ANR (Application Not Responding): a hibaüzenet jelentésének magyarázata

Az ANR (Application Not Responding) egy gyakori hibaüzenet, amely akkor jelenik meg, amikor egy alkalmazás nem válaszol időben. Ez a cikk bemutatja, mi okozza ezt a problémát, és hogyan lehet elkerülni vagy megoldani. Így könnyebben használhatod az eszközödet hibamentesen.
ITSZÓTÁR.hu
31 Min Read
Gyors betekintő

Az ANR (Application Not Responding) üzenet értelmezése és a felhasználói élmény megóvása

Az okostelefonok és tabletek elengedhetetlen részévé váltak mindennapjainknak, és velük együtt az alkalmazások is. A felhasználók gyors, zökkenőmentes és megbízható élményt várnak el, amikor interakcióba lépnek kedvenc appjaikkal. Azonban, ha egy alkalmazás váratlanul „lefagy”, vagy nem reagál a bevitelre, az rendkívül frusztráló lehet. Ebben a helyzetben gyakran találkozunk az Android operációs rendszer által generált ANR (Application Not Responding) üzenettel. Ez a cikk részletesen bemutatja, mit jelent ez a hibaüzenet, miért keletkezik, hogyan diagnosztizálható, és ami a legfontosabb, hogyan előzhető meg, biztosítva ezzel a kiváló felhasználói élményt.

Mi az ANR, és miért kritikus a megértése?

Az ANR, vagyis az „Application Not Responding” egy rendszerüzenet, amelyet az Android operációs rendszer jelenít meg, ha egy alkalmazás bizonyos ideig nem válaszol a felhasználói eseményekre vagy a rendszer kéréseire. Ez az üzenet nem csupán egy technikai hiba, hanem egy egyértelmű jelzése annak, hogy az alkalmazás felhasználói felülete (UI) lefagyott, és a felhasználó nem tud vele interakcióba lépni. Az ANR párbeszédpanel lehetőséget ad a felhasználónak, hogy bezárja az alkalmazást (Force Close) vagy megvárja, hátha az magához tér (Wait). A legtöbb felhasználó azonban az első opciót választja, ami az alkalmazás azonnali leállásához vezet.

Az ANR üzenet megjelenése rendkívül negatívan befolyásolja a felhasználói élményt. A felhasználók elveszítik a türelmüket, ha egy alkalmazás nem reagál, és ez hosszú távon az alkalmazás törléséhez, rossz értékelésekhez, és végső soron a felhasználói bázis csökkenéséhez vezethet. Az Android rendszert úgy tervezték, hogy rendkívül érzékeny legyen a felhasználói interakciókra, és ha egy alkalmazás ezt az elvárást nem teljesíti, az ANR mechanizmus lép életbe, hogy megvédje a rendszer stabilitását és a felhasználó türelmét. A fejlesztők számára az ANR-ek azonosítása és kijavítása az egyik legfontosabb feladat a stabil és megbízható alkalmazások létrehozásában.

Az Android fő szálának (UI Thread) szerepe az ANR-ek kialakulásában

Az ANR-ek alapvető oka az Android operációs rendszer architektúrájában rejlik, különösen a fő szál (Main Thread), más néven UI Thread működésében. Minden Android alkalmazás rendelkezik egyetlen fő szálával, amely felelős a felhasználói felület frissítéséért, az események (például érintések, billentyűzetbevitel) kezeléséért, és az alkalmazás komponenseinek (Activity, Service, BroadcastReceiver, ContentProvider) életciklus-metódusainak futtatásáért.

Ez a szál egy eseményhurok (event loop) mentén működik, folyamatosan feldolgozva a bejövő eseményeket a várólistáról (message queue). A lényeg az, hogy a fő szálnak mindig szabadnak kell lennie, és gyorsan kell reagálnia. Ha a fő szál túl sokáig blokkolva van – azaz egy hosszú ideig tartó műveletet hajt végre –, akkor nem tudja feldolgozni az új felhasználói beviteli eseményeket, és a felhasználói felület lefagyottnak tűnik. Ebben az esetben a rendszer észleli a válaszképtelenséget, és megjeleníti az ANR párbeszédpanelt.

Az Android rendszer meghatározott időkorlátokat alkalmaz az alkalmazások válaszképességének ellenőrzésére. Ezek az időkorlátok a következők:
* 5 másodperc: Ha egy Activity nem reagál 5 másodpercen belül egy felhasználói beviteli eseményre (pl. érintés, billentyűleütés) vagy egy Activity életciklus-metódus (pl. `onCreate()`, `onResume()`) túl sokáig fut, ANR keletkezik.
* 10 másodperc: Ha egy BroadcastReceiver nem fejezi be a `onReceive()` metódusát 10 másodpercen belül.
* 20 másodperc: Ha egy Service nem fejezi be a `onStartCommand()` vagy `onBind()` metódusát 20 másodpercen belül (vagy Foreground Service esetén 10 másodperc).
* 20 másodperc: Ha egy ContentProvider inicializálása túl sokáig tart.

