Régi, de keresett IT-készségek: a „legacy” technológiák szerepe napjainkban

A technológiai világban a „legacy” szó hallatán sokan azonnal elavult, lassú és problémás rendszerekre asszociálnak. Pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb. A legacy technológiák és az ezekhez kapcsolódó régi IT-készségek nem csupán fennmaradtak, de sok esetben kritikus fontosságúak a modern üzleti működéshez. Egyre növekvő kereslet mutatkozik az olyan szakemberek iránt, akik képesek navigálni ebben a komplex, sokszor évtizedes múlttal rendelkező digitális örökségben. Ez a cikk mélyrehatóan tárgyalja a legacy technológiák mai szerepét, a hozzájuk kapcsolódó készségeket, a munkaerőpiaci igényeket és a jövőbeni kilátásokat.

A digitális átalakulás korában, amikor a felhő, a mesterséges intelligencia és a big data uralja a diskurzust, könnyű megfeledkezni arról, hogy a világ gazdaságának és infrastruktúrájának jelentős része még mindig olyan rendszereken fut, amelyeket évtizedekkel ezelőtt terveztek és építettek. Ezek az elavult rendszerek nem azért maradtak fenn, mert a vállalatok lusták vagy konzervatívak lennének, hanem mert megbízhatóan és hatékonyan látják el alapvető feladataikat, gyakran olyan üzleti logikát tartalmazva, amely felbecsülhetetlen értékű. A bankok, biztosítók, kormányzati szervek, gyártóvállalatok és logisztikai cégek mindennapi működésének alapját képezik, és lecserélésük hatalmas költségekkel és kockázatokkal járna.

Mi is az a „legacy” technológia?

A „legacy” szó jelentése eredetileg örökséget takar. Az IT-ban ez az örökség olyan hardver, szoftver, programozási nyelv, adatbázis vagy infrastruktúra elemeket jelöl, amelyek már nem számítanak élvonalbelinek, esetleg gyártói támogatásuk is megszűnt, de továbbra is aktívan használatban vannak. A definíció nem feltétlenül a korra utal; egy mindössze 5-10 éves rendszer is válhat legacy-vá, ha az alapjául szolgáló technológia fejlődése gyorsan elhalad mellette, vagy ha a vállalat már nem invesztál a frissítésébe.

A legacy rendszerek kulcsfontosságú jellemzője, hogy gyakran kritikus üzleti folyamatokat támogatnak. Ezek a rendszerek évtizedek alatt felhalmozott tudást, üzleti logikát és adatokat tárolnak, amelyek nélkül a vállalat nem működhetne. Nem ritka, hogy egyetlen legacy rendszer tízezernél is több tranzakciót dolgoz fel percenként, garantálva a banki átutalások, a tőzsdei ügyletek vagy a repülőjáratok foglalásának zavartalan működését. A megbízhatóság és a stabilitás gyakran felülírja az innováció iránti vágyat, különösen azokban az iparágakban, ahol a hibák súlyos következményekkel járhatnak.

A legacy rendszerek paradoxona: miért maradnak velünk?

A technológiai fejlődés exponenciális üteme ellenére a legacy rendszerek továbbra is szerves részét képezik a globális IT-infrastruktúrának. Ennek több alapvető oka is van, amelyek mélyen gyökereznek az üzleti és technológiai realitásokban.

• Költség és befektetés: Egy teljes rendszer cseréje gigantikus költségekkel járhat, amelyek nem csak a szoftverfejlesztésre, hanem az adatok migrációjára, a felhasználók képzésére és az új infrastruktúra kiépítésére is kiterjednek. Sok vállalat már jelentős összegeket fektetett be ezekbe a rendszerekbe, és a megtérülés még nem történt meg teljesen.
• Kockázat: Egy működő, stabil rendszer lecserélése óriási kockázattal jár. Egy hibás migrálás vagy egy új rendszer váratlan problémái súlyos üzleti kiesést, pénzügyi veszteséget, vagy akár jogi következményeket is vonhatnak maguk után. A „ha nem romlott el, ne javítsd meg” elv gyakran érvényesül.
• Üzleti logika és tudás: A legacy rendszerekbe beépített üzleti logika gyakran rendkívül komplex, és sokszor nincs is dokumentálva teljes körűen. A fejlesztők, akik eredetileg létrehozták ezeket a rendszereket, már nyugdíjba mentek, és a tudás átadása nem történt meg maradéktalanul. Az új rendszerek fejlesztése során ezen üzleti szabályok újraértelmezése és implementálása hatalmas feladat.
• Integráció: A legacy rendszerek gyakran szorosan integrálódnak más rendszerekkel, mind belső, mind külső partnerekkel. Egyetlen elem cseréje dominóhatást válthat ki, és az egész ökoszisztémát érintheti.
• Teljesítmény és megbízhatóság: Sok legacy rendszer, különösen a mainframe rendszerek, hihetetlenül robusztusak, megbízhatóak és nagy teljesítményűek. Képesek hatalmas mennyiségű adatot feldolgozni minimális leállással, ami kritikus fontosságú a pénzügyi szektorban vagy a távközlésben.

Főbb legacy technológiák és a hozzájuk kapcsolódó készségek

Ahhoz, hogy megértsük a régi IT-készségek értékét, tekintsük át a leggyakoribb legacy technológiákat és az általuk megkövetelt szakértelmet. Ezek a területek hiányszakmának számítanak, és a megfelelő tudással rendelkező szakemberek iránti kereslet folyamatosan nő.

Mainframe rendszerek és nyelvek

A mainframe fejlesztés az egyik legkiemelkedőbb legacy terület. Ezek a nagyszámítógépek a mai napig a világ banki tranzakcióinak, biztosítási ügyleteinek és kormányzati adatfeldolgozásának gerincét képezik. A hozzájuk kapcsolódó programozási nyelvek és operációs rendszerek speciális tudást igényelnek.

• COBOL (Common Business-Oriented Language): Talán a legismertebb legacy nyelv. A világ pénzügyi tranzakcióinak jelentős része COBOL alapú rendszereken fut. A COBOL programozó rendkívül keresett, mivel egyre kevesebben értenek ehhez a nyelvhez, miközben a rendszerek karbantartása és fejlesztése elengedhetetlen. A COBOL nem csak a szintaxisról szól, hanem a mögötte lévő üzleti logikáról és a mainframe környezet specifikus működéséről is.
• PL/I (Programming Language One): Egy másik, az IBM által fejlesztett nyelv, amely egyesíti a COBOL üzleti feldolgozási képességeit a Fortran tudományos számítási erejével. Banki és biztosítási rendszerekben is gyakran előfordul.
• Assembler (Assy): A legalacsonyabb szintű programozási nyelv, amely közvetlenül a hardverrel kommunikál. Rendkívül hatékony és gyors, de bonyolult. A kritikus teljesítményű mainframe alkalmazások egyes részei a mai napig Assembler nyelven íródnak.
• JCL (Job Control Language): Nem programozási nyelv, hanem egy parancsnyelv, amellyel a mainframe operációs rendszerének (pl. z/OS) feladatait (jobokat) lehet vezérelni és ütemezni. A JCL ismerete elengedhetetlen a mainframe környezetben való munkához.
• Adatbázisok: A mainframe-en gyakran használt adatbázisok közé tartozik az IBM DB2 és az IMS (Information Management System). Ezek ismerete, beleértve az adatmodelljüket, a lekérdezési nyelveiket és az adminisztrációjukat, szintén kulcsfontosságú.

Régebbi programozási nyelvek és platformok

A mainframe-en kívül számos más programozási nyelv és platform is legacy státuszba került, de továbbra is aktívan használják őket.

• Fortran (Formula Translation): A tudományos és mérnöki számítások alapja volt. A mai napig használják nagy teljesítményű számítástechnikai (HPC) alkalmazásokban, időjárás-előrejelzésben, szimulációkban és űrkutatásban.
• Pascal/Delphi: A Pascal oktatási célokra lett kifejlesztve, de a Delphi, az objektumorientált leszármazottja, népszerű volt gyors alkalmazásfejlesztésre (RAD) Windows platformon. Sok régebbi üzleti szoftver még mindig Delphi alapokon nyugszik.
• Ada: Kifejezetten a hadsereg és a repülőgépipar számára fejlesztett, nagy megbízhatóságú nyelv. Kritikus rendszerekben, például légiforgalmi irányításban és űrjárművekben ma is használják.
• Visual Basic 6 (VB6): Bár a Microsoft már régóta nem támogatja, rengeteg kis- és középvállalkozás használ még VB6-ban írt alkalmazásokat. A VB6 fejlesztői tudás egyre ritkább, de a rendszerek fenntartásához elengedhetetlen.
• FoxPro/dBASE: Ezek az adatbázis-kezelő rendszerek és programozási nyelvek a DOS és korai Windows korszakban voltak népszerűek kisvállalati alkalmazásokhoz. Sok ilyen rendszer még ma is működik, és a FoxPro szakértők keresettek a karbantartásukra.

Adatbázisok és operációs rendszerek

A legacy rendszerek nem csak a programozási nyelvekről szólnak, hanem az alapul szolgáló adatbázisokról és operációs rendszerekről is.

• Régebbi Oracle verziók, SQL Server, MySQL: Bár ezek a rendszerek modernnek számítanak, a régebbi verzióik (pl. Oracle 8i, SQL Server 2000) már legacy-nak tekinthetők. Az ezeken futó alkalmazások karbantartásához adatbázis adminisztrációs és fejlesztői tudás szükséges az adott verzió specifikus tulajdonságairól.
• VMS (Virtual Memory System): A Digital Equipment Corporation (DEC) által fejlesztett operációs rendszer, amelyet nagy megbízhatóságú rendszerekben, például kórházakban, gyárakban és tengeri irányítási rendszerekben használnak.
• Régebbi Unix/Linux disztribúciók: Sok vállalat még mindig régebbi Unix (pl. Solaris, AIX, HP-UX) vagy Linux verziókon futtat kritikus alkalmazásokat. Az ezeken való rendszeradminisztráció és a shell scripting ismerete is speciális IT tudást igényel.
• Windows Server 2003/2008: Bár a támogatásuk már megszűnt, számos vállalat még mindig futtat kritikus alkalmazásokat ezeken az operációs rendszereken. A biztonsági rések és a kompatibilitási problémák kezelése komoly kihívást jelent.

Vállalati informatikai rendszerek (ERP, CRM)

A nagyvállalati rendszerek, mint az ERP (Enterprise Resource Planning) vagy CRM (Customer Relationship Management) rendszerek, szintén tartalmazhatnak legacy elemeket.

• SAP R/3: Az SAP korábbi generációja, az R/3 rendkívül elterjedt volt a nagyvállalatok körében. Bár az SAP S/4HANA a modern utódja, rengeteg vállalat még mindig R/3 rendszert használ, amihez ABAP programozói és funkcionális tudás szükséges.
• JD Edwards, PeopleSoft: Más nagyvállalati ERP rendszerek, amelyek régebbi verziói szintén legacy-nak számítanak. Az ezekhez szükséges szakértelem magában foglalja a rendszer testreszabását, integrációját és karbantartását.

A munkaerőpiaci kereslet: miért van hiány legacy szakemberekből?

A régi IT-készségek iránti növekvő keresletet több tényező is befolyásolja, amelyek együttesen hozzájárulnak a IT szakember hiányhoz ezen a területen.

Először is, az aging workforce probléma. A legacy rendszereket fejlesztő és karbantartó szakemberek jelentős része már nyugdíjba vonult, vagy a közeljövőben fog. Az ő tudásuk és tapasztalatuk felbecsülhetetlen, és elvesztése óriási űrt hagy maga után. A fiatalabb generációk természetesen a legújabb technológiák felé fordulnak, és az egyetemi képzés sem fókuszál már a COBOL-ra vagy a JCL-re.

Másodszor, a technológiai adósság (technical debt) folyamatosan nő. Sok vállalat halogatta a legacy rendszerek modernizációját vagy cseréjét, ami azt eredményezi, hogy a problémák felhalmozódnak. A karbantartás egyre bonyolultabbá válik, és a hibák kijavítása is több időt és erőforrást igényel. Ez a technológiai adósság csak tovább erősíti a legacy szakemberek iránti igényt, akik képesek a meglévő rendszereket működésben tartani, miközben a modernizációs stratégiákat kidolgozzák.

Harmadszor, a speciális IT tudás. A legacy technológiák megértése nem csak a programozási nyelvről szól, hanem a mögöttes üzleti folyamatokról, az adott iparág specifikus szabályairól és a rendszerek architektúrájáról is. Ez a mély domain tudás nem szerezhető meg rövid idő alatt, és rendkívül értékes. Egy COBOL programozó, aki egy banki rendszer minden csínját-bínját ismeri, sokkal többet ér, mint egy junior fejlesztő, aki csak a szintaxist tudja.

Negyedszer, a digitális transzformáció paradoxona. Bár a vállalatok a digitális átalakulásra törekednek, ez gyakran magában foglalja a legacy rendszerekkel való integrációt. Az új, felhő alapú alkalmazásoknak kommunikálniuk kell a régi, on-premise rendszerekkel, és ehhez olyan szakemberekre van szükség, akik mindkét világban otthonosan mozognak. A rendszerintegráció kulcsfontosságú, és a legacy szakértelem nélkül ez a folyamat lehetetlenné válik.

Karrierlehetőségek a legacy IT területén

Bár sokan azt gondolhatják, hogy a legacy technológiákkal való foglalkozás egy zsákutca, a valóság éppen az ellenkezője. A legacy IT karrier stabil, jól fizetett és nagy kereslettel járó lehetőségeket kínál azoknak, akik hajlandóak ebbe az irányba specializálódni.

Magasabb fizetések és jobbiztonság

A legacy szakemberek hiánya miatt a vállalatok hajlandóak magasabb fizetést kínálni. Egy tapasztalt COBOL programozó vagy mainframe rendszeradminisztrátor jövedelme gyakran meghaladja a modern technológiákkal foglalkozó kollégáiét. Emellett a jobbiztonság is kiemelkedő. Mivel a legacy rendszerek nem fognak eltűnni egyik napról a másikra, és a tudás átadása is lassú folyamat, a legacy szakemberek hosszú távon is biztosított állással számolhatnak.

Szerepkörök és specializációk

A legacy területen belül számos különböző szerepkör létezik:

• Legacy fejlesztő: Karbantartja, hibát javít és kisebb fejlesztéseket végez a meglévő rendszereken. Ez magában foglalhatja a COBOL, PL/I, Fortran vagy VB6 nyelven írt kódok módosítását.
• Rendszeradminisztrátor: Felelős a legacy operációs rendszerek (pl. z/OS, VMS, régebbi Unix) és adatbázisok (pl. DB2, IMS) felügyeletéért, teljesítményhangolásáért és biztonságáért.
• Legacy rendszeranalitikus: Megérti a régi rendszerek üzleti logikáját, dokumentálja azokat, és hidat képez a régi és az új technológiák között. Gyakran részt vesz modernizációs projektek tervezésében.
• Migrációs és modernizációs szakértő: Olyan szakember, aki a legacy rendszerek modernizációjával foglalkozik, legyen szó re-platformingról, re-hostingról, re-factoringról vagy teljes cseréről. Ehhez mind a régi, mind az új technológiák ismerete elengedhetetlen.
• Architektúra tanácsadó: Segít a vállalatoknak meghatározni a legacy rendszerekkel kapcsolatos hosszú távú stratégiájukat, figyelembe véve az üzleti célokat, a költségeket és a kockázatokat.

A mérnöki készségek, mint a problémamegoldás, a logikus gondolkodás és a rendszerszintű megközelítés, különösen értékesek ezen a területen. A legacy rendszerek gyakran komplexek és rosszul dokumentáltak, így a hibakeresés és a megértés komoly kihívást jelent.

A legacy rendszerek modernizációja: hidat építeni a jövőbe

Bár a legacy rendszerek fennmaradása elengedhetetlen, a vállalatok többsége felismeri, hogy a hosszú távú versenyképességhez elengedhetetlen a modernizáció. A legacy rendszerek modernizációja nem feltétlenül jelenti a teljes cserét, hanem sokféle stratégiát foglalhat magában.

Modernizációs stratégiák

• Re-hosting (lift and shift): A legacy alkalmazást minimális változtatással átviszik egy újabb infrastruktúrára, például felhőalapú környezetbe. Ez gyors nyereséget hozhat az infrastruktúra költségeinek csökkentésével, de az alkalmazás belső felépítése nem változik.
• Re-platforming: Az alkalmazás átkerül egy új platformra, kisebb kódmódosításokkal, amelyek kihasználják az új platform képességeit (pl. adatbázis csere, operációs rendszer frissítés).
• Re-factoring: Az alkalmazás kódjának belső szerkezetét javítják, anélkül, hogy a külső viselkedése megváltozna. Célja a kód olvashatóbbá, karbantarthatóbbá és skálázhatóbbá tétele.
• Re-architecting: Az alkalmazás architektúráját alapjaiban újratervezik, gyakran mikro-szolgáltatásokra bontva vagy felhőnatív elveket alkalmazva. Ez jelentős kódátírással járhat.
• Encapsulation: A legacy rendszer funkcionalitását API-kon keresztül teszik elérhetővé a modern alkalmazások számára. Ez lehetővé teszi a legacy rendszer funkcionalitásának felhasználását anélkül, hogy a belső működését módosítani kellene. Ez a rendszerintegráció egyik kulcsfontosságú módszere.
• Remplacement (csere): A legacy rendszer teljes cseréje egy új, modern megoldással. Ez a legkockázatosabb és legdrágább opció, de hosszú távon a legnagyobb előnyökkel járhat.
• Cloud migration (felhőbe költöztetés): A legacy alkalmazások és adatok áthelyezése felhőalapú infrastruktúrára. Ez önmagában nem modernizálja az alkalmazást, de lehetővé teszi a skálázhatóság, a rugalmasság és a költséghatékonyság növelését.

A modernizációs projektek sikeréhez elengedhetetlen a legacy szakértők és a modern technológiákban jártas szakemberek közötti szoros együttműködés. A legacy tudás biztosítja az üzleti logika és a rendszer működésének megértését, míg a modern tudás a jövőbe mutató megoldásokat kínálja.

„A modernizáció nem a legacy rendszerek elpusztításáról szól, hanem azok értékes magjának kinyeréséről és egy új, rugalmasabb környezetbe való átültetéséről.”

Kihívások a legacy technológiákkal való munkában

Bár a legacy területek számos előnnyel járnak, a velük való munka nem mentes a kihívásoktól. Ezek megértése elengedhetetlen a sikeres működéshez és a szakmai fejlődéshez.

• Dokumentáció hiánya: Sok legacy rendszerhez hiányos vagy teljesen hiányzó dokumentáció tartozik. Az eredeti fejlesztők már nincsenek a cégnél, és a kód a tudás egyetlen forrása. Ez rendkívül megnehezíti a rendszer megértését és a hibakeresést.
• Komplex, „spagetti kód”: Az évek során felhalmozódott módosítások és javítások gyakran rendezetlenné, nehezen átláthatóvá teszik a kódot. A függőségek hálózata miatt egy apró változtatás is váratlan mellékhatásokat okozhat más rendszerrészekben.
• Elavult eszközök és környezetek: A legacy rendszerek fejlesztéséhez és karbantartásához gyakran elavult fejlesztői eszközökre, operációs rendszerekre és hardverekre van szükség. Ezek beszerzése, karbantartása és a velük való munka további kihívásokat jelent.
• Korlátozott közösségi támogatás: A modern technológiákkal ellentétben a legacy nyelveknek és rendszereknek kisebb, de elkötelezettebb közösségük van. Új problémák esetén nehezebb lehet online segítséget találni, és a tudásmegosztás is lassabb.
• Biztonsági sebezhetőségek: Az elavult szoftverek és operációs rendszerek gyakran tartalmaznak ismert biztonsági réseket, amelyeket már nem javítanak a gyártók. Ez komoly IT biztonsági kockázatot jelenthet, különösen a kritikus vállalati informatikai rendszerek esetében. A legacy szakembereknek gyakran kreatív megoldásokat kell találniuk a rendszerek védelmére.
• Teljesítményproblémák: Bár sok legacy rendszer rendkívül hatékony, az évek során növekvő adatmennyiség és tranzakciószám miatt teljesítményproblémák léphetnek fel. A hangolás és optimalizálás speciális szakértelmet igényel.
• Integrációs nehézségek: A legacy rendszerek integrálása modern felhőalapú vagy API-vezérelt rendszerekkel bonyolult lehet. Gyakran egyedi illesztőprogramokra vagy middleware rétegekre van szükség.

A „legacy” nem jelenti a „végét” – a jövőbeli kilátások

A technológiai fejlődés soha nem áll meg, és a mai modern rendszerek is holnap legacy-vá válhatnak. A legacy technológiák szerepe azonban nem fog eltűnni a közeljövőben. Éppen ellenkezőleg, a speciális IT tudás iránti igény valószínűleg csak növekedni fog, ahogy egyre több cég szembesül a modernizáció kihívásaival és a meglévő rendszerek fenntartásának szükségességével.

A jövőben a legacy szakemberek szerepe valószínűleg átalakul. Nem csupán a karbantartás lesz a fő feladatuk, hanem egyre inkább a rendszer migrálás, a legacy rendszerek modernizációja és az új technológiákkal való integráció. Azok a szakemberek lesznek a legértékesebbek, akik képesek hidat építeni a régi és az új világ között, megértve mindkét oldal sajátosságait.

A vállalatoknak is fel kell ismerniük a informatikai örökség értékét, és aktívan invesztálniuk kell a tudásmegőrzésbe. Ez magában foglalhatja a mentorálási programokat, a belső képzéseket és a legacy szakemberek megtartását célzó stratégiákat. A digitális transzformáció nem kizárólag új technológiák bevezetéséről szól, hanem a meglévő értékek megőrzéséről és hatékony kihasználásáról is.

Tanácsok IT szakembereknek és vállalatoknak

Tanácsok IT szakembereknek:

1. Nyitottság a régi technológiák felé: Ne becsülje le a legacy területek értékét. Lehet, hogy nem olyan „csillogóak”, mint a legújabb keretrendszerek, de stabil és jól fizetett karrierlehetőséget kínálnak.
2. Specializálódás: Ha érdekli ez a terület, válasszon egy specifikus legacy technológiát (pl. COBOL, mainframe adminisztráció, SAP ABAP) és mélyedjen el benne. A specialistákra van a legnagyobb szükség.
3. Üzleti kontextus megértése: A legacy rendszerek gyakran komplex üzleti logikát tartalmaznak. A technikai tudás mellett az adott iparág és az üzleti folyamatok mélyreható ismerete felbecsülhetetlen értékű.
4. Problémamegoldó készség fejlesztése: A legacy rendszerekkel való munka során gyakran kell improvizálni, hiányos információkkal dolgozni és kreatív megoldásokat találni. Fejlessze elemző és problémamegoldó képességeit.
5. Hídépítés a régi és az új között: Az egyik legértékesebb készség a legacy és a modern technológiák közötti kapcsolat megteremtése. Tanuljon meg API-kat integrálni, adatokat migrálni és a legacy rendszereket modern környezetekhez illeszteni.
6. Mentorálás és tudásmegosztás: Ha már tapasztalt legacy szakember, ossza meg tudását a fiatalabb kollégákkal. A tudás átadása kulcsfontosságú az iparág jövője szempontjából.
7. Folyamatos tanulás: Bár legacy területekről beszélünk, a technológia itt sem áll meg. Legyen naprakész a modernizációs trendekkel, az új eszközökkel és a biztonsági protokollokkal kapcsolatban.

Tanácsok vállalatoknak:

1. A legacy rendszerek értékének felismerése: Ne kezelje a legacy rendszereket pusztán teherként. Ismerje fel azokban rejlő üzleti értéket és a felhalmozott tudást.
2. Befektetés a tudásmegőrzésbe: Hozzon létre mentorálási programokat, belső képzéseket és dokumentációs projekteket, hogy a legacy szakemberek tudása ne vesszen el a nyugdíjazásukkal.
3. Vonzó karrierutak kialakítása: Tegye vonzóvá a legacy területeket a fiatalabb generációk számára. Mutassa be a stabilitást, a magas fizetéseket és a kihívást jelentő feladatokat.
4. Stratégiai modernizáció: Ne rohanja el a modernizációs projekteket. Készítsen alapos elemzést, válassza ki a megfelelő stratégiát (re-hosting, encapsulation, re-architecting), és kezelje a kockázatokat. A legacy rendszerek modernizációja hosszú távú elkötelezettséget igényel.
5. Hibrid csapatok létrehozása: Ötvözze a legacy és a modern technológiákban jártas szakemberek tudását. Az ilyen hibrid csapatok hatékonyabban tudják kezelni a komplex rendszerintegrációs és modernizációs kihívásokat.
6. IT biztonság: Fordítson kiemelt figyelmet a legacy rendszerek IT biztonságára. Az elavult szoftverekhez gyakran nincsenek már biztonsági frissítések, ezért proaktív védelmi intézkedésekre van szükség (pl. hálózati szegmentálás, virtuális patch-elés).
7. Felhőstratégia a legacy számára: Vizsgálja meg a felhőbe költöztetés lehetőségeit a legacy alkalmazások esetében is. Ez nem mindig jelenti az alkalmazás átírását, de az infrastruktúra modernizálásával jelentős előnyöket lehet elérni.

A régi, de keresett IT-készségek világa egy olyan terület, ahol a múlt találkozik a jelennel, és megteremti a jövő alapjait. A legacy technológiák nem csupán elfeledett relikviák, hanem a digitális gazdaság csendes motorjai. Azok a szakemberek és vállalatok, akik felismerik és kiaknázzák ennek a területnek a potenciálját, jelentős versenyelőnyre tehetnek szert a folyamatosan változó technológiai környezetben.