Evaluation Assurance Level (EAL) jelentése: Kategória besorolás IT termékek vagy rendszerek számára biztonsági értékelés után

Képzeld el, hogy biztonsági szempontból osztályozzák a kütyüidet! Az EAL egy ilyen "biztonsági jegy", amit IT termékek kapnak. Minél magasabb a szám (EAL1-től EAL7-ig), annál alaposabb a tesztelés és annál megbízhatóbb a termék védelme a támadások ellen. Ez segít eldönteni, mennyire biztonságos egy eszköz vagy rendszer.
ITSZÓTÁR.hu
32 Min Read

Az Evaluation Assurance Level (EAL) egy nemzetközileg elfogadott szabvány, melyet az IT termékek és rendszerek biztonsági értékelésének minősítésére használnak. Lényegében egy kategóriarendszer, amely meghatározza, hogy egy adott termék vagy rendszer milyen mélységű és szigorúságú biztonsági vizsgálaton esett át.

Az EAL szintek EAL1-től EAL7-ig terjednek, ahol az EAL1 a legkevésbé, az EAL7 pedig a legszigorúbb értékelési szintet jelenti. Minél magasabb az EAL szint, annál alaposabb és átfogóbb a biztonsági értékelés, és annál nagyobb a bizalom abban, hogy a termék vagy rendszer ellenáll a támadásoknak.

Az EAL szintek meghatározásakor számos tényezőt vesznek figyelembe, beleértve a biztonsági funkciók tervezését, a végrehajtás helyességét, a tesztelési eljárások hatékonyságát és a konfigurációkezelési folyamatok szigorúságát. Az értékelést független, akkreditált laboratóriumok végzik, amelyek biztosítják az objektivitást és a megbízhatóságot.

Az EAL célja, hogy egy standardizált módszertant biztosítson a felhasználók számára a különböző IT termékek és rendszerek biztonsági szintjének összehasonlításához.

A felhasználók az EAL szintek alapján tájékozott döntéseket hozhatnak arról, hogy mely termékek vagy rendszerek felelnek meg a biztonsági követelményeiknek. Például, egy kormányzati szerv, amely érzékeny adatokat kezel, valószínűleg magasabb EAL szintű termékeket fog választani, mint egy kisvállalkozás, amelynek kevésbé kritikus adatai vannak.

Az EAL nem garantálja a tökéletes biztonságot, de egy értékes eszköz a kockázatkezeléshez. Segít a felhasználóknak a biztonsági rések azonosításában és a megfelelő védelmi intézkedések meghozatalában. A magasabb EAL szintű termékek általában drágábbak, mivel a szigorúbb értékelési eljárások többletköltségeket generálnak. Azonban a befektetés megtérülhet a biztonsági incidensek megelőzésével és a bizalom növelésével.

Bár az EAL elsősorban az IT termékekre és rendszerekre vonatkozik, a koncepció alkalmazható más területeken is, ahol a biztonsági értékelés fontos, például a fizikai biztonság és a folyamatbiztonság területén.

Az EAL definíciója és célja

Az Evaluation Assurance Level (EAL), magyarul Értékelési Biztonsági Szint, egy kategóriarendszer, amelyet IT termékek és rendszerek biztonsági képességeinek értékelésére használnak. A célja, hogy egy szabványosított módon mérje és kommunikálja egy adott termék vagy rendszer biztonsági megbízhatóságát.

Az EAL egy Common Criteria (CC) nevű nemzetközi szabvány része. A Common Criteria egy keretrendszer, amely meghatározza a számítástechnikai termékek és rendszerek biztonságának értékelésére vonatkozó követelményeket. Az EAL értékek EAL1-től EAL7-ig terjednek, ahol az EAL1 a legalacsonyabb, az EAL7 pedig a legmagasabb biztonsági szintet jelenti.

Minden EAL szint egyre szigorúbb követelményeket támaszt a termék fejlesztésére, tesztelésére és dokumentálására vonatkozóan. Ez azt jelenti, hogy egy magasabb EAL szinttel rendelkező terméknek átfogóbb biztonsági teszteken és ellenőrzéseken kell átesnie, mielőtt tanúsítványt kapna.

Az EAL nem egyenlő a termék biztonságával. Inkább azt jelzi, hogy milyen mélységben és szigorúsággal vizsgálták meg a terméket a biztonsági szempontok alapján.

Az EAL szintek a következők:

  • EAL1: Funkcionálisan tesztelt
  • EAL2: Strukturálisan tesztelt
  • EAL3: Módszeresen tesztelt és ellenőrzött
  • EAL4: Módszeresen tervezett, tesztelt és felülvizsgált
  • EAL5: Félig formálisan tervezett és tesztelt
  • EAL6: Formálisan ellenőrzött tervezés és tesztelés
  • EAL7: Formálisan ellenőrzött tervezés, tesztelés és ellenőrzés

Az EAL szintek nem csak a termék biztonsági funkcióit értékelik, hanem a fejlesztési folyamatot is. Például, egy EAL4-es termék esetében a fejlesztési folyamatnak dokumentáltnak és ellenőrizhetőnek kell lennie. Ez biztosítja, hogy a biztonsági funkciók megfelelően lettek implementálva és tesztelve.