Ezek a határértékek viszonylag szigorúak, mivel az Android célja egy rendkívül reszponzív felhasználói felület biztosítása. Bármilyen, a fő szálon futó, időigényes művelet – legyen szó hálózati kérésről, adatbázis-lekérdezésről, fájlműveletről, komplex számításról, vagy akár egy nagy kép betöltéséről – potenciálisan ANR-hez vezethet.

Az ANR üzenet az Android rendszer végső figyelmeztetése arra, hogy az alkalmazás nem tartja be a felhasználói felület reszponzivitására vonatkozó alapvető elvárásokat, és azonnali beavatkozást igényel a felhasználói elégedettség és az alkalmazás hírnevének megőrzése érdekében.

Az ANR-ek leggyakoribb okai és forgatókönyvei

Az ANR-ek számos különböző okból kifolyólag keletkezhetnek, de mindegyik a fő szál blokkolásához vezet valamilyen formában. A leggyakoribb okok és forgatókönyvek mélyreható megértése kulcsfontosságú a megelőzéshez és a hibakereséshez.

1. Hosszú ideig tartó műveletek a fő szálon

Ez az ANR-ek leggyakoribb oka. Ha egy művelet, amelynek végrehajtása több mint néhány milliszekundumot vesz igénybe, a fő szálon fut, az blokkolja a felhasználói felületet.
* Hálózati műveletek: API hívások, fájlletöltések vagy feltöltések. Ezek a műveletek általában lassúak és kiszámíthatatlanok a hálózati késleltetés miatt.
* Adatbázis-műveletek: Bonyolult SQL lekérdezések, nagy mennyiségű adat beszúrása, frissítése vagy törlése. Az SQLite adatbázis-műveletek, különösen a tranzakciók, blokkolhatják a fő szálat.
* Fájl I/O műveletek: Nagy fájlok olvasása vagy írása a belső vagy külső tárhelyre.
* Komplex számítások: Bonyolult algoritmusok futtatása, képfeldolgozás, titkosítás/dekódolás.
* Bitkép dekódolása: Nagy felbontású képek betöltése és feldolgozása a memóriában.

2. Holtpontok (Deadlocks)

A holtpontok akkor fordulnak elő, amikor két vagy több szál kölcsönösen vár egymásra egy erőforrás felszabadítására. Ha az egyik érintett szál a fő szál, akkor az alkalmazás lefagy. Ez gyakran a szinkronizációs mechanizmusok (pl. `synchronized` blokkok, zárak) helytelen használatából adódik, amikor a fő szál egy erőforrásra vár, amelyet egy másik szál tart, és az a szál is a fő szálra vár valamiért.

3. Lassú I/O műveletek

Még ha nem is egy hálózati vagy adatbázis-műveletről van szó, a lassú bemeneti/kimeneti műveletek (pl. egy USB-eszközön keresztüli kommunikáció vagy egy sérült fájlrendszeren végzett művelet) is blokkolhatják a fő szálat.

4. Túlzott szemétgyűjtés (Excessive Garbage Collection)

Ha az alkalmazás túl sok objektumot hoz létre rövid idő alatt, vagy memóriaszivárgása van, a Java/Kotlin futtatókörnyezetnek gyakrabban kell szemétgyűjtést végeznie. A szemétgyűjtés (GC) rövid időre leállíthatja az összes szálat (stop-the-world esemény), beleértve a fő szálat is. Ha ez a leállás túl gyakran vagy túl sokáig tart, az ANR-hez vezethet.

5. CPU éhezés (CPU Starvation)

Előfordulhat, hogy a fő szál nem kap elegendő CPU időt a futáshoz, mert más, magas prioritású szálak (pl. natív kód, vagy a rendszer által indított háttérfolyamatok) elfoglalják az összes processzoridőt. Ez ritkább, de előfordulhat rosszul megírt natív kódú könyvtárak vagy rendszerproblémák esetén.

6. BroadcastReceiver időtúllépés

Ahogy korábban említettük, egy `BroadcastReceiver` `onReceive()` metódusának 10 másodpercen belül be kell fejeződnie. Ha ezen időn belül hosszú műveletet hajt végre, vagy egy másik ANR-hez vezető hívást indít el, ANR-hez vezet. A `BroadcastReceiver` célja gyors üzenetek fogadása és továbbítása, nem pedig hosszú ideig tartó háttérműveletek végrehajtása.

7. Service időtúllépés

A `Service` komponensek `onStartCommand()` vagy `onBind()` metódusának 20 másodpercen belül be kell fejeződnie. Hasonlóan a `BroadcastReceiver`-hez, ha ezekben a metódusokban időigényes feladatokat hajtunk végre, ANR keletkezhet. Még a háttérben futó `Service` sem mentesül az ANR alól, ha a fő szálat blokkolja az inicializálás során.

