetik az erőforrásaikat a pillanatnyi igényeiknek megfelelően. Ha hirtelen megnő a felhasználói forgalom egy weboldalon, a felhő automatikusan több szervert rendel hozzá, hogy a rendszer zökkenőmentesen működjön. Amikor a forgalom csökken, a szerverek lekapcsolhatók, így a vállalat csak a ténylegesen szükséges erőforrásokért fizet. Ez a rugalmasság különösen fontos a szezonális ingadozásokkal szembesülő vállalkozások számára, vagy olyan helyzetekben, amikor a jövőbeni igények nehezen becsülhetők meg.

A rugalmasság a nyilvános felhő másik kiemelkedő előnye. A felhasználók bárhonnan hozzáférhetnek az adatokhoz és alkalmazásokhoz, ahol internetkapcsolat áll rendelkezésükre. Ez lehetővé teszi a távmunkát, a mobil munkavégzést és a globális együttműködést. A nyilvános felhő szolgáltatók emellett széleskörű szolgáltatásokat kínálnak, mint például adattárolás, adatbázis-kezelés, gépi tanulás és analitika, amelyek könnyen integrálhatók a meglévő rendszerekbe. A vállalatok így gyorsan és egyszerűen fejleszthetnek új alkalmazásokat és szolgáltatásokat, anélkül, hogy a háttérinfrastruktúrával kellene foglalkozniuk.

A nyilvános felhő lehetővé teszi, hogy a vállalatok a fő tevékenységükre koncentráljanak, ahelyett, hogy az IT-infrastruktúra karbantartásával foglalkoznának.

A nyilvános felhő szolgáltatók általában magas szintű biztonsági intézkedéseket alkalmaznak, beleértve a fizikai biztonságot, a hálózati biztonságot és az adatvédelmet. Bár a biztonság továbbra is fontos szempont, a nyilvános felhő gyakran biztonságosabb, mint a saját adatközpontok, mivel a szolgáltatók speciális szakértelemmel és erőforrásokkal rendelkeznek a biztonsági fenyegetések kezelésére.

A nyilvános felhő használata gyorsabb bevezetést tesz lehetővé. Az erőforrások percek alatt rendelkezésre állnak, így a vállalatok azonnal elkezdhetik az új projekteket. Nem kell heteket vagy hónapokat várni a hardverek beszerzésére és telepítésére. Ez a gyorsaság versenyelőnyt jelenthet a piacon.

A nyilvános felhő szolgáltatók általában rendelkeznek redundáns rendszerekkel és katasztrófa utáni helyreállítási megoldásokkal. Ez azt jelenti, hogy az adatok és alkalmazások akkor is elérhetőek maradnak, ha valamilyen probléma lép fel. Ez növeli az üzletmenet folytonosságát és csökkenti az állásidőt.

Példák a költséghatékonyságra:

  • Csökkentett energiafogyasztás
  • Kevesebb hardveres beruházás
  • Alacsonyabb karbantartási költségek
  • Optimalizált erőforrás-kihasználtság

Példák a skálázhatóságra:

  1. Automatikus skálázás a felhasználói forgalom alapján
  2. Rugalmas erőforrás-allokáció
  3. Gyors reagálás a változó piaci igényekre

Példák a rugalmasságra:

  • Bárhonnan elérhető adatok és alkalmazások
  • Könnyű integráció más rendszerekkel
  • Gyors alkalmazásfejlesztés

A nyilvános felhő hátrányai: Biztonsági aggályok, megfelelőség, vendor lock-in

A nyilvános felhő használata számos előnnyel jár, de fontos tisztában lenni a potenciális hátrányokkal is. Ezek leginkább a biztonsági aggályok, a megfelelőségi követelmények és a szolgáltatóhoz kötöttség (vendor lock-in) körül csoportosulnak.

A biztonsági aggályok a nyilvános felhőben tárolt adatok védelmével kapcsolatosak. Mivel az infrastruktúrát több ügyfél is használja, a támadási felület nagyobb lehet. Bár a felhőszolgáltatók komoly erőfeszítéseket tesznek a biztonság fenntartására, a teljes kontroll hiánya kockázatot jelent. Például, egy hibás konfiguráció vagy egy biztonsági rés a felhőszolgáltató rendszerében potenciálisan érintheti az összes ügyfelet. A megosztott felelősség modell alapján a biztonság egy része a felhasználóra hárul, különösen az adatok titkosítása és a hozzáférés-kezelés terén. Gyakori hiba a nem megfelelő jelszavak használata, a több faktoros hitelesítés hiánya és a nem frissített szoftverek.