Az EAL tanúsítvány megszerzése egy időigényes és költséges folyamat. A gyártóknak részletes dokumentációt kell készíteniük a termék biztonsági funkcióiról és a fejlesztési folyamatról. Ezenkívül, egy független értékelő szervezetnek kell elvégeznie a termék értékelését és tanúsítását.

Az EAL tanúsítvány fontos információt nyújt a felhasználóknak a termék biztonsági megbízhatóságáról. Segítségével tájékozott döntéseket hozhatnak a biztonsági szempontból kritikus IT termékek és rendszerek kiválasztásakor.

A Common Criteria szabvány és az EAL kapcsolata

A Common Criteria (CC) egy nemzetközileg elismert szabványhalmaz, melyet az informatikai termékek és rendszerek biztonsági funkcióinak értékelésére használnak. Az Evaluation Assurance Level (EAL) pedig egy, a Common Criteria által definiált értékelési szint, amely azt mutatja meg, hogy milyen mélységű és szigorúságú biztonsági értékelésen esett át egy adott termék vagy rendszer.

Az EAL szintek 1-től 7-ig terjednek, ahol az EAL1 a legkisebb, az EAL7 pedig a legmagasabb szintet jelöli. Minél magasabb az EAL szint, annál alaposabb és átfogóbb biztonsági értékelést végeztek el a terméken vagy rendszeren. Ez magában foglalja a tervezés, a fejlesztés és a tesztelés részletes elemzését, valamint a sebezhetőségek feltárását és a biztonsági intézkedések hatékonyságának igazolását.

Az EAL szintek nem csupán egy egyszerű rangsorolást jelentenek, hanem konkrét követelményeket támasztanak a termék vagy rendszer fejlesztési és értékelési folyamatával kapcsolatban. Például:

  • EAL1 (Funkcionálisan tesztelt): Az alapvető biztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése.
  • EAL2 (Strukturálisan tesztelt): A tervezés és a fejlesztés strukturált megközelítésének ellenőrzése.
  • EAL3 (Szisztematikusan tesztelt és ellenőrzött): A biztonsági funkciók szisztematikus tesztelése és a konfigurációkezelés ellenőrzése.
  • EAL4 (Módszeresen tervezett, tesztelt és ellenőrzött): A tervezés, a fejlesztés és a tesztelés módszeres megközelítése, valamint a sebezhetőségi elemzés.
  • EAL5 (Félformálisan tervezett és tesztelt): A tervezés és a tesztelés félformális módszerekkel történő igazolása.
  • EAL6 (Formálisan ellenőrzött tervezés és tesztelés): A biztonsági funkciók formális módszerekkel történő ellenőrzése.
  • EAL7 (Formálisan ellenőrzött tervezés, tesztelés és ellenőrzés): A legmagasabb szintű biztonsági garancia, amely formális módszerekkel történő tervezést, tesztelést és ellenőrzést igényel.

Az EAL szintek kiválasztása a termék vagy rendszer tervezett felhasználási céljától és a vele szemben támasztott biztonsági követelményektől függ.

Például egy banki rendszernek valószínűleg magasabb EAL szintre van szüksége, mint egy egyszerű irodai alkalmazásnak. Az EAL szint kiválasztásakor figyelembe kell venni a kockázatokat, a lehetséges támadási vektorokat és a védekezés költségeit is.

A Common Criteria szabvány és az EAL szintek lehetővé teszik a felhasználók számára, hogy objektív módon összehasonlítsák a különböző IT termékek és rendszerek biztonsági jellemzőit. Az EAL tanúsítvány egy független harmadik fél által végzett értékelés eredménye, amely igazolja, hogy a termék vagy rendszer megfelel a meghatározott biztonsági követelményeknek.

Fontos megjegyezni, hogy az EAL tanúsítvány nem garantálja a termék vagy rendszer teljes biztonságát. Csupán azt mutatja meg, hogy az adott termék vagy rendszer milyen szintű biztonsági értékelésen esett át, és milyen mértékben felel meg a Common Criteria által meghatározott követelményeknek. A valós biztonságot a megfelelő konfiguráció, a rendszeres frissítések és a felhasználói tudatosság együttesen biztosítják.

Az EAL szintek részletes bemutatása: EAL1-től EAL7-ig

Az EAL szintek az IT biztonság fokozatos garanciáit jelentik.
Az EAL szintek fokozatosan növelik a biztonsági értékelés mélységét, az EAL1-től az EAL7-ig.

Az Evaluation Assurance Level (EAL), magyarul Értékelési Biztonsági Szint, egy kategóriarendszer az informatikai termékek és rendszerek biztonsági értékelésének eredményeit jelöli. Az EAL szintek a Common Criteria (CC) szabványban kerültek definiálásra, amely egy nemzetközileg elismert keretrendszer a számítástechnikai termékek biztonságának értékelésére. A CC lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy meghatározott biztonsági követelményeket támaszszanak, a fejlesztők számára pedig, hogy biztonságos termékeket fejlesszenek, és a független értékelők számára, hogy a termékek megfelelőségét felmérjék. Az EAL tehát egy mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy egy adott termék vagy rendszer mennyire alaposan lett tesztelve és ellenőrizve a biztonsági funkcióit illetően.

Az EAL skála EAL1-től EAL7-ig terjed, ahol az EAL1 a legkisebb, az EAL7 pedig a legmagasabb biztonsági szintet jelenti. Minél magasabb az EAL szint, annál alaposabb és szigorúbb az értékelési folyamat, és annál nagyobb a bizalom abban, hogy a termék vagy rendszer képes ellenállni a támadásoknak.

Az egyes EAL szintek részletes bemutatása:

  • EAL1: Funkcionálisan tesztelt
  • Ez a legalacsonyabb szint, és azt jelenti, hogy a termék vagy rendszer funkcionálisan tesztelt, és a biztonsági funkciói működnek a leírtaknak megfelelően. Az értékelés célja, hogy meggyőződjön arról, hogy a termék teljesíti a biztonsági célkitűzéseit. Az EAL1 értékelés jellemzően nem igényel mélyreható elemzést vagy tesztelést, és a fejlesztő által végzett tesztek eredményeire támaszkodik.

    Az EAL1 alapszintű biztonságot nyújt, és alkalmas olyan környezetekbe, ahol a biztonsági kockázatok alacsonyak.

  • EAL2: Strukturálisan tesztelt
  • Az EAL2 szinten a termék vagy rendszer strukturált tesztelésen esik át, ami azt jelenti, hogy a biztonsági funkciókat részletesebben vizsgálják, és a tesztek során különböző támadási forgatókönyveket is figyelembe vesznek. Az értékelés során a tervezési dokumentációt is áttekintik, hogy meggyőződjenek arról, hogy a biztonsági funkciók megfelelően vannak implementálva. Az EAL2 alkalmas olyan környezetekbe, ahol a biztonsági kockázatok mérsékeltek.

  • EAL3: Módszeresen tesztelt és ellenőrzött
  • Az EAL3 értékelés során a terméket vagy rendszert módszeresen tesztelik és ellenőrzik. Ez magában foglalja a forráskód elemzését, a penetrációs teszteket és a biztonsági funkciók formális ellenőrzését. Az értékelés során a fejlesztési folyamatot is vizsgálják, hogy meggyőződjenek arról, hogy a biztonsági szempontokat megfelelően figyelembe vették. Az EAL3 alkalmas olyan környezetekbe, ahol a biztonsági kockázatok jelentősek, és fontos a termék vagy rendszer megbízhatósága.

  • EAL4: Módszeresen tervezett, tesztelt és felülvizsgált
  • Az EAL4 szinten a termék vagy rendszer módszeresen van megtervezve, tesztelve és felülvizsgálva. Ez azt jelenti, hogy a biztonsági szempontokat a fejlesztési folyamat minden szakaszában figyelembe veszik, és a terméket vagy rendszert alapos tesztelésnek vetik alá. Az értékelés során a tervezési dokumentációt, a forráskódot és a tesztelési eredményeket is alaposan átvizsgálják. Az EAL4 alkalmas olyan környezetekbe, ahol a biztonsági kockázatok magasak, és elengedhetetlen a termék vagy rendszer megbízhatósága és biztonsága. Gyakran ez a legmagasabb szint, amit kereskedelmi termékeknél elérnek, mert a magasabb szintek költségei jelentősen megnövekednek.

  • EAL5: Félig formálisan tervezett és tesztelt
  • Az EAL5 értékelés során a terméket vagy rendszert félig formálisan tervezik és tesztelik. Ez magában foglalja a biztonsági funkciók formális specifikációját és a tervezés formális elemzését. Az értékelés során a fejlesztési folyamatot is szigorúan ellenőrzik, hogy meggyőződjenek arról, hogy a biztonsági szempontokat megfelelően figyelembe vették. Az EAL5 alkalmas olyan környezetekbe, ahol a biztonsági kockázatok nagyon magasak, és a termék vagy rendszer kritikus fontosságú a szervezet számára. Ez a szint már komoly matematikai bizonyítékokat is megkövetelhet a biztonsági tulajdonságokról.

  • EAL6: Félig formálisan ellenőrzött tervezés és tesztelés
  • Az EAL6 szinten a termék vagy rendszer félig formálisan ellenőrzött tervezésen és tesztelésen esik át. Az EAL5-höz képest itt nagyobb hangsúlyt fektetnek a tervezés és a implementáció közötti összhang ellenőrzésére. Ez a szint megköveteli a biztonsági funkciók részletesebb formális specifikációját és a tervezés formális elemzését, valamint a forráskód formális ellenőrzését. Az EAL6 alkalmas olyan környezetekbe, ahol a biztonsági kockázatok rendkívül magasak, és a termék vagy rendszer hibátlan működése elengedhetetlen. Az ilyen szintű értékelés nagyon költséges és időigényes.

  • EAL7: Formálisan ellenőrzött tervezés és tesztelés
  • Az EAL7 a legmagasabb biztonsági szint, és azt jelenti, hogy a termék vagy rendszer formálisan ellenőrzött tervezésen és tesztelésen esik át. Ez magában foglalja a biztonsági funkciók teljes formális specifikációját, a tervezés formális elemzését és a forráskód formális ellenőrzését. Az értékelés során a fejlesztési folyamatot a legszigorúbban ellenőrzik, hogy meggyőződjenek arról, hogy a biztonsági szempontokat a legmagasabb szinten vették figyelembe. Az EAL7 alkalmas olyan környezetekbe, ahol a biztonsági kockázatok a legmagasabbak, és a termék vagy rendszer hibátlan működése létfontosságú. Az EAL7 elérése rendkívül nehéz és költséges, és csak a legkritikusabb rendszerek esetében indokolt. Ezt a szintet jellemzően katonai rendszerek vagy nagyon érzékeny információkat kezelő rendszerek esetében alkalmazzák.

Az EAL szintek kiválasztása a kockázatértékelés eredményeitől függ. A kockázatértékelés során azonosítják a lehetséges biztonsági kockázatokat, és meghatározzák azok valószínűségét és hatását. A kockázatértékelés eredményei alapján a felhasználó meghatározhatja a termékkel vagy rendszerrel szemben támasztott biztonsági követelményeket, és kiválaszthatja a megfelelő EAL szintet.

Például, ha egy vállalat egy tűzfalat szeretne vásárolni, akkor a kockázatértékelés során figyelembe kell vennie a hálózatot fenyegető lehetséges támadásokat, például a vírusokat, a féregprogramokat és a hackertámadásokat. Ha a vállalat hálózata nagy értékű adatokat tárol, és a támadások komoly anyagi károkat okozhatnak, akkor a vállalat magasabb EAL szintet, például EAL4-et vagy EAL5-öt választhat.

Az EAL szintek nem garantálják a tökéletes biztonságot, de növelik a bizalmat abban, hogy a termék vagy rendszer képes ellenállni a támadásoknak. Minél magasabb az EAL szint, annál nagyobb a bizalom, de annál magasabbak a költségek is. A felhasználónak mérlegelnie kell a biztonsági kockázatokat és a költségeket, és a legmegfelelőbb EAL szintet kell kiválasztania.

A Common Criteria és az EAL szintek fontos eszközök a biztonságos informatikai rendszerek fejlesztéséhez és értékeléséhez. Segítségükkel a felhasználók biztosak lehetnek abban, hogy a termékek és rendszerek megfelelnek a biztonsági követelményeknek, és képesek megvédeni az adataikat és rendszereiket.

A biztonsági célkitűzés az a nyilatkozat, amely leírja, hogy a termék vagy rendszer milyen biztonsági funkciókat nyújt. A biztonsági célkitűzéseknek konkrétnak, mérhetőnek, elérhetőnek, relevánsnak és időhöz kötöttnek kell lenniük (SMART).

A biztonsági követelmény az a nyilatkozat, amely leírja, hogy a termék vagy rendszer hogyan fogja teljesíteni a biztonsági célkitűzéseket. A biztonsági követelményeknek teljesnek, pontosnak, egyértelműnek és ellenőrizhetőnek kell lenniük.

Az értékelési folyamat során a független értékelők megvizsgálják a terméket vagy rendszert, és meggyőződnek arról, hogy az megfelel a biztonsági követelményeknek. Az értékelési folyamat magában foglalja a tervezési dokumentáció áttekintését, a forráskód elemzését, a tesztelést és a biztonsági funkciók formális ellenőrzését.

Az EAL szintek használata lehetővé teszi a transzparens és összehasonlítható értékelést a különböző termékek és rendszerek között. Ez segít a felhasználóknak a tájékozott döntéshozatalban, és a fejlesztőknek a biztonságos termékek fejlesztésében.

Az EAL szintek közötti különbségek és azok gyakorlati jelentősége

Az Evaluation Assurance Level (EAL), magyarul Értékelési Biztonsági Szint, egy kategóriarendszer, melyet IT termékek és rendszerek biztonsági szintjének besorolására használnak egy alapos értékelési folyamat után. A szintek a Common Criteria szabványban vannak definiálva, és minél magasabb az EAL szint, annál alaposabb és átfogóbb volt a termék biztonsági értékelése.

