Egy vállalkozás elindítása során az egyik legelső és legmeghatározóbb döntés a megfelelő vállalkozási forma kiválasztása. Ez a döntés messzemenő hatással van a cég működésére, adózására, jogi felelősségvállalására, adminisztrációs terheire és jövőbeli növekedési lehetőségeire. A jogi kategória definíciója nem csupán egy formális keret, hanem egy olyan alap, amelyre az egész üzleti tevékenység épül, meghatározva a tulajdonosok és a vállalkozás viszonyát, valamint a külső partnerekkel való interakciót.
A vállalkozási forma lényegében azt a jogi keretet jelenti, amelyben egy gazdasági tevékenység megvalósul. Ez a keret szigorúan szabályozott, és különböző típusokat kínál, amelyek mindegyike eltérő előnyökkel és hátrányokkal jár. A választásnál figyelembe kell venni a tervezett tevékenység jellegét, a befektetni kívánt tőke nagyságát, a tulajdonosok számát, a kockázatvállalási hajlandóságot, valamint a hosszú távú célokat. Egy rosszul megválasztott forma felesleges terheket róhat a vállalkozásra, míg egy jól átgondolt döntés jelentős mértékben hozzájárulhat a sikerhez és a fenntartható működéshez.
A magyar jogrendszer számos vállalkozási típust ismer, amelyek közül a leggyakoribbak az egyéni vállalkozás, a betéti társaság (Bt), a korlátolt felelősségű társaság (Kft), és a részvénytársaság (Zrt, Nyrt). Ezen formák mindegyike sajátos szabályokkal, előírásokkal és jellemzőkkel rendelkezik, amelyek alapos ismerete elengedhetetlen a megalapozott döntéshez. A cikk célja, hogy részletesen bemutassa ezeket a formákat, segítve ezzel a leendő és már működő vállalkozókat a tájékozott választásban és a jogi megfelelés biztosításában.
Miért kulcsfontosságú a megfelelő vállalkozási forma kiválasztása?
A vállalkozási forma megválasztása nem egy egyszeri, könnyed döntés, hanem egy stratégiai lépés, amely hosszú távon meghatározza a vállalkozás jogi, pénzügyi és működési kereteit. A kezdeti lelkesedés és a termék vagy szolgáltatás iránti szenvedély mellett elengedhetetlen a jogi és gazdasági szempontok alapos mérlegelése. Egy rosszul megválasztott forma nem csupán adminisztratív bonyodalmakat okozhat, hanem súlyos pénzügyi kockázatokkal is járhat, sőt, akár a vállalkozás fennmaradását is veszélyeztetheti.
Az egyik legfontosabb szempont a felelősségvállalás kérdése. Különböző vállalkozási formák eltérő mértékű felelősséget rónak a tulajdonosokra a vállalkozás tartozásaiért és kötelezettségeiért. Míg az egyéni vállalkozó korlátlanul felel teljes vagyonával, addig a korlátolt felelősségű társaság tulajdonosai jellemzően csak a bevitt tőkéjük erejéig. Ez a különbség alapvető fontosságú a személyes vagyon védelme szempontjából, különösen egy kockázatosabb iparágban való tevékenység esetén.
A adóztatás szintén jelentős tényező. Az egyes vállalkozási formákhoz eltérő adózási rendszerek és lehetőségek kapcsolódnak. Egyéni vállalkozóként választható például az átalányadó vagy a vállalkozói személyi jövedelemadó (SZJA), míg egy Kft vagy Bt társasági adó (TAO) és osztalékadó fizetésére kötelezett. Az adóoptimalizálás lehetőségei, a járulékfizetési kötelezettségek és a könyvelési terhek mind-mind befolyásolják a vállalkozás profitabilitását és cash flow-ját. A kezdeti fázisban a KATA (kisadózó vállalkozások tételes adója) rendszere rendkívül népszerű volt, de a 2022-es változások után már sokkal szűkebb körben alkalmazható, ami tovább hangsúlyozza a folyamatos tájékozódás fontosságát.
Az adminisztratív terhek és költségek szintén eltérőek. Egy egyéni vállalkozás indítása és fenntartása jellemzően egyszerűbb és olcsóbb, mint egy társaságé, amelyhez alapítási illeték, ügyvédi díjak, magasabb könyvelési költségek és bonyolultabb jogi megfelelési kötelezettségek társulnak. A vállalkozás mérete és komplexitása természetesen arányosan növeli ezeket a terheket, ezért fontos, hogy a választott forma ne okozzon feleslegesen nagy terhet a kezdeti időszakban.
„A megfelelő vállalkozási forma kiválasztása nem csupán jogi formalitás, hanem egy hosszú távú üzleti stratégia alapköve, amely meghatározza a siker és a stabilitás esélyeit.”
Végül, de nem utolsósorban, a jövőbeli növekedési potenciál és a befektetők bevonásának lehetősége is befolyásolja a döntést. Egy Kft vagy Zrt sokkal vonzóbb lehet a befektetők számára, mivel a tulajdonrész átruházása és a tőkebevonás lehetőségei rugalmasabbak. Egy egyéni vállalkozás esetében a tulajdonosváltás vagy a külső tőke bevonása sokkal bonyolultabb, vagy egyenesen lehetetlen. Ezért a hosszú távú vízió és a skálázhatóság szempontjából is érdemes előre gondolkodni.
A vállalkozási forma definíciója és jogi alapjai
A vállalkozási forma a jogi személyiség azon kategóriája, amelybe egy gazdasági tevékenységet folytató szervezet tartozik. Ez a jogi kategória határozza meg a vállalkozás jogi státuszát, a tulajdonosok és a vállalkozás közötti viszonyt, a külső felekkel (ügyfelek, beszállítók, hatóságok) szembeni jogokat és kötelezettségeket, valamint a működésre vonatkozó szabályokat. A magyar jogrendszerben a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a kapcsolódó speciális jogszabályok (pl. cégtörvény, adótörvények) rögzítik az egyes formák alapvető jellemzőit és működési kereteit.
A legfőbb jogi megkülönböztetés a jogi személyiség megléte vagy hiánya. Az egyéni vállalkozó például nem rendelkezik különálló jogi személyiséggel, hanem maga a magánszemély a vállalkozó. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozás jogai és kötelezettségei a magánszemély jogai és kötelezettségei, és a vállalkozó teljes magánvagyonával felel a vállalkozás tartozásaiért. Ezzel szemben a gazdasági társaságok (Kft, Bt, Kkt, Zrt) jogi személyiséggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a társaság önálló jogalanyként lép fel, és saját vagyonával rendelkezik. Ebben az esetben a tulajdonosok felelőssége korlátozottabb, jellemzően csak a bevitt tőkéjük erejéig terjed.
A jogi kategória magában foglalja a vállalkozás alapításának és működésének formális szabályait is. Ez kiterjed az alapító okirat tartalmára, a cégbejegyzés folyamatára, a képviseletre vonatkozó előírásokra, a döntéshozatali mechanizmusokra, a tőkeemelés vagy -leszállítás lehetőségeire, valamint a megszűnés vagy átalakulás szabályaira. Ezek a jogi keretek biztosítják a gazdasági élet stabilitását és kiszámíthatóságát, védve mind a vállalkozás, mind a partnerei érdekeit.
A vállalkozási formák közötti különbségek nem csak a jogi személyiség meglétében nyilvánulnak meg, hanem a tulajdonosi struktúrában és a döntéshozatalban is. Egy egyéni vállalkozó önállóan hozza meg döntéseit, míg egy Kft-ben a taggyűlés, egy Zrt-ben pedig az igazgatóság és a közgyűlés rendelkezik döntési jogkörrel. Ezek a különbségek befolyásolják a belső működés hatékonyságát és a konfliktuskezelési mechanizmusokat is.
A vállalkozási forma kiválasztása egy komplex jogi és gazdasági elemzés eredménye kell, hogy legyen, melynek során figyelembe vesszük a jelenlegi helyzetet és a jövőbeli terveket egyaránt.
A jogszabályi megfelelés folyamatos feladatot jelent, hiszen a jogszabályok változhatnak, és a vállalkozásnak alkalmazkodnia kell ezekhez. Ezért a jogi kategória ismerete és a naprakész tájékozottság elengedhetetlen a jogszerű és sikeres működéshez. Egy tapasztalt jogász vagy könyvelő segítsége felbecsülhetetlen értékű lehet ezen a téren, különösen az alapítási fázisban és a későbbi jogi változások kezelésében.
Az egyéni vállalkozás (EV): a legegyszerűbb út a vállalkozói lét felé
Az egyéni vállalkozás (EV) a legegyszerűbb és leggyakrabban választott vállalkozási forma Magyarországon, különösen a kezdő vállalkozók és a kisebb volumenű tevékenységet folytatók körében. Lényegét tekintve az egyéni vállalkozó maga a magánszemély, aki saját nevében és kockázatára végez gazdasági tevékenységet. Nem jön létre külön jogi személyiségű entitás, hanem a vállalkozás jogai és kötelezettségei közvetlenül a magánszemélyhez kapcsolódnak.
Az EV alapítása rendkívül egyszerű és gyors. Online, a Kormányablakban vagy okmányirodában is elintézhető, minimális adminisztrációs teherrel. Nincs szükség alaptőkére, sem ügyvédi közreműködésre az alapításhoz, ami jelentősen csökkenti a kezdeti költségeket. Ez a rugalmasság és az alacsony belépési küszöb teszi vonzóvá azokat, akik gyorsan szeretnék elindítani üzleti ötletüket.
Az egyéni vállalkozás előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Egyszerű alapítás és megszüntetés: Nincs szükség alaptőkére, és a folyamat gyors, minimális bürokráciával jár.
- Alacsony adminisztrációs költségek: A könyvelési díjak általában alacsonyabbak, mint a társasági formáknál.
- Rugalmas adózási lehetőségek: Választható az átalányadó, a vállalkozói SZJA, vagy speciális esetekben a KATA (szigorú feltételekkel). Ezek a rendszerek kedvező adózást biztosíthatnak alacsonyabb bevétel esetén.
- Teljes kontroll: A vállalkozó egyedül dönt mindenről, nincs szükség másokkal való egyeztetésre.
Hátrányok:
- Korlátlan felelősség: Az egyéni vállalkozó teljes magánvagyonával felel a vállalkozás tartozásaiért. Ez a legnagyobb kockázat, különösen magas kockázatú tevékenységek esetén.
- Nehézkes tőkebevonás: Külső befektetők bevonása vagy tulajdonrész eladása gyakorlatilag lehetetlen anélkül, hogy ne alakítaná át a vállalkozást társasági formává.
- Vállalkozás átruházásának nehézségei: Az egyéni vállalkozás személyhez kötött, így eladása vagy átadása bonyolultabb, mint egy cégé.
- Kisebb presztízs: Egyes partnerek vagy nagyvállalatok esetleg kevésbé preferálják az egyéni vállalkozókat, mint a gazdasági társaságokat.
Az adózási lehetőségek közül az átalányadó és a vállalkozói SZJA a leggyakoribbak. Az átalányadó különösen kedvező lehet alacsonyabb bevételű szolgáltatók és kereskedők számára, mivel fix költséghányaddal számol, és egyszerűbb az adminisztrációja. A vállalkozói SZJA a tényleges bevétel és költségek alapján adózik, így magasabb költségek esetén lehet előnyös. A KATA 2022. szeptember 1-jétől csak főállású egyéni vállalkozók számára elérhető, akik kizárólag magánszemélyeknek számláznak, és éves bevételük nem haladja meg a 18 millió forintot. Ez a szigorítás jelentősen leszűkítette a KATA-s vállalkozók körét.
Az egyéni vállalkozás ideális választás lehet szabadúszóknak, tanácsadóknak, kisebb szolgáltatóknak vagy kézműveseknek, akik alacsony kockázattal és minimális kezdeti befektetéssel szeretnék elindítani tevékenységüket. Azonban a növekedési tervek és a kockázati faktorok alapos mérlegelése elengedhetetlen a hosszú távú siker érdekében.
Az egyéni cég (EC): egy ritkább, de létező forma
Az egyéni cég (EC) egy kevésbé elterjedt, ám a magyar jogrendszerben létező vállalkozási forma, amely az egyéni vállalkozó és a gazdasági társaság közötti átmenetet képezi. Fontos megkülönböztetni az egyszerű egyéni vállalkozástól, hiszen az egyéni cég már bejegyzett cégformának minősül, és a cégnyilvántartásba is bejegyzésre kerül, hasonlóan a gazdasági társaságokhoz. Ezzel együtt azonban nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.
Az egyéni cég alapításához is egy magánszemélyre van szükség, de az alapítási folyamat már bonyolultabb, mint az egyéni vállalkozásé. Szükséges hozzá alapító okirat, és ügyvédi ellenjegyzés is. A cégjegyzékbe való bejegyzés során kap egy cégjegyzékszámot, és mint jogi entitás, már elkülönül az alapító magánszemélytől bizonyos szempontból, még ha jogi személyiséggel nem is bír. Ez a forma különösen azoknak a korábbi egyéni vállalkozóknak lehetett érdekes, akik szerették volna megőrizni az egyedüli tulajdonosi kontrollt, de a cégformával járó presztízst és átláthatóságot is keresték.
Az egyéni cég jellemzői és relevanciája
Az egyéni cég legfontosabb jellemzője a korlátlan felelősség. Az egyéni vállalkozáshoz hasonlóan az alapító továbbra is teljes magánvagyonával felel a cég tartozásaiért. Ez a tényező az egyik oka annak, hogy ez a forma kevésbé népszerű, mint a korlátolt felelősségű társaság. A korlátlan felelősség mellett az adminisztrációs terhek és a költségek már magasabbak, mint egy egyszerű egyéni vállalkozás esetében, de még mindig alacsonyabbak lehetnek, mint egy Kft-nél.
Az adózási lehetőségek tekintetében az egyéni cég hasonlóan adózik, mint az egyéni vállalkozó, azaz választhat az átalányadó, a vállalkozói SZJA, vagy (korlátozottan) a KATA rendszerek közül. Ez a rugalmasság adózási szempontból kedvező lehet, de a korlátlan felelősség árnyékában sokan inkább a Kft-t választják, ha már a cégnyilvántartásba való bejegyzés bonyolultabb útjára lépnek.
Az egyéni cég formájának relevanciája az elmúlt években csökkent, mivel a Kft alapítási feltételei jelentősen egyszerűsödtek, és az 1 forintos törzstőkével is alapítható Kft-k megjelenésével a korlátolt felelősségű cégforma vált a legvonzóbbá a kisvállalkozások számára is. Az egyéni cég azonban továbbra is egy létező jogi kategória, és bizonyos speciális esetekben még mindig szóba jöhet, például ha valaki ragaszkodik az egyedüli tulajdonosi modellhez, de szeretné a „cég” elnevezést használni, vagy ha egyéni vállalkozásból szeretne átlépni egy „formálisabb” keretbe, mielőtt társasággá alakulna át.
A legfontosabb különbség az EV és az EC között a cégjegyzékbe való bejegyzés ténye. Míg az EV csak az egyéni vállalkozók nyilvántartásába kerül be, addig az EC a cégjegyzékbe, amely nagyobb átláthatóságot és megbízhatóságot sugallhat bizonyos partnerek felé, annak ellenére, hogy a felelősségvállalás terén nincs érdemi különbség.
Betéti társaság (Bt): a személyes és tőkés részvétel kombinációja
A betéti társaság (Bt) az egyik legelterjedtebb gazdasági társasági forma Magyarországon, különösen a kis- és középvállalkozások körében. A Bt lényege, hogy legalább két tagja van, akik közül legalább egy úgynevezett beltag és legalább egy kültag. Ez a kettős tagtípus adja a Bt specifikus jellegét és a felelősségvállalás megosztását.
A beltag az a tag, aki a társaság működésében személyesen közreműködik, és a társaság tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen felel a saját vagyonával. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság nem tudja rendezni tartozásait, a hitelezők közvetlenül a beltag magánvagyonából is követelhetik az összeget. A beltagok általában a napi operatív irányításban is részt vesznek.
A kültag ezzel szemben a társaság tartozásaiért csak a bevitt vagyoni hozzájárulása (betétje) erejéig felel. A kültag jellemzően befektetőként vesz részt a társaságban, és nem kötelező számára a személyes közreműködés. Ez a korlátolt felelősség teszi vonzóvá a kültagságot azok számára, akik tőkét szeretnének befektetni egy vállalkozásba anélkül, hogy teljes magánvagyonukkal kockáztatnának.
A Bt előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Könnyű alapítás: Nincs előírt minimális alaptőke, ami megkönnyíti a cégalapítást.
- Rugalmas működés: A társasági szerződés viszonylag szabadon alakítható a tagok közötti jogok és kötelezettségek tekintetében.
- Kombinált felelősség: Lehetővé teszi a személyes részvétel és a korlátolt felelősségű befektetés kombinálását.
- Adózás: Társasági adó (TAO) fizetésére kötelezett, de az osztalékfizetés rugalmasan megoldható.
Hátrányok:
- Beltag korlátlan felelőssége: Ez a legjelentősebb hátrány, amely a beltag számára komoly kockázatot jelent.
- Tagok közötti konfliktusok: A személyes részvétel és a felelősségvállalás eltérő mértéke konfliktusokhoz vezethet.
- Nehézkes tőkebevonás és átruházás: Bár egyszerűbb, mint az egyéni vállalkozás, mégis bonyolultabb lehet a tulajdonrész eladása vagy külső befektető bevonása, mint egy Kft-nél.
A Bt alapításához ügyvédi közreműködésre és cégbejegyzésre van szükség. A társasági szerződésben rögzíteni kell a tagok jogait és kötelezettségeit, a vagyoni hozzájárulások mértékét, valamint a nyereség felosztásának és a veszteség viselésének szabályait. A Bt adózása a társasági adóról szóló törvény (TAO) hatálya alá esik, ami azt jelenti, hogy a nyereség után társasági adót kell fizetni, majd a tagoknak kifizetett osztalék után osztalékadót és szociális hozzájárulási adót (SZOCHO).
„A betéti társaság ideális választás lehet barátok, családtagok vagy üzleti partnerek számára, akik együtt szeretnének vállalkozni, de eltérő mértékű kockázatot hajlandók vállalni és eltérő szerepet töltenek be a cégben.”
A Bt forma különösen jól működhet olyan projektek vagy kisebb vállalkozások esetében, ahol az egyik tag aktívan részt vesz a működésben és vállalja a korlátlan felelősséget, míg a másik tag csak tőkét biztosít, és korlátozottabb felelősséggel bír. Ez a rugalmasság teszi a Bt-t egy vonzó alternatívává a Kft mellett, amennyiben a korlátlan felelősség vállalása nem jelent áthághatatlan akadályt.
Közkereseti társaság (Kkt): a korlátlan felelősség minden tagra kiterjedően
A közkereseti társaság (Kkt) egy olyan gazdasági társasági forma, ahol a tagok felelőssége a társaság tartozásaiért korlátlan és egyetemleges. Ez azt jelenti, hogy minden tag teljes magánvagyonával felel a társaság kötelezettségeiért, és ha a társaság nem tud fizetni, a hitelezők bármelyik tagtól követelhetik a teljes tartozást. Ez a forma a legszigorúbb felelősségvállalást igényli a tagoktól, ami miatt az utóbbi időben kevésbé népszerű, mint a korlátolt felelősségű társaságok.
A Kkt alapításához legalább két tag szükséges, akik lehetnek természetes személyek vagy akár jogi személyek is. Nincs előírt minimális alaptőke, ami az alapítási folyamatot egyszerűsíti. Azonban a korlátlan felelősség miatt ez a forma általában olyan tagok számára vonzó, akik között teljes bizalom és szoros együttműködés van, és akik hajlandóak megosztani a teljes üzleti kockázatot.
A Kkt sajátosságai és relevanciája
A Kkt működésére vonatkozó szabályokat a társasági szerződés rögzíti, amelyben meg kell határozni a tagok jogait és kötelezettségeit, a nyereség felosztását és a veszteség viselését. A tagok általában személyesen is részt vesznek a társaság ügyeinek intézésében és képviseletében, bár a társasági szerződés ettől eltérően is rendelkezhet.
Főbb jellemzők:
- Korlátlan és egyetemleges felelősség: Minden tag teljes magánvagyonával felel. Ez a fő megkülönböztető jegy.
- Nincs minimális alaptőke: Az alapítás pénzügyi szempontból rugalmas.
- Személyes közreműködés: Gyakori, hogy a tagok aktívan részt vesznek az ügyvezetésben.
- Adózás: Hasonlóan a Bt-hez, a Kkt is a társasági adó (TAO) hatálya alá tartozik, és az osztalék után adókötelezettség keletkezik.
A Kkt előnyei közé sorolható az egyszerűbb alapítás a minimális tőke hiánya miatt, valamint a rugalmas belső működés. A tagok közötti szoros együttműködés és bizalom esetén hatékony döntéshozatal valósulhat meg. Azonban a korlátlan felelősség miatt a Kkt-t ritkán választják új vállalkozások alapításakor, különösen ha a tevékenység jelentős kockázattal jár.
A modern üzleti életben a Kkt relevanciája csökkenőben van, mivel a korlátolt felelősségű társaság (Kft) sokkal nagyobb biztonságot nyújt a tagok számára a személyes vagyon védelme szempontjából, miközben az alapítási és fenntartási költségek közötti különbség már nem olyan jelentős. A Kkt inkább olyan esetekben jöhet szóba, ahol a tagok rendkívül szoros személyes és szakmai kötelékben állnak egymással, és a bizalom szintje rendkívül magas, például régi családi vállalkozásoknál vagy speciális szakmai társulásoknál.
Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft): a legnépszerűbb forma
A Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft) vitathatatlanul a legnépszerűbb és leggyakrabban választott vállalkozási forma Magyarországon, mind a kezdő, mind a már működő vállalkozások körében. Ennek oka elsősorban a korlátolt felelősség, amely jelentős biztonságot nyújt a tulajdonosok (tagok) számára, elkülönítve a személyes vagyont az üzleti kockázatoktól.
A Kft jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet egy vagy több tag alapíthat. A tagok felelőssége a társaság tartozásaiért csak a bevitt vagyoni hozzájárulásuk (törzsbetétjük) erejéig terjed. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság fizetésképtelenné válik, a tagok a személyes vagyonukkal nem felelnek a cég tartozásaiért, legfeljebb az általuk befizetett törzstőke összegét veszíthetik el. Ez a tulajdonság teszi a Kft-t rendkívül vonzóvá a kockázat minimalizálására törekvő vállalkozók számára.
A Kft alapításához minimális törzstőke szükséges, amelynek összege jelenleg legalább 3.000.000 Ft. Ezt az összeget az alapításkor vagy legkésőbb a cégbejegyzést követő 1 éven belül be kell fizetni a társaság bankszámlájára. Az alapítási folyamat ügyvédi közreműködést igényel, és a társaságot be kell jegyezni a cégjegyzékbe. Az alapító okiratban (egytagú Kft esetén alapító okirat, többtagú Kft esetén társasági szerződés) részletesen rögzíteni kell a társaság adatait, a tagok jogait és kötelezettségeit, az ügyvezetés módját és a döntéshozatali szabályokat.
A Kft előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Korlátolt felelősség: A tagok személyes vagyona védett az üzleti kockázatokkal szemben. Ez a legfontosabb előny.
- Presztízs és megbízhatóság: A Kft forma általában nagyobb bizalmat kelt az üzleti partnerekben és a bankokban.
- Könnyebb tőkebevonás: A tulajdonrész eladása (üzletrész átruházása) vagy új tagok (befektetők) bevonása viszonylag egyszerűbb, mint más formáknál.
- Jogi személyiség: A Kft önálló jogalanyként lép fel, saját nevében szerződhet, perelhet és perelhető.
- Adózás: Társasági adó (TAO) hatálya alá tartozik, ami az osztalékfizetéssel kombinálva adóoptimalizálási lehetőségeket kínálhat.
Hátrányok:
- Alaptőke követelmény: Bár a 3 millió forintos minimális törzstőke már nem olyan magas, mint régen, mégis kezdeti tőkebefektetést igényel.
- Magasabb adminisztrációs és könyvelési költségek: Az alapítás és a működés jogi és könyvelési szempontból bonyolultabb, mint egy egyéni vállalkozásé.
- Bonyolultabb döntéshozatal: Több tag esetén a taggyűlésen keresztül történik a döntéshozatal, ami időigényes lehet.
- Nyilvánosság: A cégadatok (alapító okirat, pénzügyi beszámolók) nyilvánosak, ami bizonyos fokú átláthatóságot követel meg.
A Kft adózása a társasági adó (TAO) rendszere alapján történik, melynek kulcsa jelenleg 9%. Az adózott nyereségből kifizetett osztalék után a tagoknak osztalékadót és szociális hozzájárulási adót (SZOCHO) kell fizetniük. A Kft ügyvezetését egy vagy több ügyvezető látja el, akit a taggyűlés választ meg. Az ügyvezető felelős a társaság napi működéséért és képviseletéért.
A Kft ideális választás a legtöbb kis- és középvállalkozás számára, amely növekedésre, befektetések bevonására és a tulajdonosok személyes vagyonának védelmére törekszik.
A Kft rugalmasságot, biztonságot és presztízst kínál, ezért érdemes alaposan megfontolni ezt a formát, ha valaki tartós és növekedésre képes vállalkozást szeretne építeni. Az alapításhoz szükséges jogi és könyvelési tanácsadás elengedhetetlen a hibátlan induláshoz és a későbbi jogi megfelelés biztosításához.
Részvénytársaság (Rt – Zrt és Nyrt): a nagyvállalatok és tőzsdei cégek formája
A Részvénytársaság (Rt) a gazdasági társaságok egyik legkomplexebb és legmagasabb tőkeigényű formája, amelyet jellemzően nagyobb volumenű, tőkeigényes vállalkozások, illetve tőzsdei megjelenést tervező cégek választanak. Az Rt alaptőkéje részvényekre oszlik, amelyek értékpapírok, és a tulajdonrész igazolására szolgálnak. A részvények szabadon átruházhatók, ami rendkívül rugalmassá teszi a tulajdonosi szerkezetet és a tőkebevonást.
A magyar jog két típusú részvénytársaságot különböztet meg: a zártkörűen működő részvénytársaságot (Zrt) és a nyilvánosan működő részvénytársaságot (Nyrt). A legfőbb különbség a részvények nyilvános forgalomba hozatalának lehetősége, illetve az ehhez kapcsolódó szigorúbb szabályozás.
Zártkörűen működő részvénytársaság (Zrt)
A Zrt esetében a részvények nem kerülnek nyilvános forgalomba. Ez azt jelenti, hogy a részvényeket csak zárt körben, például a meglévő részvényesek vagy előre meghatározott személyek között lehet átruházni. A Zrt alapításához minimálisan 5 millió forint alaptőke szükséges. Ez a forma ideális lehet nagyobb családi vállalkozások, vagy olyan cégek számára, amelyek jelentős tőkét igényelnek, de nem terveznek tőzsdei bevezetést.
A Zrt előnyei hasonlóak a Kft-hez, de még hangsúlyosabban jelennek meg: a részvényesek felelőssége korlátozott a részvényeik névértékéig, a forma presztízst és megbízhatóságot sugall, és a tőkebevonás (például új részvények kibocsátásával) viszonylag egyszerű. Az adminisztrációs terhek és költségek azonban magasabbak, mint egy Kft esetében.
Nyilvánosan működő részvénytársaság (Nyrt)
Az Nyrt az a forma, amelynek részvényeit nyilvánosan lehet forgalomba hozni és tőzsdén jegyezni. Ez a legmagasabb szintű átláthatóságot és szabályozottságot igénylő vállalkozási forma. Az Nyrt alapításához minimálisan 20 millió forint alaptőke szükséges. Az Nyrt-re rendkívül szigorú jogszabályi előírások vonatkoznak, különösen a tájékoztatási kötelezettségek, a könyvvizsgálat és a belső ellenőrzési rendszerek tekintetében.
Az Nyrt fő előnye a korlátlan tőkebevonási lehetőség a tőzsdén keresztül, ami hatalmas növekedési potenciált biztosít. Azonban ehhez rendkívül magas adminisztratív terhek, költségek és folyamatos jogi megfelelés társul. Az Nyrt-t jellemzően a legnagyobb vállalatok választják, amelyek jelentős piaci részesedéssel rendelkeznek, és globális ambíciókkal bírnak.
Az Rt előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Rugalmas tőkebevonás: Részvénykibocsátással könnyen bevonható külső tőke. Az Nyrt esetében korlátlan.
- Korlátolt felelősség: A részvényesek felelőssége a részvényeik névértékéig terjed.
- Tulajdonosi szerkezet rugalmassága: A részvények könnyen átruházhatók, ami megkönnyíti a befektetők ki- és belépését.
- Magas presztízs: A részvénytársaság forma a legnagyobb és legmegbízhatóbb vállalatok sajátja.
Hátrányok:
- Magas alaptőke követelmény: Jelentős kezdeti befektetést igényel (5M Ft Zrt, 20M Ft Nyrt).
- Rendkívül magas adminisztrációs terhek és költségek: Az alapítás és a működés jogilag és pénzügyileg is rendkívül komplex és költséges.
- Szigorú szabályozás és nyilvánosság: Különösen az Nyrt esetében a folyamatos tájékoztatási és átláthatósági kötelezettségek rendkívül megterhelőek.
- Bonyolult irányítási struktúra: Igazgatóság, felügyelőbizottság, közgyűlés – a döntéshozatal lassabb és komplexebb.
A részvénytársaság kiválasztása egyértelműen a növekedési potenciál, a tőkeigény és a piaci ambíciók függvénye, és kizárólag alapos jogi, pénzügyi és stratégiai elemzés után javasolt.
Az Rt adózása hasonló a Kft-éhez, azaz társasági adó (TAO) fizetésére kötelezett, és az osztalék után is adó terheli a részvényeseket. A komplexitás és a magas költségek miatt az Rt forma csak a valóban nagy volumenű és növekedési potenciállal rendelkező vállalkozások számára lehet optimális választás.
Szövetkezet: a közösségi alapú vállalkozás
A szövetkezet egy speciális típusú gazdasági társaság, amelynek alapvető célja nem elsősorban a profit maximalizálása, hanem a tagok gazdasági és szociális érdekeinek előmozdítása, közös vállalkozási tevékenység keretében. A szövetkezetek alapelve a demokratikus irányítás (egy tag, egy szavazat), a nyitott és önkéntes tagság, valamint a tagok gazdasági részvételének biztosítása. Ez a forma a közösségi érdekeket és az együttműködést helyezi előtérbe.
A szövetkezetet legalább hét alapító tag hozhatja létre, akik lehetnek természetes vagy jogi személyek. Az alapítási folyamat során alapszabályt kell elfogadni, és a szövetkezetet be kell jegyezni a cégjegyzékbe. A tagok vagyoni hozzájárulása (üzletrész) alapján vesznek részt a szövetkezet vagyonában, és a felelősségük jellemzően korlátozott az általuk befizetett üzletrész erejéig.
A szövetkezetek típusai és jellemzői
Számos szövetkezeti típus létezik, amelyek a tevékenységi körükben és céljaikban különböznek:
- Fogyasztási szövetkezet: Célja a tagok olcsóbb beszerzésének vagy szolgáltatásainak biztosítása (pl. bevásárló közösségek).
- Termelői szövetkezet: Mezőgazdasági termelők vagy kézművesek összefogása a hatékonyabb termelés és értékesítés érdekében.
- Lakásszövetkezet: Lakások építése, fenntartása vagy üzemeltetése a tagok számára.
- Iskolaszövetkezet: Diákok foglalkoztatása, munkatapasztalat szerzése céljából.
- Szociális szövetkezet: Társadalmilag hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatása és integrációja.
A szövetkezetek működését a szövetkezeti törvény szabályozza. A legfőbb döntéshozó szerv a közgyűlés, ahol minden tagnak egy szavazata van, függetlenül a vagyoni hozzájárulás mértékétől. Az ügyvezetésért az igazgatóság felel, amelyet a közgyűlés választ meg. A szövetkezetek is társasági adó (TAO) fizetésére kötelezettek, de a tagoknak kifizetett juttatások és osztalékok adózása speciális szabályok szerint történhet.
A szövetkezet előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Közösségi érdekek előtérbe helyezése: A tagok gazdasági és szociális céljainak szolgálata.
- Demokratikus irányítás: Egy tag, egy szavazat elv érvényesül, ami biztosítja a tagok beleszólási jogát.
- Korlátolt felelősség: A tagok jellemzően csak a bevitt üzletrészük erejéig felelnek.
- Közös erőforrások és tudás: A tagok összefogásával nagyobb projektek valósíthatók meg.
Hátrányok:
- Bonyolultabb alapítás: Legalább hét tag szükséges, ami megnehezítheti az indulást.
- Alacsonyabb profitorientáltság: A profit maximalizálása helyett a tagok érdekeinek szolgálata a cél.
- Döntéshozatal lassúsága: A demokratikus elv miatt a konszenzus elérése időigényes lehet.
- Korlátozott tőkebevonás: A külső befektetők bevonása bonyolultabb, mint egy Kft vagy Rt esetében.
A szövetkezetek különösen alkalmasak olyan területeken, ahol a tagok közötti együttműködés és a közös célok elérése a legfontosabb, például a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban vagy a szociális gazdaságban. A szociális szövetkezetek például fontos szerepet játszanak a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásában és társadalmi integrációjában, ami jelentős társadalmi hozzáadott értékkel bír.
Nonprofit szervezetek: alapítvány és egyesület
Bár az alapítványok és egyesületek nem klasszikus értelemben vett „vállalkozási formák”, mégis fontos megemlíteni őket a jogi kategóriák között, mivel gazdasági tevékenységet is folytathatnak, feltéve, hogy az a fő céljukat szolgálja, és a nyereséget nem osztják fel a tagok vagy alapítók között. Ezek a szervezetek a közérdekű vagy altruista célokat szolgálják, és jogi személyiséggel rendelkeznek.
Alapítvány
Az alapítvány egy olyan jogi személy, amelyet az alapító vagy alapítók hoznak létre meghatározott, tartós cél elérése érdekében, a rendelkezésére bocsátott vagyon felhasználásával. Az alapítvány célja lehet például tudományos kutatás támogatása, oktatás, kultúra, sport, környezetvédelem vagy rászorulók segítése. Az alapító okiratban kell rögzíteni az alapítvány célját, vagyonát, működési szabályait és a kuratórium összetételét.
Az alapítványok nem rendelkeznek tagokkal, hanem egy kuratórium irányítja őket, amely az alapító által kijelölt személyekből áll. A kuratórium feladata az alapítvány céljainak megvalósítása és a vagyon kezelése. Az alapítványok adózása speciális szabályok szerint történik, és bizonyos feltételek mellett közhasznú jogállást is szerezhetnek, ami adókedvezményekkel jár.
Egyesület
Az egyesület olyan jogi személy, amelyet legalább tíz tag hoz létre, alapszabály elfogadásával, valamilyen közös cél elérése érdekében. Az egyesületek célja lehet például sporttevékenység, kulturális programok szervezése, érdekképviselet, hobbi vagy szakmai közösségek működtetése. Az egyesületek alapelve a demokratikus működés, a tagok egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek.
Az egyesületek legfőbb szerve a közgyűlés, ahol a tagok döntéseket hoznak, és megválasztják az elnökséget vagy az ügyvezető szervet. Az egyesületek is folytathatnak gazdasági tevékenységet, amennyiben az a céljaikkal összhangban van, és a nyereséget nem osztják fel. Hasonlóan az alapítványokhoz, az egyesületek is szerezhetnek közhasznú jogállást.
Nonprofit szervezetek előnyei és hátrányai
Előnyök:
- Közcélú tevékenység: Lehetőség van társadalmilag hasznos célok megvalósítására.
- Adókedvezmények: Közhasznú jogállás esetén adókedvezmények és pályázati lehetőségek.
- Támogatások, adományok: Könnyebben gyűjthető adomány és támogatás a közcélú tevékenységhez.
- Jogi személyiség: Különálló jogalanyként lépnek fel.
Hátrányok:
- Nonprofit jelleg: A nyereség nem osztható fel, hanem vissza kell forgatni a célok megvalósítására.
- Szigorú szabályozás: Különösen a közhasznú jogállás esetén magasabbak az adminisztratív és beszámolási kötelezettségek.
- Korlátozott gazdasági tevékenység: A gazdasági tevékenység csak a fő célhoz kapcsolódhat.
Az alapítványok és egyesületek tehát nem a klasszikus értelemben vett profit orientált vállalkozások, de fontos részei a gazdasági és társadalmi életnek. Olyan célokra ideálisak, amelyek túlmutatnak a puszta profiton, és a közösség vagy egy szűkebb csoport javát szolgálják.
Összehasonlító elemzés: melyik vállalkozási forma kinek való?
A vállalkozási forma kiválasztása során számos tényezőt kell figyelembe venni, amelyek mindegyike eltérő súllyal esik latba a vállalkozás jellegétől, méretétől és céljaitól függően. Az alábbiakban egy átfogó összehasonlítást mutatunk be a leggyakoribb formák között, segítve a döntéshozatalt.
| Jellemző | Egyéni Vállalkozó (EV) | Betéti Társaság (Bt) | Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft) | Részvénytársaság (Zrt/Nyrt) |
|---|---|---|---|---|
| Jogi személyiség | Nincs | Van | Van | Van |
| Tagok száma | 1 | Min. 2 (beltag és kültag) | Min. 1 | Min. 1 |
| Felelősség | Korlátlan (teljes magánvagyonnal) | Beltag: Korlátlan; Kültag: Betétje erejéig | Törzstőke erejéig (korlátolt) | Részvények névértékéig (korlátolt) |
| Minimális alaptőke | Nincs | Nincs előírva | 3.000.000 Ft | Zrt: 5.000.000 Ft; Nyrt: 20.000.000 Ft |
| Alapítási költség | Alacsony | Közepes | Közepes-magas | Magas |
| Adminisztrációs teher | Alacsony | Közepes | Közepes-magas | Magas |
| Adózási lehetőségek | Átalányadó, Vállalkozói SZJA, KATA (szűken) | Társasági adó (TAO) | Társasági adó (TAO) | Társasági adó (TAO) |
| Tőkebevonás lehetősége | Nehézkes | Nehézkes-közepes | Jó | Kiváló (Nyrt esetén tőzsdén keresztül) |
| Presztízs | Alacsonyabb | Közepes | Magas | Nagyon magas |
| Kinek ajánlott? | Kezdőknek, szabadúszóknak, alacsony kockázatú tevékenységre | Két vagy több partnernek, eltérő felelősségvállalással | A legtöbb KKV-nak, növekedési potenciállal | Nagyvállalatoknak, jelentős tőkeigénnyel, tőzsdei ambíciókkal |
Az egyéni vállalkozás a belépő szintű megoldás, ideális azoknak, akik egyedül dolgoznak, és a kockázatvállalás mértéke elfogadható számukra. A rugalmasság és az alacsony költségek kiemelkedőek. Azonban a korlátlan felelősség és a nehézkes tőkebevonás komoly korlátokat jelenthet a növekedésben.
A betéti társaság jó választás lehet két vagy több személy számára, akik együtt szeretnének vállalkozni, de eltérő mértékű felelősséget és részvételt vállalnának. A kültagok korlátolt felelőssége vonzóvá teszi a befektetők számára, míg a beltagok aktívan részt vehetnek az irányításban. A beltagnak azonban számolnia kell a korlátlan felelősséggel.
A korlátolt felelősségű társaság (Kft) a leguniverzálisabb és legbiztonságosabb forma a legtöbb vállalkozás számára. A korlátolt felelősség védi a tulajdonosok személyes vagyonát, a forma presztízst sugall, és viszonylag rugalmas a tőkebevonás szempontjából. Bár magasabbak a kezdeti költségek és az adminisztratív terhek, ezek általában megtérülnek a nyújtott biztonság és lehetőségek révén.
A részvénytársaság (Zrt/Nyrt) a nagyvállalatok és a tőzsdére készülő cégek formája. Rendkívül magas tőkeigényű, komplex és költséges, de a tőkebevonás lehetőségei szinte korlátlanok, különösen egy Nyrt esetében. Ez a forma csak jelentős növekedési tervekkel és megfelelő pénzügyi háttérrel rendelkező vállalkozások számára javasolt.
A választás mindig egyedi mérlegelést igényel, amely figyelembe veszi a vállalkozás jelenlegi helyzetét, a jövőbeli célokat és a tulajdonosok kockázatvállalási hajlandóságát.
A fentieken túlmenően a szövetkezetek és a nonprofit szervezetek (alapítványok, egyesületek) speciális célokra szolgálnak, ahol a közösségi érdekek vagy a közcélú tevékenység áll a fókuszban, és nem a profitmaximalizálás. Ezek a formák kiválóan alkalmasak társadalmi felelősségvállalásra és közösségi projektek megvalósítására.
A vállalkozás alapításának folyamata és a jogi tanácsadás szerepe
A vállalkozási forma kiválasztása után a következő lépés maga az alapítási folyamat, amely a választott jogi kategóriától függően eltérő bonyolultsággal jár. Az alapítás során számos jogi és adminisztratív lépést kell megtenni, amelyek megfelelő elvégzése elengedhetetlen a jogszerű működéshez.
Az alapítás általános lépései
1. Döntés a vállalkozási formáról és névválasztás: Ez a legelső és legfontosabb lépés. A névválasztás során ellenőrizni kell a cégjegyzékben, hogy a választott név szabad-e.
2. Alapító okirat/Társasági szerződés elkészítése: Az ügyvéd által ellenjegyzett dokumentum tartalmazza a vállalkozás alapvető adatait, a tagok jogait és kötelezettségeit, az alaptőke mértékét (ha van), az ügyvezetés módját és a tevékenységi köröket.
3. Székhely és telephelyek bejelentése: A vállalkozásnak rendelkeznie kell bejegyzett székhellyel, valamint szükség esetén telephelyekkel.
4. Bankszámla nyitása: A társasági formák esetében céges bankszámla nyitása kötelező, amelyre az alaptőkét be kell fizetni.
5. Cégbejegyzési kérelem benyújtása: Az alapító okirattal és egyéb szükséges mellékletekkel együtt a cégbejegyzési kérelmet az illetékes Törvényszék Cégbíróságához kell benyújtani elektronikus úton, ügyvéd útján.
6. Adószám és statisztikai számjel igénylése: A cégbejegyzéssel egyidejűleg a NAV automatikusan megállapítja az adószámot, és a KSH a statisztikai számjelet.
7. Kamarai regisztráció: A gazdasági társaságoknak kötelezően regisztrálniuk kell a területileg illetékes Kereskedelmi és Iparkamaránál.
8. Engedélyek beszerzése: Bizonyos tevékenységek végzéséhez speciális engedélyekre vagy hatósági bejelentésekre lehet szükség.
Az egyéni vállalkozás alapítása a legegyszerűbb, online vagy a Kormányablakban intézhető, ügyvédi közreműködés nélkül. A társasági formák (Bt, Kft, Zrt) alapítása azonban ügyvédi ellenjegyzéshez és cégbejegyzéshez kötött, ami magasabb adminisztrációs terhet és költséget jelent.
A jogi és könyvelési tanácsadás szerepe
A jogi tanácsadás szerepe felbecsülhetetlen értékű az alapítási folyamat során. Egy tapasztalt ügyvéd:
- Segít a megfelelő vállalkozási forma kiválasztásában, figyelembe véve a vállalkozó céljait és kockázatvállalását.
- Elkészíti az alapító okiratot/társasági szerződést, biztosítva annak jogi megfelelőségét és a tagok érdekeinek védelmét.
- Lebonyolítja a cégbejegyzési eljárást, kapcsolatot tart a Cégbírósággal és a NAV-val.
- Tájékoztat a jogi kötelezettségekről és a működésre vonatkozó szabályokról.
A könyvelési tanácsadás szintén kritikus fontosságú. Egy jó könyvelő:
- Segít az adózási forma kiválasztásában (pl. átalányadó, vállalkozói SZJA, TAO), optimalizálva az adóterheket.
- Tájékoztat a járulékfizetési kötelezettségekről és a bérszámfejtésről.
- Elkészíti a pénzügyi beszámolókat és az adóbevallásokat.
- Folyamatosan figyelemmel kíséri a jogszabályi változásokat, és tájékoztatja a vállalkozót.
„Az alapítási folyamat során ne spóroljunk a szakértőkön! Egy jó ügyvéd és könyvelő befektetés a vállalkozás jövőjébe, elkerülhetővé teszi a későbbi jogi és pénzügyi problémákat.”
A szakértői segítség igénybevétele nemcsak a hibátlan indulást garantálja, hanem hosszú távon is hozzájárul a vállalkozás stabilitásához és sikeres működéséhez. A jogszabályok folyamatosan változnak, és egyedül szinte lehetetlen naprakésznek maradni minden területen, ezért a megbízható szakemberekkel való együttműködés elengedhetetlen.
Vállalkozási forma változtatása és a tipikus hibák
Egy vállalkozás élete során előfordulhat, hogy az eredetileg választott vállalkozási forma már nem felel meg a megváltozott körülményeknek vagy a növekedési terveknek. Ilyenkor felmerül a vállalkozási forma változtatásának, azaz az átalakulásnak a lehetősége. Ez egy komplex jogi folyamat, amely alapos tervezést és szakértői segítséget igényel.
Mikor szükséges a vállalkozási forma változtatása?
A formai átalakulásra számos okból sor kerülhet:
- Növekedés és tőkebevonás: Egy egyéni vállalkozásból Kft-vé alakulhat, ha külső befektetőket szeretne bevonni, vagy ha a korlátlan felelősség már túl nagy kockázatot jelent.
- Kockázatkezelés: Egy Bt beltagja vagy egy egyéni vállalkozó átalakulhat Kft-vé, hogy korlátozza személyes felelősségét.
- Partneri kapcsolatok változása: Új tulajdonostársak belépése vagy kilépése indokolhatja a forma módosítását.
- Adózási optimalizálás: Bár az adózás önmagában ritkán indokolja az átalakulást, az adórendszer változásai vagy a vállalkozás bevételi szintjének növekedése befolyásolhatja a legkedvezőbb forma kiválasztását.
- Presztízs és megbízhatóság: Egy Kft vagy Zrt forma nagyobb bizalmat kelthet a nagyvállalati partnerekben vagy a bankokban.
Az átalakulás során a vállalkozás jogutódlással jön létre, ami azt jelenti, hogy a régi vállalkozás jogai és kötelezettségei átszállnak az új formára. Ez a folyamat ügyvédi közreműködést és cégbejegyzési eljárást igényel, és gyakran könyvvizsgálatra is szükség van.
Tipikus hibák a vállalkozási forma kiválasztásakor
1. Rövid távú gondolkodás: Csak a kezdeti költségekre és az aktuális adókedvezményekre fókuszálás, a hosszú távú növekedési tervek és a kockázatok figyelmen kívül hagyása.
2. Szakértői tanácsadás hiánya: A jogi és pénzügyi szakértők bevonásának elmulasztása, ami hibás döntésekhez és későbbi problémákhoz vezethet.
3. Adóoptimalizálás túlzott hangsúlya: Kizárólag az adóterhek minimalizálására való törekvés, figyelmen kívül hagyva a felelősségvállalást és az adminisztratív terheket.
4. A felelősségvállalás alulbecslése: Különösen az egyéni vállalkozók és a Bt beltagjai esetében a korlátlan felelősség kockázatainak figyelmen kívül hagyása.
5. Komplexitás alábecsülése: Egy bonyolultabb forma (pl. Kft vagy Rt) választása anélkül, hogy felmérnénk az ezzel járó adminisztratív terheket és költségeket.
6. A belső viszonyok tisztázatlansága: Több tulajdonos esetén a jogok és kötelezettségek, valamint a döntéshozatali mechanizmusok pontos rögzítésének elmulasztása az alapító okiratban.
7. Tevékenységi körök nem megfelelő meghatározása: Az alapító okiratban nem szereplő tevékenységek végzése jogi problémákat okozhat.
8. A jogszabályi változások figyelmen kívül hagyása: A jogszabályok folyamatosan változnak (pl. KATA), ami befolyásolhatja a korábbi döntés érvényességét és optimális voltát.
A vállalkozási forma kiválasztása, és szükség esetén annak megváltoztatása is egy stratégiai döntés, amely alapos mérlegelést és professzionális segítséget igényel. A megfelelő döntés meghozatala a vállalkozás alapját képezi, és hozzájárul a hosszú távú sikerekhez. A körültekintő tervezés és a szakértői tanácsadás igénybevétele minimalizálja a kockázatokat és maximalizálja az üzleti lehetőségeket.