Hosztolt virtuális asztal (HVD): a technológia definíciója és működési elve

A modern üzleti környezetben a rugalmasság, a biztonság és a költséghatékonyság kulcsfontosságú tényezővé vált az informatikai infrastruktúra tervezése során. Ezen elvárásoknak megfelelően egyre népszerűbbé válnak azok a technológiai megoldások, amelyek lehetővé teszik az erőforrások központosított kezelését és a munkaerő mobilitásának támogatását. A hosztolt virtuális asztal (HVD), angolul Hosted Virtual Desktop, pontosan ilyen megoldás, amely forradalmasítja az asztali számítástechnika megközelítését, radikálisan eltérve a hagyományos, fizikai munkaállomásokon alapuló modelltől.

A HVD technológia lényege, hogy a felhasználók asztali környezetét – beleértve az operációs rendszert, az alkalmazásokat és az adatokat – nem a helyi, fizikai eszközön futtatja, hanem egy központi szerverinfrastruktúrán, amely lehet egy vállalat saját adatközpontja, vagy egy külső felhőszolgáltató adatközpontja. A felhasználó egy vékonykliens, laptop, tablet vagy akár okostelefon segítségével csatlakozik ehhez a központi asztalhoz, és interakcióba lép vele, mintha az helyben futna. A megjelenített képet és a bevitt parancsokat hálózaton keresztül továbbítják, így a felhasználó számára az élmény szinte azonos a helyi gépen végzett munkáéval, miközben az összes számítási feladat a szerveroldalon történik.

Ez a megközelítés számos előnnyel jár, amelyek túlmutatnak a puszta technológiai elegancián. A HVD lehetővé teszi a központosított felügyeletet, drasztikusan javítja az adatbiztonságot, mivel az adatok soha nem hagyják el az adatközpontot, és jelentős mértékben növeli a skálázhatóságot és a rugalmasságot. Emellett támogatja a távmunkát és a BYOD (Bring Your Own Device) stratégiákat, hiszen a felhasználók bárhonnan, bármilyen eszközről hozzáférhetnek a munkakörnyezetükhöz. Mielőtt mélyebben belemerülnénk a működési elvekbe és az implementációs részletekbe, tekintsük át részletesebben, mit is takar pontosan a HVD fogalma és hogyan illeszkedik a szélesebb virtualizációs ökoszisztémába.

Mi az a hosztolt virtuális asztal (HVD)?

A hosztolt virtuális asztal (HVD) egy olyan informatikai megoldás, amely során a felhasználók asztali környezete (operációs rendszer, alkalmazások, adatok) egy távoli, központosított szerverinfrastruktúrán fut, és azt hálózaton keresztül érik el. Ez azt jelenti, hogy a felhasználó fizikai eszközén (legyen az egy hagyományos PC, laptop, vékonykliens, tablet vagy okostelefon) csak egy szoftveres kliens fut, amely a távoli asztali környezet képét jeleníti meg, és továbbítja a felhasználó bevitelét (billentyűzet, egér) a szerver felé.

A HVD kulcsfontosságú eleme a virtualizáció, amely elválasztja a szoftveres réteget (operációs rendszer, alkalmazások) a fizikai hardvertől. Így egyetlen fizikai szerveren több független virtuális asztal is futhat, mindegyik saját operációs rendszerrel és erőforrásokkal. Ez a megközelítés rendkívül hatékony erőforrás-kihasználást tesz lehetővé, és nagymértékben leegyszerűsíti az IT-menedzsmentet.

A HVD nem csupán egy technológia, hanem egy stratégiai megközelítés a digitális munkahely megvalósítására, amely a biztonságot, a rugalmasságot és az irányítást helyezi előtérbe.

A felhasználók számára a HVD egy zökkenőmentes és konzisztens munkakörnyezetet biztosít, függetlenül attól, hogy hol tartózkodnak, vagy milyen eszközt használnak. A céges adatok és alkalmazások mindig elérhetők, frissítve vannak, és ami a legfontosabb, biztonságosan tárolódnak a központi adatközpontban, nem pedig a potenciálisan elveszíthető vagy ellopható végponti eszközökön.

A HVD és a VDI kapcsolata

Gyakran találkozni a VDI (Virtual Desktop Infrastructure) kifejezéssel a HVD-vel összefüggésben, és a két fogalmat sokszor felcserélhetően használják. Fontos azonban tisztázni a kettő közötti árnyalatnyi különbséget. A VDI egy tágabb kategória, amely az asztali környezetek virtualizációjának infrastruktúráját írja le, függetlenül attól, hogy hol hosztolják azokat.

A VDI-t egy vállalat telepítheti és üzemeltetheti a saját adatközpontjában (ezt nevezzük on-premise VDI-nak), vagy pedig egy külső szolgáltató által nyújtott szolgáltatásként veheti igénybe (ez az, amit jellemzően HVD-nek vagy DaaS-nak – Desktop as a Service – hívunk). Tehát a HVD a VDI egy specifikus megvalósítása, ahol az asztalokat egy harmadik fél, vagy a belső IT osztály szolgáltatásként nyújtja a felhasználóknak.

A HVD kifejezés tehát gyakran arra utal, hogy a virtuális asztalok hosztolása és kezelése egy szolgáltató feladata, aki gondoskodik a mögöttes infrastruktúráról, a frissítésekről, a biztonságról és a skálázhatóságról. Ez tehermentesíti a végfelhasználó vállalatot az infrastruktúra üzemeltetésének komplex feladatai alól, lehetővé téve számukra, hogy a fő tevékenységükre koncentráljanak.

Történelmi áttekintés és fejlődés

Az asztali virtualizáció gyökerei egészen a 20. század utolsó évtizedeibe nyúlnak vissza, amikor a terminálszerverek és a távoli asztali protokollok (mint az RDP) megjelentek. Ezek a kezdeti megoldások lehetővé tették több felhasználó számára, hogy egyetlen fizikai szerver erőforrásait osszák meg, de még nem nyújtottak teljes, izolált asztali környezetet mindenki számára.

A 2000-es évek elején, a szervervirtualizáció (VMware ESX, Citrix XenServer, Microsoft Hyper-V) elterjedésével nyílt meg az út az asztali virtualizáció modern formája, a VDI előtt. A VMware View (ma Horizon) és a Citrix XenDesktop (ma Virtual Apps and Desktops) voltak az úttörők, amelyek lehetővé tették, hogy minden felhasználó egy saját virtuális géppel rendelkezzen a szerveren, ezzel biztosítva a teljes asztali élményt és az izolációt.

Az évek során a technológia jelentősen fejlődött. Javultak a protokollok, csökkent a hálózati sávszélesség-igény, és optimalizálták a felhasználói élményt, különösen a multimédia és a grafikusan intenzív alkalmazások terén. A felhő alapú szolgáltatások, mint az Amazon WorkSpaces vagy a Microsoft Azure Virtual Desktop (korábban Windows Virtual Desktop), a HVD-t a DaaS (Desktop as a Service) modellbe emelték, tovább egyszerűsítve a bevezetést és az üzemeltetést, valamint elérhetővé téve a kisebb vállalatok számára is.

A HVD működési elve: architekturális alapok

A hosztolt virtuális asztalok rendszere egy komplex, többrétegű architektúrára épül, amelynek minden eleme kulcsfontosságú a zökkenőmentes működés és a magas szintű felhasználói élmény biztosításához. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a főbb komponenseket és azok szerepét.

Központi szerverinfrastruktúra

A HVD rendszer alapját a robusztus szerverinfrastruktúra képezi, amely az adatközpontban található. Ez az infrastruktúra nagy teljesítményű szerverekből áll, amelyek elegendő CPU-t, RAM-ot és I/O kapacitást biztosítanak a virtuális asztalok futtatásához. A szerverek általában klaszterbe vannak szervezve a redundancia és a terheléselosztás érdekében, biztosítva a magas rendelkezésre állást és a hibatűrést.

A szerverek kiválasztásakor figyelembe kell venni a várható felhasználói terhelést, az alkalmazások erőforrásigényét (pl. grafikus alkalmazások GPU-t igényelhetnek), valamint a jövőbeli bővíthetőséget. A modern szerverek processzorai gyakran támogatják a hardveres virtualizációs technológiákat, amelyek optimalizálják a virtuális gépek teljesítményét.

Virtualizációs réteg (hipervizor)

A szerverinfrastruktúra felett helyezkedik el a virtualizációs réteg, amelynek központi eleme a hipervizor. A hipervizor egy szoftveres réteg, amely lehetővé teszi több operációs rendszer (virtuális gép) egyidejű futtatását egyetlen fizikai szerveren. A hipervizor felelős az alapul szolgáló hardver erőforrásainak (CPU, memória, hálózat, tárolás) elosztásáért és izolálásáért a virtuális gépek között.

Két fő típusát különböztetjük meg: az 1-es típusú (bare-metal) hipervizorokat, mint a VMware ESXi, a Citrix Hypervisor (korábbi XenServer) vagy a Microsoft Hyper-V, amelyek közvetlenül a hardveren futnak, és a 2-es típusú (hosztolt) hipervizorokat, amelyek egy gazda operációs rendszeren futnak (pl. VMware Workstation, VirtualBox). HVD környezetekben jellemzően az 1-es típusú hipervizorokat alkalmazzák a jobb teljesítmény és biztonság miatt.

Kapcsolatkezelő (connection broker)

A kapcsolatkezelő (connection broker) a HVD rendszer agya. Ez a szoftverkomponens felelős a felhasználók és a megfelelő virtuális asztalok közötti kapcsolatok közvetítéséért és kezeléséért. Amikor egy felhasználó bejelentkezik a HVD rendszerbe, a kapcsolatkezelő:

1. Azonosítja a felhasználót és hitelesíti a bejelentkezési adatait.
2. Meghatározza, melyik virtuális asztalhoz van jogosultsága a felhasználónak.
3. Keres egy elérhető és megfelelő virtuális asztalt (akár egy meglévő, akár egy újonnan indított példányt).
4. Létrehozza a kapcsolatot a felhasználó kliense és a kiválasztott virtuális asztal között a távoli asztali protokollon keresztül.
5. Figyeli a kapcsolat állapotát és kezeli az esetleges hibákat.

A kapcsolatkezelő kulcsfontosságú a terheléselosztás, a skálázhatóság és a felhasználói élmény optimalizálásában. Nélküle a felhasználóknak manuálisan kellene kiválasztaniuk és csatlakozniuk egy adott virtuális géphez, ami nem lenne hatékony és könnyen kezelhető.

Asztali protokollok (RDP, PCoIP, HDX)

Az asztali protokollok biztosítják a kommunikációt a felhasználó kliens eszköze és a távoli virtuális asztal között. Ezek a protokollok felelősek a képernyő frissítési adatainak, a billentyűzet- és egérbevitelnek, valamint egyéb perifériás adatoknak (pl. USB-eszközök, nyomtatók) a hatékony és biztonságos átviteléért. A legelterjedtebb protokollok a következők:

• RDP (Remote Desktop Protocol): A Microsoft által fejlesztett protokoll, amely széles körben elterjedt a Windows alapú távoli asztali szolgáltatásokban. Jól optimalizált általános irodai feladatokhoz, de grafikus vagy multimédia-intenzív feladatoknál korlátozott lehet a teljesítménye.
• PCoIP (PC over IP): A VMware által használt protokoll, amelyet kifejezetten a virtuális asztali környezetekhez optimalizáltak. Kiemelkedő teljesítményt nyújt multimédiás tartalmak és grafikus alkalmazások esetén is, és hatékonyan alkalmazkodik a változó hálózati körülményekhez.
• HDX (High-Definition eXperience): A Citrix protokollcsaládja, amely számos technológiát foglal magában a felhasználói élmény optimalizálására. Kiemelkedik a multimédia, a hang, a videó és a grafikus alkalmazások teljesítményében, valamint a hálózati sávszélesség hatékony kihasználásában.

A protokollok választása kritikus, mivel ez befolyásolja a felhasználói élményt, a hálózati sávszélesség-igényt és a biztonsági funkciókat. A modern protokollok dinamikusan alkalmazkodnak a hálózati latenciához és a sávszélességhez, optimalizálva a képminőséget és a válaszidőt.

Kliens eszközök

A felhasználók a HVD rendszerhez különböző kliens eszközökkel csatlakozhatnak. Ezek az eszközök lehetnek:

• Vékonykliensek: Minimalista hardverrel rendelkező eszközök, amelyek kifejezetten a távoli asztali környezetek elérésére optimalizáltak. Alacsony energiafogyasztásúak, könnyen kezelhetők és biztonságosak, mivel nincs helyi tárolójuk vagy komplex operációs rendszerük.
• Zero kliensek: Még a vékonyklienseknél is egyszerűbbek, gyakorlatilag csak a távoli asztali protokoll futtatására alkalmas hardvert tartalmaznak. Nincs helyi operációs rendszerük, és rendkívül biztonságosak.
• Hagyományos PC-k és laptopok: Ezeken az eszközökön egy szoftveres kliensalkalmazás (pl. VMware Horizon Client, Citrix Workspace App, Microsoft Remote Desktop) telepítésével érhető el a virtuális asztal.
• Tabletek és okostelefonok: Mobilalkalmazások segítségével ezekről az eszközökről is hozzáférhetők a HVD-k, biztosítva a maximális mobilitást.

A kliens eszközök kiválasztása nagyban függ a felhasználói igényektől, a költségvetéstől és a biztonsági elvárásoktól. A HVD egyik legnagyobb előnye, hogy lehetővé teszi a régebbi, kevésbé nagy teljesítményű hardverek használatát is, mivel a számítási feladatok a szerveroldalon történnek.

Adattárolás (SAN, NAS, hyper-converged)

Az adatok tárolása a HVD környezetben kritikus fontosságú a teljesítmény és a rendelkezésre állás szempontjából. A virtuális asztalokhoz szükséges operációs rendszerek, alkalmazások és felhasználói adatok nagy sebességű és megbízható tárolórendszereken helyezkednek el. A leggyakoribb tárolási megoldások:

• SAN (Storage Area Network): Dedikált, nagy teljesítményű tárolóhálózat, amely blokkszintű hozzáférést biztosít a szerverek számára. Jellemzően Fibre Channel vagy iSCSI protokollokat használ. Ideális a nagy I/O-igényű környezetekhez.
• NAS (Network Attached Storage): Hálózati fájlszerver, amely fájlszintű hozzáférést biztosít (NFS, SMB/CIFS protokollokon keresztül). Költséghatékonyabb lehet, de általában lassabb, mint a SAN.
• Hyper-converged infrastruktúra (HCI): Egy olyan architektúra, amely integrálja a számítási, tárolási és hálózati erőforrásokat egyetlen platformon. Ez leegyszerűsíti a menedzsmentet és növeli a skálázhatóságot. A HCI megoldások, mint a VMware vSAN vagy a Nutanix, egyre népszerűbbek a HVD környezetekben.

A tárolási stratégia megválasztásakor figyelembe kell venni az I/O teljesítményigényeket (különösen a boot storm és logon storm jelenségeket), a redundanciát, a biztonsági mentési és helyreállítási stratégiákat, valamint a költségeket.

Hálózati követelmények

A hálózati infrastruktúra a HVD gerincét képezi. Egy stabil, nagy sávszélességű és alacsony késleltetésű hálózat elengedhetetlen a jó felhasználói élményhez. A hálózatnak képesnek kell lennie a virtuális asztalok képfrissítéseinek, a felhasználói bevitelnek és az adatoknak a gyors és megbízható továbbítására.

A HVD környezetben különösen fontos a:

• Sávszélesség: Bár a modern protokollok hatékonyak, a multimédiás vagy grafikus alkalmazások jelentős sávszélességet igényelhetnek.
• Késleltetés (latency): Az alacsony késleltetés kritikus a reszponzív felhasználói élmény biztosításához. A magas késleltetés akadozó működést és frusztrációt okozhat.
• Jitter: A késleltetés ingadozása, ami szintén rontja az élményt, különösen hang- és videókommunikáció esetén.
• QoS (Quality of Service): A QoS beállítások segítenek priorizálni a távoli asztali forgalmat a hálózaton, biztosítva, hogy az mindig elegendő erőforrást kapjon.

A belső hálózat mellett a külső, internetes kapcsolat minősége is létfontosságú, különösen a távoli munkatársak számára. VPN-ek, SD-WAN megoldások és egyéb hálózati optimalizációk segíthetnek a biztonságos és hatékony távoli hozzáférés biztosításában.

HVD modellek és telepítési lehetőségek

A hosztolt virtuális asztalok bevezetése számos modellben és telepítési lehetőséggel valósítható meg, amelyek mindegyike különböző előnyökkel és kihívásokkal jár. A választás nagyban függ a vállalat méretétől, költségvetésétől, IT-szakértelmétől és specifikus igényeitől.

On-premise HVD

Az on-premise HVD modellben a vállalat a teljes HVD infrastruktúrát saját adatközpontjában telepíti és üzemelteti. Ez magában foglalja a szervereket, a tárolórendszereket, a hálózati eszközöket, a virtualizációs szoftvereket és a HVD menedzsment komponenseket is. Ebben az esetben a vállalat teljes kontrollal rendelkezik az infrastruktúra felett, és testre szabhatja azt saját igényeinek megfelelően.

Előnyei:

• Teljes kontroll: A vállalat teljes mértékben birtokolja és ellenőrzi az infrastruktúrát, a biztonsági beállításokat és az adatok elhelyezkedését.
• Testreszabhatóság: Az infrastruktúra pontosan a cég specifikus igényeihez igazítható.
• Adatvédelem és megfelelőség: Könnyebb lehet a szigorú adatvédelmi szabályozásoknak (pl. GDPR) való megfelelés, mivel az adatok fizikailag a cég birtokában maradnak.
• Hosszú távon költséghatékonyabb lehet: Bár a kezdeti beruházás magas, hosszú távon, nagy létszámú felhasználó esetén, a működési költségek alacsonyabbak lehetnek, mint a felhő alapú megoldásoké.

Hátrányai:

• Magas kezdeti beruházási költség: Jelentős kiadásokkal jár a hardver és a szoftverek beszerzése.
• IT-szakértelem igénye: Szükséges a házon belüli szakértelem az infrastruktúra tervezéséhez, telepítéséhez és folyamatos üzemeltetéséhez.
• Skálázhatósági kihívások: A kapacitás bővítése időigényes és költséges lehet, mivel új hardver beszerzésére és telepítésére van szükség.
• Karbantartás és frissítések: A vállalat felelős az összes komponens karbantartásáért és frissítéséért.

Felhő alapú HVD (DaaS – Desktop as a Service)

A felhő alapú HVD, vagy más néven DaaS (Desktop as a Service), egy olyan modell, ahol a virtuális asztalokat egy külső felhőszolgáltató hosztolja és menedzseli. A vállalat havidíjas előfizetés keretében veszi igénybe a szolgáltatást, és a szolgáltató felelős az infrastruktúra üzemeltetéséért, karbantartásáért és skálázásáért. Példák erre az Amazon WorkSpaces, a Microsoft Azure Virtual Desktop vagy a Google Cloud VMware Engine.

Előnyei:

• Alacsonyabb kezdeti költségek: Nincs szükség jelentős hardverberuházásra, a költségek előfizetési alapon, felhasználónként vagy erőforrásonként merülnek fel.
• Rugalmas skálázhatóság: Gyorsan és egyszerűen lehet fel- és lefelé skálázni a felhasználók számát és az erőforrásokat az igényeknek megfelelően.
• Egyszerűbb menedzsment: A szolgáltató gondoskodik az infrastruktúra üzemeltetéséről, frissítéseiről és karbantartásáról, tehermentesítve az IT-osztályt.
• Magas rendelkezésre állás és katasztrófa-helyreállítás: A felhőszolgáltatók robusztus infrastruktúrával és beépített redundanciával rendelkeznek.
• Globális elérhetőség: A felhasználók bárhonnan, bármilyen eszközről hozzáférhetnek asztalaikhoz.

Hátrányai:

• Függőség a szolgáltatótól: A vállalat függ a szolgáltatótól az üzemidő, a teljesítmény és a biztonság tekintetében.
• Hosszú távon magasabb költségek: Nagy felhasználói létszám és hosszú távú használat esetén az előfizetési díjak meghaladhatják az on-premise megoldás teljes költségét.
• Adatvédelem és megfelelőség: Bár a felhőszolgáltatók szigorú biztonsági protokollokat alkalmaznak, az adatok harmadik fél szerverein való tárolása aggályokat vethet fel bizonyos iparágakban.
• Testreszabhatóság korlátai: A felhő alapú szolgáltatások kevésbé rugalmasak a testreszabhatóság terén, mint az on-premise megoldások.

Hibrid megközelítések

A hibrid HVD modell ötvözi az on-premise és a felhő alapú megoldások előnyeit. Ez a megközelítés lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a kritikus vagy érzékeny adatokat és alkalmazásokat a saját adatközpontjukban tartsák, míg a kevésbé érzékeny vagy változó igényű területeket a felhőbe helyezzék. Például, a belső felhasználók asztalai futhatnak on-premise, míg a távoli vagy szezonális munkatársak DaaS megoldást használnak.

Előnyei:

• Rugalmasság: Lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy az igényeiknek leginkább megfelelő megoldást válasszák minden egyes felhasználói csoport vagy alkalmazás számára.
• Költséghatékonyság: Optimalizálható a költségstruktúra, kihasználva mindkét modell előnyeit.
• Adatvédelem és megfelelőség: Az érzékeny adatok helyben tarthatók, miközben a felhő rugalmasságát is kihasználhatja a vállalat.

Hátrányai:

• Komplexitás: Két különböző infrastruktúra kezelése és integrálása nagyobb komplexitást és szakértelmet igényel.
• Integrációs kihívások: A különböző rendszerek közötti zökkenőmentes kommunikáció és adatszinkronizáció biztosítása kihívást jelenthet.

Persistent vs. Non-persistent asztalok

A HVD környezetekben két alapvető típust különböztetünk meg az asztali környezetek kezelése szempontjából:

• Persistent asztalok (személyes asztalok): Ezek az asztalok egy adott felhasználóhoz vannak rendelve, és minden változtatás, amelyet a felhasználó az asztalon végez (fájlok mentése, szoftverek telepítése, beállítások módosítása), megmarad a bejelentkezések között. Ez az élmény nagyon hasonlít a hagyományos fizikai PC-k használatához, és ideális azoknak a felhasználóknak, akiknek személyre szabott környezetre van szükségük. Hátrányuk, hogy több tárolóhelyet igényelnek, és nehezebb a menedzselésük és a frissítésük.
• Non-persistent asztalok (pool-os asztalok): Ezek az asztalok nem kötődnek egy adott felhasználóhoz. Minden alkalommal, amikor egy felhasználó bejelentkezik, egy friss, előre definiált asztali képből (golden image) kap egy példányt. Amikor a felhasználó kijelentkezik, az asztal visszaáll az eredeti állapotába, vagy megsemmisül. Ez a modell kiválóan alkalmas call centerek, oktatási intézmények vagy más olyan környezetek számára, ahol sok felhasználó osztozik azonos alkalmazásokon, és nincs szükség személyes beállításokra. Előnyük az egyszerű menedzsment, a gyors frissítések és az alacsonyabb tárolási igény. A felhasználói adatok és profilok kezelésére profil-virtualizációs vagy folder redirection megoldásokat használnak, hogy a felhasználói élmény mégis személyesnek tűnjön.

A megfelelő modell kiválasztása kulcsfontosságú a költséghatékonyság, a menedzselhetőség és a felhasználói elégedettség szempontjából.

A HVD előnyei és hátrányai

A Hosztolt Virtuális Asztal (HVD) technológia számos jelentős előnnyel jár a vállalatok és a felhasználók számára egyaránt, azonban fontos figyelembe venni a lehetséges hátrányokat és kihívásokat is a bevezetés előtt.

A HVD előnyei

A HVD bevezetése jelentős pozitív hatással lehet egy vállalat működésére, különösen a következő területeken:

1. Költséghatékonyság (TCO csökkentés):
   • Hardverfüggetlenség és hosszabb életciklus: A HVD lehetővé teszi a régebbi, kevésbé nagy teljesítményű kliens eszközök (vékonykliensek, meglévő PC-k) használatát, mivel a számítási feladatok a szerveroldalon történnek. Ez meghosszabbítja a végponti eszközök életciklusát, csökkentve a hardverbeszerzési és karbantartási költségeket.
   • Energiatakarékosság: A vékonykliensek és zero kliensek lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, mint a hagyományos PC-k, ami hosszú távon jelentős energiaköltség-megtakarítást eredményez.
   • Központosított menedzsment: Az asztalok és alkalmazások központosított kezelése csökkenti az IT-támogatás és az adminisztráció idejét és költségeit. A frissítések, hibaelhárítás és szoftvertelepítések egyetlen pontról történnek.
2. Biztonság:
   • Adatok központosított tárolása: Az összes adat és alkalmazás biztonságosan az adatközpontban marad, soha nem tárolódik a végponti eszközökön. Ez drasztikusan csökkenti az adatvesztés, adatszivárgás vagy lopás kockázatát, még elveszett vagy ellopott eszközök esetén is.
   • Egyszerűsített biztonsági felügyelet: A biztonsági házirendek, tűzfalak és vírusirtók központilag kezelhetők és érvényesíthetők az összes virtuális asztalon.
   • Gyors helyreállítás: Katasztrófa esetén a virtuális asztalok gyorsan visszaállíthatók egy korábbi állapotból, minimalizálva az állásidőt.
3. Skálázhatóság és rugalmasság:
   • Gyors üzembe helyezés: Új felhasználók vagy asztalok gyorsan kiépíthetők a meglévő „golden image” sablonok alapján, percek alatt.
   • Dinamikus erőforrás-elosztás: Az erőforrások (CPU, RAM) dinamikusan allokálhatók a virtuális asztalok között az aktuális igényeknek megfelelően.
   • Alkalmazkodás a változó igényekhez: Könnyedén skálázható felfelé vagy lefelé a felhasználók száma és az erőforrások mennyisége, például szezonális munkaerő esetén.
4. Központosított menedzsment:
   • Egyszerűsített frissítések: Az operációs rendszer és az alkalmazások frissítései egyetlen „golden image” módosításával és terjesztésével elvégezhetők az összes virtuális asztalon.
   • Egységes felhasználói élmény: Minden felhasználó konzisztens és standardizált munkakörnyezetet kap.
   • Hibaelhárítás: Az IT-támogatás távolról, gyorsabban és hatékonyabban tudja elhárítani a problémákat.
5. Adatvédelem és megfelelőség (GDPR, HIPAA stb.):
   • A központosított adattárolás és a szigorú hozzáférés-szabályozás segít megfelelni a szigorú adatvédelmi előírásoknak, mivel az érzékeny adatok soha nem hagyják el az ellenőrzött adatközpontot.
6. Munkaerő mobilitása (BYOD, távmunka):
   • A felhasználók bárhonnan, bármilyen eszközről (laptop, tablet, okostelefon) biztonságosan hozzáférhetnek a teljes munkakörnyezetükhöz, támogatva a távmunkát és a BYOD stratégiákat.
   • Ez növeli a munkavállalói elégedettséget és a termelékenységet.
7. Katasztrófa-helyreállítás (DR):
   • A virtuális asztalok és adatok központi mentése és replikálása megkönnyíti a gyors helyreállítást egy esetleges katasztrófa (pl. tűz, természeti csapás) esetén, biztosítva az üzletmenet folytonosságát.
8. Környezeti fenntarthatóság:
   • Az alacsonyabb energiafogyasztású kliens eszközök és a szerver konszolidáció csökkenti az IT-infrastruktúra ökológiai lábnyomát.

A HVD hátrányai

Bár a HVD számos előnnyel jár, fontos figyelembe venni a lehetséges korlátokat és kihívásokat is:

1. Kezdeti beruházási költségek (on-premise esetén):
   • Egy on-premise HVD infrastruktúra kiépítése jelentős kezdeti beruházást igényel nagy teljesítményű szerverekbe, tárolórendszerekbe, hálózati eszközökbe és szoftverlicencekbe. Ez megterhelő lehet a kisebb vállalatok számára.
2. Hálózati függőség és sávszélesség:
   • A HVD teljes mértékben függ a hálózati kapcsolattól. Egy gyenge, instabil vagy alacsony sávszélességű hálózat jelentősen rontja a felhasználói élményt, lassú működést és akadozó képet eredményezhet.
   • A távoli felhasználók számára különösen fontos a megbízható és gyors internetkapcsolat.
3. Felhasználói élmény kihívásai (latency, multimédia):
   • Bár a modern protokollok sokat fejlődtek, a nagy késleltetés (latency) vagy a hálózati torlódás továbbra is befolyásolhatja a reszponzivitást, különösen a grafikus vagy multimédia-intenzív alkalmazásoknál (CAD, videószerkesztés, 3D modellezés).
   • A hang- és videókommunikáció minősége is érzékeny lehet a hálózati ingadozásokra.
4. Komplexitás és szakértelem igénye:
   • Egy HVD infrastruktúra tervezése, telepítése, konfigurálása és üzemeltetése jelentős IT-szakértelmet és tapasztalatot igényel. A hibás konfigurációk súlyos teljesítmény- vagy biztonsági problémákhoz vezethetnek.
   • A felhő alapú DaaS megoldások enyhíthetik ezt a terhet, de a szolgáltatás integrálása és a felhasználói környezetek menedzselése továbbra is igényel szakértelmet.
5. Licencelés:
   • A HVD környezetben számos szoftverlicencet kell kezelni (operációs rendszer, virtualizációs szoftver, kapcsolatkezelő, alkalmazások). Ennek komplexitása és költségei jelentősek lehetnek. Fontos a megfelelő licencmodellek kiválasztása.
6. Offline működés hiánya:
   • A HVD asztalok online kapcsolatra szorulnak. Offline módban nem használhatók, ami korlátozhatja a munkavégzést olyan környezetekben, ahol nincs megbízható internetkapcsolat.
7. Perifériák kezelése:
   • Bizonyos speciális perifériák (pl. speciális szkennerek, USB-s eszközök, kártyaolvasók) integrálása és működtetése HVD környezetben kihívást jelenthet, bár a modern protokollok egyre jobb támogatást nyújtanak.

A HVD bevezetése előtt alapos igényfelmérésre és tervezésre van szükség, hogy a potenciális előnyök maximalizálhatók legyenek, és a hátrányok minimalizálhatók vagy kezelhetők legyenek.

Kinek éri meg a HVD? Célcsoportok és felhasználási esetek

A HVD technológia nem minden vállalat vagy felhasználói csoport számára ideális, de bizonyos iparágakban és felhasználási esetekben rendkívül nagy értéket képvisel. Az alábbiakban bemutatjuk, kiknek érdemes elgondolkodniuk a HVD bevezetésén.

Nagyvállalatok és KKV-k

Mind a nagyvállalatok, mind a kis- és középvállalatok (KKV-k) profitálhatnak a HVD-ből, bár eltérő okokból:

• Nagyvállalatok: A komplex IT-infrastruktúrával, nagy számú felhasználóval és szigorú biztonsági előírásokkal rendelkező nagyvállalatok számára a HVD központosított menedzsmentje, skálázhatósága és biztonsági előnyei rendkívül vonzóak. Különösen azok a cégek, amelyek globális jelenléttel rendelkeznek, vagy gyakran alkalmaznak távmunkát, nagyban profitálhatnak a HVD egységes és bárhonnan elérhető munkakörnyezetéből.
• KKV-k: A kisebb vállalkozások gyakran korlátozott IT-erőforrásokkal és szűk költségvetéssel rendelkeznek. Számukra a felhő alapú DaaS megoldások jelenthetnek ideális választást, mivel alacsonyabb kezdeti beruházást igényelnek, és leveszik az IT-infrastruktúra üzemeltetésének terhét a vállukról. Így a KKV-k is hozzáférhetnek a nagyvállalati szintű biztonsághoz és menedzsmenthez.

Pénzügyi szektor és egészségügy

Ezek az iparágak rendkívül szigorú szabályozás alá esnek az adatvédelem és a biztonság tekintetében (pl. GDPR, HIPAA). A HVD tökéletes megoldást kínál, mivel:

• Az érzékeny adatok (ügyféladatok, orvosi kartonok) biztonságosan az adatközpontban maradnak, soha nem kerülnek a végfelhasználói eszközökre.
• A központosított felügyelet és hozzáférés-szabályozás segít a megfelelőségi előírások betartásában és az auditálhatóságban.
• A gyors katasztrófa-helyreállítás biztosítja az üzletmenet folytonosságát.

Oktatás

Az oktatási intézmények, mint az iskolák és egyetemek, gyakran szembesülnek a számítógépes laborok menedzselésének kihívásaival, ahol sok felhasználó osztozik azonos gépeken, és gyakran változnak az alkalmazási igények. A HVD, különösen a non-persistent asztalokkal, ideális megoldás:

• Gyorsan és egyszerűen lehet új laborokat vagy kurzusokat kiépíteni a szükséges szoftverekkel.
• Minden bejelentkezéskor „tiszta” asztalt kapnak a diákok, megelőzve a konfigurációs problémákat vagy a rosszindulatú szoftverek telepítését.
• A karbantartás és a frissítések központilag kezelhetők, csökkentve az IT-adminisztrátorok terheit.

Grafikus tervezés, mérnöki munka és egyéb erőforrás-igényes feladatok

Bár korábban a HVD-t nem tartották ideálisnak az erőforrás-igényes feladatokhoz, a modern technológiák (pl. GPU virtualizáció, nagy teljesítményű protokollok) lehetővé teszik a HVD használatát CAD/CAM szoftverekhez, 3D modellezéshez, videószerkesztéshez és egyéb grafikus munkákhoz is.

A GPU virtualizáció révén a tervezőmérnökök és grafikusok is élvezhetik a HVD rugalmasságát és biztonságát anélkül, hogy lemondanának a szükséges számítási teljesítményről.

Ez különösen előnyös olyan cégek számára, ahol a drága munkaállomásokat csak időszakosan használják, vagy távoli munkavégzésre van szükség. A nagy teljesítményű GPU-kat központilag lehet megosztani a felhasználók között, optimalizálva a költségeket.

Call centerek és távoli munkatársak

A call centerek és a távoli munkavégzésre épülő vállalatok számára a HVD számos előnyt kínál:

• Egyszerű üzembe helyezés: Új ügynökök gyorsan és hatékonyan beilleszthetők a rendszerbe, minimális hardverkövetelményekkel.
• Központosított alkalmazások: Minden ügynök ugyanazokhoz az alkalmazásokhoz és adatokhoz fér hozzá, biztosítva az egységes szolgáltatási színvonalat.
• Biztonság: Az adatok nem hagyják el az adatközpontot, csökkentve az adatszivárgás kockázatát a távoli vagy ideiglenes munkahelyeken.
• Rugalmasság: Az ügynökök bárhonnan dolgozhatnak, ami növeli a munkaerő-toborzás lehetőségeit és a munkavállalói elégedettséget.

Szezonális munkaerő és ideiglenes projektek

Azok a vállalatok, amelyek szezonálisan vagy projektekhez vesznek fel nagy számú ideiglenes munkaerőt, rendkívül hatékonyan használhatják a HVD-t. A virtuális asztalok gyorsan kiépíthetők a projektek elején, és könnyedén leállíthatók a végén, elkerülve a felesleges hardverberuházásokat és licenceket.

Összességében a HVD azon vállalatok számára a legértékesebb, amelyek a biztonságot, a mobilitást, a menedzselhetőséget és a költséghatékonyságot egyaránt prioritásként kezelik, és hajlandóak beruházni egy modern, rugalmas IT-infrastruktúrába.

A HVD implementációjának kulcsfontosságú szempontjai

A sikeres HVD bevezetés alapos tervezést, gondos kivitelezést és folyamatos optimalizálást igényel. Az alábbiakban bemutatjuk azokat a kulcsfontosságú szempontokat, amelyeket figyelembe kell venni a HVD projekt során.

Igényfelmérés és tervezés

Minden HVD implementáció alapja egy részletes igényfelmérés. Ennek során fel kell mérni:

• Felhasználói profilok: Milyen típusú felhasználók vannak (pl. irodai dolgozók, fejlesztők, grafikusok, call center ügynökök)? Milyen alkalmazásokat használnak? Milyen erőforrásigényeik vannak? Szükségük van-e persistent vagy non-persistent asztalokra?
• Alkalmazások: Az összes használt alkalmazás listája, azok kompatibilitása a virtualizált környezettel, licencelési igényei és erőforrásigényei.
• Hálózati infrastruktúra: A jelenlegi hálózat sávszélessége, késleltetése, megbízhatósága. Szükség van-e fejlesztésekre?
• Biztonsági követelmények: Adatvédelmi előírások (GDPR, HIPAA), vállalati biztonsági házirendek.
• Költségvetés: A rendelkezésre álló anyagi erőforrások az on-premise vagy DaaS modell kiválasztásához.

A felmérés alapján elkészül a tervezési dokumentáció, amely tartalmazza az architektúrát, a hardver- és szoftverkövetelményeket, a hálózati topológiát, a biztonsági stratégiát és a projekt ütemtervét.

Hardver és szoftver kiválasztása

Az igényfelmérés eredményei alapján kiválasztásra kerülnek a megfelelő hardver- és szoftverkomponensek:

• Szerverek: Megfelelő számú és teljesítményű processzorokkal (CPU), elegendő memóriával (RAM) és gyors I/O alrendszerrel (SSD/NVMe).
• Tárolórendszer: Nagy teljesítményű SAN, NAS vagy HCI megoldás, amely képes kezelni a virtuális asztalok I/O terhelését.
• Virtualizációs platform: VMware Horizon, Citrix Virtual Apps and Desktops, Microsoft Azure Virtual Desktop vagy más DaaS szolgáltatás.
• Kapcsolatkezelő és menedzsment szoftverek: A választott platformhoz tartozó komponensek.
• Hálózati eszközök: Nagy sebességű switchek, routerek, tűzfalak.

A licencelési modellek alapos áttekintése is elengedhetetlen, mivel ezek jelentős költségeket jelenthetnek.

Hálózati infrastruktúra optimalizálása

A hálózat kritikus a HVD teljesítménye szempontjából. Optimalizálási lépések:

• Sávszélesség bővítése: Győződjön meg róla, hogy a belső hálózat és az internetkapcsolat elegendő sávszélességgel rendelkezik.
• Késleltetés minimalizálása: Optimalizálja a hálózati útvonalakat, csökkentse a hálózati ugrások számát.
• QoS (Quality of Service) beállítása: Priorizálja a távoli asztali protokoll forgalmát a hálózaton, hogy biztosítsa a zökkenőmentes felhasználói élményt.
• Redundancia: Építsen ki redundáns hálózati kapcsolatokat és eszközöket a magas rendelkezésre állás érdekében.
• VPN és SD-WAN: A távoli hozzáférés biztonságos és optimalizált biztosítására.

Felhasználói profilok kezelése

A felhasználói élmény és a menedzselhetőség szempontjából kulcsfontosságú a felhasználói profilok megfelelő kezelése, különösen non-persistent asztalok esetén. Megoldások, mint a profil-virtualizáció (pl. FSLogix, VMware UEM, Citrix Profile Management) vagy a folder redirection, biztosítják, hogy a felhasználói beállítások és adatok megmaradjanak a munkamenetek között, még akkor is, ha minden bejelentkezéskor új virtuális asztalt kapnak.

Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy személyesnek érezzék a környezetüket, miközben az IT-adminisztrátorok élvezhetik a non-persistent asztalok egyszerű menedzselhetőségét.

Alkalmazásvirtualizáció és csomagolás

Az alkalmazások HVD környezetbe való beillesztése is optimalizálható alkalmazásvirtualizációval (pl. Microsoft App-V, VMware ThinApp, Citrix App Layering) vagy alkalmazáscsomagolással. Ezek a technológiák elválasztják az alkalmazásokat az operációs rendszertől, lehetővé téve azok központosított telepítését, frissítését és terjesztését. Ez csökkenti az „golden image”-ek számát, és egyszerűsíti az alkalmazásmenedzsmentet.

Biztonsági stratégiák

A HVD környezet kiemelt biztonsági figyelmet igényel. Fontos biztonsági intézkedések:

• Erős hitelesítés: Többfaktoros hitelesítés (MFA) bevezetése a bejelentkezéshez.
• Hozzáférési jogosultságok: Szigorú szerepalapú hozzáférés-szabályozás (RBAC) alkalmazása.
• Hálózati szegmentálás: A HVD infrastruktúra izolálása a többi hálózati szegmenstől.
• Tűzfalak és IPS/IDS rendszerek: A bejövő és kimenő forgalom ellenőrzése.
• Adattitkosítás: Az adatok titkosítása tárolás és átvitel során.
• Rendszeres biztonsági mentések: Az adatok és virtuális asztalok rendszeres mentése és tesztelése.
• Patch management: A szerverek, hipervizorok és HVD komponensek folyamatos frissítése.
• Végponti védelem: Antivírus és antimalware szoftverek futtatása a virtuális asztalokon (vagy a „golden image”-ben).

Monitoring és karbantartás

A HVD rendszer folyamatos monitoringja elengedhetetlen a teljesítmény, a rendelkezésre állás és a felhasználói élmény biztosításához. Figyelni kell a szerverek, tárolók, hálózat és a virtuális asztalok erőforrás-kihasználtságát, késleltetését és hibáit. A proaktív monitoring segít azonosítani és elhárítani a problémákat, mielőtt azok befolyásolnák a felhasználókat.

A rendszeres karbantartás, mint a szoftverfrissítések, a biztonsági javítások telepítése és a kapacitástervezés, biztosítja a HVD infrastruktúra hosszú távú stabilitását és hatékonyságát.

Felhasználói képzés és támogatás

A HVD-re való áttérés új élményt jelenthet a felhasználók számára. Fontos a megfelelő képzés biztosítása a rendszer használatáról, a kliensalkalmazásokról és az esetleges különbségekről a hagyományos asztali környezethez képest. Egy jól felépített IT-támogatási rendszer, amely gyorsan reagál a felhasználói kérdésekre és problémákra, kulcsfontosságú a sikeres bevezetéshez és a felhasználói elégedettség fenntartásához.

Technológiai kihívások és jövőbeli trendek

A HVD technológia folyamatosan fejlődik, válaszolva az új kihívásokra és kihasználva a technológiai innovációkat. Néhány kulcsfontosságú terület, amely a jövőben formálja a HVD-t:

GPU virtualizáció

A grafikus feldolgozási igények növekedésével a GPU virtualizáció (vGPU) vált kulcsfontosságúvá. Ez a technológia lehetővé teszi, hogy egy fizikai GPU erőforrásait több virtuális gép között osszák meg, biztosítva a magas grafikus teljesítményt olyan alkalmazások számára, mint a CAD/CAM, 3D modellezés, videószerkesztés vagy orvosi képalkotás. A jövőben a vGPU egyre szélesebb körben elterjed, lehetővé téve a HVD használatát még az erőforrás-intenzív területeken is.

Felhő alapú DaaS szolgáltatások fejlődése

A Desktop as a Service (DaaS) szolgáltatások robbanásszerűen fejlődnek. A nagy felhőszolgáltatók (Amazon, Microsoft, Google) folyamatosan bővítik kínálatukat, integrálva a HVD-t a szélesebb felhő ökoszisztémába. Ez magában foglalja a fejlettebb menedzsment eszközöket, a hibrid felhő megoldások jobb támogatását és a mesterséges intelligencia (MI) alapú optimalizációkat. A DaaS egyre inkább a vállalatok alapvető IT-szolgáltatásává válik, különösen a KKV-k és a távmunkára építő cégek számára.

Mesterséges intelligencia és automatizálás a menedzsmentben

Az MI és az automatizálás egyre nagyobb szerepet kap a HVD infrastruktúra menedzselésében. Az MI alapú analitika segíthet előre jelezni a teljesítményproblémákat, optimalizálni az erőforrás-elosztást és automatizálni a rutin feladatokat, mint a kapacitástervezés, a hibaelhárítás vagy a biztonsági beállítások ellenőrzése. Ez tovább csökkenti az IT-adminisztrátorok terheit és növeli a rendszer hatékonyságát.

Zero Trust architektúra integrációja

A „Zero Trust” (zéró bizalom) biztonsági modell, amely szerint semmilyen felhasználó vagy eszköz nem megbízható alapértelmezésben, egyre inkább integrálódik a HVD környezetekbe. Ez azt jelenti, hogy minden hozzáférési kísérletet hitelesíteni és engedélyezni kell, függetlenül attól, hogy a felhasználó a hálózaton belülről vagy kívülről próbál csatlakozni. A HVD központosított jellege ideális platformot biztosít a Zero Trust elvek megvalósításához, tovább növelve az adatbiztonságot.

Perifériák kezelése

Bár a perifériák támogatása sokat fejlődött, továbbra is kihívást jelenthet bizonyos speciális USB-eszközök, szkennerek vagy kártyaolvasók HVD környezetben való használata. A jövőben várhatóan még jobb és univerzálisabb megoldások jelennek meg a perifériák zökkenőmentes integrációjára.

Az 5G hálózatok hatása

Az 5G hálózatok elterjedése jelentős hatással lehet a HVD-re. A rendkívül alacsony késleltetés és a nagy sávszélesség, amelyet az 5G ígér, tovább javíthatja a távoli HVD felhasználói élményt, szinte teljesen megszüntetve a hálózati korlátokat. Ez még szélesebb körben teszi lehetővé a mobil és távoli munkavégzést, és új felhasználási eseteket nyithat meg.

HVD vs. egyéb asztali virtualizációs megoldások

Fontos, hogy a HVD-t elhelyezzük a tágabb asztali virtualizációs ökoszisztémában, és megértsük a különbségeket más hasonló technológiákhoz képest.

VDI (Virtual Desktop Infrastructure)

Ahogy korábban említettük, a VDI egy szélesebb kategória, amely magában foglalja az asztali környezetek virtualizációját. A HVD a VDI egy specifikus megvalósítása, ahol az asztalokat egy szolgáltató hosztolja. Tehát minden HVD egy VDI megoldás, de nem minden VDI tekinthető HVD-nek a szigorúbb értelemben (pl. ha egy vállalat saját maga üzemelteti, és nem szolgáltatásként nyújtja másoknak, akkor inkább „on-premise VDI”-nak hívjuk, mint „hosted virtual desktop”-nak).

A fő különbség a „hosted” szóban rejlik: a HVD hangsúlyozza a szolgáltatásként történő nyújtást és a külső (vagy belső IT által nyújtott) hosztolást, míg a VDI a mögöttes technológiai infrastruktúrát írja le.

Távoli asztal szolgáltatások (RDS – Remote Desktop Services)

A Microsoft Remote Desktop Services (RDS) egy régebbi és eltérő megközelítés, amely a terminálszerverek elvén alapul. Az RDS-ben több felhasználó osztozik egyetlen fizikai (vagy virtuális) szerveren, amelyen az operációs rendszer és az alkalmazások futnak. Minden felhasználó egy izolált munkamenetben dolgozik, de osztozik a szerver alapul szolgáló operációs rendszerén és erőforrásain.

Fő különbségek a HVD-hez képest:

• Izoláció: HVD esetén minden felhasználó egy teljesen saját, dedikált virtuális gépet kap, teljes operációs rendszerrel és erőforrásokkal, ami jobb izolációt és testreszabhatóságot biztosít. RDS esetén a felhasználók ugyanazon az operációs rendszeren osztoznak.
• Alkalmazáskompatibilitás: Az RDS-ben futó alkalmazásoknak kompatibilisnek kell lenniük a többfelhasználós környezettel. HVD esetén bármilyen alkalmazás futtatható, ami egy hagyományos PC-n is.
• Menedzsment: Az RDS egyszerűbb lehet kisebb környezetekben, de a HVD jobb skálázhatóságot és rugalmasságot kínál a nagyobb és komplexebb környezetekben.
• Felhasználói élmény: A HVD általában jobb és konzisztensebb felhasználói élményt biztosít, különösen az erőforrás-igényes feladatoknál.

Alkalmazás virtualizáció

Az alkalmazás virtualizáció egy olyan technológia, amely elválasztja az alkalmazásokat az alapul szolgáló operációs rendszertől. Az alkalmazások egy „konténerben” futnak, izolálva a rendszertől és egymástól. Ez lehetővé teszi az alkalmazások telepítését és futtatását anélkül, hogy konfliktusba kerülnének más alkalmazásokkal vagy a rendszerrel. Példák: Microsoft App-V, VMware ThinApp, Citrix App Layering.

Fő különbségek a HVD-hez képest:

• Fókusz: A HVD egy teljes asztali környezetet virtualizál, míg az alkalmazás virtualizáció csak az egyes alkalmazásokat.
• Önállóság: Az alkalmazás virtualizáció önmagában nem biztosít virtuális asztali környezetet, gyakran kombinálják HVD/VDI vagy RDS megoldásokkal az alkalmazások rugalmas terjesztéséhez.
• Felhasználási eset: Az alkalmazás virtualizáció ideális olyan esetekben, ahol speciális vagy inkompatibilis alkalmazásokat kell futtatni, vagy ahol az alkalmazásokat gyorsan kell terjeszteni és frissíteni.

A HVD tehát egy átfogó megoldás, amely számos más virtualizációs technológiát integrál magába annak érdekében, hogy egy rugalmas, biztonságos és hatékony digitális munkahelyet hozzon létre.