A megfelelőségi követelmények szintén komoly kihívást jelenthetnek. Számos iparágban szigorú szabályozások vonatkoznak az adatok tárolására és kezelésére (pl. GDPR, HIPAA). A nyilvános felhő használata esetén biztosítani kell, hogy a felhőszolgáltató megfeleljen ezeknek a követelményeknek, és a felhasználó is képes legyen betartani a rá vonatkozó előírásokat. Ez magában foglalhatja a területi korlátozások betartását (hol tárolhatók az adatok), a naplózási követelmények teljesítését és a biztonsági auditok elvégzését.

A vendor lock-in a nyilvános felhő egyik legjelentősebb hátránya, mivel nehézkessé teheti a szolgáltatóváltást vagy az adatok más platformra történő átvitelét.

A vendor lock-in azt jelenti, hogy a felhasználó túlságosan függ a felhőszolgáltatótól, ami korlátozhatja a választási lehetőségeit és növelheti a költségeket. Ennek oka lehet a szolgáltató-specifikus technológiák használata, az adatformátumok inkompatibilitása vagy a migrációs költségek. Például, ha egy alkalmazás egy adott felhőszolgáltató által kínált adatbázis-szolgáltatásra épül, a másik szolgáltatóra történő áttelepítés komoly átalakításokat igényelhet. A vendor lock-in elkerülése érdekében fontos a nyílt szabványok használata, az adatok portabilitásának biztosítása és a több felhős stratégia megfontolása.

Bár a nyilvános felhő számos előnnyel jár, ezek a hátrányok is figyelembe veendők a döntéshozatali folyamat során. A kockázatok csökkentése érdekében alapos tervezésre, megfelelő biztonsági intézkedésekre és a szolgáltató gondos kiválasztására van szükség.

A nyilvános felhő biztonsági kérdései: Adatvédelem, hozzáférés-kezelés, incidenskezelés

A nyilvános felhő használata számos előnnyel jár, de a biztonsági kérdések kiemelt figyelmet igényelnek. A felhőszolgáltató felelőssége a fizikai infrastruktúra, a hálózat és a virtualizáció biztonságának garantálása, míg az ügyfél felelőssége az adatok, alkalmazások és operációs rendszerek védelme.

Adatvédelem: A nyilvános felhőben tárolt adatok védelme többrétegű megközelítést igényel. Ide tartozik az adatok titkosítása nyugalmi állapotban (at rest) és átvitel közben (in transit). Fontos a megfelelő kulcskezelés, a titkosítási kulcsok biztonságos tárolása és rotálása. Szintén kritikus az adatvesztés elleni védelem, melyet rendszeres biztonsági mentésekkel és redundáns tárolási megoldásokkal lehet elérni. Az adatvédelmi szabályozások, mint a GDPR, szigorú követelményeket támasztanak az adatok kezelésére, melyeket a felhőszolgáltatónak és az ügyfélnek is be kell tartania.

Hozzáférés-kezelés: A jogosulatlan hozzáférés megakadályozása érdekében erős autentikációs mechanizmusokat kell alkalmazni, mint például a multi-faktor autentikáció (MFA). A legkisebb jogosultság elve (Principle of Least Privilege) alapján a felhasználóknak csak a munkájukhoz feltétlenül szükséges hozzáférést szabad megadni. A szerepkör alapú hozzáférés-vezérlés (RBAC) leegyszerűsíti a felhasználók jogosultságainak kezelését. A hozzáférési naplók rendszeres ellenőrzése segít a potenciális biztonsági incidensek korai felismerésében.

Incidenskezelés: A biztonsági incidensek elkerülhetetlenek, ezért fontos a jól definiált incidenskezelési eljárás. Ez magában foglalja az incidensek azonosítását, osztályozását, elhárítását, helyreállítását és a tanulságok levonását. A biztonsági események folyamatos monitorozása és elemzése elengedhetetlen a gyanús tevékenységek időbeni észleléséhez. A biztonsági incidensre való reagálási tervnek tartalmaznia kell a kommunikációs protokollt, a felelősségi köröket és a szükséges erőforrásokat. A incidenskezelési terv rendszeres tesztelése biztosítja annak hatékonyságát.