Az EAL szintek a következők:

  • EAL1: Funkcionálisan tesztelt – A legalacsonyabb szint, ahol az értékelés során a termék funkcionalitását tesztelik, hogy az megfelel-e a specifikációknak. Az EAL1 azt jelenti, hogy a termék alapvető biztonsági funkciói működnek, de nem feltétlenül védi meg a kifinomult támadásoktól.
  • EAL2: Strukturálisan tesztelt – Ezen a szinten már a termék tervezésének és implementációjának strukturált tesztelésére is sor kerül. Ez magában foglalja a biztonsági funkciók részletesebb elemzését és a gyenge pontok feltárását.
  • EAL3: Módszeresen tesztelt és ellenőrzött – Az EAL3 már módszeres megközelítést alkalmaz a tesztelés során, beleértve a forráskód elemzését és a biztonsági architektúra felülvizsgálatát. A cél a potenciális sebezhetőségek azonosítása és a biztonsági funkciók hatékonyságának biztosítása.
  • EAL4: Módszeresen tervezett, tesztelt és ellenőrzött – Az EAL4 egy szigorúbb szint, ahol a termék biztonsági funkcióit módszeresen tervezik, tesztelik és ellenőrzik. Ez magában foglalja a biztonsági követelmények dokumentálását, a tervezési folyamat felülvizsgálatát és a sebezhetőségi tesztek végrehajtását.
  • EAL5: Félig formálisan tervezett és tesztelt – Ezen a szinten a termék biztonsági funkcióinak tervezése és tesztelése formális módszerekkel történik. Ez azt jelenti, hogy a biztonsági követelményeket és a tervezési specifikációkat matematikai modellekkel írják le, és a tesztelést szigorú eljárások szerint végzik.
  • EAL6: Formálisan ellenőrzött tervezés és tesztelés – Az EAL6 a legmagasabb szintek közé tartozik, ahol a termék biztonsági funkcióinak tervezése és tesztelése formális módszerekkel történik, és a tervezést formálisan ellenőrzik. Ez azt jelenti, hogy a tervezés helyességét matematikai bizonyítékokkal támasztják alá.
  • EAL7: Formálisan ellenőrzött tervezés, tesztelés és ellenőrzés – A legmagasabb elérhető szint. Itt a tervezési folyamat szigorú, formális ellenőrzésen megy keresztül, biztosítva, hogy a termék megfelel a legmagasabb biztonsági követelményeknek.

A gyakorlati jelentőségük abban rejlik, hogy segítenek a felhasználóknak és a szervezeteknek megbízhatóan választani IT termékeket és rendszereket a biztonsági kockázatok alapján. Például, ha egy szervezet érzékeny adatokat tárol, akkor valószínűleg magasabb EAL szintű termékeket fog választani, hogy biztosítsa az adatok védelmét.

Azonban fontos megérteni, hogy a magasabb EAL szint nem feltétlenül jelenti azt, hogy a termék tökéletesen biztonságos. Az EAL szint csak azt mutatja meg, hogy milyen alaposan vizsgálták a terméket a biztonsági szempontok alapján. A valós biztonság függ a termék helyes konfigurációjától, a felhasználók biztonsági tudatosságától és a rendszeres biztonsági frissítésektől is.

Az EAL szintek segítenek a felhasználóknak megalapozott döntéseket hozni az IT biztonságról, de nem helyettesítik a megfelelő biztonsági gyakorlatokat és a folyamatos odafigyelést.

A különböző EAL szintek közötti különbségek a következőkben foglalhatók össze:

  1. Az értékelés mélysége és alapossága: Minél magasabb az EAL szint, annál részletesebb és átfogóbb az értékelési folyamat.
  2. A biztonsági funkciók elemzésének szintje: A magasabb EAL szintek esetén a biztonsági funkciókat mélyebben elemzik, beleértve a forráskód elemzését és a biztonsági architektúra felülvizsgálatát.
  3. A formális módszerek alkalmazása: Az EAL5-től felfelé a tervezés és a tesztelés formális módszerekkel történik, ami növeli a biztonsági garanciákat.
  4. A költség és az idő: A magasabb EAL szintek elérése általában magasabb költségekkel és hosszabb idővel jár, mivel az értékelési folyamat komplexebb és időigényesebb.

Végül, az EAL szintek egy hasznos eszközt jelentenek a biztonsági termékek összehasonlításához, de a döntés során figyelembe kell venni a szervezet egyedi igényeit és kockázatait is. A megfelelő EAL szint kiválasztása egyensúlyt igényel a biztonsági követelmények, a költségvetés és az időkorlátok között.