8. ContentProvider inicializálási problémák

A `ContentProvider` inicializálása az alkalmazás indításakor történik. Ha a `ContentProvider` `onCreate()` metódusa hosszú ideig tartó műveleteket végez (pl. adatbázis inicializálása), az ANR-hez vezethet az alkalmazás indításakor.

9. Szinkron IPC hívások

Az Interprocess Communication (IPC) hívások, különösen ha szinkron módon történnek és hosszú ideig tartanak, blokkolhatják a fő szálat. Ez gyakran előfordulhat, ha egy alkalmazás egy másik alkalmazás szolgáltatásával kommunikál.

10. Végtelen ciklusok vagy rendkívül hosszú ciklusok

Egy programozási hiba, amely végtelen ciklust eredményez, vagy egy olyan ciklus, amely rendkívül nagy adathalmazzal dolgozik a fő szálon, azonnali ANR-hez vezet.

Ezen okok ismerete elengedhetetlen a fejlesztők számára, hogy proaktívan elkerüljék az ANR-eket, és hatékonyan diagnosztizálják azokat, amikor mégis előfordulnak.

Az ANR-ek detektálása és diagnosztizálása

Az ANR-ek elkerülése mellett ugyanolyan fontos a már meglévő ANR-ek azonosítása és a gyökérok feltárása. Számos eszköz és technika áll rendelkezésre ehhez a folyamathoz.

1. Felhasználói visszajelzések és alkalmazás-értékelések

Ez gyakran az első jel, hogy valami nincs rendben. A felhasználók panaszkodhatnak „lefagyásra”, „nem működik” vagy „bezáródik” az alkalmazás. Az alacsony értékelések és a negatív visszajelzések a Google Play Áruházban vagy más app store-okban közvetett módon utalhatnak ANR problémákra.

2. Google Play Console (Android Vitals)

A Google Play Console egy rendkívül értékes eszköz a fejlesztők számára. Az Android Vitals szekció részletes statisztikákat és jelentéseket nyújt az alkalmazás teljesítményéről, beleértve az ANR-eket is.
* Megmutatja az ANR arányt eszköz, Android verzió, és alkalmazásverzió szerint.
* Lehetővé teszi az ANR események letöltését, amelyek tartalmazzák a fő szál stack trace-ét, ami kulcsfontosságú a hibakereséshez.
* Segít azonosítani a leggyakoribb ANR típusokat és a leginkább érintett felhasználói szegmenseket.

3. Firebase Crashlytics és egyéb monitorozó eszközök

Harmadik féltől származó eszközök, mint például a Firebase Crashlytics (vagy Sentry, Bugsnag stb.), nem csak a crash-eket, hanem az ANR-eket is monitorozzák. Ezek az eszközök valós időben gyűjtik az ANR jelentéseket a felhasználói eszközökről, és részletes információkat (stack trace, eszköz adatok, felhasználói útvonal) biztosítanak, amelyek segítenek a gyökérok azonosításában. Sok esetben ezek az eszközök sokkal részletesebb és könnyebben értelmezhető adatokat szolgáltatnak, mint a Play Console alapértelmezett jelentései.

4. `dumpsys activity` parancs

Fejlesztés és tesztelés során az `adb shell dumpsys activity` parancs a parancssorból futtatva hasznos információkat szolgáltat a futó alkalmazásokról, beleértve az ANR állapotát is. Bár nem ad közvetlen stack trace-t, segít ellenőrizni, hogy a rendszer regisztrálta-e az ANR eseményt.

5. ANR traces (`/data/anr/traces.txt`)

Amikor egy ANR történik egy eszközön, az Android rendszer egy stack trace fájlt hoz létre a `/data/anr/` könyvtárban (rootolt eszközökön vagy emulátoron érhető el). Ez a fájl, általában `traces.txt` néven, tartalmazza az összes szál stack trace-ét az ANR pillanatában, beleértve a fő szálat is. Ez a fájl a legfontosabb diagnosztikai eszköz az ANR-ek gyökérokának azonosítására.
* Megmutatja, milyen metódusban tartózkodott a fő szál az ANR bekövetkeztekor.
* Feltárja a blokkoló hívásokat és a zárolási konfliktusokat.
* A fájl elemzése megköveteli a szálak állapotainak (RUNNING, BLOCKED, WAITING) és a stack trace-ek értelmezésének képességét.

6. Systrace és Perfetto

A Systrace (Android 9-ig) és utódja, a Perfetto (Android 10-től) rendkívül hatékony eszközök az alkalmazás teljesítményének részletes elemzésére. Ezek a profilozó eszközök lehetővé teszik a CPU, a memória, a grafikus renderelés és az I/O műveletek időbeli lefolyásának vizualizálását. Segítségükkel azonosíthatók a hosszú ideig tartó műveletek a fő szálon, a szálak közötti átváltások, és a rendszererőforrások szűk keresztmetszetei, amelyek ANR-hez vezethetnek.

7. CPU Profiler az Android Studióban

Az Android Studio beépített CPU Profiler-e lehetővé teszi a metódushívások, a szálak és a CPU-használat valós idejű elemzését. Ha az alkalmazás ANR-gyanús viselkedést mutat, a CPU Profiler segítségével rögzíthető egy trace, és azonosíthatók azok a metódusok, amelyek a legtöbb időt töltik, különösen a fő szálon. Ez segít feltárni a hosszú ideig tartó számításokat vagy blokkoló hívásokat.

8. Memória Profiler

A memória problémák (pl. memóriaszivárgások, túlzott objektum-allokáció) közvetve ANR-hez vezethetnek a gyakori szemétgyűjtés miatt. A Memória Profiler segít azonosítani a memóriahasználati mintákat, a lehetséges szivárgásokat és a GC eseményeket.

9. StrictMode

A StrictMode egy fejlesztői segédprogram, amely a fejlesztés korai szakaszában segít azonosítani a potenciális problémákat, mint például a fő szálon végzett I/O műveleteket vagy a hálózati hozzáférést. Bekapcsolható programozottan, és figyelmeztetéseket (logcat bejegyzéseket, párbeszédpanelt, vagy akár az alkalmazás összeomlását) generál, ha az alkalmazás megsért bizonyos szabályokat. Bár nem közvetlenül az ANR-eket detektálja, segít megelőzni azokat a viselkedéseket, amelyek ANR-hez vezethetnek.

Ezen eszközök kombinált használatával a fejlesztők átfogó képet kaphatnak az alkalmazás teljesítményéről, és hatékonyan azonosíthatják az ANR-ek kiváltó okait.

Az ANR-ek megelőzése: Legjobb gyakorlatok és technológiák

Az ANR-ek megelőzése proaktív megközelítést igényel a fejlesztési folyamat során. A fő szál terhelésének minimalizálása és az aszinkron programozási minták alkalmazása kulcsfontosságú.

1. Aszinkron programozás

Ez a legfontosabb stratégia az ANR-ek elkerülésére. Minden olyan műveletet, amely potenciálisan időigényes, külön háttérszálon kell végrehajtani.

* `AsyncTask` (elavult, de történelmileg fontos): Korábban széles körben használták egyszerű háttérfeladatok végrehajtására és az eredmények fő szálra való visszaküldésére. Bár elavult, és vannak modernebb alternatívái, alapvető működési elve (háttérben futtatás, eredmény a fő szálon) releváns maradt.
* `Handler` és `Looper`: Ezek az Android alapvető építőkövei a szálak közötti kommunikációhoz. Egy `Handler` lehetővé teszi üzenetek vagy `Runnable` objektumok küldését egy adott szál üzenetsorába. Egy `Looper` a szálhoz rendelt üzenetsort kezeli. Ezekkel saját háttérszálakat hozhatunk létre, amelyek az eredményeket visszaküldik a fő szálnak.
* `ThreadPoolExecutor`: Komplexebb esetekben, ahol több háttérfeladatot kell kezelni, egy `ThreadPoolExecutor` hatékonyan kezeli a szálak újrahasznosítását és a feladatok ütemezését. Ez segít elkerülni a túl sok szál létrehozásával járó teljesítményproblémákat.
* Kotlin Coroutines (modern és ajánlott): A Kotlin Coroutines egy könnyűsúlyú aszinkron programozási keretrendszer, amely egyszerűbbé teszi a háttérfeladatok kezelését, mint a hagyományos szálak. `suspend` függvényekkel és `Dispatchers` használatával (pl. `Dispatchers.IO` I/O műveletekhez, `Dispatchers.Default` CPU-intenzív feladatokhoz) rendkívül olvasható és karbantartható kódot lehet írni, miközben a fő szál szabad marad.
* RxJava / ReactiveX: Egy másik népszerű reaktív programozási könyvtár, amely komplex aszinkron adatfolyamok kezelésére alkalmas. Bár meredekebb tanulási görbével rendelkezik, rendkívül hatékony lehet bonyolult, eseményvezérelt alkalmazásokban.
* `Service` és `IntentService`: Hosszú ideig tartó háttérfeladatokhoz, amelyeknek akkor is futniuk kell, ha az alkalmazás nincs előtérben, `Service` komponenseket kell használni. Az `IntentService` (már elavult, helyette a `WorkManager` ajánlott) egy speciális `Service`, amely egy külön háttérszálon futtatja a beérkező `Intent`-eket, és automatikusan leáll, ha minden feladat befejeződött.
* `JobScheduler` / `WorkManager`: Az Android legmodernebb és ajánlott módja a perzisztens és ütemezett háttérfeladatok kezelésére. Ezek a API-k figyelembe veszik az akkumulátor élettartamát és a rendszer állapotát, optimalizálva a feladatok végrehajtását. `WorkManager` különösen ajánlott, mivel a `JobScheduler`, `FirebaseJobDispatcher` és `GcmNetworkManager` API-kat egyesíti, és szélesebb körű kompatibilitást biztosít.

2. Hatékony adatkezelés

* Műveletek kötegelése (Batching): Ha sok kis adatbázis-műveletet kell végrehajtani, érdemes azokat egyetlen tranzakcióba kötegelni. Ez jelentősen csökkentheti az I/O terhelést és a fő szál blokkolásának kockázatát.
* Optimalizált adatbázis-lekérdezések: Győződjön meg róla, hogy az adatbázis-lekérdezések indexeket használnak, és csak a szükséges adatokat kérik le. Kerülje a nagyméretű, nem indexelt táblák teljes szkennelését.
* Gyorsítótárazás (Caching): Gyakran használt adatok gyorsítótárazása memóriában vagy lemezen csökkenti a hálózati vagy adatbázis-hozzáférés szükségességét, ami jelentősen javítja a reszponzivitást.

3. Felhasználói felület (UI) optimalizálás

* Layout teljesítmény: Használjon hatékony layoutokat (pl. `ConstraintLayout`), amelyek minimalizálják a nézetek beágyazási mélységét. Kerülje a feleslegesen komplex vagy mély hierarchiájú layoutokat, amelyek a renderelési időt növelik. Használjon `ViewStub` elemeket a ritkán látható nézetek lusta betöltéséhez.
* `RecyclerView` optimalizálás: Győződjön meg róla, hogy a `RecyclerView` megfelelően van konfigurálva (pl. `ViewHolder` újrahasznosítás, `notifyDataSetChanged()` helyett specifikus frissítési metódusok használata), hogy a listák gördülékenyen görgethetők legyenek.
* Overdraw elkerülése: Az overdraw akkor fordul elő, ha a képernyő ugyanazt a pixelt többször is megrajzolja. Ez felesleges GPU időt vesz igénybe. Használja a „Debug GPU Overdraw” eszközt a fejlesztői beállításokban az overdraw problémák azonosítására.

4. Memóriakezelés

* Memóriaszivárgások elkerülése: A memóriaszivárgások idővel felhalmozódhatnak, ami túlzott szemétgyűjtéshez és ANR-hez vezethet. Használjon eszközöket, mint a LeakCanary, a szivárgások azonosítására és kijavítására.
* Optimalizált képbetöltés: Nagy felbontású képek betöltésekor használjon képbetöltő könyvtárakat (pl. Glide, Coil, Picasso), amelyek hatékonyan kezelik a memóriát, a gyorsítótárazást és a képek méretezését.
* Memóriahasználat profilozása: Rendszeresen profilozza az alkalmazás memóriahasználatát az Android Studio Memória Profilerével, hogy azonosítsa a túlzott allokációkat és a GC eseményeket.

5. BroadcastReceiver és Service legjobb gyakorlatok

* `BroadcastReceiver`: Az `onReceive()` metódusnak rendkívül rövid ideig kell futnia. Ha hosszú műveletre van szükség, azt azonnal továbbítsa egy `Service`-nek vagy `WorkManager`-nek.
* `Service`: Ne futtasson időigényes műveleteket a `Service` `onCreate()`, `onStartCommand()` vagy `onBind()` metódusaiban. Ezeket a feladatokat külön háttérszálon kell végrehajtani. Használjon `WorkManager`-t a perzisztens háttérfeladatokhoz.

6. Tesztelés

* Unit és integrációs tesztek: Tesztelje az egyes komponenseket és azok interakcióit, hogy biztosítsa a logikai hibák hiányát, amelyek végtelen ciklusokhoz vagy holtpontokhoz vezethetnek.
* Teljesítménytesztek: Futtasson teljesítményteszteket, amelyek szimulálják a valós felhasználói forgatókönyveket, beleértve a lassú hálózati kapcsolatokat és az alacsony erőforrású eszközöket.
* Stressztesztelés: Tesztelje az alkalmazást szélsőséges körülmények között, pl. nagyon gyors felhasználói interakciókkal, nagy adatmennyiséggel, hogy feltárja a stabilitási problémákat.
* Automatizált UI tesztek (Espresso): Az Espresso tesztek segíthetnek az ANR-ek azonosításában a felhasználói felület interakcióinak automatizálásával és a válaszidők mérésével.

A fenti stratégiák és eszközök kombinált alkalmazásával a fejlesztők jelentősen csökkenthetik az ANR-ek előfordulását, és ezzel javíthatják az alkalmazásuk minőségét és a felhasználói elégedettséget.

Részletes ANR hibakeresés: A `traces.txt` és a Profiler elemzése

Ha egy ANR mégis bekövetkezik, a diagnózis kulcsfontosságú. A legfontosabb eszközök a `traces.txt` fájl és az Android Studio Profilerjei.

1. A `traces.txt` fájl elemzése

Amikor egy ANR történik, az Android rendszer létrehozza a `/data/anr/traces.txt` fájlt (vagy egy hasonló nevű fájlt, pl. `trace_*.txt`). Ez a fájl tartalmazza az összes szál stack trace-ét az ANR pillanatában. Ez a „pillanatfelvétel” kritikus információkat rejt.

A fájl struktúrája:
* Az elején általános információk találhatók a rendszerről és az alkalmazásról.
* Ezután minden szálhoz tartozó blokk következik, amely tartalmazza a szál nevét, prioritását, állapotát és a stack trace-ét.

Mit keressünk a `traces.txt` fájlban:
* A fő szál (Main Thread) azonosítása: Keresse meg a „main” nevű szálat. Ez az a szál, amelynek blokkolása az ANR-t okozta.
* A fő szál állapota: Nézze meg a fő szál állapotát.
* `RUNNING` (futásban): A szál éppen egy metódust hajt végre. A stack trace megmutatja, melyik metódusban van, és ez általában a gyökérok. Valószínűleg egy hosszú ideig tartó számítás, I/O művelet, vagy egy végtelen ciklus.
* `BLOCKED` (blokkolva): A szál egy zárolásra vár, amelyet egy másik szál tart. A stack trace megmutatja, melyik metódus vár, és melyik objektumra (monitorra) vár. Keresse meg azt a szálat, amelyik a monitort tartja. Ez holtpontra is utalhat.
* `WAITING` (várakozás): A szál egy feltételre vár. Ez ritkábban okoz ANR-t, hacsak nem egy feltételre vár, ami sosem teljesül, vagy egy másik szál blokkolja azt a feltételt.
* A stack trace elemzése: A stack trace a metódushívások láncát mutatja, amelyek a fő szál jelenlegi állapotához vezettek. Olvassa alulról felfelé. Keresse a következőket:
* Ismert lassú műveletek: Hálózati hívások (pl. `java.net.SocketInputStream.read`), adatbázis-műveletek (pl. `android.database.sqlite.SQLiteDatabase.query`), fájl I/O (pl. `java.io.FileInputStream.read`).
* Szinkronizált blokkok: Ha a stack trace-ben sok `synchronized` metódus vagy blokk látható, az zárolási konfliktusokra utalhat.
* Saját kód: Az alkalmazás saját kódjában lévő metódusok, amelyek gyanúsan sokáig futnak.
* Más szálak ellenőrzése: Ha a fő szál `BLOCKED` állapotban van, ellenőrizze a többi szálat is. Keresse azt a szálat, amelyik a fő szál által várt zárolást tartja. Ez segíthet a holtpontok azonosításában.

Példa egy `traces.txt` részletre (egyszerűsítve):
—– pid 12345 at 2023-10-27 10:30:00 —–
Cmd line: com.example.myapp

„main” prio=5 tid=1 RUNNABLE
| group=”main” sCount=1 dsCount=0 flags=1 obj=0x73d27400 self=0x747201c0
| sysTid=12345 nice=0 cgrp=default sched=0/0 handle=0x76b2e9d2
| state=R SchedGroup=top-app tid=12345
| stack:
| at com.example.myapp.MyActivity.doLongOperation(MyActivity.java:123)
| at com.example.myapp.MyActivity.onCreate(MyActivity.java:45)
| at android.app.Activity.performCreate(Activity.java:7812)
| at android.app.Activity.performCreate(Activity.java:7801)
| at android.app.Instrumentation.callActivityOnCreate(Instrumentation.java:1288)
| at android.app.ActivityThread.performLaunchActivity(ActivityThread.java:3273)

Ebben az esetben a fő szál a `MyActivity.doLongOperation()` metódusban fut, ami a `onCreate()`-ből lett meghívva. Ez egyértelműen jelzi, hogy a hosszú művelet az Activity inicializálása során történt, a fő szálon.

2. Android Studio Profiler (CPU Profiler, Memory Profiler)

Az Android Studio Profilerjei vizuális és interaktív módon segítik az ANR-ek diagnosztizálását.

* CPU Profiler:
* Indítsa el az alkalmazást a Profilerben, és reprodukálja az ANR-t.
* Rögzítsen egy CPU trace-t (pl. Method Tracing vagy System Trace).
* Vizsgálja meg a fő szál (Main Thread) tevékenységét. Keresse a hosszú „futásidő” (Running) szakaszokat, ahol a szál elfoglalt.
* A „Call Chart”, „Flame Chart” vagy „Top Down” nézetek segítségével azonosítsa azokat a metódusokat, amelyek a legtöbb időt veszik igénybe a fő szálon.
* Keresse a blokkoló hívásokat (pl. I/O, hálózat) vagy a szinkronizációs problémákat (pl. zárolásokra való várakozás).
* A System Trace különösen hasznos, mivel megmutatja a szálak közötti átváltásokat és a rendszerhívásokat, ami segíthet a CPU éhezés vagy a kernel szintű blokkolások azonosításában.

* Memory Profiler:
* Bár nem közvetlenül az ANR-eket mutatja, a memória problémák közvetve vezethetnek ANR-hez.
* A Memória Profiler segítségével azonosíthatók a memóriaszivárgások, a túlzott objektum-allokációk, és a gyakori szemétgyűjtés események.
* Ha azt látja, hogy a GC események túl gyakran és túl sokáig tartanak, az azt jelenti, hogy az alkalmazás túl sok memóriát foglal le és szabadít fel, ami a fő szál blokkolásához vezethet.

Az ANR hibakeresés egy iteratív folyamat. Az ANR jelentések és a `traces.txt` fájlok biztosítják a kiindulási pontot, a profilerek pedig mélyebb betekintést nyújtanak a futásidejű viselkedésbe. A cél mindig a fő szál blokkolásának gyökérokának azonosítása és kiküszöbölése.

Az ANR-ek hatása a felhasználói élményre és az alkalmazás hírnevére

Az ANR-ek nem csupán technikai hibák; közvetlen és jelentős negatív hatással vannak a felhasználói élményre és az alkalmazás megítélésére.

1. Frusztráció és elégedetlenség

Amikor egy alkalmazás lefagy, a felhasználó azonnal frusztrált lesz. Az interakció megszakad, az elvégzett munka elveszhet, és az alkalmazás egyszerűen használhatatlanná válik. Ez az azonnali negatív érzés az alkalmazáshoz való általános hozzáállásukat is befolyásolja.

2. Alkalmazás eltávolítása (Uninstall)

A frusztrált felhasználók gyakran drasztikus lépésre szánják el magukat: egyszerűen eltávolítják az alkalmazást. Ha egy alkalmazás nem megbízhatóan működik, sok felhasználó nem fogja megvárni a javítást, hanem alternatívát keres. Az eltávolítások magas aránya hosszú távon súlyosan károsítja az alkalmazás felhasználói bázisát.

3. Negatív értékelések és vélemények

A Google Play Áruházban vagy az Apple App Store-ban a felhasználók gyakran fejezik ki elégedetlenségüket alacsony értékelések és negatív vélemények formájában. Az „összeomlik”, „lefagy”, „nem reagál” típusú kommentek elriaszthatják az új potenciális felhasználókat. Az alacsony értékelések nemcsak a hírnevet rontják, hanem az alkalmazás láthatóságát is csökkentik a keresési eredményekben és a kategóriákban.

4. Alacsonyabb rangsorolás az alkalmazás-áruházakban

Az alkalmazás-áruházak algoritmusai figyelembe veszik az alkalmazás minőségét és stabilitását a rangsorolás során. A magas ANR arány, a gyakori összeomlások és az alacsony értékelések negatívan befolyásolják az alkalmazás rangsorolását, ami kevesebb letöltéshez és alacsonyabb organikus növekedéshez vezet. A Google Play különösen hangsúlyozza az Android Vitals (beleértve az ANR-eket) fontosságát a rangsorolásban.

5. Csökkent felhasználói elkötelezettség

Még ha a felhasználók nem is távolítják el azonnal az alkalmazást, az ANR-ek miatti rossz élmény csökkenti a felhasználói elkötelezettséget. Kevesebbet használják az alkalmazást, ritkábban térnek vissza, és kevésbé valószínű, hogy ajánlják másoknak. Ez hosszú távon a felhasználói bázis stagnálásához vagy csökkenéséhez vezet.

6. Márka és cég hírnevének romlása

Ha egy cég több alkalmazást is fejleszt, és azok gyakran produkálnak ANR-eket, az az egész cég hírnevét ronthatja. A felhasználók megbízhatatlannak ítélhetik meg a fejlesztőt, ami más termékeikre is rossz fényt vethet.

Összefoglalva, az ANR-ek elkerülése nem csupán egy technikai feladat, hanem üzleti imperatívusz. A stabil, reszponzív alkalmazások kulcsfontosságúak a felhasználói elégedettség, a pozitív értékelések, a magas rangsorolás és a hosszú távú siker szempontjából. A fejlesztőknek prioritásként kell kezelniük az ANR-ek megelőzését és gyors elhárítását.

Eszközök és források az ANR megelőzésére és hibakeresésére

Az Android ökoszisztéma számos eszközt és forrást kínál a fejlesztők számára az ANR-ek kezelésére. Ezek ismerete és rendszeres használata elengedhetetlen a minőségi alkalmazások létrehozásához.

1. Google Play Console (Android Vitals)

Ahogy már említettük, a Play Console az elsődleges forrás a valós felhasználók által tapasztalt ANR-ek aggregált adatainak megtekintésére. Rendszeresen ellenőrizze az ANR arányt, és használja a letölthető stack trace fájlokat a gyökérok azonosítására.
* Fókuszáljon a Core Vitals-ra: A Google különösen hangsúlyozza a „Core Vitals” fontosságát, amelyek közé az ANR arány is beletartozik. Ezen metrikák javítása kulcsfontosságú az alkalmazás sikeréhez.

2. Firebase Performance Monitoring

Ez a Firebase szolgáltatás segít a hálózati kérések, az alkalmazás indítási idejének és a képernyő renderelési idejének monitorozásában. Bár nem közvetlenül az ANR-eket méri, az azonosított teljesítményproblémák (pl. lassú hálózati hívások) közvetlenül ANR-hez vezethetnek. Az integrációja egyszerű, és valós idejű betekintést nyújt a felhasználók által tapasztalt teljesítménybe.

3. Android Studio Profiler (CPU, Memory, Energy)

Az Android Studio beépített profilozó eszközei nélkülözhetetlenek a fejlesztés és a tesztelés során.
* CPU Profiler: A metódusok futásidejének és a szálak tevékenységének elemzésére.
* Memory Profiler: A memóriaszivárgások, a túlzott objektum-allokációk és a GC események azonosítására.
* Energy Profiler: Segít azonosítani a túlzott energiafogyasztást, ami közvetve a háttérben futó, erőforrás-igényes műveletekre utalhat, amelyek ANR-hez vezethetnek.

4. StrictMode

A StrictMode egy fejlesztői segédprogram, amely a futásidejű szabálysértéseket észleli, mint például a fő szálon végzett lemez- vagy hálózati I/O műveleteket.
* Használata: Aktiválja a `StrictMode` a fejlesztési build-ekben. Beállítható úgy, hogy logcat bejegyzéseket írjon, párbeszédpanelt jelenítsen meg, vagy akár összeomoljon az alkalmazás, ha szabálysértést észlel.
* Példa beállításra:java
if (BuildConfig.DEBUG) {
StrictMode.setThreadPolicy(new StrictMode.ThreadPolicy.Builder()
.detectDiskReads()
.detectDiskWrites()
.detectNetwork() // vagy .detectAll() for all detectable problems
.penaltyLog() // log to logcat
.build());
StrictMode.setVmPolicy(new StrictMode.VmPolicy.Builder()
.detectLeakedSqlLiteObjects()
.detectLeakedClosableObjects()
.penaltyLog()
.build());
}

5. LeakCanary

A Square által fejlesztett LeakCanary egy memóriaszivárgás-észlelő könyvtár Androidra. Automatikusan értesítést küld, ha memóriaszivárgást észlel, és részletes stack trace-t biztosít, ami segít a szivárgás gyökérokának megtalálásában. A memóriaszivárgások közvetve ANR-hez vezethetnek a túlzott GC miatt.

6. Chucker (HTTP Inspector)

A Chucker egy HTTP-kéréseket figyelő könyvtár, amely segít vizualizálni a hálózati forgalmat az alkalmazásban. Ha az ANR-eket hálózati problémák okozzák (pl. lassú API válaszok), a Chucker segíthet azonosítani a problémás kéréseket.

7. Profiler tools (Perfetto / Systrace)

Ezek a mélyreható rendszerprofilozó eszközök segítenek megérteni, hogyan működik az alkalmazás a rendszer szintjén. Használhatók a CPU ütemezési problémáinak, az I/O késleltetésnek és a szálak közötti interakcióknak a feltárására, amelyek ANR-hez vezethetnek. Bár komplexebbek, mint az Android Studio beépített profilerei, rendkívül részletes adatokat szolgáltatnak.

8. Hivatalos Android Dokumentáció és Google I/O beszédek

Az Android fejlesztői dokumentációja (developer.android.com) kimerítő információkat tartalmaz az ANR-ekről, a teljesítményoptimalizálásról és az aszinkron programozásról. A Google I/O konferenciákon is gyakran tartanak előadásokat az Android teljesítményről és az ANR-ek megelőzéséről, amelyek értékes betekintést nyújtanak a legújabb technikákba és legjobb gyakorlatokba.

Ez a széleskörű eszköztár a fejlesztők rendelkezésére áll, hogy proaktívan megelőzzék az ANR-eket, és hatékonyan diagnosztizálják és kijavítsák azokat, amikor mégis előfordulnak. A folyamatos monitorozás és optimalizálás elengedhetetlen a minőségi Android alkalmazások fenntartásához.

Share This Article
Leave a comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük