Az internet, ahogy azt a mindennapokban használjuk, csupán a jéghegy csúcsa. A legtöbb felhasználó a felületi web (surface web) szűkös, indexelt tartományában mozog, ahol a Google és más keresőmotorok könnyedén megtalálnak minden információt. Ám ezen a jól látható rétegen túl létezik egy sokkal nagyobb, rejtettebb dimenzió, a mély web (deep web), amelynek egy apró, ám hírhedt szelete a dark web, vagy más néven sötét web. Ez a terület gyakran a bűnözéssel, illegális tevékenységekkel, és a törvényen kívüliséggel asszociálódik, de valójában sokkal komplexebb és árnyaltabb jelenség, mint azt a közvélekedés sugallja.
Ahhoz, hogy megértsük a dark webet, először tisztáznunk kell a web különböző rétegeit. A felületi web az a része az internetnek, amelyet a hagyományos keresőmotorok, mint a Google, Bing vagy DuckDuckGo indexelnek. Ide tartoznak a nyilvános weboldalak, blogok, híroldalak, webáruházak, és minden olyan tartalom, amelyhez egyszerűen hozzáférhetünk egy szabványos böngészővel. Ez a web teljes tartalmának mindössze 4-5%-át teszi ki.
A mély web (deep web) ezzel szemben az internet azon része, amelyet a hagyományos keresőmotorok nem indexelnek, és így közvetlenül nem érhető el. Ide tartoznak például a banki felületek, felhőalapú tárhelyek, privát adatbázisok, fizetős előfizetéses tartalmak, orvosi nyilvántartások, vagy éppen a céges intranetek. Ezek az oldalak azért nincsenek indexelve, mert dinamikus tartalommal rendelkeznek (pl. bejelentkezés után generálódó oldalak), vagy szándékosan blokkolva vannak a keresőmotorok elől. A mély web az internet legnagyobb szelete, becslések szerint a teljes tartalom 90-95%-a ide sorolható. A dark web pedig ennek a mély webnek egy speciális, rejtett alosztálya, amely különleges szoftverek, konfigurációk vagy engedélyek nélkül nem érhető el.
A dark web technikai alapjai: a Tor hálózat és a hagyma útválasztás
A dark web működésének megértéséhez elengedhetetlen a mögöttes technológia, a Tor hálózat (The Onion Router) ismerete. A Tor egy ingyenes és nyílt forráskódú szoftver, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy anonim módon kommunikáljanak az interneten. Eredetileg az Egyesült Államok Haditengerészeti Kutatólaboratóriuma fejlesztette ki az amerikai hírszerzés kommunikációjának védelmére, de ma már globálisan használják aktivisták, újságírók, informátorok és persze bűnözők is.
A Tor hálózat alapja a hagyma útválasztás (onion routing) elve. Képzeljük el, hogy egy üzenetet szeretnénk elküldeni, de anélkül, hogy bárki megtudja, ki küldte és kinek. A hagyma útválasztás során az üzenet többszörösen titkosítva, rétegesen, mint egy hagymahéj, halad át a Tor hálózat önkéntesek által üzemeltetett szervereinek (reléknek) láncolatán. Minden egyes relé csak a következő réteg titkosítását fejti meg, felfedve a következő relé címét, de az eredeti feladó vagy a végső címzett adatait nem. Ez a folyamat biztosítja a felhasználó IP-címének elrejtését, és rendkívül megnehezíti a forgalom nyomon követését.
Amikor valaki a Tor böngészővel csatlakozik az internetre, a kérése véletlenszerűen választott belépési relén (guard node) keresztül jut be a Tor hálózatba. Ezután több, legalább két középső relén (middle node) halad át, mielőtt eléri a kilépési relét (exit node). A kilépési relé az utolsó pont, ahonnan a kérés elhagyja a Tor hálózatot és eljut a cél szerverhez. A cél szerver csak a kilépési relé IP-címét látja, nem a felhasználó eredeti IP-címét. Ez a többlépcsős titkosítás és útválasztás biztosítja az anonimitást.
A Tor böngésző a dark web kapuja, de önmagában nem garantál teljes biztonságot. A felhasználóknak tisztában kell lenniük a kockázatokkal és a megfelelő óvintézkedésekkel.
Érdemes megjegyezni, hogy a Tor hálózat nem kizárólag a dark webre korlátozódik. Használható a felületi web elérésére is, extra anonimitást biztosítva a mindennapi böngészéshez. Sokan használják cenzúra megkerülésére vagy egyszerűen a magánszférájuk védelmében. Azonban a dark web oldalai, az úgynevezett onion oldalak (a .onion végződésről felismerhetők), kizárólag a Tor hálózaton keresztül érhetők el, mivel azok is a hagyma útválasztást használják a szerveroldali anonimitás biztosítására.
A .onion címek és a rejtett szolgáltatások
A dark weben található webhelyeknek speciális címeik vannak, amelyek a hagyományos .com, .org vagy .hu domainek helyett a .onion végződést használják. Ezeket a címeket nem a hagyományos DNS-rendszer regisztrálja, hanem a Tor hálózaton belül generálódnak. Egy .onion cím egy kriptográfiailag generált kulcson alapul, ami azt jelenti, hogy az oldal üzemeltetője is anonim maradhat, mivel nincs szükségük nyilvános IP-címre vagy domain regisztrációra.
Ezeket a webhelyeket gyakran rejtett szolgáltatásoknak (hidden services) nevezik, mivel a szerver, amelyen futnak, maga is a Tor hálózaton keresztül érhető el, elrejtve a fizikai helyét és azonosítóját. Ez a kétoldalú anonimitás – a felhasználó és a szolgáltatás anonimitása – teszi a dark webet rendkívül vonzóvá mind a legális, mind az illegális tevékenységek számára.
A dark web elérése és a biztonsági szempontok
A dark web elérése nem bonyolult, de megfontoltságot és bizonyos biztonsági intézkedések betartását igényli. Az első és legfontosabb lépés a Tor böngésző letöltése és telepítése. Ez egy ingyenes, nyílt forráskódú szoftver, amely a Firefox módosított verzióján alapul, és beépítve tartalmazza a Tor klienst. A Tor Project hivatalos oldaláról érdemes letölteni, hogy elkerüljük a hamisítványokat és a rosszindulatú szoftvereket.
A Tor böngésző elindítása után automatikusan csatlakozik a Tor hálózathoz. Ezután a felhasználó már képes lesz hozzáférni a hagyományos weboldalakhoz anonim módon, valamint a .onion végződésű dark web oldalakhoz. Fontos megjegyezni, hogy a Tor böngésző használata önmagában nem garantál teljes anonimitást, és számos további óvintézkedésre van szükség a biztonság maximalizálásához.
További biztonsági tanácsok a dark weben
Bár a Tor böngésző alapvető védelmet nyújt, a felhasználóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a dark weben való navigálás fokozott kockázattal jár. Íme néhány kulcsfontosságú biztonsági intézkedés:
- VPN használata: Bár a Tor hálózat maga is titkosítja a forgalmat, egy virtuális magánhálózat (VPN) használata a Tor előtt (azaz először a VPN-hez csatlakozni, majd a Tor böngészőt elindítani) egy extra védelmi réteget biztosíthat. Ez elrejti az internetszolgáltató elől, hogy Tor-t használsz, és megnehezíti a forgalom összekapcsolását a felhasználóval.
- Tails OS: A Tails operációs rendszer egy speciális, élő (live) Linux disztribúció, amelyet USB-ről vagy DVD-ről lehet futtatni. Minden kimenő internetes forgalmat a Tor hálózaton keresztül irányít, és nem hagy digitális lábnyomot a számítógépen, mivel a leállításkor törli az összes munkamenet-adatot. Ezt tekintik az egyik legbiztonságosabb módnak a dark web elérésére.
- Ne használj személyes adatokat: Soha ne használd a valódi nevedet, e-mail címedet vagy bármilyen más személyes azonosítódat a dark weben. Hozz létre új, eldobható e-mail címeket és felhasználóneveket.
- Ne tölts le ismeretlen fájlokat: A dark web tele van rosszindulatú szoftverekkel. Kerüld a gyanús fájlok letöltését és megnyitását, különösen, ha nem bízol a forrásban.
- Tiltsd le a szkripteket: A Tor böngésző alapértelmezetten beépített NoScript kiegészítővel érkezik, amely blokkolja a JavaScriptet és más szkripteket. Ezt érdemes bekapcsolva hagyni, mivel a szkriptek potenciálisan felfedhetik a valódi IP-címedet vagy más azonosító adataidat.
- Ne kattints gyanús linkekre: Az adathalászat és a megtévesztő oldalak gyakoriak a dark weben. Mindig ellenőrizd a .onion címeket, és légy óvatos a kattintásokkal.
- Webkamera és mikrofon letakarása: Bár a Tor hálózat az anonimitást célozza, a fizikai biztonságra is érdemes odafigyelni, különösen, ha illegális tevékenységek közelében mozog valaki.
A dark weben való navigálás során a józan ész és a kritikus gondolkodás elengedhetetlen. A hálózat anonimitása vonzza a kiberbűnözőket, csalókat és más rosszindulatú szereplőket, akik kihasználhatják a tapasztalatlan felhasználókat. Mindig légy tudatában a kockázatoknak, és fontold meg, hogy valóban szükséges-e belépned erre a területre.
A dark web tartalma: mire lehet számítani?
A dark web tartalma rendkívül sokszínű, és messze túlmutat a médiában gyakran bemutatott, szűk, illegális tevékenységekre fókuszáló képen. Bár tény, hogy a dark web ad otthont számos illegális piactérnek és bűnözői fórumnak, emellett számos legitim és hasznos tartalom is található rajta.
Illegális piacterek és szolgáltatások
A dark web talán leghírhedtebb szegmensei a darknet piacterek, amelyek illegális áruk és szolgáltatások adásvételére specializálódtak. Ezeken a platformokon kriptovalutákkal, elsősorban Bitcoinnal vagy Moneróval fizetnek, ami megnehezíti a tranzakciók nyomon követését. A kínálat rendkívül széles, többek között:
- Drogok: A leggyakoribb termékek közé tartoznak a kábítószerek, a marihuánától a heroinig.
- Fegyverek: Különböző típusú lőfegyverek, lőszerek és robbanóanyagok.
- Hamis dokumentumok: Hamis útlevelek, jogosítványok, személyi igazolványok és diplomák.
- Lopott adatok: Hitelkártyaadatok, bejelentkezési adatok (jelszavak, felhasználónevek), személyazonossági adatok.
- Kiberbűnözői szolgáltatások: DDoS támadások bérlése, zsarolóvírusok értékesítése, hackertámadások megrendelése.
- Gyermekpornográfia és emberkereskedelem: Sajnos ezek a legsötétebb és legfelkavaróbb tartalmak, amelyek ellen a hatóságok világszerte harcolnak.
Ezek a piacterek gyakran működnek „escrow” (letéti) rendszerekkel, ahol a kifizetést egy harmadik fél tartja vissza, amíg az áru meg nem érkezik a vevőhöz, ezzel növelve a bizalmat egy egyébként bizalmatlan környezetben. Azonban a csalások, a termékek elmaradása vagy a rossz minőségű áruk gyakoriak.
Legális és hasznos tartalmak
A dark web nem csak a bűnözők menedéke. Számos legitim okból is használják, különösen olyan országokban, ahol szigorú cenzúra vagy elnyomás van érvényben:
- Újságírás és whistleblowing: Disszidensek, újságírók és informátorok használják a Tor hálózatot, hogy anonim módon kommunikáljanak egymással, és biztonságosan osszanak meg érzékeny információkat anélkül, hogy felfednék identitásukat. Olyan platformok, mint a SecureDrop, kifejezetten erre a célra jöttek létre.
- Politikai aktivizmus és cenzúra-kerülés: Elnyomó rezsimekben élő polgárok használják a dark webet, hogy hozzáférjenek cenzúrázott tartalmakhoz, szervezzenek tiltakozásokat, vagy egyszerűen csak szabadon kommunikáljanak, anélkül, hogy a kormány megfigyelné őket.
- Kutatás és biztonsági elemzés: Kiberbiztonsági szakértők és kutatók használják a dark webet, hogy megfigyeljék a kiberbűnözői trendeket, elemezzék a rosszindulatú szoftvereket, és megértsék a fenyegetések természetét.
- Adatvédelem és magánszféra: Sok magánszférára érzékeny felhasználó egyszerűen azért használja a Tor hálózatot, mert nem szeretné, ha az internetszolgáltatója, a kormány vagy a reklámcégek nyomon követnék online tevékenységét.
- Alternatív közösségi platformok: Léteznek dark webes közösségi oldalak, fórumok és csevegőszobák, ahol a felhasználók anonim módon oszthatnak meg gondolatokat, vitathatnak meg témákat, vagy egyszerűen csak kapcsolatba léphetnek másokkal.
- Digitális könyvtárak és archívumok: Egyes oldalak cenzúrázott vagy nehezen hozzáférhető tudományos és irodalmi anyagokat tárolnak.
A dark weben való navigációhoz gyakran speciális keresőmotorokra van szükség, mivel a hagyományosak nem indexelik a .onion oldalakat. Ilyenek például a Ahmia, DuckDuckGo (amely indexel néhány .onion oldalt), vagy a speciális dark web keresők, amelyek azonban gyakran megbízhatatlanok és tele vannak spam-mel.
A dark web és a bűnözés: a sötét oldal árnyékai
Bár a dark webnek vannak legitim felhasználási módjai, tagadhatatlan, hogy a hálózat anonimitása vonzza a bűnözőket, és a kiberbűnözés melegágyává vált. A bűnüldöző szervek világszerte jelentős erőfeszítéseket tesznek a dark weben elkövetett bűncselekmények felszámolására, de a névtelenség miatt ez rendkívül nehéz feladat.
Kriptovaluták szerepe és a pénzmosás
A kriptovaluták, különösen a Bitcoin (BTC), kulcsszerepet játszanak a dark weben zajló illegális tranzakciókban. A Bitcoin decentralizált és pszeudo-anonim természete ideális fizetőeszközzé teszi a bűnözők számára. Bár a Bitcoin tranzakciók rögzítve vannak egy nyilvános főkönyvben (blockchain), a felhasználók identitása rejtve marad a pénztárca címek mögött. Ezért a bűnözők gyakran használnak „mixereket” vagy „tumblereket”, amelyek több felhasználó Bitcoinjait keverik össze, tovább bonyolítva a nyomon követést.
Az utóbbi időben a Bitcoin mellett egyre népszerűbbé váltak az úgynevezett adatvédelmi érmék (privacy coins), mint például a Monero (XMR) és a Zcash (ZEC). Ezek a kriptovaluták sokkal erősebb anonimitást kínálnak, mint a Bitcoin, mivel a tranzakciók részleteit (feladó, címzett, összeg) alapértelmezetten elrejtik a nyilvános főkönyv elől. Ez még nehezebbé teszi a pénzmosás és a bűnüldözés számára a tranzakciók nyomon követését.
Zsarolóvírusok (ransomware) és adatszivárgások
A dark web központi szerepet játszik a zsarolóvírus-támadásokban. Amikor egy szervezet rendszereit zsarolóvírus fertőzi meg, és az adatok titkosítva válnak, a támadók gyakran a dark weben elhelyezett weboldalakon keresztül kommunikálnak az áldozatokkal, és ott kérik a váltságdíjat kriptovalutában. Ez a módszer biztosítja a támadók anonimitását és megnehezíti a hatóságok beavatkozását.
Emellett a dark web a lopott adatok – például hitelkártyaadatok, személyes azonosító adatok, vállalatok belső dokumentumai – feketepiaca is. Adatvédelmi incidensek vagy hackertámadások során kiszivárgott adatbázisok gyakran ezen a hálózaton kerülnek értékesítésre, ami további veszélyt jelent a magánszemélyek és a vállalatok számára.
Emberkereskedelem és gyermekpornográfia – a legsötétebb mélységek
Sajnos a dark web legfelkavaróbb és leginkább elítélendő aspektusai közé tartozik a gyermekpornográfia és az emberkereskedelem. Ezek a bűncselekmények a hálózat anonimitását és rejtett jellegét használják ki, hogy elkerüljék a hatóságok figyelmét. A bűnüldöző szervek világszerte kiemelt figyelmet fordítanak ezen területek felderítésére és felszámolására, gyakran nemzetközi együttműködés keretében.
A dark web legsötétebb zugai a legszörnyűbb bűncselekményeknek adnak otthont. A hatóságok folyamatosan harcolnak ezen hálózatok felszámolásáért, gyakran jelentős technológiai és emberi erőforrásokat mozgósítva.
A hatóságok harca a dark web ellen
A bűnüldöző szervek, mint az FBI, az Europol és más nemzeti rendőri erők, jelentős erőfeszítéseket tesznek a dark weben zajló illegális tevékenységek felszámolására. Ez magában foglalja a nyomozást, a technikai elemzést, a bűnözők azonosítását és letartóztatását, valamint a darknet piacterek bezárását.
Néhány híres példa a sikeres műveletekre:
- Operation Onymous (2014): Az FBI és az Europol által vezetett nemzetközi művelet, amely több mint 400 dark web oldalt, köztük a Silk Road 2.0-t is lekapcsolta, és számos letartóztatást eredményezett.
- AlphaBay és Hansa lekapcsolása (2017): Ez a két legnagyobb darknet piactér volt, amelyeket nemzetközi együttműködésben számoltak fel. Az AlphaBay lekapcsolása különösen jelentős volt, mivel az egyik legnagyobb valaha létező illegális online piactér volt.
- Hydra Market lekapcsolása (2022): A német szövetségi bűnügyi rendőrség (BKA) az amerikai hatóságokkal együttműködve lekapcsolta a Hydra Marketet, amely Oroszország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb darknet piactere volt. Ez a művelet a valaha volt legnagyobb dark web piactér felszámolását jelentette.
Ezek a műveletek rávilágítanak arra, hogy bár a dark web anonimitást kínál, a bűnüldöző szervek folyamatosan fejlesztik képességeiket, és egyre hatékonyabban képesek behatolni ezekbe a hálózatokba, azonosítani a bűnözőket és felszámolni az illegális infrastruktúrát. A bűnözőknek tisztában kell lenniük azzal, hogy a dark web sem nyújt teljes védelmet a törvény elől.
A dark web pozitív felhasználási módjai és etikai dilemmák
Ahogy már említettük, a dark web nem csupán a bűnözés melegágya, hanem egy fontos eszköz is lehet a szabadságjogok védelmében és a cenzúra elleni küzdelemben. Ez számos etikai dilemmát vet fel a névtelenséghez való jog és a bűnözés elleni harc közötti feszültségben.
A magánszféra védelme és az internet szabadsága
A magánszféra védelme alapvető emberi jog, és a Tor hálózat kulcsfontosságú eszközt biztosít ennek megőrzéséhez a digitális korban. Egyre inkább elterjedt gyakorlat, hogy az internetszolgáltatók, a kormányok és a reklámcégek gyűjtik és elemzik a felhasználók online tevékenységét. A Tor használatával a felhasználók elrejthetik az IP-címüket, megakadályozva ezzel a követést és a digitális lábnyomuk rögzítését.
Az internetes szabadság szempontjából a dark web lehetővé teszi a cenzúra megkerülését. Olyan országokban, ahol a kormányok blokkolják a híroldalakat, közösségi médiát vagy politikai platformokat, a Tor hálózat hozzáférést biztosít ezekhez a tartalmakhoz. Ez különösen fontos az aktivisták, újságírók és a civil társadalmi szervezetek számára, akiknek gyakran életbevágóan fontos a szabad információáramlás és a biztonságos kommunikáció.
Például, a whistleblowing (visszaélések bejelentése) rendkívül kockázatos tevékenység lehet, ha a bejelentő személyazonossága felfedésre kerül. A dark weben működő platformok, mint a SecureDrop, lehetővé teszik az informátorok számára, hogy anonim módon osszanak meg dokumentumokat és információkat újságírókkal, anélkül, hogy félniük kellene a megtorlástól. Ez hozzájárul a korrupció és a visszaélések leleplezéséhez a társadalomban.
Etikai megfontolások és a szabályozás kihívásai
Az anonimitás, bár alapvető jogokat véd, egyben lehetőséget teremt a bűncselekmények elkövetésére is. Ez egy állandó feszültséget teremt a magánszféra védelme és a nemzetbiztonság, valamint a bűnüldözés érdekei között. Hogyan lehet egyensúlyt találni e két ellentétes igény között?
A kormányok és a bűnüldöző szervek gyakran érvelnek amellett, hogy a Tor hálózat és a dark web túl nagy anonimitást biztosít, ami megnehezíti a terrorizmus, a gyermekbántalmazás és más súlyos bűncselekmények elleni küzdelmet. Ezért egyes országok próbálják szabályozni vagy korlátozni a Tor használatát, ami azonban az internet szabadságának korlátozásához vezethet.
| Aspektus | Előnyök | Hátrányok/Kockázatok |
|---|---|---|
| Anonimitás | Magánszféra védelme, cenzúra-kerülés, whistleblowing, politikai aktivizmus | Bűncselekmények elkövetése, illegális tartalmak terjedése, nyomon követés nehézsége |
| Hozzáférés | Szabad információáramlás, elnyomott hangok megjelenése | Illegális áruk és szolgáltatások könnyebb elérhetősége, adathalászat, malware |
| Technológia (Tor) | Robusztus titkosítás, decentralizált működés | Lassú sebesség, exit node sebezhetőségek, kormányzati megfigyelés (bizonyos esetekben) |
Az etikai vita középpontjában az áll, hogy a technológia semleges, és a felhasználás módja határozza meg, hogy jóra vagy rosszra használják. A Tor fejlesztői és támogatói kitartanak amellett, hogy a Tor alapvető jogokat véd, és a bűnözők elleni küzdelmet nem a technológia korlátozásával, hanem a bűnüldöző szervek képességeinek fejlesztésével kell megoldani.
A dark web jövője: merre tart a sötét háló?
A dark web, és általában a magánszféra-orientált technológiák jövője folyamatosan változik, ahogy a technológia és a szabályozási környezet is fejlődik. Számos trend és kihívás formálja majd a sötét háló következő évtizedét.
Technológiai fejlődés és új protokollok
A Tor hálózat folyamatosan fejlődik, új funkciókkal és biztonsági fejlesztésekkel. A fejlesztők dolgoznak azon, hogy növeljék a hálózat sebességét, ellenállóbbá tegyék a támadásokkal szemben, és még könnyebbé tegyék a használatát a hétköznapi felhasználók számára is. Emellett más decentralizált, anonim hálózatok és protokollok is megjelennek, mint például az I2P (Invisible Internet Project) vagy a Freenet, amelyek alternatív megoldásokat kínálnak az anonim kommunikációra.
A kriptovaluták terén is folyamatos az innováció. Az adatvédelmi érmék, mint a Monero, egyre kifinomultabb titkosítási módszereket alkalmaznak a tranzakciók anonimitásának maximalizálására. Emellett a decentralizált pénzügyek (DeFi) és a nem helyettesíthető tokenek (NFT) világa is új lehetőségeket teremthet a dark weben, akár az illegális áruk tokenizálása, akár a pénzmosás új formái révén.
A bűnüldözés fejlődő képességei
A bűnüldöző szervek nem ülnek tétlenül. Folyamatosan fejlesztik a technológiai képességeiket, hogy behatoljanak a dark webre, azonosítsák a bűnözőket, és lekapcsolják az illegális hálózatokat. Ez magában foglalja a fejlett blockchain elemzést, amely segít a kriptovaluta tranzakciók nyomon követésében, még akkor is, ha mixereket használnak. Emellett egyre kifinomultabb OSINT (Open Source Intelligence) eszközöket és módszereket alkalmaznak az online adatok gyűjtésére és elemzésére.
A nemzetközi együttműködés is kulcsfontosságú. A dark weben elkövetett bűncselekmények gyakran globálisak, és a hatékony fellépéshez elengedhetetlen a különböző országok bűnüldöző szerveinek összehangolt munkája. Az Europol és az Interpol egyre nagyobb szerepet játszik az ilyen típusú műveletek koordinálásában.
A magánszféra és a biztonság közötti egyensúly
A dark web jövője nagymértékben függ attól, hogyan alakul a vita a magánszféra és a biztonság közötti egyensúlyról. A kormányok és a technológiai vállalatok közötti feszültség, a titkosítási szabványokról és a „hátsó kapukról” szóló viták mind hatással lesznek arra, hogy milyen mértékben lesz lehetséges az anonim kommunikáció a jövőben.
A digitális jogok szószólói továbbra is harcolni fognak az internetes cenzúra és a tömeges megfigyelés ellen, hangsúlyozva a Tor hálózat és hasonló eszközök fontosságát a szabadságjogok megőrzésében. Ugyanakkor a bűnüldöző szervek továbbra is nyomást gyakorolnak majd a technológiai vállalatokra és a kormányokra, hogy tegyék lehetővé a bűncselekmények felderítését.
Várható, hogy a dark web továbbra is a digitális világ árnyékos, de elengedhetetlen része marad. A kiberbűnözés elleni küzdelem folytatódik, de az anonimitás iránti igény is fennmarad, különösen az elnyomó rezsimekben élők, az újságírók és mindenki más számára, aki védeni szeretné a magánszféráját a digitális térben. A dark web egyfajta barométere marad annak, hogy mennyire vagyunk képesek megőrizni az internet nyitottságát és szabadságát, miközben hatékonyan küzdünk a bűnözés ellen.