A modern vállalatok bonyolult ökoszisztémák, ahol a sikerhez nem csupán a briliáns vízió, hanem a mindennapi, precíz és hatékony működés is elengedhetetlen. Ebben a komplex rendben kulcsszerepet játszik a működési igazgató, angolul a Chief Operating Officer (COO). Ez a pozíció a felsővezetés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett tagja, aki a stratégia és a napi operatív valóság közötti hidat képezi. A COO felelőssége kiterjed a vállalat belső folyamatainak optimalizálására, a hatékonyság növelésére és annak biztosítására, hogy a cég gördülékenyen, a kitűzött céloknak megfelelően működjön.
A COO szerepe nem statikus; folyamatosan fejlődik a piaci igények, a technológiai innovációk és a vállalat növekedésének függvényében. Egy dinamikus vezetőről van szó, aki képes alkalmazkodni a változásokhoz, és proaktívan irányítja a vállalat operatív szívét. Ez a cikk részletesen bemutatja a működési igazgató pozíciójának definícióját, kulcsfontosságú felelősségi köreit, a vezérigazgatóval (CEO) való szimbiotikus kapcsolatát, a szükséges készségeket, valamint a szerepkör jövőjét a folyamatosan változó üzleti környezetben.
A működési igazgató (COO) pozíciójának definíciója
A működési igazgató (COO) egy vállalat vezetői hierarchiájában a legfelsőbb szinten helyezkedik el, közvetlenül a vezérigazgató (CEO) alá rendelve. Fő feladata a vállalat napi működésének felügyelete és optimalizálása, biztosítva, hogy a stratégiai célok hatékonyan valósuljanak meg. Gyakran nevezik a „jobb kéznek” vagy a „második számú vezetőnek”, aki a CEO vízióját operatív valósággá alakítja.
A COO szerepe sokrétű és rendkívül vállalatfüggő. Egy induló vállalkozásnál a COO lehet az, aki a kezdeti káoszt rendszerezi, míg egy multinacionális cégnél a globális operációk összehangolásáért felel. Alapvetően azonban a feladata az, hogy a vállalat működési folyamatai zökkenőmentesek, költséghatékonyak és skálázhatók legyenek.
A pozíció létjogosultsága gyakran abból fakad, hogy a vezérigazgató idejét és figyelmét a külső kapcsolatok, a befektetői viszonyok, a hosszú távú stratégia és a jövőbeli növekedési lehetőségek kötik le. Ebben az esetben a COO veszi át a belső, operatív feladatok irányítását, felszabadítva ezzel a CEO-t a stratégiai gondolkodásra és a vízióépítésre. A két vezető közötti szinergia kulcsfontosságú a vállalat sikeres működéséhez.
A COO kulcsfontosságú feladatai és felelősségi körei
A működési igazgató felelősségi köre rendkívül széles, és magában foglalja a vállalat szinte minden operatív aspektusát. Ezek a feladatok a vállalat méretétől, iparágától és érettségi fokától függően változhatnak, de az alábbiakban bemutatjuk a leggyakoribb és legfontosabb területeket.
Operatív kiválóság és folyamatoptimalizálás
Az operatív kiválóság elérése az egyik legfőbb célja a COO-nak. Ez magában foglalja a vállalat összes belső folyamatának – legyen szó termelésről, szolgáltatásnyújtásról, logisztikáról vagy ügyfélszolgálatról – elemzését, optimalizálását és standardizálását. A cél a hatékonyság növelése, a költségek csökkentése és a minőség javítása.
A COO folyamatosan keresi a lehetőségeket a szűk keresztmetszetek azonosítására és megszüntetésére, a redundanciák felszámolására és a munkafolyamatok egyszerűsítésére. Gyakran alkalmaznak olyan módszertanokat, mint a Lean, a Six Sigma vagy az Agile elvek az operatív hatékonyság maximalizálása érdekében. A cél az, hogy a vállalat erőforrásait a lehető legoptimálisabban használja fel.
Stratégia implementáció és végrehajtás
Míg a CEO felelős a vállalat hosszú távú stratégiai irányának meghatározásáért, addig a COO feladata annak biztosítása, hogy ez a stratégia a napi működésben is megvalósuljon. Ő fordítja le a magas szintű célokat konkrét, végrehajtható tervekké és feladatokká, és felügyeli a végrehajtást.
Ez magában foglalja a célok lebontását az egyes részlegek és csapatok szintjére, a felelősségi körök kijelölését, valamint a teljesítmény nyomon követését. A COO biztosítja, hogy mindenki a stratégiai célok elérésén dolgozzon, és hogy az erőforrások a legfontosabb prioritásokra összpontosuljanak. A sikeres stratégia implementációhoz kiváló projektmenedzsment és változásmenedzsment képességek szükségesek.
Emberi erőforrás menedzsment és tehetséggondozás
A COO gyakran felügyeli az emberi erőforrásokkal kapcsolatos operatív feladatokat, beleértve a toborzást, kiválasztást, képzést és a teljesítményértékelést. Célja, hogy a vállalat rendelkezzen a megfelelő számú és képzettségű munkaerővel, akik képesek a feladatok hatékony elvégzésére.
A tehetséggondozás és a vállalati kultúra erősítése is a COO felelősségi körébe tartozhat. Egy pozitív és támogató munkakörnyezet kialakítása, a munkavállalói elkötelezettség növelése és a vezetői utánpótlás biztosítása mind hozzájárul a hosszú távú operatív sikerhez. A COO gyakran dolgozik szorosan együtt a HR-osztállyal e célok elérésében.
Pénzügyi menedzsment és költségoptimalizálás
Bár a CFO (Chief Financial Officer) felel a vállalat pénzügyi stratégiájáért és jelentéseiért, a COO szorosan részt vesz a költségvetés operatív végrehajtásában és a költségek menedzselésében. Feladata, hogy a vállalat a meghatározott költségvetési kereteken belül maradjon, és a pénzügyi erőforrásokat a leghatékonyabban használja fel.
Ez magában foglalja a kiadások felügyeletét, a költségcsökkentési lehetőségek azonosítását és a befektetések megtérülésének (ROI) maximalizálását az operatív területeken. A COO döntései közvetlenül befolyásolják a vállalat profitabilitását és pénzügyi stabilitását. Gyakran ő felügyeli a beszerzési folyamatokat és a szállítói kapcsolatokat is.
Kockázatkezelés és megfelelőség
A COO felelős a vállalat operatív kockázatainak azonosításáért, értékeléséért és kezeléséért. Ez magában foglalja a működési zavarok, a biztonsági rések, a jogi megfelelőségi problémák és a reputációs kockázatok minimalizálását. Célja, hogy a vállalat működése stabil és ellenálló legyen a külső és belső kihívásokkal szemben.
Emellett biztosítja, hogy a vállalat betartsa az iparági szabályozásokat, a törvényi előírásokat és a belső irányelveket. A megfelelőség (compliance) kiemelten fontos, különösen olyan szektorokban, mint a pénzügy, az egészségügy vagy a gyártás, ahol a szigorú előírások betartása elengedhetetlen. A COO proaktívan dolgozik a lehetséges problémák megelőzésén.
Technológiai integráció és digitális transzformáció
A modern üzleti környezetben a technológia kulcsfontosságú az operatív hatékonyság szempontjából. A COO gyakran vezeti a digitális transzformációs projekteket, felügyeli az új technológiák, rendszerek és szoftverek bevezetését, amelyek javítják a folyamatokat és a termelékenységet.
Ez magában foglalhatja az ERP (Enterprise Resource Planning) rendszerek bevezetését, az automatizálási megoldások implementálását, vagy az adatelemzési képességek fejlesztését. A cél az, hogy a technológia támogassa a vállalat operatív céljait és versenyelőnyt biztosítson. A COO szorosan együttműködik az IT-osztállyal ezen projektek megvalósításában.
Ellátási lánc menedzsment és logisztika
Gyártó- és kereskedelmi vállalatok esetében az ellátási lánc menedzsmentje a COO egyik legfontosabb feladata. Ez magában foglalja a nyersanyagbeszerzéstől a késztermék szállításáig terjedő teljes folyamat felügyeletét. A cél a hatékony, költséghatékony és megbízható ellátási lánc biztosítása.
A COO optimalizálja a raktározást, a készletgazdálkodást, a szállítást és a logisztikai folyamatokat. Keresi a beszállítókkal való együttműködés javításának módjait, és minimalizálja az ellátási láncban felmerülő kockázatokat, mint például a szállítási késedelmek vagy a minőségi problémák. A globális ellátási láncok komplexitása miatt ez a terület különösen nagy kihívást jelent.
