GitLab: a platform szerepe és működésének magyarázata

A GitLab egy átfogó webes DevOps platform, amely lehetővé teszi a szoftverfejlesztési életciklus minden szakaszának kezelését egyetlen alkalmazásban. Ez azt jelenti, hogy a kódverzió-kezeléstől kezdve a CI/CD (folyamatos integráció/folyamatos szállítás) folyamatokon át egészen a projektmenedzsmentig minden egy helyen található.

Miért fontos a GitLab? Egyszerűen fogalmazva, gyorsítja és egyszerűsíti a szoftverfejlesztést. A csapatok hatékonyabban tudnak együtt dolgozni, a kód minősége javul, és a szoftverek gyorsabban kerülhetnek piacra.

A GitLab nem csupán egy Git repozitórium tárhely, hanem egy teljes értékű DevOps megoldás.

A GitLab központi szerepet játszik a szoftverfejlesztési munkafolyamatokban. Lehetővé teszi a kód tárolását és verziókövetését Git segítségével, ami elengedhetetlen a párhuzamos fejlesztéshez és a hibák nyomon követéséhez. Emellett a beépített CI/CD eszközökkel automatizálhatjuk a tesztelési és telepítési folyamatokat, így a fejlesztők a kódírásra koncentrálhatnak.

A platform emellett projektek és feladatok kezelésére is alkalmas. A beépített issue követő rendszerrel könnyedén nyomon követhetjük a hibákat, a funkciókéréseket és egyéb feladatokat. A kanban táblák és a mérföldkövek segítségével pedig hatékonyan tervezhetjük és követhetjük a projektek előrehaladását.

A GitLab önállóan is telepíthető saját szerverre, vagy használható a GitLab.com felhőalapú szolgáltatás. Ez nagy rugalmasságot biztosít a szervezetek számára, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő módon használják a platformot.

A GitLab története és evolúciója

A GitLab története 2011-ben kezdődött Ukrajnában, Dmitrij Zaporozsec és Valerij Szizov munkájának eredményeként. Eredetileg egy nyílt forráskódú projektként indult, amely a Git repozitóriumok kezelését könnyítette meg. A kezdeti cél az volt, hogy egy saját fejlesztésű Git szervert hozzanak létre, ami alternatívát kínál a GitHub-bal szemben, különösen a privát repozitóriumok kezelésére.

A 2012-es év mérföldkő volt, hiszen ekkor csatlakozott Sytse Sijbrandij a projekthez, és megalapították a GitLab B.V. céget. Sijbrandij vezetésével a GitLab elkezdett egy átfogóbb DevOps platformmá fejlődni, amely nem csupán a forráskód kezelését, hanem a szoftverfejlesztés teljes életciklusát támogatta.

A GitLab 2015-ben nyitotta meg a forráskódját, lehetővé téve a közösség számára, hogy aktívan részt vegyen a fejlesztésben. Ez a lépés jelentősen felgyorsította a platform fejlődését, és hozzájárult a funkciók bővüléséhez.

A GitLab filozófiája az, hogy egyetlen alkalmazásban egyesítse a teljes DevOps életciklust, a tervezéstől a kódoláson át a tesztelésig, a telepítésig és a monitorozásig.

Az évek során a GitLab egyre több funkcióval bővült, mint például a CI/CD (Continuous Integration/Continuous Delivery), a projektmenedzsment eszközök, a kódminőség-ellenőrzés, a biztonsági szkennelés és a konténer regisztráció. Ezek a funkciók lehetővé teszik a fejlesztőcsapatok számára, hogy hatékonyabban és gyorsabban dolgozzanak, miközben a szoftver minőségét és biztonságát is garantálják.

A GitLab mára egy széles körben elterjedt platform, amelyet a világ számos vállalatánál használnak, a kis startupoktól kezdve a nagyvállalatokig. A platform népszerűségét a rugalmassága, a skálázhatósága és a nyílt forráskódú jellege is növeli.

A GitLab alapvető funkciói és képességei

A GitLab egy teljes körű DevOps platform, amely a szoftverfejlesztés teljes életciklusát támogatja, a tervezéstől a telepítésig és a monitorozásig. Elsődleges szerepe, hogy egységes környezetet biztosítson a fejlesztői, üzemeltetési és biztonsági csapatok számára, elősegítve a hatékonyabb együttműködést és a gyorsabb szoftverkiadást.

Működésének alapja a Git verziókezelő rendszer, ami lehetővé teszi a kódbázis változásainak nyomon követését és a párhuzamos fejlesztést. A GitLabban minden projekt egy Git repository-ban tárolódik, amely tartalmazza a kódot, a konfigurációs fájlokat és a dokumentációt.

A platform számos funkciót kínál:

• Issue követés: Hibák, feladatok és funkciók kezelése.
• Merge request-ek: Kódváltoztatások felülvizsgálata és egyesítése.
• CI/CD (folyamatos integráció/folyamatos szállítás): Automatizált tesztelés, buildelés és telepítés.
• Wiki: Projekt dokumentáció tárolása.
• Container Registry: Docker konténerek tárolása és kezelése.

A Merge request-ek kulcsfontosságúak a kódminőség biztosításában. A fejlesztők a változtatásaikat egy merge request-ben küldik be, amelyet a többi fejlesztő átnéz és jóváhagy. Ez a folyamat segít a hibák korai felismerésében és a kód szabványosításában.

A GitLab CI/CD lehetővé teszi, hogy a kódváltoztatások automatikusan tesztelve és telepítve legyenek, így a szoftver gyorsabban és megbízhatóbban kerülhet éles környezetbe.

A GitLab ezenkívül szerep alapú hozzáférés-vezérlést biztosít, ami azt jelenti, hogy a felhasználók csak azokhoz az erőforrásokhoz férhetnek hozzá, amelyekhez jogosultságuk van. Ez növeli a biztonságot és megakadályozza a jogosulatlan hozzáférést a kódhoz és az adatokhoz.

A platform integrálható más fejlesztői eszközökkel, például a Jira-val és a Slack-kel, ami tovább javítja a munkafolyamatot és a kommunikációt a csapaton belül. A GitLab Pages funkcióval statikus weboldalakat is hosztolhatunk közvetlenül a repository-ból.

A GitLab elérhető önálló telepítésként (self-managed) és felhő alapú szolgáltatásként (GitLab.com) is. Az önálló telepítés lehetővé teszi a teljes kontrollt a platform felett, míg a felhő alapú szolgáltatás egyszerűbb beállítást és karbantartást kínál. A választás a szervezet igényeitől és erőforrásaitól függ.

Verziókezelés a GitLab-ban: Git alapok

A GitLab szorosan összefonódik a Git verziókezelő rendszerrel. A Git egy elosztott verziókezelő, ami lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy nyomon kövessék a kódbázis változásait, együttműködjenek, és biztonságosan kísérletezzenek új funkciókkal.

A GitLab a Git repozitóriumok tárolására és kezelésére szolgál. Egy repozitórium a projekt összes fájljának és azok változási előzményeinek a gyűjteménye. A GitLabban létrehozhatunk privát és publikus repozitóriumokat is.

A Git alapvető működése a commit-okon alapul. Minden commit egy pillanatkép a projekt állapotáról egy adott időpontban. A commit-ok láncot alkotnak, amely lehetővé teszi a projekt teljes történetének nyomon követését.

A GitLab a Git repozitóriumok központi helye, ahol a fejlesztők együtt dolgozhatnak a kódon, nyomon követhetik a változásokat és kezelhetik a projektet.

A branch-ek (ágak) lehetővé teszik a fejlesztők számára, hogy párhuzamosan dolgozzanak a projekten anélkül, hogy befolyásolnák a fő ágat (általában a main vagy master ágat). Ez különösen hasznos új funkciók fejlesztésekor vagy hibajavítások során.

A merge-ök (összefésülések) lehetővé teszik a branch-ek változásainak integrálását egy másik branch-be. A GitLab merge request-eket (összefésülési kérelmeket) használ a kód áttekintésére és jóváhagyására, mielőtt a változtatások bekerülnének a fő ágba.

Íme néhány alapvető Git parancs, amelyek gyakran használatosak a GitLab-bal:

• git clone: Egy repozitórium másolása a lokális gépre.
• git add: Fájlok hozzáadása a staging area-hoz (előkészítési területhez).
• git commit: Változások rögzítése a repozitóriumban.
• git push: Változások feltöltése a távoli repozitóriumba (GitLab).
• git pull: Változások letöltése a távoli repozitóriumból.

A GitLab a Git funkcionalitását kiegészíti számos hasznos eszközzel és funkcióval, mint például a CI/CD (folyamatos integráció/folyamatos szállítás), a projektmenedzsment eszközök és a kódellenőrzési lehetőségek.

A GitLab CI/CD pipeline működése

A GitLab CI/CD pipeline egy automatizált folyamat, amely lehetővé teszi a szoftverfejlesztők számára, hogy folyamatosan integrálják (CI) és folyamatosan telepítsék (CD) a kódváltozásokat. Ez a pipeline a GitLab platform szerves része, és közvetlenül a repository-hoz kapcsolódik.

A pipeline lényegében egy konfigurációs fájl, a .gitlab-ci.yml, amely a repository gyökerében található. Ez a fájl definiálja a pipeline lépéseit, amelyeket stage-eknek nevezünk. Minden stage egy vagy több job-ot tartalmaz, amelyek a tényleges feladatokat végzik el, például a kód fordítását, tesztelését vagy telepítését.

A pipeline futása egy esemény hatására indul el, például amikor egy új commit kerül a repository-ba, vagy egy merge request jön létre. A GitLab CI/CD ezután végrehajtja a .gitlab-ci.yml fájlban definiált stage-eket és job-okat a megadott sorrendben.

A stage-ek sorrendben futnak, és egy stage csak akkor kezdődik el, ha az előző stage összes job-ja sikeresen befejeződött. A job-ok viszont párhuzamosan futhatnak egy stage-en belül, ami jelentősen felgyorsíthatja a folyamatot.

A .gitlab-ci.yml fájl kulcsfontosságú a pipeline működéséhez, mivel ez határozza meg a teljes automatizált folyamatot.

Néhány gyakori stage a következő:

• build: A kód fordítása és a szükséges függőségek telepítése.
• test: Automatikus tesztek futtatása a kód minőségének ellenőrzésére.
• deploy: A kód telepítése a célkörnyezetbe, például egy teszt-, staging- vagy éles környezetbe.

A .gitlab-ci.yml fájlban lehetőség van változók definiálására, amelyekkel konfigurálhatjuk a job-ok működését. Ezek a változók tartalmazhatnak környezeti változókat, API kulcsokat vagy bármilyen más adatot, amelyre a job-oknak szüksége van.

A GitLab CI/CD lehetővé teszi a conditional job execution-t is, ami azt jelenti, hogy a job-ok csak bizonyos feltételek teljesülése esetén futnak le. Például, egy job csak akkor futhat le, ha egy bizonyos branch-en történik commit, vagy ha egy bizonyos fájl megváltozott.

A GitLab Runner-ek felelősek a job-ok tényleges végrehajtásáért. A Runner-ek olyan gépek vagy virtuális gépek, amelyek a GitLab szerverhez kapcsolódnak, és fogadják a végrehajtandó job-okat. Többféle Runner létezik, például shell, docker vagy kubernetes Runner, amelyek különböző környezetekben tudják futtatni a job-okat.

A GitLab CI/CD pipeline eredményei a GitLab felületén követhetők nyomon. A felhasználók láthatják a pipeline állapotát, a job-ok naplóit és a tesztek eredményeit. Ha egy job sikertelen, a fejlesztők azonnal értesítést kapnak, így gyorsan reagálhatnak a problémákra.

A GitLab CI/CD pipeline használata jelentősen javíthatja a szoftverfejlesztési folyamat hatékonyságát és minőségét. Az automatizálás révén a fejlesztők kevesebb időt töltenek manuális feladatokkal, és több időt fordíthatnak a kódolásra. A folyamatos tesztelés pedig segít a hibák korai felismerésében és javításában.

GitLab CI/CD konfigurációs fájl (`.gitlab-ci.yml`) részletes elemzése

A GitLab CI/CD (Continuous Integration/Continuous Delivery) szíve a `.gitlab-ci.yml` fájl. Ez egy YAML formátumú konfigurációs fájl, amely a projekt gyökerében található, és leírja a CI/CD pipeline-t. Ez a fájl határozza meg, hogy a GitLab Runner hogyan építse, tesztelje és telepítse az alkalmazásodat.

A fájl alapvető elemei a jobok. Minden job egy önálló, végrehajtható feladat, amely egy adott célt szolgál. A jobok egymástól függhetnek, és meghatározott sorrendben futhatnak le. A jobok definíciója tartalmazza a futtatandó szkripteket, a használandó image-et (docker image), a függőségeket és egyéb beállításokat.

Például:

build:
  image: ubuntu:latest
  script:
    - apt-get update -y
    - apt-get install -y some-build-tool
    - make build
  artifacts:
    paths:
      - build/output

Ebben a példában a `build` nevű job egy Ubuntu image-et használ, frissíti a csomaglistát, telepít egy build eszközt, lefuttatja a `make build` parancsot, és az `build/output` könyvtárat artefaktumként menti el. Az artefaktumok olyan fájlok vagy könyvtárak, amelyek a job futása során jönnek létre, és később felhasználhatók más jobok által, vagy letölthetők.

A stages kulcsszó segítségével a jobokat fázisokba rendezhetjük. A GitLab CI/CD először az első fázis összes jobját futtatja le párhuzamosan (ha lehetséges), majd a következő fázisra lép, miután az előző fázis összes jobja sikeresen befejeződött. Ez lehetővé teszi a pipeline logikus felépítését, pl. először build, majd teszt, végül deploy.

stages:
  - build
  - test
  - deploy

build_job:
  stage: build
  script: ...

test_job:
  stage: test
  script: ...

deploy_job:
  stage: deploy
  script: ...

A variables kulcsszó segítségével globális vagy job-specifikus változókat definiálhatunk. Ezek a változók a szkriptekben használhatók, és segíthetnek a konfiguráció testreszabásában.

variables:
  MY_VARIABLE: "some_value"

job_with_variable:
  script:
    - echo $MY_VARIABLE

A cache kulcsszó lehetővé teszi a függőségek vagy build eredmények tárolását a jobok között, ezzel jelentősen felgyorsítva a pipeline futását. Például a Node.js projektek esetében a `node_modules` könyvtár cache-elése megakadályozza, hogy minden job futásakor újra le kelljen tölteni a csomagokat.

cache:
  paths:
    - node_modules/

A rules kulcsszó segítségével feltételeket definiálhatunk, amelyek alapján egy job futtatható. Ez lehetővé teszi, hogy a pipeline viselkedését a branch, a commit üzenet, vagy más környezeti változók alapján testreszabjuk.

job_only_on_main:
  rules:
    - if: '$CI_COMMIT_BRANCH == "main"'
  script:
    - echo "This job only runs on the main branch"

A services kulcsszó segítségével a jobhoz kapcsolódó szolgáltatásokat definiálhatunk. Ez különösen hasznos, ha a jobnak szüksége van egy adatbázisra vagy más szolgáltatásra a futáshoz.

A `.gitlab-ci.yml` fájl a GitLab CI/CD rendszerének legfontosabb eleme, melynek helyes konfigurálása elengedhetetlen a hatékony és megbízható szoftverfejlesztési folyamatokhoz.

A include kulcsszó lehetővé teszi, hogy külső YAML fájlokat includáljunk a `.gitlab-ci.yml` fájlba. Ez hasznos a konfiguráció modularizálására és újrafelhasználására.

include:
  - template: Jobs/Deploy/Production.gitlab-ci.yml

A stages sorrendje meghatározza a jobok futási sorrendjét. Ha egy stage-ben több job is van, azok párhuzamosan futnak.

A before_script és after_script kulcsszavak segítségével szkripteket futtathatunk egy job előtt és után. A `before_script` minden job előtt lefut, az `after_script` pedig minden job után, függetlenül a job sikerességétől vagy sikertelenségétől.

A only és except kulcsszavak (melyek a `rules` helyett régebben használtak) segítségével meghatározhatjuk, hogy mely branch-eken vagy tageken fusson le egy adott job. A `only` azt jelenti, hogy a job csak a megadott branch-eken vagy tageken fut le, míg az `except` azt, hogy a job a megadott branch-eken vagy tageken *kívül* mindenhol lefut.

A `.gitlab-ci.yml` fájl megfelelő megtervezése és konfigurálása kulcsfontosságú a sikeres CI/CD pipeline létrehozásához. A fent említett elemek kombinálásával és testreszabásával a fejlesztők automatizálhatják a szoftverfejlesztési folyamat szinte minden aspektusát, a kód buildelésétől a tesztelésen át a telepítésig.

GitLab Runners: telepítés, konfigurálás és használat

A GitLab Runners a GitLab CI/CD (Continuous Integration/Continuous Delivery) rendszerének kulcsfontosságú elemei. Ezek a futtatókörnyezetek végzik el azokat a feladatokat, amelyek a kód buildeléséhez, teszteléséhez és telepítéséhez szükségesek. A GitLab Runner telepítése és konfigurálása elengedhetetlen ahhoz, hogy a CI/CD pipeline-ok megfelelően működjenek.

A telepítés többféleképpen történhet, függően a választott operációs rendszertől és a futtatókörnyezet típusától. Léteznek shell, Docker, Kubernetes és más futtatók, melyek mindegyike más-más előnyöket kínál. Például, a Docker futtató lehetővé teszi a reprodukálható build környezetek létrehozását konténerek használatával.

A GitLab Runner lényegében egy alkalmazás, amely feldolgozza a GitLab CI/CD által küldött jobokat.

A konfigurálás során a legfontosabb lépés a Runner regisztrálása a GitLab projekthez vagy csoportszinthez. Ez a folyamat magában foglalja a GitLab instance URL-jének és egy regisztrációs tokennek a megadását, melyet a GitLab felületén találunk. A regisztráció során meg kell adnunk a Runner típusát (shared vagy specific), valamint a használni kívánt tageket. A tagek segítségével a GitLab jobokat tudja a megfelelő Runnerhez irányítani.

A .gitlab-ci.yml fájlban definiáljuk a CI/CD pipeline-okat. Ebben a fájlban adjuk meg a futtatandó jobokat, a szkripteket, a függőségeket és a tageket. A tagek használatával biztosítjuk, hogy a jobok a megfelelő Runneren fussonak le. Például, ha egy job Docker buildelést igényel, akkor a tags: [ "docker" ] sor biztosítja, hogy a Docker Runner futtassa azt.

A GitLab Runner működésének megértéséhez fontos tisztában lenni az alábbiakkal:

• A Runner folyamatosan figyeli a GitLab-ot új jobokért.
• Amikor egy új job érkezik, a Runner letölti a kódot a megadott repóból.
• A Runner végrehajtja a .gitlab-ci.yml fájlban definiált szkripteket.
• A Runner visszaküldi az eredményeket és a logokat a GitLab-nak.

A GitLab Runner konfigurálása során figyelembe kell venni a biztonsági szempontokat is. Például, a shell futtató használata esetén különösen óvatosnak kell lenni, mivel a jobok a Runner rendszerfelhasználójának jogosultságaival futnak. A Docker futtató általában biztonságosabb megoldás, mivel a jobok konténerekben futnak, elszigetelve a host rendszertől.

A GitLab Runner hatékony használata érdekében érdemes tanulmányozni a .gitlab-ci.yml fájl különböző beállításait, mint például a stages, before_script, after_script, cache és artifacts. Ezek a beállítások lehetővé teszik a CI/CD pipeline-ok finomhangolását és optimalizálását.

Hibaelhárítás során a leggyakoribb probléma a Runner és a GitLab közötti kommunikációs hiba, illetve a .gitlab-ci.yml fájl hibás konfigurációja. A logok elemzése segíthet a probléma okának feltárásában.

A GitLab felhasználói felülete és navigáció

A GitLab felhasználói felülete intuitív módon van kialakítva, hogy segítse a fejlesztőket a kód kezelésében és a csapatmunkában. A navigáció a bal oldali menüsoron keresztül történik, ahol a legfontosabb funkciók érhetők el.

A főbb elemek:

• Project Overview (Projekt Áttekintés): Itt látható a projekt legfontosabb információi, mint a legutóbbi commitok, issue-k és merge requestek.
• Code (Kód): Ebben a szekcióban böngészhetjük a projekt forráskódját, ágakat (branches) hozhatunk létre és kezelhetünk, valamint commitokat nézhetünk meg.
• Issues (Hibajegyek): Itt követhetjük nyomon a projekt hibáit, feladatait és fejlesztési javaslatait. Az issue-k segítségével szervezhetjük a munkát és kommunikálhatunk a csapattagokkal.
• Merge Requests (Összevonási Kérelmek): Az összevonási kérelmek segítségével integrálhatjuk a kódváltoztatásokat a fő ágba (általában a main vagy master ágba).
• CI/CD (Folyamatos Integráció/Folyamatos Szállítás): Ebben a szekcióban konfigurálhatjuk és figyelhetjük a CI/CD pipeline-okat, amelyek automatizálják a kód tesztelését, buildelését és telepítését.

A projekt beállításai a bal oldali menüsor alján található „Settings” (Beállítások) menüponton keresztül érhetők el. Itt konfigurálhatjuk a projekt láthatóságát, engedélyeit, integrációit és más beállításokat.

A GitLab felhasználói felülete úgy lett tervezve, hogy a felhasználók gyorsan és hatékonyan megtalálják a szükséges információkat és elvégezzék a feladataikat.

A felület reszponzív, így mobileszközökön is kényelmesen használható. A kereső funkcióval könnyen megtalálhatjuk a projektben lévő fájlokat, issue-kat és más elemeket.

A jobb felső sarokban található a felhasználói profil, ahol beállításokat módosíthatunk, értesítéseket kezelhetünk és kijelentkezhetünk.

Branching stratégiák a GitLab-ban: Gitflow, GitHub Flow, stb.

A GitLab, mint verziókezelő platform, számos branching stratégiát támogat, amelyek közül a legnépszerűbbek a Gitflow és a GitHub Flow. Mindkettő célja, hogy a fejlesztési folyamatot strukturáltan és hatékonyan kezelje, de eltérő megközelítéseket alkalmaznak.

A Gitflow egy bonyolultabb stratégia, amely több ágat használ. Jellemző ágai a main (vagy master), a develop, a feature, a release és a hotfix ágak. A main ág a publikált, stabil kódot tartalmazza. A develop ág a következő kiadás fejlesztéseinek integrálására szolgál. A feature ágak új funkciók fejlesztésére, a release ágak a kiadás előkészítésére, a hotfix ágak pedig éles környezetben felmerülő hibák javítására szolgálnak. A Gitflow előnye a jól definiált folyamat és a párhuzamos fejlesztés lehetősége, de összetettsége miatt kisebb projektekhez kevésbé ajánlott.

A GitHub Flow egy egyszerűbb és könnyebben kezelhető stratégia. Alapelve, hogy minden új funkció vagy javítás egy külön ágon (feature branch) kezdődik a main ágról elágazva. A fejlesztés befejezése után a kódot a main ágba egyesítik (merge) egy pull request segítségével. A GitHub Flow különösen alkalmas folyamatos integrációs és folyamatos telepítési (CI/CD) környezetekhez, ahol a gyakori és automatizált kiadások a cél. Ez a megközelítés egyszerűbb, gyorsabb és rugalmasabb a Gitflow-nál.

A branching stratégia kiválasztása a projekt méretétől, a fejlesztői csapat méretétől és a kiadási ciklus gyakoriságától függ.

A GitLab emellett lehetővé teszi egyedi branching stratégiák kialakítását is. A GitLab Flow egy olyan megközelítés, amely a Gitflow és a GitHub Flow elemeit ötvözi, figyelembe véve a GitLab speciális funkcióit, mint például a review applikációk és a CI/CD pipeline-ok. A GitLab Flow lényegében a GitHub Flow kibővítése, amely nagyobb hangsúlyt fektet a környezetekre (pl. staging, production) és a kiadások menedzselésére.

A választott branching stratégia hatékony használatához elengedhetetlen a pull request-ek helyes kezelése. A pull request lehetővé teszi a kód áttekintését és a minőségbiztosítást, mielőtt a kódot integrálnák a fő ágba. A GitLab kiváló eszközöket kínál a pull request-ek kezelésére, beleértve a kód review-t, a automatikus teszteket és a beszélgetéseket.

A branching stratégia megválasztásakor figyelembe kell venni a CI/CD pipeline integrációját is. A GitLab CI/CD lehetővé teszi a kód automatikus tesztelését, buildelését és telepítését minden új commit után. A jól konfigurált CI/CD pipeline jelentősen felgyorsíthatja a fejlesztési folyamatot és csökkentheti a hibák számát.

Merge request-ek és kód review folyamatok a GitLab-ban

A GitLab-ban a merge request-ek (MR) központi szerepet töltenek be a kód review folyamatokban. Egy MR lényegében egy javaslat a fő kódág (általában main vagy master) módosítására. A fejlesztő létrehoz egy új ágat (branch) a repoban, elvégzi a szükséges módosításokat, majd MR-t nyit, hogy a változtatásait integrálják a főágba.

A merge request lehetővé teszi a kód review-t, ami kritikus fontosságú a kód minőségének biztosításához. Más fejlesztők átnézhetik a javasolt változtatásokat, észrevételeket tehetnek, javaslatokat adhatnak, vagy akár közvetlenül is szerkeszthetik a kódot az MR-ben.

A kód review célja a hibák felderítése, a kód olvashatóságának és karbantarthatóságának javítása, valamint a csapat tudásmegosztásának elősegítése.

A GitLab számos eszközt biztosít a hatékony kód review-hoz:

• Diff nézet: Megmutatja a változtatásokat a fájlokban, soronkénti bontásban.
• Kommentek: Lehetőséget ad a kódsorokhoz fűzött megjegyzésekre, kérdésekre, javaslatokra.
• Javaslatok: A review-erek közvetlenül javasolhatnak kódmódosításokat, amiket a fejlesztő egy kattintással elfogadhat.
• Automated tests: Az MR-ekhez futtathatók automatizált tesztek, amelyek a kód minőségét és a lehetséges hibákat ellenőrzik.

A kód review folyamat általában a következőképpen zajlik:

1. A fejlesztő létrehozza az MR-t.
2. A kijelölt review-erek értesítést kapnak, és átnézik a kódot.
3. A review-erek kommenteket és javaslatokat adnak.
4. A fejlesztő válaszol a kommentekre, elfogadja vagy elutasítja a javaslatokat, és szükség esetén módosítja a kódot.
5. A review-erek újra átnézik a kódot, amíg elégedettek nem lesznek.
6. Amikor mindenki egyetért, az MR jóváhagyásra kerül.
7. A jóváhagyott MR beolvasztható a főágba.

A GitLab CI/CD (Continuous Integration/Continuous Deployment) integrációja tovább automatizálhatja a folyamatot. Például, az MR létrehozásakor automatikusan elindulhatnak a tesztek, és az eredmények közvetlenül az MR-ben jelennek meg.

GitLab Issues és projektmenedzsment

A GitLab Issues rendszere a projektmenedzsment központi eleme. Ezek a hibajegyek szolgálnak a feladatok, hibák, ötletek és kérdések rögzítésére és nyomon követésére. Minden Issue rendelkezik egyedi azonosítóval, címmel, leírással, hozzárendelhető felelőssel, prioritással és címkékkel (labels).

A címkék rendkívül hasznosak a feladatok kategorizálásában és szűrésében. Például, létrehozhatunk címkéket a funkcionalitás (pl. „API”, „UI”), a prioritás (pl. „sürgős”, „magas”), vagy a státusz (pl. „folyamatban”, „tesztelés alatt”) jelölésére.

A GitLab lehetővé teszi a Milestones (mérföldkövek) használatát is, melyek a projekt egy-egy nagyobb szakaszának elérését jelölik. Az Issue-ket hozzárendelhetjük egy-egy Mérföldkőhöz, így nyomon követhetjük a projekt haladását a kitűzött célok felé.

Az Issue-k hatékony kommunikációs csatornát biztosítanak a fejlesztők, a termékmenedzserek és más érdekelt felek között.

Az Issue-kben hozzászólásokat fűzhetünk, említhetjük meg a kollégáinkat (@jelszó), és hivatkozhatunk más Issue-kre vagy merge request-ekre. Ez a transzparencia elősegíti a hatékony együttműködést és a gyorsabb problémamegoldást.

A GitLab Issue board-jai Kanban stílusú felületek, melyek vizuálisan ábrázolják az Issue-k állapotát. A board-okon oszlopokat hozhatunk létre a különböző státuszoknak megfelelően (pl. „Backlog”, „Kiválasztva”, „Fejlesztés alatt”, „Kész”). Az Issue-kat egyszerűen áthúzhatjuk egyik oszlopból a másikba, így könnyen nyomon követhetjük a munkafolyamatot.

A Merge Requestek szorosan kapcsolódnak az Issue-khez. Gyakran egy Issue-re reagálva hozunk létre egy Merge Requestet, mely tartalmazza a hibajavítást vagy az új funkcionalitást megvalósító kódot. A Merge Request leírásában hivatkozhatunk az Issue-re, így összekapcsolva a kódot a feladattal.

Biztonsági funkciók a GitLab-ban: vulnerability scanning, SAST, DAST

A GitLab elengedhetetlen szerepet játszik a DevSecOps gyakorlatok megvalósításában, különösen a biztonsági funkciók integrálásával a fejlesztési folyamatokba. A platform a vulnerability scanning, SAST (Static Application Security Testing) és DAST (Dynamic Application Security Testing) eszközöket kínálja a szoftverek biztonságának növelésére.

A vulnerability scanning (sebezhetőség-vizsgálat) automatizált folyamat, melynek célja a szoftverekben és rendszerekben rejlő ismert sebezhetőségek felderítése. A GitLab a függőségek vizsgálatára fókuszál, azonosítva a külső könyvtárakban és komponensekben található biztonsági réseket. Ez lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy gyorsan reagáljanak a potenciális kockázatokra és frissítsék a sebezhető függőségeket.

A SAST elemzés a forráskód statikus vizsgálatát jelenti, a program futtatása nélkül. A GitLab SAST eszközei a kódban rejlő potenciális biztonsági hibákat keresik, mint például a SQL injection, cross-site scripting (XSS) és más gyakori támadási vektorok. A SAST elemzés a fejlesztési folyamat korai szakaszában elvégezhető, így a hibák hamar javíthatók, csökkentve a későbbi javítások költségét és komplexitását. A SAST integráció a GitLab CI/CD pipeline-ba automatizáltan történik.

A DAST ezzel szemben a futó alkalmazást vizsgálja, a támadók szemszögéből. A DAST eszközök az alkalmazás felületein keresztül próbálnak behatolni, hogy feltárják a futás közbeni sebezhetőségeket, mint például a konfigurációs hibákat vagy a nem megfelelő hozzáférés-kezelést. A GitLab DAST elemzése a CI/CD pipeline részeként futtatható, így a változtatások bekerülése előtt ellenőrizhető az alkalmazás biztonsága.

A GitLab biztonsági funkciói lehetővé teszik a szervezetek számára, hogy a biztonságot a fejlesztési folyamat szerves részévé tegyék, minimalizálva a kockázatokat és biztosítva a szoftverek integritását.

A GitLab biztonsági jelentései áttekinthető formában mutatják be a feltárt sebezhetőségeket, prioritásukkal és javítási javaslatokkal együtt. Ez megkönnyíti a fejlesztők számára a hibák azonosítását és javítását, valamint a biztonsági csapat számára a kockázatok kezelését.

A GitLab Ultimate csomag további fejlett biztonsági funkciókat kínál, mint például a Container Scanning a Docker konténerek sebezhetőségeinek vizsgálatára, valamint a License Compliance a szoftverlicencek megfelelőségének ellenőrzésére.

GitLab integrációk: Jira, Slack, Kubernetes, stb.

A GitLab ereje nem csupán a forráskód kezelésében rejlik, hanem abban is, hogy milyen könnyen integrálható más, a szoftverfejlesztési életciklusban használt eszközökkel. Ezek az integrációk lehetővé teszik a csapatok számára, hogy hatékonyabban működjenek együtt, automatizálják a munkafolyamatokat, és valós időben kövessék a projektek előrehaladását.

Az egyik legnépszerűbb integráció a Jira integráció. Ezzel a GitLab commitok, merge requestek és build folyamatok összekapcsolhatók a Jira feladataival. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztők közvetlenül a Jira feladatokból navigálhatnak a releváns kódrészletekhez és vice versa, ami jelentősen csökkenti a kontextusváltásból adódó időveszteséget. Ezen kívül, a commit üzenetekben lévő Jira kulcsok automatikusan frissítik a Jira feladatokat, így a projektmenedzserek mindig naprakészek lehetnek a fejlesztés állapotáról.

A Slack integráció a kommunikációt teszi gördülékenyebbé. A GitLab értesítéseket (pl. új commit, merge request, sikeres build) közvetlenül a Slack csatornákba lehet küldeni. Ez lehetővé teszi a csapat számára, hogy valós időben reagáljon a változásokra, és azonnal értesüljön a problémákról. Ezen felül, a Slack-ből közvetlenül lehet GitLab parancsokat futtatni, például merge requestet létrehozni vagy buildet indítani.

A GitLab Kubernetes integrációja lehetővé teszi a konténerizált alkalmazások egyszerű telepítését és kezelését.

A Kubernetes integráció a DevOps folyamatokat támogatja. Lehetővé teszi, hogy a GitLab CI/CD pipeline-ok közvetlenül kommunikáljanak a Kubernetes clusterrel, és automatizálják az alkalmazások telepítését, frissítését és skálázását. Ez különösen fontos a microservice architektúrák esetében, ahol sok apró alkalmazást kell koordinálni. A GitLab automatikusan felismeri a Kubernetes környezeteket, és egyszerűen konfigurálható a telepítési folyamat.

További integrációk is rendelkezésre állnak, például a Google Cloud Platform, az Amazon Web Services és az Azure szolgáltatásaival. Ezek az integrációk lehetővé teszik a felhő alapú erőforrások egyszerű kezelését a GitLab-ból. Például, automatikusan lehet felhő szervereket létrehozni és törölni a CI/CD pipeline részeként.