Az EAL tanúsítás folyamata: lépések és követelmények

Az EAL (Evaluation Assurance Level) tanúsítás egy strukturált folyamat, amelynek célja, hogy bizalmat építsen az IT termékek és rendszerek biztonsági képességeibe. A folyamat során a terméket vagy rendszert szigorú vizsgálatoknak vetik alá, hogy megállapítsák, mennyire felel meg a meghatározott biztonsági követelményeknek. A tanúsítás végeredménye egy EAL szint, amely 1-től 7-ig terjed, ahol az EAL1 a legalacsonyabb, az EAL7 pedig a legmagasabb szint.

Az EAL tanúsítás célja, hogy egy független, harmadik fél által végzett értékelés révén igazolja, hogy a termék vagy rendszer biztonsági funkciói a tervezett módon működnek, és hatékonyan védik az adatokat és rendszereket a fenyegetésekkel szemben.

A tanúsítás folyamata több lépésből áll, amelyek mindegyike kritikus fontosságú a sikeres eredmény eléréséhez:

  1. A védelemiprofil (Protection Profile) kiválasztása vagy definiálása: A védelemiprofil egy dokumentum, amely meghatározza a termékkel vagy rendszerrel szemben támasztott biztonsági követelményeket. Ha létezik megfelelő védelemiprofil, azt használják; ha nem, akkor egy újat kell létrehozni.
  2. A célbiztonsági környezet (Target of Evaluation – TOE) meghatározása: A TOE pontosan definiálja, hogy a tanúsítás mely részére terjed ki a terméknek vagy rendszernek.
  3. A biztonsági célok meghatározása: A biztonsági célok leírják, hogy a TOE milyen biztonsági funkciókat nyújt és hogyan védi a környezetét.
  4. A biztonsági követelmények meghatározása: A biztonsági követelmények részletesen leírják a TOE által teljesítendő biztonsági funkciókat és mechanizmusokat.
  5. A biztonsági tervezés: A biztonsági tervezés során a fejlesztők megtervezik a TOE biztonsági architektúráját és implementálják a szükséges biztonsági funkciókat.
  6. A biztonsági értékelés: Az értékelést egy akkreditált értékelő szervezet (Evaluation Facility) végzi. Az értékelés során a szervezet áttekinti a tervezési dokumentációt, a forráskódot, és elvégzi a szükséges teszteket annak megállapítására, hogy a TOE megfelel-e a biztonsági követelményeknek.
  7. A tanúsítás: Ha az értékelés sikeres, a tanúsító hatóság (Certification Body) kiadja a tanúsítványt, amely igazolja, hogy a TOE megfelel a meghatározott EAL szint követelményeinek.

Az EAL szintek növekedésével a tanúsítási folyamat egyre szigorúbbá és időigényesebbé válik. Az EAL1 tanúsítás viszonylag egyszerű, míg az EAL7 tanúsítás a legmagasabb szintű biztonsági garanciát nyújtja, és rendkívül alapos értékelést igényel.

A tanúsítvány megszerzéséhez a gyártónak dokumentálnia kell a teljes fejlesztési folyamatot, a biztonsági tervezést, a tesztelési eljárásokat és a konfigurációkezelést. Emellett bizonyítania kell, hogy a termék vagy rendszer ellenáll a különböző támadásoknak.

Az EAL tanúsítás nem garantálja a tökéletes biztonságot, de jelentősen növeli a termék vagy rendszer iránti bizalmat, és segít a felhasználóknak a megalapozott döntések meghozatalában.

Az EAL tanúsítás elengedhetetlen lehet bizonyos iparágakban és alkalmazásokban, például a kormányzati szektorban, a pénzügyi szolgáltatásokban és a kritikus infrastruktúrákban, ahol a magas szintű biztonság elengedhetetlen.

Az EAL tanúsítás előnyei és hátrányai a szervezetek számára

Az EAL (Evaluation Assurance Level) tanúsítás egy szervezetek számára komoly előnyökkel és hátrányokkal járó folyamat. Az EAL lényegében egy biztonsági értékelés eredményeként kapott besorolás, amely az IT termékek és rendszerek biztonsági szintjét mutatja meg. Ennek birtokában a szervezetek tájékozottabban hozhatnak döntéseket a beszerzésekről és a biztonsági kockázatok kezeléséről.

Az EAL tanúsítás legnagyobb előnye a megbízhatóság növelése. Ha egy termék vagy rendszer EAL tanúsítvánnyal rendelkezik, az azt jelenti, hogy egy független szervezet alaposan megvizsgálta és tesztelte azt. Ez különösen fontos a kritikus infrastruktúrák, például a pénzügyi szektor, az egészségügy és a kormányzati szervek számára, ahol a biztonság kiemelt prioritást élvez.

Egy másik jelentős előny a szabályozási megfelelés. Sok iparágban és országban a szabályozások megkövetelik, hogy a szervezetek bizonyos biztonsági szinteket tartsanak fenn. Az EAL tanúsítás segíthet a szervezeteknek bizonyítani, hogy megfelelnek ezeknek a követelményeknek, elkerülve ezzel a szankciókat és a jogi problémákat.