„A COO nem csupán egy végrehajtó. Ő az a stratégiai partner, aki a víziót valósággá formálja, miközben a vállalat mindennapi szívverését is irányítja.”
A COO és a CEO kapcsolata: szimbiózis a vezetésben
A COO és a CEO közötti kapcsolat a vállalatirányítás egyik legkritikusabb dinamikája. Ez nem egyszerűen egy alá-fölérendeltségi viszony, hanem egy szimbiotikus partnerség, ahol a két vezető kiegészíti egymást, és közösen dolgoznak a vállalat sikeréért. A sikeres együttműködéshez bizalomra, nyílt kommunikációra és tiszta felelősségi körökre van szükség.
Kiegészítő szerepkörök
A CEO általában a vállalat külső arca, a vízió megalkotója és a hosszú távú stratégiai irány meghatározója. Ő az, aki a befektetőkkel, a sajtóval és a legfontosabb partnerekkel tartja a kapcsolatot. Ezzel szemben a COO a belső működésre, a napi feladatokra és a stratégia operatív megvalósítására fókuszál. Együtt alkotnak egy teljes vezetői egységet, ahol a CEO a „miért” és a „mit”, a COO pedig a „hogyan” és a „mikor” kérdésekre ad választ.
Ez a kiegészítő dinamika lehetővé teszi, hogy a vállalat egyszerre legyen stratégiailag előrelátó és operatíve hatékony. A CEO a jövőre tekint, a COO pedig a jelen stabilitását és hatékonyságát biztosítja. A kettő közötti összhang elengedhetetlen, hiszen egy briliáns stratégia is kudarcra van ítélve, ha nincs megfelelő operatív végrehajtás.
Bizalom és kommunikáció
A CEO és a COO közötti bizalom alapvető. A CEO-nak teljes mértékben bíznia kell abban, hogy a COO képes a vállalat napi működését irányítani és a stratégiai célokat megvalósítani. A COO-nak pedig bíznia kell a CEO víziójában és döntéseiben, és támogatnia kell azokat.
A nyílt és rendszeres kommunikáció elengedhetetlen a hatékony együttműködéshez. Rendszeres megbeszélésekre, visszajelzésekre és a felmerülő problémák közös megoldására van szükség. A félreértések elkerülése érdekében fontos a tiszta kommunikáció a felelősségi körökről és a döntéshozatali mechanizmusokról is.
Utódlás és fejlődés
Sok esetben a COO pozíciója egyfajta „próbaterep” a vezérigazgatói szerepre. Egy jól teljesítő COO a jövőbeni CEO-vá válhat, ha a vállalatvezetés úgy dönt. Ez a lehetőség extra motivációt adhat a COO-nak, és biztosítja a vállalat számára a vezetői utánpótlást. Ezért a CEO gyakran mentorálja a COO-t, és bevonja a stratégiai döntéshozatalba is.
A COO szerepe nem mindig utódlást jelent. Vannak olyan esetek, amikor a COO kifejezetten az operatív feladatokra specializálódik, és nem törekszik a CEO pozícióra. A lényeg, hogy a két vezető tisztában legyen egymás ambícióival és a vállalat hosszú távú terveivel.
A sikeres működési igazgató szükséges készségei és tulajdonságai
A COO pozíciója rendkívül sokoldalú, és ehhez számos különböző készség és tulajdonság szükséges. A technikai tudás mellett a soft skillek, azaz a személyes és interperszonális képességek is kiemelten fontosak.
Erős vezetői képességek
A COO-nak képesnek kell lennie nagy csapatok irányítására, motiválására és inspirálására. Döntéseket kell hoznia, delegálnia kell a feladatokat, és felelősséget kell vállalnia az eredményekért. A hitelesség, az integritás és a példamutatás elengedhetetlen egy sikeres vezető számára.
A konfliktuskezelés, a csapattagok fejlesztése és a pozitív munkakörnyezet kialakítása mind a vezetői képességek körébe tartoznak. A COO nem csak parancsokat osztogat, hanem mentorálja is a beosztottjait, és segíti őket a szakmai fejlődésben.
Kiváló problémamegoldó és analitikus gondolkodás
A napi működés során számtalan probléma merül fel, és a COO feladata ezek gyors és hatékony megoldása. Ehhez kiváló problémamegoldó képességre van szükség, valamint arra, hogy azonosítsa a gyökérokokat, és ne csak a tüneteket kezelje.
Az analitikus gondolkodás elengedhetetlen az adatok értelmezéséhez, a trendek azonosításához és az információ alapú döntések meghozatalához. A COO-nak képesnek kell lennie komplex adathalmazokból hasznos következtetéseket levonni, és ezek alapján optimalizálni a folyamatokat.
Hatékony kommunikáció és interperszonális készségek
A COO folyamatosan kommunikál a különböző szinteken lévő alkalmazottakkal, a felsővezetéssel, a partnerekkel és az ügyfelekkel. Ehhez világos, tömör és meggyőző kommunikációra van szükség, mind szóban, mind írásban.
A meggyőző képesség, a tárgyalási készség és az empátia is fontosak, különösen a változásmenedzsment során, amikor ellenállással találkozhat. A COO-nak képesnek kell lennie hidat építeni a különböző érdekcsoportok között, és konszenzust teremteni.
Alkalmazkodóképesség és rugalmasság
Az üzleti környezet folyamatosan változik, és a COO-nak képesnek kell lennie gyorsan alkalmazkodni az új kihívásokhoz és lehetőségekhez. A rugalmasság és a nyitottság az új ötletekre és technológiákra elengedhetetlen a hosszú távú sikerhez.
A változásmenedzsment kulcsfontosságú része a COO szerepkörének. Képesnek kell lennie a munkavállalók felkészítésére a változásokra, és a szervezeti ellenállás hatékony kezelésére. Ez a képesség különösen felértékelődik a digitális transzformáció korában.
Pénzügyi és üzleti acumen
Bár a CFO felel a pénzügyekért, a COO-nak is értenie kell a vállalat pénzügyi mutatóihoz, a költségvetéshez és a profitabilitáshoz. Képesnek kell lennie pénzügyi döntéseket hozni, amelyek támogatják az operatív célokat és a vállalat stabilitását.
Az üzleti acumen azt jelenti, hogy a COO mélyen ismeri az iparágat, a piaci trendeket, a versenytársakat és az ügyfél igényeket. Ez a tudás segít neki abban, hogy a stratégiai célokat hatékonyan ültesse át a napi működésbe.
A COO szerepének változatai: különböző archeotípusok
A COO pozíciója nem egy merev, egységes definícióval bír. Különböző vállalatoknál, eltérő iparágakban és különböző növekedési szakaszokban a COO szerepe jelentősen eltérhet. Ennek megfelelően több archeotípus is azonosítható.
A „második számú vezető”
Ez a COO típus a leggyakoribb, és a vezérigazgató jobb kezeként funkcionál. Ő az, aki a CEO-val szorosan együttműködve biztosítja a stratégia végrehajtását és a napi működés zökkenőmentességét. Gyakran ő a vezérigazgató legfőbb bizalmasa és tanácsadója, aki képes a CEO hiányában is irányítani a vállalatot.
Ebben az esetben a COO feladata a CEO operatív terheinek csökkentése, hogy a vezérigazgató a külső kapcsolatokra, a hosszú távú vízióra és az innovációra koncentrálhasson. Ez a modell gyakori a nagy, komplex szervezetekben, ahol a CEO ideje rendkívül korlátozott.
Az „operatív végrehajtó”
Ez a COO típus elsősorban az operatív folyamatokra, a hatékonyságra és a költségcsökkentésre fókuszál. Feladata a vállalat belső működésének optimalizálása, a termelékenység növelése és a szűk keresztmetszetek felszámolása. Gyakran olyan vállalatoknál találkozunk vele, amelyek növekedési fázisban vannak, és a belső folyamatok rendszerezésére van szükségük.
Az operatív végrehajtó COO mélyen elmerül a részletekben, és folyamatosan keresi a lehetőségeket a működés javítására. Ez a szerepkör különösen fontos a gyártó, logisztikai vagy szolgáltató cégeknél, ahol a folyamatok hatékonysága kulcsfontosságú a profitabilitás szempontjából.
A „változásmenedzser”
Amikor egy vállalat jelentős átalakuláson megy keresztül – legyen szó digitális transzformációról, fúzióról, akvizícióról vagy egy új üzleti modell bevezetéséről –, a COO lehet az, aki vezeti ezt a változási folyamatot. Ebben az esetben a feladata a régi rendszerek lebontása, az új folyamatok bevezetése és a munkavállalók felkészítése a változásokra.
Ez a szerepkör rendkívül nagy alkalmazkodóképességet, kommunikációs készséget és ellenálló képességet igényel, mivel a változás gyakran ellenállásba ütközik. A változásmenedzser COO a szervezet motorja, amely az átalakulást előreviszi.
A „mentor és tehetséggondozó”
Bizonyos esetekben a COO fő feladata a vezetői utánpótlás nevelése és a kulcsemberek fejlesztése. Ez a COO típus erős mentorálási és coaching képességekkel rendelkezik, és a vállalat belső tehetségeinek kiaknázására összpontosít. Célja, hogy a jövő vezetőit felkészítse a kihívásokra.
Ez a szerepkör különösen releváns a nagy, komplex szervezetekben, ahol a vezetői folytonosság biztosítása kritikus a hosszú távú stabilitás szempontjából. A COO ilyenkor nem csak a napi működést felügyeli, hanem aktívan részt vesz a karrierfejlesztési programokban és a vezetői tréningeken is.
Ez a sokszínűség is mutatja, hogy a COO pozíciója rendkívül rugalmas és a vállalat egyedi igényeihez igazítható. A legfontosabb, hogy a vezérigazgató és az igazgatóság világosan definiálja a COO szerepét és elvárásait a kinevezés előtt.
A COO szerepének kihívásai és buktatói
Bár a COO pozíciója rendkívül fontos és befolyásos, számos kihívással és buktatóval járhat. Ezek a nehézségek gyakran a szerepkör összetettségéből, a CEO-val való kapcsolatból és a folyamatosan változó üzleti környezetből adódnak.
A felelősségi körök elmosódása
Az egyik legnagyobb kihívás a CEO és a COO közötti felelősségi körök tisztázatlansága. Ha nincs világos határvonal a stratégiai és az operatív feladatok között, az átfedések, a konfliktusok és a döntéshozatal lassulása léphet fel. Ez frusztrációhoz vezethet mindkét oldalon, és alááshatja az együttműködést.
A megoldás a rendszeres kommunikáció és a felelősségi mátrixok kidolgozása, amelyek egyértelműen meghatározzák, ki miért felelős. Fontos, hogy mindkét vezető tiszteletben tartsa a másik területét, és csak akkor avatkozzon be, ha feltétlenül szükséges.
A „második hegedűs” szindróma
A COO gyakran a „második számú vezető”, ami pszichológiai kihívást jelenthet, különösen azok számára, akik ambiciózusak és a legfelsőbb vezetői pozícióra vágynak. A háttérben maradás, míg a CEO a reflektorfényben van, egyesek számára demotiváló lehet.
Ezért fontos, hogy a COO elismerést kapjon a munkájáért, és érezze, hogy hozzájárul a vállalat sikeréhez. A CEO-nak aktívan be kell vonnia a COO-t a stratégiai megbeszélésekbe, és nyilvánosan is el kell ismernie a hozzájárulását.
Kiegyensúlyozás a rövid és hosszú távú célok között
A COO feladata a napi operatív működés biztosítása, ami gyakran rövid távú problémák megoldását és azonnali eredmények elérését jelenti. Ugyanakkor a stratégia megvalósítása hosszú távú gondolkodást és tervezést igényel. A kettő közötti egyensúly megtalálása rendkívül nehéz lehet.
A COO-nak képesnek kell lennie arra, hogy egyszerre fókuszáljon a jelenre és a jövőre, és ne hagyja, hogy a napi tűzoltás elvonja a figyelmét a stratégiai céloktól. A hatékony időmenedzsment és a prioritások világos meghatározása elengedhetetlen.
A kiégés kockázata
A COO pozíciója rendkívül nagy stresszel és nyomással jár. A folyamatos felelősség, a komplex problémák és a hosszú munkaórák könnyen vezethetnek kiégéshez. A COO-nak képesnek kell lennie a stressz kezelésére, és gondoskodnia kell a saját jólétéről is.
Fontos, hogy a COO delegáljon feladatokat, építsen egy erős vezetői csapatot maga köré, és találjon módot a kikapcsolódásra. A vállalatnak is támogatnia kell a COO-t a munka és magánélet egyensúlyának fenntartásában.
Ezek a kihívások is aláhúzzák, hogy a COO pozíciója nem mindenkinek való. Erős vezetői képességekre, kiváló problémamegoldó készségre és rendkívüli alkalmazkodóképességre van szükség a sikeres működéshez ebben a szerepkörben.
A COO szerepének evolúciója és jövője
A COO pozíciója nem új keletű, de a szerepköre folyamatosan fejlődik az üzleti környezet változásaival. A technológiai fejlődés, a globalizáció, az adatvezérelt döntéshozatal és a fenntarthatósági szempontok mind átalakítják a működési igazgató feladatait és prioritásait.
Technológiai integráció és automatizálás
A mesterséges intelligencia (MI), az automatizálás, a robotika és a big data elemzés egyre nagyobb szerepet játszik a vállalatok működésében. A jövő COO-jának mélyreható ismeretekkel kell rendelkeznie ezekről a technológiákról, és képesnek kell lennie azok hatékony integrálására a vállalat folyamataiba.
Az automatizálás nem csupán a költségek csökkentéséről szól, hanem a hatékonyság növeléséről, a hibák minimalizálásáról és az adatalapú döntéshozatal támogatásáról. A COO feladata lesz az automatizálási projektek vezetése, a munkavállalók felkészítése az új technológiákra, és a digitális transzformáció felgyorsítása.
Adatvezérelt döntéshozatal
A big data és az analitika egyre inkább a döntéshozatal alapjává válik. A jövő COO-jának képesnek kell lennie az operatív adatok gyűjtésére, elemzésére és értelmezésére, hogy megalapozott döntéseket hozhasson a folyamatoptimalizálásról, a készletgazdálkodásról vagy az ügyfélélmény javításáról.
Az adatok erejének kihasználása lehetővé teszi a proaktív problémamegoldást, a trendek előrejelzését és a teljesítmény folyamatos nyomon követését. A COO-nak együtt kell működnie az adatkutatókkal és az IT-szakemberekkel az adatinfrastruktúra fejlesztésében.
Fenntarthatóság és ESG (Environmental, Social, Governance) szempontok
A vállalatoktól egyre inkább elvárják, hogy ne csak a profitra, hanem a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) szempontokra is fókuszáljanak. A COO szerepe kulcsfontosságú lesz a fenntartható működési gyakorlatok bevezetésében, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésében, az etikus ellátási láncok kiépítésében és a társadalmi felelősségvállalás erősítésében.
Ez magában foglalhatja az energiahatékonyság javítását, a hulladék minimalizálását, a megújuló energiaforrások használatát, vagy a munkavállalók jólétének biztosítását. A fenntarthatóság nem csupán erkölcsi kötelesség, hanem üzleti előny is lehet, amely javítja a márka hírnevét és vonzza a befektetőket.
A távmunka és hibrid modellek kezelése
A COVID-19 világjárvány felgyorsította a távmunka és a hibrid munkavégzési modellek elterjedését. A jövő COO-jának képesnek kell lennie a szétszórt csapatok hatékony irányítására, a digitális együttműködési eszközök implementálására és a vállalati kultúra fenntartására egy virtuális környezetben.
Ez új kihívásokat jelent a kommunikációban, a teljesítménymérésben és a munkavállalói elkötelezettség biztosításában. A COO-nak olyan stratégiákat kell kidolgoznia, amelyek támogatják a rugalmas munkavégzést, miközben fenntartják az operatív hatékonyságot.
Globális ellátási láncok komplexitása
A globalizáció és a geopolitikai események egyre komplexebbé és sebezhetőbbé teszik az ellátási láncokat. A jövő COO-jának képesnek kell lennie a globális ellátási láncok kockázatainak kezelésére, a diverzifikációra és a reziliencia növelésére.
Ez magában foglalhatja a regionális beszerzési stratégiák kidolgozását, a technológia alkalmazását a lánc átláthatóságának növelésére, és a váratlan eseményekre való felkészülést. A COO kritikus szerepet játszik a vállalat működési stabilitásának biztosításában egy instabil világban.
Összességében a COO szerepe egyre stratégiaibb és technológia-orientáltabb lesz. A jövő működési igazgatójának nem csupán a napi működést kell irányítania, hanem proaktívan kell alakítania a vállalat jövőjét a digitális transzformáció, a fenntarthatóság és a globális kihívások figyelembevételével. Ez egy dinamikus és folyamatosan fejlődő pozíció, amely kulcsfontosságú a modern vállalatok sikeréhez.