Az integrációk konfigurálása általában egyszerű, és a GitLab felhasználói felületén keresztül végezhető el. A legtöbb integrációhoz csak néhány beállítást kell megadni, például az API kulcsot és a megfelelő URL-t. A GitLab dokumentációja részletes leírást nyújt az egyes integrációk konfigurálásához.

Az integrációk használata jelentősen növeli a fejlesztési csapatok hatékonyságát, csökkenti a hibák számát, és felgyorsítja a szoftverfejlesztési ciklust. Érdemes tehát kihasználni a GitLab által kínált integrációs lehetőségeket, hogy a csapat a lehető legjobban tudjon teljesíteni.

GitLab telepítési lehetőségek: self-managed vs. SaaS

A GitLab telepítésének két fő módja létezik: a self-managed (önállóan menedzselt) és a SaaS (Software as a Service) megoldás.

A self-managed GitLab telepítése azt jelenti, hogy a szoftvert saját infrastruktúrádon futtatod. Ez teljes kontrollt biztosít a rendszer felett, beleértve az adatokat, a biztonsági beállításokat és a frissítéseket. Ez a megoldás ideális olyan szervezetek számára, amelyek szigorú megfelelési követelményeknek kell megfelelniük, vagy speciális igényeik vannak a testreszabhatóság terén. A self-managed verzió telepíthető saját szerverekre, virtuális gépekre vagy akár privát felhőbe is. A karbantartás, a frissítések és a biztonsági javítások azonban a te felelősséged.

A self-managed GitLab lehetővé teszi a szervezetek számára, hogy teljes kontrollt gyakoroljanak az adatkezelés és a biztonság felett.

Ezzel szemben a GitLab SaaS egy felhőalapú szolgáltatás, amelyet a GitLab üzemeltet. Ez azt jelenti, hogy nem kell aggódnod a szerverek karbantartása, a frissítések vagy a biztonsági javítások miatt. A GitLab mindent elintéz helyetted. Ez a megoldás gyorsan beüzemelhető, skálázható és költséghatékony lehet a kisebb csapatok vagy azok számára, akik nem szeretnének saját infrastruktúrát fenntartani. A SaaS verzió több különböző csomagot kínál, amelyek különböző funkciókat és erőforrásokat tartalmaznak.

A választás a két lehetőség között a szervezet egyedi igényeitől és prioritásaitól függ. Ha fontos a teljes kontroll és a testreszabhatóság, a self-managed megoldás a jobb választás. Ha a gyors beüzemelés, a skálázhatóság és a költséghatékonyság a legfontosabb szempontok, a SaaS verzió lehet a megfelelő.

Mindkét telepítési módnak megvannak a maga előnyei és hátrányai. A self-managed telepítés nagyobb erőforrásokat igényel a kezdeti beállítás és a folyamatos karbantartás során, míg a SaaS verzió korlátozottabb testreszabási lehetőségeket kínál.

GitLab API használata és automatizáció

A GitLab API kulcsfontosságú a platform képességeinek automatizálásához és a külső rendszerekkel való integrációhoz. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy programozottan interagáljanak a GitLab felületével, így számos feladat automatizálható.

Az API használata RESTful elveken alapul, ami azt jelenti, hogy HTTP kérésekkel (GET, POST, PUT, DELETE) lehet adatokat lekérdezni és módosítani. A legtöbb API hívás hitelesítést igényel, amit általában személyes hozzáférési tokenekkel (Personal Access Tokens – PAT) vagy OAuth2 segítségével lehet megvalósítani.

A GitLab API-n keresztül szinte minden a platformon elvégezhető: projektek létrehozása, issue-k kezelése, merge request-ek indítása és elfogadása, felhasználók kezelése, CI/CD pipeline-ok triggerelése és monitorozása.

Néhány példa az automatizálásra:

• Automatikus issue létrehozás: Hibajelentések automatikus létrehozása egy külső monitorozó rendszerből.
• CI/CD pipeline automatizálás: Pipeline-ok indítása külső eseményekre (pl. kód feltöltése egy másik rendszerbe).
• Projekt management integráció: GitLab projektek szinkronizálása más projektmenedzsment eszközökkel.

A GitLab API dokumentációja részletes leírást ad minden elérhető végpontról és a hozzájuk tartozó paraméterekről. Fontos, hogy az API használata során figyeljünk a sebességkorlátokra (rate limiting), hogy elkerüljük a fiókunk letiltását. Az API kulcsok tárolása is kiemelt fontosságú, hiszen illetéktelen kezekbe kerülve komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.

Az API használata nem csak a fejlesztők számára előnyös, hanem a DevOps mérnökök, rendszergazdák és más szakemberek is profitálhatnak belőle, akik a GitLab-et használják a munkájuk során. A scripting nyelvek, mint például a Python, lehetővé teszik, hogy egyedi szkripteket és alkalmazásokat hozzunk létre, amelyek a GitLab API-t használják a feladatok automatizálására.