A biztonság megosztott felelősség, ahol a felhőszolgáltató és az ügyfél közösen gondoskodnak a felhőben tárolt adatok és alkalmazások védelméről.

A nyilvános felhő biztonsága komplex téma, mely folyamatos odafigyelést és proaktív megközelítést igényel. A megfelelő biztonsági intézkedések bevezetése és betartása elengedhetetlen a bizalom kiépítéséhez és a felhő által kínált előnyök maximális kihasználásához.

A nyilvános felhő megfelelőségi szempontjai: GDPR, HIPAA, PCI DSS

A nyilvános felhő GDPR, HIPAA, PCI DSS megfelelőséget biztosít.
A nyilvános felhőszolgáltatóknak szigorúan be kell tartaniuk a GDPR, HIPAA és PCI DSS szabványokat az adatvédelem érdekében.

A nyilvános felhő használata során kiemelt figyelmet kell fordítani a megfelelőségi követelményekre, különösen a GDPR (General Data Protection Regulation), a HIPAA (Health Insurance Portability and Accountability Act) és a PCI DSS (Payment Card Industry Data Security Standard) előírásaira. Ezek a szabályozások alapvetően befolyásolják, hogy milyen adatokat tárolhatunk, hogyan kezelhetjük azokat, és milyen biztonsági intézkedéseket kell alkalmaznunk.

A nyilvános felhő szolgáltatók felelőssége, hogy biztonságos infrastruktúrát biztosítsanak, de az adatok védelmének és a megfelelőségnek a végső felelőssége az adatok tulajdonosáé, azaz a felhasználóé.

A GDPR, az Európai Unió adatvédelmi rendelete, szigorú szabályokat állít fel a személyes adatok kezelésére. Ha a nyilvános felhőben EU-s állampolgárok adatait tároljuk vagy kezeljük, akkor be kell tartanunk a GDPR előírásait, beleértve az adatkezelési tájékoztatók elkészítését, az adatok minimalizálását és a megfelelő biztonsági intézkedések alkalmazását.

A HIPAA az egészségügyi adatok védelmét szabályozza az Egyesült Államokban. Amennyiben egészségügyi adatokat tárolunk a nyilvános felhőben, biztosítanunk kell a HIPAA követelményeinek való megfelelést. Ez magában foglalja a titkosítást, a hozzáférés-szabályozást és az auditálási eljárásokat.

A PCI DSS a bankkártya adatok védelmére vonatkozik. Ha a nyilvános felhőben bankkártya adatokat tárolunk, kezelünk vagy továbbítunk, akkor a PCI DSS szabvány követelményeit kell teljesítenünk. Ez magában foglalja a biztonságos hálózat kiépítését, a kártyaadatok titkosítását és a rendszeres biztonsági teszteket.

A megfelelőség eléréséhez fontos, hogy a nyilvános felhő szolgáltatóval adatfeldolgozási szerződést (DPA) kössünk, amely pontosan meghatározza a felek felelősségét és kötelezettségeit az adatvédelem terén.

A nyilvános felhő szolgáltatók összehasonlítása: AWS, Azure, Google Cloud Platform

A nyilvános felhő szolgáltatók piacán három óriás dominál: az Amazon Web Services (AWS), a Microsoft Azure és a Google Cloud Platform (GCP). Mindhárom platform a nyilvános felhő alapelveire épül, vagyis megosztott infrastruktúrát kínálnak, melyet több ügyfél használ egyszerre, és a szolgáltatások igénybevételét használat alapú fizetéssel teszik lehetővé. Azonban, bár az alapelv azonos, a szolgáltatások kínálata, a piaci pozíció és az árazási modellek tekintetében jelentős különbségek mutatkoznak.

Az AWS, a piacvezető, a legérettebb és legszélesebb szolgáltatáskínálattal rendelkezik. Számos különböző számítási, tárolási, adatbázis és gépi tanulási szolgáltatást nyújt, melyekkel gyakorlatilag bármilyen alkalmazás felépíthető. Az AWS erőssége a széleskörű ökoszisztéma és a nagy közösség, ami rengeteg dokumentációt és támogatást biztosít a felhasználóknak. Az árazása összetett, de a rugalmasságra törekszik, lehetővé téve a felhasználóknak, hogy pontosan annyit fizessenek, amennyit használnak.

A Microsoft Azure a második legnagyobb piaci részesedéssel rendelkezik, és szorosan integrálódik a Microsoft más termékeivel és szolgáltatásaival, mint például a Windows Server, az .NET keretrendszer és az SQL Server. Ez előnyt jelenthet azoknak a vállalatoknak, amelyek már rendelkeznek Microsoft infrastruktúrával. Az Azure a hibrid felhő megoldásokban is erős, lehetővé téve a vállalatoknak, hogy a helyszíni és felhőalapú infrastruktúrájukat kombinálják. Árazása versenyképes, és számos kedvezményt kínál a Microsoft termékeket használóknak.

A Google Cloud Platform (GCP) a legfiatalabb a három nagy szolgáltató közül, de gyorsan növekszik, és innovatív technológiákat kínál, különösen a gépi tanulás és a konténerizáció terén. A GCP élen jár a Kubernetes, a nyílt forráskódú konténerkezelő rendszer fejlesztésében, és a Google BigQuery, egy nagy teljesítményű adatelemző szolgáltatás is népszerű a felhasználók körében. A GCP árazása gyakran versenyképesebb lehet bizonyos workload-ok esetén, és a „fenntartható felhő” iránti elkötelezettsége is vonzó lehet egyes vállalatok számára.

A választás az AWS, Azure és GCP között a vállalat egyedi igényeitől és prioritásaitól függ.

A döntés meghozatalakor figyelembe kell venni a következőket:

  • A meglévő infrastruktúra és szakértelem: Ha a vállalat már rendelkezik Microsoft infrastruktúrával, az Azure lehet a logikus választás. Ha a gépi tanulás a prioritás, a GCP-t érdemes megfontolni.
  • A szolgáltatások kínálata: Mindhárom platform széleskörű szolgáltatáskínálattal rendelkezik, de bizonyos területeken eltérések lehetnek.
  • Az árazás: Az árazási modellek összetettek, és a különböző workload-ok esetén eltérő lehet a költséghatékonyság.
  • A támogatás és a közösség: Az AWS a legérettebb ökoszisztémával rendelkezik, de mindhárom platform aktív közösséggel és dokumentációval rendelkezik.

Végső soron a legjobb megoldás a tesztelés és a prototípusok készítése a különböző platformokon, hogy a vállalat megtalálja a legmegfelelőbb szolgáltatót a saját igényeinek.

A nyilvános felhő használati esetei: Webhosting, adattárolás, alkalmazásfejlesztés

A nyilvános felhő platformok széles körű felhasználási lehetőségeket kínálnak, amelyek közül a webhosting, az adattárolás és az alkalmazásfejlesztés a legnépszerűbbek közé tartoznak.

A webhosting esetében a nyilvános felhő előnye a skálázhatóság. Ha egy weboldal forgalma hirtelen megnő, a felhő automatikusan képes több erőforrást biztosítani, így elkerülhető a weboldal leállása. Ezenkívül a felhő alapú webhosting költséghatékony, mivel csak a ténylegesen felhasznált erőforrásokért kell fizetni.

Az adattárolás a nyilvános felhőben biztonságos és hozzáférhető. A szolgáltatók redundáns tárolási megoldásokat kínálnak, így az adatok több helyen is tárolásra kerülnek, minimalizálva az adatvesztés kockázatát. Az adatok bárhonnan elérhetők, ahol internetkapcsolat van, ami nagyban megkönnyíti a munkát.

A nyilvános felhő lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy anélkül tároljanak és kezeljenek nagy mennyiségű adatot, hogy saját infrastruktúrára lenne szükségük.

Az alkalmazásfejlesztés területén a nyilvános felhő rugalmas fejlesztési és tesztelési környezetet biztosít. A fejlesztők könnyen hozzáférhetnek a szükséges erőforrásokhoz, például szerverekhez, adatbázisokhoz és egyéb szoftverekhez. A felhőben való fejlesztés felgyorsítja a fejlesztési ciklust és csökkenti a költségeket.

Például, egy startup számára a nyilvános felhő ideális választás lehet a weboldal elindításához, az ügyféladatok tárolásához és az alkalmazás fejlesztéséhez, mivel nem kell jelentős beruházásokat eszközölniük a saját infrastruktúrába.

A nyilvános felhő migrációs stratégiák: Lift and shift, refactoring, re-platforming

A nyilvános felhőbe történő migráció többféle stratégiával valósítható meg, melyek közül a leggyakoribbak a Lift and Shift, a Refactoring és a Re-platforming. Ezek a megközelítések eltérő erőforrásigényt és kockázatot jelentenek, ezért a megfelelő stratégia kiválasztása kulcsfontosságú.

A Lift and Shift (vagy Rehosting) a legegyszerűbb módszer. Lényege, hogy a meglévő alkalmazást, minimális változtatással, áthelyezzük a felhőbe. Ez a leggyorsabb megoldás, de nem használja ki a felhő natív képességeit, így nem feltétlenül a legköltséghatékonyabb hosszú távon. Gyakran alkalmazzák, amikor sürgősen felhőbe kell költöztetni egy alkalmazást, például egy adatközpont bezárása miatt.

A Lift and Shift ideális a gyors migrációhoz, de nem optimalizálja az alkalmazást a felhőre.

A Refactoring (vagy Re-architecting) a legkomplexebb, de egyben a legelőnyösebb stratégia is. Itt az alkalmazás kódját teljesen átírjuk, hogy kihasználjuk a felhő natív szolgáltatásait, például a szerver nélküli számítást (serverless) vagy a konténereket. Ez a módszer jelentősen növelheti az alkalmazás teljesítményét, skálázhatóságát és költséghatékonyságát, de sok időt és erőforrást igényel.

A Re-platforming (vagy Lift, Tinker and Shift) egy köztes megoldás. A meglévő alkalmazást kisebb módosításokkal költöztetjük a felhőbe, például egy másik operációs rendszerre vagy adatbázisra migrálunk. Ez kevesebb erőfeszítést igényel, mint a refactoring, miközben javíthatja az alkalmazás teljesítményét és skálázhatóságát. Például egy alkalmazást egy helyszíni szerverről egy felhőalapú konténerplatformra helyezhetünk át.

A migrációs stratégia kiválasztásakor figyelembe kell venni az alkalmazás komplexitását, a rendelkezésre álló erőforrásokat és a kívánt eredményeket. A Lift and Shift a gyorsaságot, a Refactoring a hosszú távú optimalizálást, a Re-platforming pedig egy kompromisszumot kínál a kettő között.

A nyilvános felhő jövője: Serverless computing, edge computing, AI integráció

A jövő nyilvános felhője az AI-vezérelt edge és serverless computing.
A nyilvános felhő jövője a serverless és edge computing mellett az AI integrációval forradalmasítja az adatok feldolgozását.

A nyilvános felhő jövője szorosan összefonódik a serverless computing elterjedésével. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a fejlesztők a kódra koncentráljanak anélkül, hogy a szerverek kezelésével kellene foglalkozniuk. A nyilvános felhő szolgáltató automatikusan skálázza az erőforrásokat a valós idejű igényeknek megfelelően, optimalizálva ezzel a költségeket és a teljesítményt.

Az edge computing szintén kulcsfontosságú szerepet játszik a nyilvános felhő evolúciójában. Az adatok feldolgozása közelebb kerül az adatforráshoz, csökkentve a késleltetést és növelve a válaszidőt. Ez különösen fontos az IoT eszközök, az autonóm járművek és a valós idejű alkalmazások esetében. A nyilvános felhő szolgáltatók kiterjesztik infrastruktúrájukat a peremhálózatra, lehetővé téve a számítási feladatok elosztását és optimalizálását.

A mesterséges intelligencia (AI) integrációja átalakítja a nyilvános felhő képességeit. Az AI-vezérelt szolgáltatások, mint például a gépi tanulás, a természetes nyelvi feldolgozás és a képelemzés, lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy új betekintést nyerjenek az adataikból, automatizálják a folyamatokat és javítsák az ügyfélélményt.

A nyilvános felhő szolgáltatók egyre inkább kínálnak AI-as-a-Service (AIaaS) megoldásokat, amelyekkel a vállalatok könnyen hozzáférhetnek és felhasználhatják a legújabb AI technológiákat anélkül, hogy jelentős beruházásokat kellene eszközölniük az infrastruktúrába és a szakértelembe.

Ezek a technológiák együttesen formálják át a nyilvános felhő landscape-jét, lehetővé téve a vállalatok számára, hogy agilisabbak, innovatívabbak és versenyképesebbek legyenek.

Share This Article
Leave a comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük