A modern üzleti környezetben a vállalatok számtalan kihívással és bizonytalansággal néznek szembe. A globalizáció, a gyors technológiai fejlődés, a szigorodó szabályozások és a geopolitikai változások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kockázatok kezelése egyre összetettebb és kritikusabb feladattá váljon. Ebben a dinamikus világban emelkedett ki a kockázatkezelési vezető, vagy angolul Chief Risk Officer (CRO) pozíciója, mint a vállalatok stratégiai irányításának egyik sarokköve. A CRO nem csupán egy adminisztratív szereplő, hanem egy kulcsfontosságú stratégiai partner, aki segít a szervezetnek navigálni a potenciális veszélyek és lehetőségek között, biztosítva a hosszú távú fenntarthatóságot és növekedést.
A pozíció megjelenése a 20. század végén, de különösen a 21. század elején, a pénzügyi válságok és a nagyvállalati botrányok hatására gyorsult fel. Ezek az események rávilágítottak arra, hogy a hagyományos, silókban működő kockázatkezelési megközelítések elégtelenek a komplex, egymással összefüggő kockázatok kezelésére. Szükségessé vált egy olyan felsővezetői szintű szerepkör, amely holisztikusan, a teljes vállalatot átfogóan képes felügyelni, értékelni és kezelni a kockázatokat, integrálva azokat az üzleti stratégiába és a döntéshozatali folyamatokba. A CRO feladata messze túlmutat a puszta veszteségmegelőzésen; célja a kockázatok azonosítása, mérése, monitorozása és enyhítése oly módon, hogy az támogassa a vállalat üzleti céljait és maximalizálja az értéket a részvényesek számára.
A kockázatkezelési vezető (CRO) szerepének definíciója
A kockázatkezelési vezető (CRO) egy felsővezetői pozíció, aki a vállalat egészére kiterjedő kockázatkezelési stratégia kidolgozásáért, bevezetéséért és felügyeletéért felelős. Ez a szerepkör magában foglalja az összes releváns kockázati típus – beleértve a stratégiai, operatív, pénzügyi, compliance, technológiai és reputációs kockázatokat – azonosítását, értékelését, monitorozását és enyhítését. A CRO célja, hogy segítse a szervezetet a kockázatok kezelésében és a kockázati étvágy meghatározásában, biztosítva ezzel a fenntartható növekedést és a hosszú távú értékmegőrzést. A CRO a vezérigazgatóval (CEO) és az igazgatósággal szorosan együttműködve alakítja ki a vállalat kockázati kultúráját és keretrendszerét.
A CRO szerepe nem csupán reaktív, hanem proaktív is. Nemcsak a már felmerült problémákra reagál, hanem előrejelzi a potenciális jövőbeli kockázatokat, és stratégiákat dolgoz ki azok megelőzésére vagy hatásainak csökkentésére. Ez a proaktív megközelítés kulcsfontosságú a modern üzleti környezetben, ahol a gyors változások és az előre nem látható események állandó kihívást jelentenek. A kockázatkezelési vezető felelőssége kiterjed a kockázati jelentések elkészítésére és bemutatására a felsővezetés és az igazgatóság számára, biztosítva a transzparenciát és a megalapozott döntéshozatalt.
A CRO főbb feladatai és felelősségi körei
A CRO feladatköre rendkívül széles és sokrétű, magában foglalja a stratégiai tervezéstől a napi operatív felügyeletig terjedő tevékenységeket. A legfontosabb feladatok az alábbiakban összegezhetők:
Kockázatkezelési stratégia és keretrendszer kidolgozása
A CRO egyik alapvető feladata egy átfogó vállalati kockázatkezelési (ERM) stratégia és keretrendszer kialakítása és implementálása. Ez a keretrendszer biztosítja a vállalat számára, hogy egységesen és következetesen kezelje az összes típusú kockázatot. A stratégia magában foglalja a kockázati politikák, eljárások és irányelvek meghatározását, amelyek iránymutatást adnak a munkatársaknak a kockázatok azonosításában, mérésében, értékelésében és kezelésében. A keretrendszernek rugalmasnak kell lennie, hogy képes legyen alkalmazkodni a változó üzleti környezethez és az új kockázatok megjelenéséhez.