A versenyelőny is fontos szempont lehet. Az EAL tanúsítvánnyal rendelkező termékek és rendszerek gyakran vonzóbbak a potenciális ügyfelek számára, mivel a biztonság iránti elkötelezettséget mutatják. Ez különösen igaz azokon a piacokon, ahol a biztonság kritikus tényező a vásárlói döntések meghozatalakor.

Az EAL tanúsítás nem csak egy papír, hanem egy garancia a biztonságra, ami növeli a bizalmat és a versenyképességet.

Ugyanakkor az EAL tanúsításnak vannak hátrányai is. A tanúsítási folyamat időigényes és költséges lehet. A szervezeteknek jelentős erőforrásokat kell fordítaniuk a termék vagy rendszer felkészítésére, a dokumentáció összeállítására és az értékelési folyamat lebonyolítására. Ez különösen a kisebb szervezetek számára jelenthet jelentős terhet.

Egy másik hátrány, hogy az EAL tanúsítás nem garantálja a teljes biztonságot. Az értékelés egy adott időpontban és egy adott konfigurációban történik. A termék vagy rendszer a tanúsítvány megszerzése után is sebezhetővé válhat új fenyegetések vagy konfigurációs hibák miatt. Ezért a szervezeteknek továbbra is proaktívnak kell lenniük a biztonsági kockázatok kezelésében.

Ezenkívül az EAL tanúsítás nem feltétlenül tükrözi a valós világban tapasztalható biztonsági helyzetet. Az értékelési folyamat gyakran laboratóriumi körülmények között zajlik, amelyek nem feltétlenül tükrözik a valós környezet összetettségét és dinamikáját. Ezért a szervezeteknek figyelembe kell venniük a saját egyedi kockázataikat és szükségleteiket a biztonsági döntések meghozatalakor.

Végül, az EAL tanúsítás nem mindig releváns minden szervezet számára. Ha egy szervezet nem kezeli érzékeny adatokat, vagy nem működik kritikus infrastruktúrában, akkor az EAL tanúsítás nem feltétlenül éri meg a befektetett időt és pénzt. Ebben az esetben más biztonsági intézkedések is elegendőek lehetnek a kockázatok kezelésére.

Példák EAL tanúsított termékekre és rendszerekre

Az EAL minősítés IT biztonsági termékek megbízhatóságát jelzi.
Az EAL tanúsítás világszerte elismert, és segíti az IT biztonsági termékek megbízhatóságának igazolását.

Az Evaluation Assurance Level (EAL) egy nemzetközileg elismert skála, amely az IT termékek és rendszerek biztonsági szintjét méri. Minél magasabb az EAL szint, annál alaposabb és átfogóbb volt a termék vagy rendszer biztonsági értékelése. Ennek megfelelően, annál nagyobb a bizalom abban, hogy a termék hatékonyan ellenáll a támadásoknak.

Számos különböző termék és rendszer rendelkezhet EAL tanúsítvánnyal, a szoftverektől a hardverekig. Nézzünk néhány példát a különböző EAL szinteken:

EAL1 (Funkcionálisan tesztelt): Ez a legalacsonyabb szint, és azt jelenti, hogy a termék funkcióit tesztelték, de a biztonsági szempontokat nem feltétlenül vizsgálták mélyrehatóan. EAL1 tanúsítvánnyal rendelkező termékek lehetnek például egyszerűbb tűzfalak vagy titkosítási szoftverek, amelyek alapvető védelmet nyújtanak.

EAL2 (Szerkezetileg tesztelt): Ezen a szinten a termék tervezését és szerkezetét is vizsgálták a funkcionális tesztek mellett. Például, egy biztonságos operációs rendszer alapverziója vagy egy egyszerűbb smart card kaphat EAL2 tanúsítványt.

EAL3 (Szisztematikusan tesztelt és ellenőrzött): Az EAL3 már komolyabb szintű biztonsági értékelést jelent. A termék teljes körűen tesztelt, és a fejlesztési folyamatokat is ellenőrzik. Például, VPN kliensek vagy biztonságos boot megoldások rendelkezhetnek ilyen tanúsítvánnyal.

EAL4 (Szisztematikusan tervezett, tesztelt és ellenőrzött): Ez a leggyakoribb szint a kereskedelmi termékek esetében. Az EAL4 tanúsítvány azt jelenti, hogy a terméket szigorú biztonsági követelményeknek megfelelően tervezték, tesztelték és ellenőrizték. Példák: operációs rendszerek (Windows, Linux verziók), adatbázis-kezelő rendszerek (Oracle, MS SQL Server) és hardveres biztonsági modulok (HSM).

EAL5 (Félformálisan tervezett és tesztelt): Az EAL5 már magasabb szintű biztonsági követelményeket támaszt. A termék tervezését és tesztelését formális módszerekkel is támogatják. Például, biztonságos mikrochipek vagy magas biztonságú okostelefonok kaphatnak EAL5 tanúsítványt.

EAL6 (Formálisan ellenőrzött tervezés és tesztelés): Ezen a szinten a termék tervezését és tesztelését formális módszerekkel ellenőrzik. Az EAL6 tanúsítvány ritka, és általában a legkritikusabb biztonsági rendszerek esetében alkalmazzák. Például, katonai kommunikációs rendszerek vagy banki biztonsági rendszerek.

EAL7 (Formálisan ellenőrzött tervezés, tesztelés és ellenőrzés): Ez a legmagasabb EAL szint, és a legszigorúbb biztonsági követelményeket támasztja. Az EAL7 tanúsítvány rendkívül ritka, és általában csak a legkritikusabb nemzetbiztonsági rendszerek esetében alkalmazzák. Példák nem nyilvánosak biztonsági okokból.

Az EAL tanúsítvány nem garancia arra, hogy egy termék teljesen sebezhetetlen, de azt jelzi, hogy a terméket alaposan megvizsgálták, és a biztonsági kockázatokat a lehető legkisebbre csökkentették.

Fontos megjegyezni, hogy egy termék EAL szintje nem feltétlenül jelenti azt, hogy az jobb, mint egy másik, alacsonyabb EAL szinttel rendelkező termék. Az EAL szint csupán azt mutatja, hogy milyen mélységben vizsgálták a termék biztonságát. A megfelelő EAL szint kiválasztása a konkrét felhasználási esettől és a kockázattól függ.

Például, egy kisvállalkozás számára elegendő lehet egy EAL2 vagy EAL3 tanúsítvánnyal rendelkező tűzfal, míg egy nagyvállalatnak vagy egy kormányzati szervezetnek egy EAL4 vagy magasabb szintű tűzfalra lehet szüksége.

Az EAL tanúsítványok fontos szerepet játszanak az IT biztonságban, segítve a felhasználókat abban, hogy megalapozott döntéseket hozzanak a biztonsági termékek és rendszerek kiválasztásakor.

Az EAL kritikái és alternatív megközelítések

Az Evaluation Assurance Level (EAL) rendszert, bár széles körben használják az IT biztonsági termékek értékelésére, számos kritika érte az évek során. Az egyik leggyakoribb panasz, hogy az EAL szintek elérése időigényes és költséges folyamat, ami jelentősen megnövelheti a termékfejlesztési ciklusokat és a költségeket, különösen a magasabb EAL szinteknél.

Egy másik kritika, hogy az EAL rendszer nem feltétlenül tükrözi a valós biztonsági kockázatokat. Egy termék magas EAL szintje nem jelenti automatikusan azt, hogy az védett minden támadással szemben, csupán azt, hogy a termék megfelel bizonyos előre meghatározott biztonsági követelményeknek a vizsgált környezetben. A valós támadások gyakran kihasználják azokat a gyengeségeket, amelyek nem szerepelnek a szabványos értékelési folyamatokban.

A kritikák másik fókusza a statikus jelleg. Az EAL értékelések egy adott időpontban készülnek, és nem feltétlenül veszik figyelembe a folyamatosan változó fenyegetési környezetet. Egy termék, ami egykor magas EAL szintet kapott, idővel sebezhetővé válhat új támadásokkal szemben, anélkül, hogy az EAL besorolása változna.

Az EAL nem garancia a tökéletes biztonságra, csupán egy pillanatfelvétel a termék biztonsági állapotáról egy adott időpontban.

Alternatív megközelítések léteznek, amelyek megpróbálják orvosolni az EAL rendszer hiányosságait. Ezek közé tartozik a folyamatos biztonsági monitorozás és a fenyegetés-központú értékelés. A folyamatos monitorozás lehetővé teszi a biztonsági rések gyors azonosítását és javítását, míg a fenyegetés-központú értékelés a valós támadási forgatókönyvekre összpontosít, így jobban felkészítve a termékeket a valós veszélyekre.

Egyes szervezetek a biztonsági tesztelés automatizálását és a sebezhetőség-kezelési programokat részesítik előnyben az EAL-alapú tanúsítványok helyett. Ezek a megközelítések lehetővé teszik a biztonsági problémák gyorsabb és hatékonyabb azonosítását és kezelését.

Az alábbiakban felsorolunk néhány alternatív megközelítést:

  1. Agilis biztonsági értékelés: Gyorsabb és rugalmasabb értékelési módszerek alkalmazása.
  2. DevSecOps: A biztonság integrálása a fejlesztési folyamatba.
  3. Veszélyelemzés és kockázatkezelés: A tényleges üzleti kockázatokra való összpontosítás.

Ahelyett, hogy kizárólag az EAL szintekre támaszkodnánk, fontos, hogy holisztikus megközelítést alkalmazzunk a biztonság terén, amely magában foglalja a folyamatos monitorozást, a fenyegetés-központú értékelést és a biztonsági tesztelés automatizálását.

Share This Article
Leave a comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük