A digitális világban a kibibájt (KiB), a mebibájt (MiB), a gibibájt (GiB) és a tebibájt (TiB) prefixumok létfontosságú szerepet töltenek be az adatok méretének pontos leírásában. Hagyományosan a számítástechnikában a kilobájt (KB), megabájt (MB), gigabájt (GB) és terabájt (TB) kifejezéseket használták, melyek a 10 hatványaival (103, 106, 109, 1012) számolnak. Azonban a számítógépek bináris rendszerben működnek, így a valós méret nem pontosan egyezik meg ezekkel a decimális értékekkel.
Ezt a problémát orvosolandó vezették be a bináris prefixumokat, melyek a 2 hatványaival (210, 220, 230, 240) számolnak. Így a kibibájt 1024 bájtot jelent, míg a kilobájt 1000 bájtot. Hasonlóképpen, a mebibájt 1024 kibibájtot (1 048 576 bájtot), a gibibájt 1024 mebibájtot (1 073 741 824 bájtot), a tebibájt pedig 1024 gibibájtot (1 099 511 627 776 bájtot) jelent.
A bináris prefixumok használata elengedhetetlen a félreértések elkerülése végett, különösen a nagy adathalmazok kezelésekor.
A gyakorlatban a operációs rendszerek és szoftverek gyakran következetlenül használják a decimális és bináris prefixumokat, ami zavart okozhat a felhasználók számára. Például, egy merevlemez gyártója által megadott 1 TB kapacitású meghajtó valójában csak kb. 0.91 TiB kapacitással rendelkezik, mert a gyártó a decimális terabájt (1012 bájt) mértékegységet használja, míg az operációs rendszer a bináris tebibájtot (240 bájt) várja.
Ez a különbség jelentős lehet, különösen nagy tárolókapacitások esetén. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a használt prefixumok jelentésével, és mindig ellenőrizzük, hogy a szoftver vagy eszköz milyen mértékegységben adja meg az adatméreteket.
A decimális és bináris számrendszer alapjai
A számítástechnikában gyakran találkozunk olyan mértékegységekkel, mint a kilobájt (KB), megabájt (MB), gigabájt (GB) és terabájt (TB). Ezek a decimális előtagok (kilo, mega, giga, tera) a 10 hatványaival fejezik ki a méretet. Például 1 kilobájt elméletileg 1000 bájtot jelent.
Azonban a számítógépek a bináris számrendszert használják, ami a 2 hatványain alapul. Emiatt a valóságban a tárolóeszközök kapacitását nem pontosan a decimális előtagok jelölik. Ez a különbség okozza a zavart, amikor például egy 1 TB-os merevlemez a valóságban kevesebb, mint 1000 GB-ként jelenik meg az operációs rendszerben.
A probléma áthidalására vezették be a bináris prefixumokat: kibi (KiB), mebi (MiB), gibi (GiB) és tebi (TiB). Ezek az előtagok a 2 hatványaival fejezik ki a méretet, pontosabban:
- Kibi (KiB): 210 = 1024 bájt
- Mebi (MiB): 220 = 1 048 576 bájt
- Gibi (GiB): 230 = 1 073 741 824 bájt
- Tebi (TiB): 240 = 1 099 511 627 776 bájt
A bináris prefixumok használata egyértelművé teszi, hogy a méret a 2 hatványain alapul, míg a decimális prefixumok a 10 hatványain.
Sajnos, a gyakorlatban a decimális előtagok használata továbbra is elterjedt, különösen a marketingben, mert a nagyobb számok vonzóbbak. Ezért fontos tisztában lenni a kétféle előtagrendszer közötti különbséggel, hogy pontosan tudjuk, mennyi hely áll rendelkezésünkre a tárolóeszközeinken.
Például, ha egy program 100 MiB memóriát használ, az valójában 104 857 600 bájtot jelent, míg 100 MB elméletileg csak 100 000 000 bájt lenne.
A byte, kilobyte, megabyte, gigabyte, terabyte: a hagyományos prefixumok
A számítástechnikában a byte az információ alapegysége. Eredetileg a karakterek tárolására szolgáló bitek száma volt, de mára általában 8 bitet jelent.
A byte-nál nagyobb egységek jelölésére a prefixumok szolgálnak. Ezek a prefixumok a tízes számrendszeren alapulnak, ami azt jelenti, hogy 1 kilobyte (KB) elvileg 1000 byte-ot kellene, hogy jelentsen. Hasonlóan, 1 megabyte (MB) 1000 KB-ot, 1 gigabyte (GB) 1000 MB-ot, és 1 terabyte (TB) 1000 GB-ot.
A valóságban azonban a számítógépek bináris rendszerben működnek, azaz kettes alapú számrendszert használnak. Emiatt a kilobyte nem pontosan 1000 byte, hanem 1024 byte (210). Ez a különbség a nagyobb mértékegységeknél egyre jelentősebbé válik.
A probléma abból adódik, hogy a merevlemezek gyártói a tízes alapú rendszert használják a kapacitás megadásakor, míg az operációs rendszerek gyakran a bináris alapú számítást alkalmazzák.
Például, egy 1 TB-os merevlemez a gyártó szerint 1 000 000 000 000 byte kapacitással rendelkezik. Azonban az operációs rendszer ezt az értéket 1 099 511 627 776 byte-ként (10244) értelmezi, ami azt jelenti, hogy a meghajtó valójában kevesebbnek tűnik, mint 1 TB, amikor a számítógépen megnézzük.
Ez a különbség gyakran zavart okoz a felhasználók körében. A megtévesztés elkerülése érdekében jöttek létre a bináris prefixumok (kibi, mebi, gibi, tebi), amelyek pontosan a 2 hatványaival számolnak. Ezekről bővebben a következő szakaszban olvashat.
A hagyományos prefixumok használata tehát egyfajta kompromisszumot jelent a felhasználói érthetőség és a technikai pontosság között. A mindennapi használat során általában elegendő a tízes alapú értelmezés, de a pontosabb számításoknál figyelembe kell venni a bináris alapú különbségeket.
A bináris prefixumok megjelenésének indokai: a pontatlanság problémája
A számítástechnikában a bináris prefixumok megjelenésének elsődleges oka a kétértelműség elkerülése volt, ami a hagyományos, decimális prefixumok (kilo, mega, giga, tera) használatakor keletkezett. A probléma gyökere abban rejlik, hogy a számítógépek bináris rendszerben működnek, azaz 2 hatványaival dolgoznak, míg a decimális prefixumok a 10 hatványaival definiáltak.
Például, a „kilobájt” (KB) hagyományosan 1000 bájtot jelent. Azonban a számítástechnikában gyakran 210 bájtot, azaz 1024 bájtot értettek alatta. Ez a 24 bájtnyi eltérés kezdetben nem tűnt jelentősnek, de a nagyobb mértékegységeknél (mega, giga, tera) a különbség egyre nagyobbá vált, és komoly félreértésekhez vezetett.
A félreértések elkerülése érdekében hozták létre a bináris prefixumokat (kibi, mebi, gibi, tebi), melyek a 2 hatványaival definiált mértékegységeket jelölik.
Így a kibibájt (KiB) pontosan 1024 bájtot jelent, a mebibájt (MiB) 1024 kibibájtot (1 048 576 bájtot), a gibibájt (GiB) 1024 mebibájtot (1 073 741 824 bájtot), és a tebibájt (TiB) 1024 gibibájtot (1 099 511 627 776 bájtot). Ezzel a megkülönböztetéssel egyértelművé válik, hogy egy adott mértékegység a 10 vagy a 2 hatványaival van-e definiálva.
Bár a bináris prefixumok használata egyértelműséget teremt, elterjedésük nem volt teljes. Sok szoftver és operációs rendszer továbbra is a decimális prefixumokat használja a 2 hatványaival definiált méret jelölésére, ami továbbra is zavart okozhat. Ezért fontos, hogy tisztában legyünk a különbséggel, és mindig figyeljünk a kontextusra, hogy pontosan értsük, miről is van szó.
A JEDEC (Joint Electron Device Engineering Council) például azt javasolja, hogy a memóriaméretek jelölésére a bináris prefixumokat használják, míg a merevlemezek kapacitásának jelölésére a decimális prefixumokat. Ez is mutatja, hogy a két rendszer párhuzamosan létezik, és a helyes értelmezés kulcsfontosságú.
A JEDEC szabvány és a bináris prefixumok elutasítása
A JEDEC (Joint Electron Device Engineering Council), a memóriachipek szabványosításáért felelős szervezet, határozottan elutasította a kibi (KiB), mebi (MiB), gibi (GiB), tebi (TiB) bináris prefixumok használatát a memóriaméretek jelölésére. Ehelyett továbbra is a hagyományos, tízes alapú prefixumokat (kilo, mega, giga, tera) használja, annak ellenére, hogy ezek bináris értékek közelítésére szolgálnak a memóriatermékek esetében.
A JEDEC álláspontja szerint a fogyasztók számára a tízes alapú jelölés érthetőbb és megszokottabb. Az indoklásuk szerint a bináris prefixumok bevezetése zavart okozna a piacon, és megnehezítené a memóriaméretek összehasonlítását.
A JEDEC úgy véli, hogy a memóriaméretek jelölésére a tízes alapú prefixumok használata továbbra is a legpraktikusabb és legkevésbé zavaró megoldás a végfelhasználók számára.
Ez a döntés ellentmondásos, mivel a számítástechnikában a bináris alapú számítás a természetes, így a kibi és társai pontosabban fejeznék ki a memóriaméreteket. A helyzetet bonyolítja, hogy a merevlemezek és SSD-k méretét is a tízes alapú prefixumokkal adják meg, ami tovább növeli a potenciális félreértéseket.
A JEDEC elutasítása jelentős hatással van a memóriapiacra, mivel a gyártók és a forgalmazók nagyrészt ehhez a szabványhoz igazodnak. Ennek eredményeképpen a fogyasztók továbbra is találkozhatnak a pontatlan, tízes alapú jelölésekkel a memóriaméretekkel kapcsolatban.
Kibi (KiB): definíció, eredet, helyesírás és használat
A kibi (KiB) egy bináris prefixum, amelyet az informatikában használnak a számítógépes adattárolási kapacitások és adatmennyiségek mérésére. A „kibi” szó a „kilo bináris” rövidítése, és a 210 hatványát jelöli, ami 1024-nek felel meg.
A kibi prefixumot azért hozták létre, hogy egyértelművé tegyék a különbséget a decimális prefixumok (mint a „kilo”, ami 1000-et jelent) és a bináris prefixumok között. A probléma az volt, hogy a „kilo” szót gyakran használták mindkét értelemben, ami zavart okozott, különösen a memóriaméretek és a fájlméretek kapcsán. Például, egy 1 KB (kilobájt) fájlméret a gyakorlatban gyakran 1024 bájt volt, nem pedig 1000.
Az IEC (International Electrotechnical Commission) vezette be a bináris prefixumokat 1998-ban, hogy megoldja ezt a kétértelműséget. A kibi (KiB) mellett bevezették a mebi (MiB), gibi (GiB) és tebi (TiB) prefixumokat is, melyek rendre a 220, 230 és 240 hatványait jelölik.
A kibi (KiB) tehát egyértelműen 1024 bájtot (B) jelent, míg a kilobájt (KB) hagyományosan lehet 1000 bájt vagy 1024 bájt, a kontextustól függően.
A kibi helyesírása KiB, ahol a „K” nagybetűs, a „i” pedig kisbetűs. Ez fontos a megkülönböztetéshez a kilobájttól (KB), ahol mindkét betű nagybetűs.
Példák a kibi használatára:
- Egy 1 KiB-os fájl 1024 bájtot tartalmaz.
- Egy 4 KiB-os memóriamodul 4096 bájtot képes tárolni.
- Egy operációs rendszer 64 KiB-os kernel képet használhat.
Gyakran találkozhatunk a kibi-vel a RAM (Random Access Memory) méretek specifikációjában, illetve a virtuális gépek és konténerek erőforrás-allokációjában is. A bináris prefixumok használata elengedhetetlen a pontos és egyértelmű kommunikációhoz az informatikában.
Bár a bináris prefixumok bevezetése célravezető volt, a gyakorlatban még mindig gyakori a decimális prefixumok használata a bináris értékek jelölésére, különösen a fájlméretek és a merevlemez kapacitások esetében. Ezért mindig érdemes figyelni a mértékegységre (KiB, KB, MiB, MB stb.), hogy elkerüljük a félreértéseket.
A bináris prefixumok, mint a kibi (KiB), fontos szerepet töltenek be a számítástechnikában, mivel pontos és egyértelmű módon definiálják az adatmennyiségeket a 2 hatványai alapján. Ez különösen kritikus a memória kezelésében és a szoftverfejlesztésben, ahol a pontosság elengedhetetlen.
Mebi (MiB): definíció, eredet, helyesírás és használat
A mebi (MiB) egy bináris prefixum, melyet a Mebibyte rövidítésére használnak. Ez a prefixum a bináris számrendszerhez kapcsolódik, ellentétben a decimális rendszerben használt mega prefixummal (MB), melyet gyakran összekevernek vele.
A Mebibyte pontosan 1024 Kibibyte-nak (KiB) felel meg, ami 1024 * 1024 = 1 104 8576 byte. Ezzel szemben a Megabyte (MB), a decimális rendszerben, 1 000 000 byte-ot jelent (1000 * 1000). A különbség jelentős lehet, különösen nagy adattárolási mennyiségek esetén.
Az IEC (International Electrotechnical Commission) vezette be a bináris prefixumokat 1998-ban, hogy egyértelművé tegye a különbséget a bináris és decimális alapú mértékegységek között. A kibi (KiB), mebi (MiB), gibi (GiB), tebi (TiB) prefixumok mind a 2 hatványain alapulnak, míg a kilo (kB), mega (MB), giga (GB), tera (TB) prefixumok a 10 hatványain.
A mebi szó a „mega” és a „binary” szavak összevonásából keletkezett. A „bi” rész egyértelműen utal a bináris alapra. A helyesírása mindig kisbetűvel kezdődik (mebi), kivéve, ha a rövidítését használjuk (MiB), ahol a „M” nagybetűs.
A Mebibyte (MiB) használata javasolt a Megabyte (MB) helyett, amikor a tárolókapacitást vagy adatmennyiséget bináris alapon kell kifejezni, ezzel elkerülve a félreértéseket.
A mebi és más bináris prefixumok használata lassan terjed, de egyre fontosabbá válik a szoftverfejlesztésben, a hálózati technológiákban és minden olyan területen, ahol pontosan kell meghatározni az adattárolás mértékét. Például, a RAM méretét gyakran Mebibyte-ban adják meg, mivel a számítógépek bináris alapon működnek.
Az alábbi táblázat összefoglalja a mebi és a mega közötti különbséget:
| Mértékegység | Érték (byte) | Alap |
|---|---|---|
| Megabyte (MB) | 1 000 000 | Decimális (106) |
| Mebibyte (MiB) | 1 048 576 | Bináris (220) |
A bináris prefixumok bevezetése ellenére sok szoftver és hardvergyártó továbbra is a decimális prefixumokat használja a tárolókapacitás jelzésére, ami zavart okozhat a felhasználók számára. Ezért fontos tudatában lenni a különbségnek, és a megfelelő prefixumot használni a pontos kommunikáció érdekében.
A Mebibyte (MiB) tehát egy fontos fogalom a számítástechnikában, mely segít a pontosabb adattárolási és adatátviteli mennyiségek kifejezésében a bináris rendszerben.
Gibi (GiB): definíció, eredet, helyesírás és használat
A gibi (GiB) egy bináris prefixum, amelyet az IEC (International Electrotechnical Commission) definiált a számítástechnikában használatos adatok méretének jelölésére. A gibi a gigabite-bináris rövidítése, és a 230 hatványát jelöli, ami pontosan 1 073 741 824. Ez azt jelenti, hogy 1 GiB pontosan 1024 MiB (mebibyte), ami pedig 1024 KiB (kibibyte).
Az eredeti gond az volt, hogy a „gigabyte” (GB) kifejezést mind a 109 (1 000 000 000), mind a 230 (1 073 741 824) értékre használták. Ez zavart okozott, mivel a felhasználók nem mindig tudták, hogy egy adott kontextusban melyik értéket kell figyelembe venni. A merevlemez-gyártók például gyakran a decimális (109) értéket használták a kapacitás feltüntetésére, míg az operációs rendszerek gyakran a bináris (230) értéket használták a fájlok és mappák méretének megjelenítésére.
Az IEC a bináris prefixumok bevezetésével ezt a zavart kívánta megszüntetni. A kibi (KiB), mebi (MiB), gibi (GiB) és tebi (TiB) prefixumokat kifejezetten a 2 hatványainak jelölésére hozták létre, míg a kilo (kB), mega (MB), giga (GB) és tera (TB) prefixumok a 10 hatványainak jelölésére maradtak fenn.
A helyesírás fontos. A GiB a helyes forma, ahol a „G” nagybetűs, az „i” pedig kisbetűs. Ez elkülöníti a gibit a gigabyte-tól (GB), amely a decimális prefixumot jelöli.
A GiB és a GB közötti különbség kritikus a pontos adatábrázoláshoz és a félreértések elkerüléséhez.
A GiB használata elterjedtebb a Linux és a BSD rendszereken, valamint a nyílt forráskódú szoftverekben. A Windows operációs rendszerek továbbra is gyakran a gigabyte (GB) kifejezést használják a bináris értelemben, ami továbbra is zavart okozhat. Fontos tehát tisztában lenni a különbséggel, és szükség esetén átváltani a megfelelő értékre.
Nézzünk egy példát: Egy 8 GiB-os pendrive valójában 8 * 1024 * 1024 * 1024 = 8 589 934 592 byte-ot tárol. Ha ezt gigabyte-ban (GB) szeretnénk kifejezni, akkor a decimális definíciót használva körülbelül 8,59 GB-ot kapunk (8 589 934 592 / 1 000 000 000), míg a bináris definíciót használva 8 GB-ot.
Tebi (TiB): definíció, eredet, helyesírás és használat
A tebi (TiB) egy bináris prefixum, melyet a számítástechnikában használnak a mértékegységek (leggyakrabban a byte) nagyságának kifejezésére. A tebi a tebibyte rövidítése.
A hagyományos, decimális prefixumok (pl. kilo, mega, giga, tera) 10 hatványaival fejezik ki a mértékegységek nagyságát (pl. 1 kilobyte = 1000 byte). Ezzel szemben a bináris prefixumok 2 hatványaival dolgoznak, ami a számítógépek bináris rendszerének természetesebb megfelelője. Emiatt a tebibyte pontosan 240 byte-ot jelent, ami 1 099 511 627 776 byte-nak felel meg.
Az IEC (International Electrotechnical Commission) vezette be a bináris prefixumokat (kibi, mebi, gibi, tebi, pebi, exbi, zebi, yobi) 1998-ban, hogy egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek a decimális prefixumoktól. Ennek oka, hogy a számítástechnika területén gyakran keveredtek a decimális és bináris értékek, ami félreértésekhez vezetett. Például a „gigabyte” kifejezést sokszor mind a 109 byte-ra, mind a 230 byte-ra használták.
A „tebi” előtag a „tera” és a „binary” szavak összevonásából származik. A TiB szimbólum a tebibyte hivatalos jelölése.
A tebibyte (TiB) pontosan 240 byte-ot, azaz 1 099 511 627 776 byte-ot jelent.
Használata során fontos a kontextus figyelembe vétele. Habár a bináris prefixumok célja az egyértelműség megteremtése volt, a gyakorlatban továbbra is gyakran találkozhatunk a decimális prefixumokkal a bináris értékek jelölésére, különösen a marketing anyagokban és a nem szakmai kommunikációban.
A tebibyte leggyakrabban a memóriaméretek, a háttértárolók kapacitása és a hálózati adatátviteli sebességek kifejezésére használatos, amennyiben a pontos bináris érték hangsúlyozása fontos.
Példák a tebibyte használatára:
- Egy szerver 4 TiB RAM-mal rendelkezik.
- A virtuális géphez 2 TiB tárhelyet rendeltünk.
- A nagy fájlok másolása több TiB adatot érint.
A helyesírása szigorúan kötött: a „tebi” kisbetűvel írandó, míg a „TiB” nagybetűvel. Eltérő írásmód a félreértések elkerülése végett nem ajánlott.
A többi bináris prefixumhoz hasonlóan, a tebi is egyre elterjedtebb a szakmai körökben, különösen ott, ahol a pontos érték számít, és a félreértések elkerülése kulcsfontosságú. A tudatos használata hozzájárul a pontos és érthető kommunikációhoz a számítástechnika területén.
Pebi (PiB), Exbi (EiB), Zebi (ZiB) és Yobi (YiB): a kevésbé ismert bináris prefixumok
A Kibi (KiB), Mebi (MiB), Gibi (GiB) és Tebi (TiB) prefixumok szélesebb körben ismertek, mint a Pebi (PiB), Exbi (EiB), Zebi (ZiB) és Yobi (YiB), de utóbbiak is fontosak a nagyméretű adatok kezelése során. Ezek a bináris prefixumok a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által definiált szabványok, amelyek a 1024-es alapú számítási rendszerekben használatosak, ellentétben a decimális prefixumokkal (kilo, mega, giga, tera), amelyek a 1000-es alapúak.
A Pebi (PiB) a peta bináris megfelelője. Míg a petabyte (PB) 1015 bájtot jelent, a pebibyte (PiB) 250 bájtot, azaz 1 125 899 906 842 624 bájtot jelent. Ez jelentős különbség, ami komoly problémákat okozhat, ha nem vesszük figyelembe.
Az Exbi (EiB) az exa bináris megfelelője. Az exabyte (EB) 1018 bájtot jelöl, addig az exbibyte (EiB) 260 bájtot, azaz 1 152 921 504 606 846 976 bájtot. Az EiB különösen a nagy adatközpontokban és a tudományos számításokban válik egyre relevánsabbá, ahol a terabyte-ok és petabyte-ok már nem elegendőek.
A bináris prefixumok használata elengedhetetlen a pontos adatmennyiség meghatározásához, különösen a nagy adathalmazok esetében.
A Zebi (ZiB) a zetta bináris megfelelője. A zettabyte (ZB) 1021 bájtot, a zebibyte (ZiB) viszont 270 bájtot jelent, ami 1 180 591 620 717 411 303 424 bájtnak felel meg. Ez a méret már elképzelhetetlenül nagy, és leginkább csak a globális adathálózatok méretének becslésére használják.
A Yobi (YiB) a yotta bináris megfelelője. A yottabyte (YB) 1024 bájtot jelöl, míg a yobibyte (YiB) 280 bájtot, azaz 1 208 925 819 614 629 174 706 176 bájtot. A YiB jelenleg a legnagyobb bináris prefixum, és a jövőben, ahogy az adatmennyiségek tovább növekednek, a használata egyre gyakoribbá válhat.
Bár ezek a prefixumok kevésbé ismertek, mint a Kibi, Mebi, Gibi és Tebi, a jelentőségük a jövőben egyre nőni fog, ahogy a tárolókapacitások és az adatmennyiségek exponenciálisan növekednek. A pontos megértésük kritikus a félreértések és a potenciális adatvesztések elkerülése érdekében.
A bináris prefixumok használata a különböző operációs rendszerekben (Windows, macOS, Linux)
A kibi (KiB), mebi (MiB), gibi (GiB) és tebi (TiB) bináris prefixumok a számítástechnikában a bájt alapú mértékegységek pontosabb jelölésére szolgálnak. Míg a hagyományos decimális prefixumok (kilo, mega, giga, tera) a 10 hatványaival (1000, 1 000 000, 1 000 000 000, 1 000 000 000 000) szoroznak, addig a bináris prefixumok a 2 hatványaival (1024, 1 048 576, 1 073 741 824, 1 099 511 627 776) számolnak.
A különböző operációs rendszerek eltérően kezelik ezeket a prefixumokat. A Windows operációs rendszer történetileg a decimális prefixumokat használta (és használja ma is sok helyen) a fájlméretek és tárhelykapacitások megjelenítésére, még akkor is, ha a valóságban a számítások a bináris rendszerben történnek. Ez azt jelenti, hogy a Windows például 1 KB-ot 1024 bájtként kezel, de ezt 1000 bájtként jeleníti meg, ami zavart okozhat a felhasználók számára.
A macOS kezdetben szintén a decimális prefixumokat használta, de a 10.6 (Snow Leopard) verziótól kezdve áttért a bináris prefixumok (KiB, MiB, GiB, TiB) használatára a fájlméretek pontosabb megjelenítésére. Ez a változás célja az volt, hogy a felhasználók pontosabb képet kapjanak a fájlok és a tárolóeszközök tényleges méretéről.
A Linux rendszerek általában következetesebben használják a bináris prefixumokat (KiB, MiB, GiB, TiB) a fájlméretek és a tárhelykapacitások megjelenítésére. A parancssori eszközök, mint például a `du` (disk usage) vagy a `df` (disk free), gyakran kínálnak lehetőséget a bináris prefixumok használatára a `-h` (human-readable) kapcsolóval, ami a méreteket olvasható formában jeleníti meg, figyelembe véve a bináris prefixumokat.
A következetlen használat miatt a felhasználók gyakran tapasztalhatnak eltéréseket a különböző operációs rendszerek által jelentett fájlméretek és tárhelykapacitások között.
Például, ha egy fájl mérete 1 048 576 bájt (1 MiB), a Windows ezt gyakran 1.05 MB-ként (decimális mega) jeleníti meg, míg a macOS és a Linux 1 MiB-ként (bináris mebi) jeleníti meg.
A félreértések elkerülése érdekében fontos tudatában lenni annak, hogy melyik operációs rendszer milyen prefixumokat használ, és adott esetben a megfelelő átváltásokat elvégezni. Léteznek online eszközök és kalkulátorok, amelyek segítenek a decimális és bináris prefixumok közötti konvertálásban.
Bár a bináris prefixumok használata pontosabb, a decimális prefixumok továbbra is széles körben elterjedtek a marketingben és a tárolóeszközök gyártói körében, ami tovább bonyolítja a helyzetet. A tényleges tárolókapacitás ezért gyakran eltér a termékeken feltüntetett értéktől, ami a felhasználók számára kellemetlen meglepetéseket okozhat.
A bináris prefixumok használata a szoftverekben és alkalmazásokban
A kibi (KiB), mebi (MiB), gibi (GiB) és tebi (TiB) prefixumok a bináris alapú mértékegységek jelölésére szolgálnak, amelyek a számítástechnikában használatosak. Eltérnek a decimális (SI) prefixumoktól (kilo, mega, giga, tera), amelyek 10 hatványait jelölik. A bináris prefixumok 2 hatványait képviselik, pontosabban 210, 220, 230 és 240-et.
A szoftverek és alkalmazások gyakran használják ezeket a prefixumokat a memóriahasználat, a fájlméret vagy a tárolókapacitás megjelenítésére. Például, egy operációs rendszer mutathatja a RAM méretét GiB-ben, vagy egy fájlkezelő a fájlméretet MiB-ben.
A bináris prefixumok használata elengedhetetlen a félreértések elkerülése érdekében, mivel a decimális és bináris rendszerek közötti különbség jelentős méretbeli eltéréseket eredményezhet.
A kibi 1024 byte-ot (210), a mebi 1024 kibibyte-ot (220), a gibi 1024 mebibyte-ot (230), a tebi pedig 1024 gibibyte-ot (240) jelent.
Néhány alkalmazás, különösen régebbi szoftverek, helytelenül használhatja a decimális prefixumokat (pl. KB, MB, GB, TB) a bináris mennyiségek jelölésére, ami zavart okozhat a felhasználók számára. Ezért fontos, hogy a fejlesztők és a felhasználók tisztában legyenek a bináris prefixumok jelentésével és használatával.
A tárolóeszközök marketingje és a decimális vs. bináris méretek
A tárolóeszközök piacán gyakran találkozunk olyan méretjelölésekkel, mint a GB (gigabájt) és a TB (terabájt). A probléma ott kezdődik, hogy a gyártók sokszor decimális prefixumokat használnak, míg a számítógépek bináris alapon számolnak.
Ez azt jelenti, hogy a „gigabájt” a marketingben 10003 (1 000 000 000) bájtot jelent, míg a számítógép valójában 230 (1 073 741 824) bájtot ért alatta. Ez a különbség jelentős eltérést okoz a hirdetett és a valósan rendelkezésre álló tárhely között.
A kibi (KiB), mebi (MiB), gibi (GiB) és tebi (TiB) bináris prefixumok éppen azért jöttek létre, hogy ezt a zavart elkerüljük. Ezek a prefixumok egyértelműen a 2 hatványait jelölik:
- Kibi (KiB) = 210 bájt = 1024 bájt
- Mebi (MiB) = 220 bájt = 1 048 576 bájt
- Gibi (GiB) = 230 bájt = 1 073 741 824 bájt
- Tebi (TiB) = 240 bájt = 1 099 511 627 776 bájt
A marketingben használt „1 TB” valójában közelebb áll a 0,91 TiB-hoz.
Sajnos a legtöbb operációs rendszer (bár vannak kivételek) továbbra is a decimális GB-t használja a fájlméretek és a szabad hely megjelenítésére, ami tovább bonyolítja a helyzetet. Ezért fontos tisztában lenni a különbséggel, hogy ne érjen minket kellemetlen meglepetés a tárolóeszközök használata során. A pontos méret meghatározásához érdemes a bináris prefixumokat használni.
A bináris prefixumok szabványosítása: IEC 60027-2
A Kibi (Ki), Mebi (Mi), Gibi (Gi) és Tebi (Ti) prefixumok a bináris multiplikátorokat jelölik, amelyek a számítástechnikában a 2 hatványain alapuló mennyiségek kifejezésére szolgálnak. A hagyományos SI prefixumok (kilo, mega, giga, tera) tíz hatványait jelölik, ami zavart okozhat, mert a számítástechnikában gyakran a kettő hatványaival dolgozunk.
Az IEC 60027-2 szabvány vezette be ezeket a bináris prefixumokat 1998-ban, hogy egyértelművé tegye a különbséget a decimális (10 hatványai) és a bináris (2 hatványai) multiplikátorok között.
Például, a Kilobyte (KB) hagyományosan 1000 byte-ot jelent, míg a Kibibyte (KiB) pontosan 1024 byte-ot jelent (210). Hasonlóan, a Megabyte (MB) általában 1,000,000 byte, de a Mebibyte (MiB) 1,048,576 byte (220). A Gibibyte (GiB) 230 byte, míg a Tebibyte (TiB) 240 byte.
A szabvány célja, hogy a szoftverek és hardverek egyértelműen jelezzék, hogy a mértékegység decimális vagy bináris prefixumot használ. A helyes használat elkerüli a félreértéseket a tárolókapacitás és más számítástechnikai mennyiségek tekintetében.
A bináris prefixumok elfogadottsága és a jövőbeli kilátások
A kibibájt (KiB), mebibájt (MiB), gibibájt (GiB) és tebibájt (TiB) prefixumok, bár a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) által szabványosítva lettek 1998-ban, a használatuk még mindig nem általános. A fő probléma a köztudatban való elterjedésük. Sok felhasználó és gyártó továbbra is a decimális prefixumokat (kilo, mega, giga, tera) használja a bináris mennyiségek jelölésére, ami zavart okoz.
A szoftverek terén is vegyes a kép. Egyes operációs rendszerek és fájlkezelők már helyesen használják a bináris prefixumokat a tárolókapacitás megjelenítésére, míg mások továbbra is a decimális prefixumokat alkalmazzák, ami pontatlan méretinformációkhoz vezet.
A jövőbeli kilátások bizonytalanok. Bár az IEC szabvány létezik, a piaci szereplők és a felhasználók szokásai nehezen változnak.
A bináris prefixumok szélesebb körű elfogadása tudatosítást és oktatást igényel. A felhasználóknak meg kell érteniük a különbséget a decimális és bináris prefixumok között, és a szoftverfejlesztőknek is következetesen alkalmazniuk kell a szabványokat.
Az oktatás kulcsfontosságú, hogy a felhasználók megértsék, miért fontos a bináris és decimális prefixumok közötti különbségtétel. A gyártók szerepe is elengedhetetlen abban, hogy termékeikben helyesen jelöljék a tárolókapacitást.