„A CRO nem csupán a veszteségeket minimalizálja, hanem stratégiai rálátásával a versenyelőnyt is maximalizálja, segítve a vállalatot a megalapozott kockázatvállalásban.”
A stratégia kialakítása során a CRO szorosan együttműködik a vezérigazgatóval és az igazgatósággal a kockázati étvágy meghatározásában. A kockázati étvágy az a kockázati szint, amelyet a vállalat hajlandó vállalni stratégiai céljainak elérése érdekében. Ez a kulcsfontosságú paraméter befolyásolja az összes üzleti döntést, a befektetésektől a termékfejlesztésig. A CRO felelőssége, hogy a vállalat működése összhangban legyen a meghatározott kockázati étvággyal, elkerülve mind a túlzott kockázatvállalást, mind a túlzott óvatosságot, amely gátolhatja a növekedést.
Kockázatok azonosítása és értékelése
A CRO és csapata folyamatosan figyelemmel kíséri a belső és külső környezetet, hogy azonosítsa a potenciális kockázatokat. Ez magában foglalja a makrogazdasági trendek, iparági változások, szabályozási fejlemények és technológiai innovációk elemzését. A belső kockázatok azonosítása során a vállalat operatív folyamatait, informatikai rendszereit, emberi erőforrásait és pénzügyi tranzakcióit vizsgálják. Az azonosított kockázatokat ezután értékelik valószínűségük és potenciális hatásuk alapján, ami lehetővé teszi a kockázatok rangsorolását és a prioritások felállítását.
A kockázatok értékelése során különböző kvantitatív és kvalitatív módszereket alkalmaznak. A kvantitatív módszerek közé tartozhat a statisztikai elemzés, a valószínűségi modellek és a szimulációk, míg a kvalitatív módszerek közé tartozhatnak a szakértői vélemények, workshopok és kockázati mátrixok. A CRO feladata, hogy biztosítsa a megfelelő eszközök és technikák alkalmazását, valamint a kockázati adatok megbízhatóságát és integritását. Az értékelés eredményei képezik az alapot a kockázatkezelési stratégiák kidolgozásához és a döntéshozatalhoz.
Kockázatkezelési stratégiák megvalósítása és felügyelete
Miután a kockázatokat azonosították és értékelték, a CRO felügyeli a megfelelő kezelési stratégiák kidolgozását és implementálását. Ezek a stratégiák magukban foglalhatják a kockázatok elkerülését, csökkentését (pl. belső kontrollok bevezetésével), áthárítását (pl. biztosításokkal) vagy elfogadását (ha a kockázatvállalás az üzleti célok eléréséhez szükséges és a kockázati étvágyba belefér). A CRO biztosítja, hogy a kiválasztott stratégiák hatékonyak és költséghatékonyak legyenek, és integrálódjanak a vállalat napi működésébe.
A felügyelet magában foglalja a kockázatkezelési intézkedések hatékonyságának folyamatos monitorozását és értékelését. A CRO rendszeres jelentéseket készít a kockázati expozícióról, a kontrollok működéséről és a kockázatkezelési programok állapotáról. Ezek a jelentések segítenek a felsővezetésnek és az igazgatóságnak abban, hogy tájékozottak legyenek a vállalat kockázati profiljáról, és szükség esetén korrekciós intézkedéseket hozzanak. A felügyeleti tevékenység részeként a CRO gyakran együttműködik a belső ellenőrzési funkcióval is, biztosítva a független felülvizsgálatot.
Kockázati kultúra kialakítása és fejlesztése
A hatékony kockázatkezelés nem csupán eljárások és rendszerek kérdése, hanem nagymértékben függ a vállalat kockázati kultúrájától. A CRO felelős egy olyan kultúra kialakításáért, ahol minden munkatárs tisztában van a kockázatokkal, felelősséget érez a kezelésükért, és aktívan részt vesz a kockázatkezelési folyamatokban. Ez magában foglalja a képzések szervezését, a kommunikációt és az ösztönző rendszerek kialakítását, amelyek támogatják a kockázattudatos magatartást.
„A robusztus kockázati kultúra nem a félelemről szól, hanem az intelligens döntéshozatalról és a megbízhatóságról, amely a szervezet minden szintjén áthatja a mindennapi munkát.”
A CRO feladata, hogy a kockázatkezelést ne egy különálló, elszigetelt funkcióként, hanem az üzleti stratégia és a napi működés szerves részeként pozícionálja. Ennek érdekében szorosan együttműködik a humán erőforrás, a jogi és a kommunikációs osztályokkal, hogy a kockázati üzenetek és értékek beépüljenek a vállalati kultúrába. Egy erős kockázati kultúra hozzájárul a vállalat hírnevének védelméhez, a szabályozási megfelelőség biztosításához és az üzleti célok hatékonyabb eléréséhez.
Szabályozási megfelelőség (compliance) biztosítása
A szabályozási környezet folyamatosan változik és szigorodik, különösen a pénzügyi szektorban és az adatvédelem területén. A CRO felelős annak biztosításáért, hogy a vállalat mindenkor megfeleljen a releváns jogszabályoknak, iparági szabványoknak és belső szabályzatoknak. Ez magában foglalja az új szabályozások figyelemmel kísérését, azok hatásának elemzését a vállalat működésére, és a szükséges változtatások bevezetését. A compliance funkció gyakran a CRO alárendeltjeként működik, vagy szoros együttműködésben áll vele.
A szabályozási megfelelőség nem csupán a büntetések elkerüléséről szól, hanem a vállalat hírnevének és megbízhatóságának fenntartásáról is. A szabályok megsértése súlyos pénzügyi és reputációs következményekkel járhat. A CRO feladata, hogy proaktívan kezelje a compliance kockázatokat, és biztosítsa, hogy a vállalat rendelkezzen a szükséges kontrollokkal és eljárásokkal a szabályozási előírások betartásához. Ez magában foglalja a belső ellenőrzések elvégzését és a külső auditok eredményeinek kezelését.
A CRO helye a szervezeti hierarchiában
A kockázatkezelési vezető pozíciója egyre inkább a felsővezetés részévé válik, és számos vállalatnál közvetlenül a vezérigazgatónak (CEO) vagy az igazgatóságnak (Board of Directors) jelent. Ez a közvetlen jelentési vonal hangsúlyozza a szerepkör stratégiai fontosságát és függetlenségét. A CRO függetlensége kulcsfontosságú, mivel lehetővé teszi számára, hogy objektíven értékelje a kockázatokat anélkül, hogy az üzleti egységek nyomása befolyásolná.
Kapcsolat a vezérigazgatóval (CEO)
A CRO szoros munkakapcsolatban áll a vezérigazgatóval. A CEO-nak szüksége van a CRO átfogó kockázati rálátására ahhoz, hogy megalapozott stratégiai döntéseket hozhasson. A CRO tanácsokkal látja el a CEO-t a potenciális kockázatokkal és azok kezelési módjaival kapcsolatban, segítve a vállalatot a növekedési lehetőségek kiaknázásában, miközben minimalizálja a veszteségeket. A CRO gyakran részt vesz a stratégiai tervezési üléseken, ahol a kockázati szempontokat képviseli.
Kapcsolat az igazgatósággal és a kockázati bizottsággal
Sok vállalatnál létezik egy dedikált kockázati bizottság az igazgatóságon belül, amelynek a CRO a fő tanácsadója. A CRO rendszeresen tájékoztatja az igazgatóságot a vállalat kockázati profiljáról, a kockázatkezelési programok állapotáról és a jelentős kockázati eseményekről. Ez a jelentéstétel biztosítja, hogy az igazgatóság teljes mértékben tisztában legyen a vállalat előtt álló kockázatokkal, és képes legyen felügyelni a kockázatkezelési stratégiák hatékonyságát. Az igazgatósági szintű felügyelet elengedhetetlen a jó vállalatirányításhoz.
Kapcsolat más C-szintű vezetőkkel
A CRO szorosan együttműködik a pénzügyi vezetővel (CFO), az operatív vezetővel (COO), az informatikai vezetővel (CIO) és más C-szintű vezetőkkel. A CFO-val való együttműködés kulcsfontosságú a pénzügyi kockázatok (piaci, hitel, likviditási) kezelésében és a kockázatok pénzügyi hatásainak mérésében. A COO-val az operatív kockázatok, mint például az ellátási lánc kockázatai vagy a gyártási hibák kezelése a közös feladat. A CIO-val a kiberbiztonsági és technológiai kockázatok megelőzése és kezelése terén van szoros együttműködés. Ez a keresztfunkcionális együttműködés biztosítja, hogy a kockázatkezelés integrálódjon a vállalat minden szintjén.
Különböző kockázati típusok kezelése a CRO feladatkörében
A CRO felelőssége kiterjed a vállalatot érintő összes jelentős kockázati kategóriára. Ezek a kategóriák gyakran átfedésben vannak, és a CRO feladata, hogy holisztikusan kezelje őket.
Stratégiai kockázatok
A stratégiai kockázatok azok a kockázatok, amelyek a vállalat hosszú távú céljainak elérését veszélyeztetik. Ide tartozhatnak a piaci változások, a versenytársak lépései, a technológiai diszrupciók, a szabályozási környezet változásai vagy a makrogazdasági trendek. A CRO feladata, hogy ezeket a kockázatokat azonosítsa, értékelje a stratégiai tervekkel való összevetésben, és javaslatokat tegyen a vállalat stratégiájának módosítására vagy a kockázatok kezelésére.
Ez a típusú kockázatkezelés magában foglalja a forgatókönyv-tervezést és a stresszteszteket, amelyek segítenek felmérni, hogy a vállalat stratégiája mennyire ellenálló különböző kedvezőtlen jövőbeli eseményekkel szemben. A CRO a felsővezetés stratégiai partnereként működik, segítve őket abban, hogy a kockázatokat a növekedési lehetőségekkel egyensúlyba hozzák.
Operatív kockázatok
Az operatív kockázatok a vállalat napi működéséből fakadnak, és magukban foglalják a belső folyamatok, rendszerek, emberek vagy külső események hibáiból eredő veszteségek lehetőségét. Ide tartoznak például az emberi hibák, a rendszerleállások, a csalás, az ellátási lánc zavarai, a gyártási hibák vagy a jogi viták. A CRO felügyeli az operatív kockázatkezelési keretrendszert, amely magában foglalja a belső kontrollok, folyamatok és rendszerek kialakítását a kockázatok minimalizálására.
Az operatív kockázatok kezelése gyakran igényli a különböző üzleti egységekkel való szoros együttműködést, hiszen ők ismerik a legjobban a napi működésben rejlő potenciális hibalehetőségeket. A CRO segít azonosítani a kritikus folyamatokat, bevezetni a megfelelő kontrollokat, és felügyeli azok hatékonyságát. Ez a terület kiemelten fontos a szolgáltató és a gyártó szektorban egyaránt.
Pénzügyi kockázatok
A pénzügyi kockázatok a vállalat pénzügyi stabilitását és eredményességét fenyegetik. Ezek közé tartoznak a piaci kockázatok (pl. kamatláb-, árfolyam-, nyersanyagár-ingadozások), a hitelkockázatok (az adósok nem fizetési kockázata), a likviditási kockázatok (a vállalat fizetőképességének elvesztése) és az operációs kockázatok pénzügyi vetületei. A CRO felelős a pénzügyi kockázatok méréséért, modellezéséért és kezeléséért, gyakran a CFO-val és a pénzügyi osztállyal együttműködve.
A pénzügyi kockázatkezelés magában foglalja a különböző pénzügyi instrumentumok, mint például a derivatívák használatát a kockázatok fedezésére, a hitelportfóliók elemzését, valamint a stressztesztek és a forgatókönyv-elemzések elvégzését a pénzügyi stabilitás felmérésére. A CRO biztosítja, hogy a vállalat pénzügyi politikája összhangban legyen a kockázati étvágyával és a szabályozási előírásokkal.
Technológiai és kiberkockázatok
A digitális korban a technológiai és kiberkockázatok egyre nagyobb fenyegetést jelentenek minden vállalat számára. Ide tartoznak az adatvédelmi incidensek, a rendszerleállások, a kiber támadások (ransomware, adathalászat), a szoftverhibák és a technológiai elavulás. A CRO feladata, hogy a CIO-val és az informatikai biztonsági vezetővel együttműködve kidolgozza és implementálja a kiberbiztonsági stratégiát és a technológiai kockázatkezelési keretrendszert.
Ez a terület magában foglalja a biztonsági protokollok, a katasztrófa-helyreállítási tervek, az üzletmenet-folytonossági tervek és az adatvédelmi szabályzatok kidolgozását. A CRO biztosítja, hogy a vállalat rendelkezzen a szükséges technológiai védelmi intézkedésekkel, és hogy a munkatársak képzettek legyenek a kiberbiztonsági fenyegetések felismerésére és kezelésére. A digitális transzformációval járó kockázatok proaktív kezelése kritikus fontosságú a modern üzletben.
Reputációs kockázatok
A reputációs kockázatok a vállalat hírnevének és imázsának károsodásából eredő lehetséges veszteségekre vonatkoznak. Ezeket okozhatják termékhibák, etikai botrányok, adatvédelmi incidensek, környezeti károk vagy a közösségi médiában terjedő negatív hírek. A reputációs kockázatok pénzügyi, jogi és operatív kockázatokból is fakadhatnak, és gyorsan terjedhetnek a digitális korban. A CRO feladata, hogy a kommunikációs és PR osztállyal együttműködve felmérje és kezelje ezeket a kockázatokat.
A reputációs kockázatkezelés magában foglalja a válságkommunikációs tervek kidolgozását, a stakeholder-kapcsolatok kezelését, valamint a vállalati értékek és etikai irányelvek betartásának felügyeletét. A CRO segít a vállalatnak felkészülni a lehetséges reputációs válságokra, és minimalizálni azok hatását. Egy erős reputáció kulcsfontosságú a hosszú távú üzleti sikerhez.
ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) kockázatok
Az utóbbi években az ESG (Environmental, Social, Governance) kockázatok jelentősége drámaian megnőtt. A környezeti kockázatok magukban foglalják az éghajlatváltozás hatásait, a természeti erőforrások kimerülését és a szennyezést. A társadalmi kockázatok közé tartozik a munkaerő-kérdés, az emberi jogok, a közösségi kapcsolatok és a termékfelelősség. A vállalatirányítási kockázatok a vezetés struktúrájával, a vezetői javadalmazással, az etikai magatartással és az átláthatósággal kapcsolatosak. A CRO feladata, hogy ezeket az egyre fontosabb kockázatokat integrálja a vállalat kockázatkezelési stratégiájába.
Ez magában foglalja az ESG-szabályozások figyelemmel kísérését, az ESG-jelentések elkészítését, valamint az ESG-teljesítmény javítását célzó kezdeményezések támogatását. A CRO segít a vállalatnak abban, hogy ne csupán megfeleljen az elvárásoknak, hanem proaktívan építse be az ESG szempontokat az üzleti modelljébe, ezzel növelve a hosszú távú értékteremtést és vonzva a felelős befektetőket.
A CRO szerepének fejlődése és a jövőbeli kihívások
A kockázatkezelési vezető szerepe folyamatosan fejlődik, ahogy az üzleti környezet is változik. A kezdeti fókusz a pénzügyi és operatív kockázatokra mára kibővült, magában foglalva a stratégiai, technológiai, reputációs és ESG kockázatokat is. Ez a fejlődés rávilágít a CRO szerepének növekvő komplexitására és stratégiai fontosságára.
A digitalizáció és az adatok szerepe
A digitalizáció és a Big Data megjelenése forradalmasította a kockázatkezelést. A CRO ma már egyre inkább támaszkodik a fejlett analitikai eszközökre, a gépi tanulásra és a mesterséges intelligenciára a kockázatok azonosításában, mérésében és előrejelzésében. Az adatok hatalmas mennyiségének elemzése lehetővé teszi a CRO számára, hogy pontosabb és időszerűbb betekintést nyerjen a kockázati profilba, és proaktívabban reagáljon a fenyegetésekre.
A CRO-nak azonban nemcsak az adatok elemzésében kell jártasnak lennie, hanem az adatbiztonság és az adatvédelem kockázatainak kezelésében is. Az adatvezérelt kockázatkezelés előnyei mellett új kiberbiztonsági és adatvédelmi kihívásokat is teremt, amelyeket a CRO-nak figyelembe kell vennie a stratégia kidolgozásakor.
Globális bizonytalanság és geopolitikai kockázatok
A globális politikai és gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk, a geopolitikai feszültségek és a pandémiák mind újfajta kockázatokat jelentenek, amelyek hatással vannak a vállalatok ellátási láncaira, piaci hozzáférésére és működési képességére. A CRO feladata, hogy ezeket a szélesebb körű, gyakran előre nem látható kockázatokat is figyelembe vegye a kockázatkezelési stratégiában, és forgatókönyveket dolgozzon ki a lehetséges hatások enyhítésére.
Ez a kihívás megköveteli a CRO-tól, hogy ne csak a vállalat belső működésére koncentráljon, hanem szélesebb körű makrogazdasági és geopolitikai ismeretekkel is rendelkezzen, és képes legyen integrálni ezeket a tényezőket a kockázati modellekbe.
A CRO jövője: stratégiai tanácsadó és innovátor
A jövőben a CRO szerepe valószínűleg tovább hangsúlyozódik, mint stratégiai tanácsadó és innovátor. Nemcsak a kockázatokat kell majd kezelnie, hanem segítenie kell a vállalatot abban is, hogy az új technológiák és üzleti modellek bevezetésével járó kockázatokat felelősségteljesen vállalja. A CRO egyre inkább a növekedés és az innováció támogatójává válik, nem pedig pusztán gátjává.
Ez a változás megköveteli a CRO-tól, hogy folyamatosan fejlessze készségeit, különösen az adatelemzés, a technológia és a stratégiai gondolkodás területén. A sikeres jövőbeli CRO nemcsak a kockázatokat érti, hanem az üzleti lehetőségeket is, és képes a kettőt egyensúlyba hozni a vállalat hosszú távú sikere érdekében.
A sikeres CRO kulcskompetenciái
Egy hatékony kockázatkezelési vezető számos kulcskompetenciával rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy sikeresen navigáljon a komplex kockázati környezetben és stratégiai értéket teremtsen a vállalat számára.
Erős analitikai és problémamegoldó készségek
A CRO-nak képesnek kell lennie összetett adatok elemzésére, trendek azonosítására és a kockázatok valószínűségének és hatásának pontos felmérésére. Ehhez mélyreható statisztikai, pénzügyi és modellezési ismeretekre van szükség. A problémamegoldó képesség elengedhetetlen a váratlan események gyors és hatékony kezeléséhez.
Kiváló kommunikációs és befolyásolási képesség
A CRO feladata a kockázati információk világos és érthető kommunikálása a felsővezetés, az igazgatóság és a munkatársak felé. Képesnek kell lennie meggyőzni a különböző érdekelt feleket a kockázatkezelési stratégiák fontosságáról és a szükséges intézkedések bevezetéséről. A diplomáciai érzék és a tárgyalási képesség kulcsfontosságú a konszenzus eléréséhez.
Stratégiai gondolkodás és üzleti érzék
A CRO nem csupán technikai szakértő, hanem stratégiai gondolkodó is. Képesnek kell lennie a kockázatokat az üzleti célok és a stratégia kontextusában értelmezni, és olyan megoldásokat javasolni, amelyek támogatják a vállalat növekedését és értékteremtését. Mélyrehatóan kell ismernie a vállalat iparágát és üzleti modelljét.
Vezetői és csapatépítési képességek
A CRO gyakran egy kockázatkezelési csapatot vezet, és felelős a tehetséges szakemberek felvételéért, fejlesztéséért és motiválásáért. Képesnek kell lennie inspirálni a csapatát, és együttműködni más részlegekkel a közös célok elérése érdekében. A vezetői képességek kulcsfontosságúak a kockázati kultúra kialakításában és fenntartásában.
Etikus magatartás és integritás
A CRO-nak feddhetetlennek kell lennie, és mindig a vállalat legjobb érdekeit kell szem előtt tartania. Az etikus magatartás és az integritás elengedhetetlen a bizalom kiépítéséhez a felsővezetés, az igazgatóság és a szabályozó hatóságok felé. A függetlenség megőrzése és az objektív véleményalkotás alapvető fontosságú.
A kockázatkezelési vezető szerepe tehát sokkal több, mint egy egyszerű ellenőrző funkció. Ez egy dinamikus, stratégiai pozíció, amely kulcsfontosságú a modern vállalatok hosszú távú sikere és fenntarthatósága szempontjából. A CRO nemcsak a veszélyeket azonosítja, hanem lehetőségeket is teremt azáltal, hogy segít a vállalatnak intelligensen és felelősségteljesen kezelni a bizonytalanságot.