Az indexelt színek, vagy angolul Indexed Color, egy olyan képábrázolási módszer, ahol a kép minden egyes képpontjának színe nem közvetlenül egy RGB vagy CMYK értékkel van tárolva, hanem egy hivatkozással, egy „indexszel” egy előre definiált színpalettára. Ez a paletta, más néven színkereső tábla (CLUT – Color Look-Up Table), tartalmazza az összes engedélyezett szín pontos RGB (vagy más színmodell) értékeit, amelyek a képen megjelenhetnek. Ez a megközelítés gyökeresen eltér a valódi színek (True Color) ábrázolásától, ahol minden képpont színe közvetlenül tárolódik, jellemzően 24 bites (vagy még magasabb) színmélységgel, amely több mint 16 millió különböző árnyalat megjelenítésére képes.
Az indexelt színek koncepciója a számítógépes grafika korai időszakában született meg, amikor a hardveres erőforrások – különösen a memória és a feldolgozási teljesítmény – rendkívül korlátozottak voltak. A cél az volt, hogy a képek vizuális minőségét a lehető legkisebb adatméret mellett érjék el. Mivel a valódi színek tárolása jelentős memóriaigényt támasztott, az indexelt színek alternatívát kínáltak, lehetővé téve a képek megjelenítését korlátozott erőforrásokkal is, anélkül, hogy drasztikusan rontanák az élményt. Ez a technika forradalmasította a digitális grafika fejlődését, különösen a webes megjelenés és a videójátékok területén.
Az indexelt színek működési elve: paletták és indexek
Az indexelt színek rendszerének alapja a színpaletta, vagy más néven színkereső tábla (CLUT). Ez a paletta gyakorlatilag egy lista, amely meghatározott számú színt tartalmaz. Minden színhez egy egyedi index, azaz egy sorszám tartozik. Amikor egy indexelt színű képet tárolunk, a kép minden egyes képpontja (pixelje) nem a tényleges színértékét tartalmazza, hanem csak a palettában lévő színre mutató indexét. Például, ha egy képpont színe piros, és a piros szín a paletta 5. eleme, akkor a képpont csak az „5” értéket tárolja.
A paletta mérete határozza meg, hogy hány különböző szín jelenhet meg egy adott indexelt színű képen. A leggyakoribb palettaméretek 256 szín (8 bit), 16 szín (4 bit) vagy akár 2 szín (1 bit, monokróm) voltak. Egy 8 bites paletta például 28 = 256 egyedi színt képes tárolni. Ezzel szemben egy 24 bites valódi színű kép 224 = 16 777 216 különböző árnyalatot enged meg. Az indexelt színek esetében a paletta méretének korlátozása jelentősen csökkenti a képfájl méretét, mivel minden képpont tárolásához kevesebb bitre van szükség.
Amikor egy indexelt színű képet megjelenít egy eszköz, a megjelenítő szoftver vagy hardver felkeresi a képhez tartozó palettát. Minden képpont indexének beolvasásakor a palettában megkeresi az adott indexhez tartozó RGB színértéket, majd ezt az értéket használja a képpont megjelenítésére. Ez a folyamat rendkívül gyors, különösen a modern rendszereken, de a korai számítógépek esetében is hatékony megoldást nyújtott a vizuális tartalom megjelenítésére.
Az indexelt színek lényege a kompromisszum: a vizuális hűség feláldozása a fájlméret és a feldolgozási hatékonyság érdekében.
Történelmi kontextus: miért váltak szükségessé az indexelt színek?
Az indexelt színek megjelenése és elterjedése szorosan összefügg a számítástechnika fejlődésének korai szakaszával. Az 1980-as és 1990-es években a számítógépek memóriája rendkívül drága és korlátozott volt. Egy tipikus személyi számítógép néhány megabájt RAM-mal rendelkezett, ami messze elmaradt a mai gigabájtos kapacitásoktól. A képméret (felbontás) és a színmélység (a képpontonként tárolt információ mennyisége) közvetlenül befolyásolta a kép tárolásához szükséges memória mennyiségét.
Ha egy 640×480 pixeles képet 24 bites valódi színekkel akartunk tárolni, az (640 * 480 * 3 bájt) = 921 600 bájt, azaz közel 1 megabájt memóriát igényelt volna. Ez egyetlen képért akkoriban hatalmas mennyiségnek számított. Ezzel szemben, ha ugyanezt a képet 8 bites indexelt színekkel tároltuk, ahol minden képpont csak egy bájtot foglal (az indexet), akkor mindössze (640 * 480 * 1 bájt) = 307 200 bájt, plusz a paletta mérete (256 szín * 3 bájt/szín = 768 bájt) volt szükséges. Ez jelentős, közel 70%-os megtakarítást jelentett a memóriában és a tárhelyen.
A korai internet, a World Wide Web megjelenésével a fájlméret kérdése még kritikusabbá vált. A lassú betárcsázós internetkapcsolatok (modemek) sebessége mindössze néhány tíz kilobit/másodperc volt. Egy nagyméretű kép letöltése percekig, vagy akár tízpercekig is eltarthatott. Az indexelt színek, különösen a GIF (Graphics Interchange Format) formátummal kombinálva, lehetővé tették a viszonylag gyorsan betöltődő, mégis vizuálisan elfogadható képek megjelenítését a weboldalakon. A GIF 1987-es bevezetése és az internet robbanásszerű elterjedése elválaszthatatlanul összefonódott az indexelt színek sikerével.
Az indexelt színek előnyei: miért használjuk még ma is?
Bár a modern hardverek és az internet sebessége jelentősen fejlődött, az indexelt színeknek továbbra is vannak olyan előnyei, amelyek bizonyos specifikus felhasználási területeken relevánssá teszik őket:
Kisebb fájlméret és gyorsabb betöltődés
Ez az elsődleges és legnyilvánvalóbb előny. A képpontonkénti kevesebb adattárolás miatt az indexelt színű képek drámaian kisebbek lehetnek, mint a valódi színű megfelelőik. Ez különösen fontos a webes környezetben, ahol a betöltési sebesség (Page Load Speed) kulcsfontosságú a felhasználói élmény és a SEO szempontjából. Egy gyorsan betöltődő weboldal javítja a bounce rate-et és a konverziós arányt.
Hatékonyabb erőforrás-felhasználás
Kisebb fájlméretük miatt az indexelt színű képek kevesebb sávszélességet igényelnek, ami csökkenti a szerver terhelését és az adatköltségeket, különösen nagy forgalmú weboldalak vagy alkalmazások esetén. Mobil eszközökön, ahol az adatforgalom korlátozott lehet, szintén előnyt jelent a gyorsabb és olcsóbb adatátvitel.
Régi rendszerekkel való kompatibilitás
Bizonyos speciális kijelzők, beágyazott rendszerek vagy régebbi hardverek még mindig korlátozott színmélységgel működnek. Az indexelt színek biztosítják, hogy a képek megfelelően jelenjenek meg ezeken az eszközökön, anélkül, hogy bonyolult valós idejű konverzióra lenne szükség.
Átlátszóság támogatása (GIF és PNG-8)
Az indexelt színű formátumok, mint a GIF és a PNG-8, támogatják az egybit mélységű átlátszóságot (egyszerű ki/be átlátszóság). Ez azt jelenti, hogy egy adott szín a palettában átlátszóként jelölhető meg, lehetővé téve a kép hátterének átlátszóvá tételét, ami hasznos logók, ikonok és egyéb, háttér nélküli elemek esetén. Bár a PNG-24 fejlettebb, alfa-csatornás átlátszóságot kínál, a PNG-8 átlátszósága is elegendő lehet sok esetben, kisebb fájlméret mellett.
Animáció (GIF)
A GIF formátum egyedülálló képessége, hogy több képkockát is tárolhat egyetlen fájlban, lehetővé téve az egyszerű animációk létrehozását. Mivel a GIF indexelt színeket használ, ezek az animációk viszonylag kis fájlméretűek maradnak, ami ideálissá teszi őket a webes marketingben, bannerekben és rövid, figyelemfelkeltő vizuális elemekben.
Pixel art és retro esztétika
A pixel art egy művészeti forma, amely szándékosan korlátozott színpalettát és alacsony felbontást használ. Az indexelt színek természetes választást jelentenek ehhez a stílushoz, mivel lehetővé teszik a művészek számára, hogy pontosan szabályozzák a megjelenő színeket és a „pixeles” megjelenést. A videójátékok és a digitális művészet területén a retro esztétika iránti nosztalgia újjáélesztette az indexelt színek iránti érdeklődést.
Hátrányok és korlátok: mikor nem ideálisak az indexelt színek?
Az előnyök mellett az indexelt színeknek számos jelentős hátránya is van, amelyek miatt a legtöbb modern alkalmazásban a valódi színek használata a preferált:
Korlátozott színválaszték
Ez a legnyilvánvalóbb hátrány. A 256 szín vagy kevesebb messze elmarad a valódi színek 16 millió árnyalatától. Ez a korlátozás különösen szembetűnő a fényképek és a finom színátmeneteket tartalmazó képek esetében. A színátmenetek gyakran „sávosnak” vagy „lépcsőzetesnek” tűnnek (color banding), mivel nincsenek elegendő átmeneti árnyalatok a palettában a sima átmenetek megjelenítéséhez.
Dithering és műtermékek
A dithering egy technika, amelyet arra használnak, hogy a korlátozott színpalettával szimulálják a hiányzó színeket. Ez a szomszédos képpontok színeinek keverésével történik, hogy a távolból nézve egy új, nem létező árnyalat illúzióját keltsék. Bár a dithering javíthatja a kép minőségét, gyakran észrevehető, zajos vagy szemcsés textúrát eredményez, különösen nagyításkor. Ez a műtermék rontja a kép esztétikai minőségét.
Szerkesztési korlátok
Az indexelt színű képek szerkesztése bonyolultabb lehet. Ha egy képet átalakítunk indexelt színekre, az eredeti színinformációk elvesznek. Ha utólag szeretnénk szerkeszteni a képet, és új színeket adni hozzá, azoknak is a meglévő palettában kell lenniük, vagy a kép konvertálása szükséges vissza valódi színekre, ami további minőségromlást okozhat, ha nem megfelelően kezelik.
Fájlméret hátrányok bizonyos esetekben
Bár általában kisebbek, vannak olyan esetek, amikor az indexelt színű képek nem feltétlenül a leghatékonyabbak. Például egy bonyolult, sok apró részletet és sok különböző színt tartalmazó grafika esetén a 256 színű paletta nem biztos, hogy elegendő, és a dithering túlzott mértékben növelheti a fájlméretet a valódi színű PNG-24-hez képest, amely hatékonyabban tömörítheti a részletesebb színinformációt.
Átlátszóság korlátai (nincs alfa-csatorna)
Ahogy említettük, a GIF és PNG-8 csak egybit mélységű átlátszóságot támogat. Ez azt jelenti, hogy egy képpont vagy teljesen átlátszó, vagy teljesen átlátszatlan. Nincs lehetőség részleges átlátszóságra vagy árnyékolásra (mint a PNG-24 alfa-csatornájával), ami korlátozza a vizuális effektek és a dizájn lehetőségeit, különösen a webes grafikában.
Gyakori fájlformátumok, amelyek indexelt színeket használnak
Számos képformátum épül az indexelt színek elvére, vagy kínálja ezt az opciót. A legfontosabbak a következők:
GIF (Graphics Interchange Format)
A GIF vitathatatlanul a legismertebb és legelterjedtebb indexelt színű formátum. Maximum 256 színt támogat egyetlen palettán belül (8 bit). Különlegessége, hogy támogatja az animációt és az egybit mélységű átlátszóságot. Bár a JPEG és a PNG-24 mára sok területen felváltotta, a GIF továbbra is népszerű az animált képek, memék és egyszerű webes grafikák terén, ahol a kis fájlméret és az animációs képesség a prioritás.
PNG-8 (Portable Network Graphics – 8-bit)
A PNG formátumot a GIF alternatívájaként fejlesztették ki, hogy kiküszöböljék annak korlátait és a szabadalmi vitákat. A PNG több verzióban létezik, és a PNG-8 (vagy Indexed PNG) az indexelt színű változata. Akárcsak a GIF, ez is 256 színig támogatja az indexelt palettát. A PNG-8 egyik fő előnye a GIF-fel szemben, hogy jobb tömörítést kínál, különösen a rács alapú grafikák és logók esetében, és támogatja az egybit mélységű átlátszóságot. Nem támogatja viszont az animációt.
Egyéb formátumok (pl. TIFF, BMP)
Bár kevésbé elterjedtek az indexelt színek tekintetében, bizonyos TIFF (Tagged Image File Format) és BMP (Bitmap) változatok is támogatják az indexelt színek használatát, különösen a régebbi verziók. Ezeket jellemzően speciális alkalmazásokban vagy örökölt rendszerekben használták, ahol a memória vagy a feldolgozási teljesítmény korlátozott volt.
Alkalmazási területek: hol van helye az indexelt színeknek?
Annak ellenére, hogy a valódi színek a dominánsak, az indexelt színeknek még mindig vannak specifikus és releváns alkalmazási területei:
Webes grafika (ikonok, logók, gombok)
Egyszerű, kevés színt tartalmazó grafikák, mint például ikonok, logók, gombok vagy egyszerű illusztrációk, kiválóan alkalmasak indexelt színekkel való megjelenítésre. A PNG-8 különösen hatékony ezekben az esetekben, mivel a rács alapú grafikák tömörítése kiváló, és az átlátszóság is támogatott. Ez segít a weboldalak gyorsabb betöltésében és a felhasználói élmény javításában.
Animált GIF-ek
Az animált GIF-ek továbbra is népszerűek a közösségi médiában, az e-mail marketingben és a weboldalakon, mint figyelemfelkeltő, rövid vizuális elemek. Mivel a GIF alapvetően indexelt színeket használ, ez a formátum ideális az ilyen típusú animációkhoz, ahol a kis fájlméret és a széles körű kompatibilitás kulcsfontosságú.
Pixel art és retro játékok
A pixel art műfajában, valamint a retro stílusú videójátékokban az indexelt színek nem csupán technikai kényszer, hanem művészi választás. A korlátozott paletta és a pixeles megjelenés hozzájárul a specifikus esztétikához, és a művészek gyakran szándékosan dolgoznak szigorúan korlátozott színpalettákkal, hogy hűek maradjanak a stílushoz.
E-mail marketing
Az e-mail kliensek támogatása változó lehet a modern képformátumok (pl. WebP) és funkciók (pl. alfa-csatornás átlátszóság) tekintetében. Az indexelt színű képek (különösen a GIF és PNG-8) rendkívül széles körű kompatibilitást biztosítanak, garantálva, hogy a képek szinte minden e-mail kliensben megfelelően jelenjenek meg, miközben a fájlméret is optimalizált marad.
Tudományos vizualizáció és térképek
Bizonyos tudományos vizualizációkban vagy térképeken, ahol a színeknek specifikus jelentésük van (pl. hőmérsékleti skálák, magassági térképek), és a paletta előre definiált, az indexelt színek használata segíthet a konzisztencia és a pontosság fenntartásában, miközben a fájlméret is alacsony marad.
Speciális kijelzők és beágyazott rendszerek
Ipari vezérlőpanelek, orvosi berendezések, vagy régebbi típusú kijelzők gyakran korlátozott színmélységgel működnek. Ezeken a területeken az indexelt színek használata elengedhetetlen a megfelelő képminőség és a hardveres kompatibilitás biztosításához.
Paletta optimalizálási technikák: a színek kiválasztása
Az indexelt színek hatékony használatához kulcsfontosságú a megfelelő paletta kiválasztása vagy létrehozása. Mivel a paletta mérete korlátozott, a cél az, hogy a lehető legjobb vizuális minőséget érjük el a rendelkezésre álló színekkel. Számos technika létezik erre:
Adaptív paletta (Optimal palette)
Az adaptív paletta, vagy más néven optimalizált paletta, az egyik leggyakoribb megközelítés. Ebben az esetben a képfeldolgozó szoftver elemzi az eredeti, valódi színű képet, és kiválasztja azt a 256 (vagy kevesebb) színt, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő, vagy a leginkább reprezentálják a kép színvilágát. Ez a módszer általában a legjobb vizuális eredményt adja, mivel a paletta specifikusan az adott képhez van igazítva.
Perceptuális kvantálás (Perceptual quantization)
A perceptuális kvantálás egy fejlettebb adaptív paletta létrehozási módszer, amely figyelembe veszi az emberi látás érzékenységét a különböző színekre. Például az emberi szem jobban érzékeli a zöld és sárga árnyalatok közötti különbségeket, mint a kék árnyalatok közötti finom eltéréseket. A perceptuális kvantálás ennek megfelelően több színt allokál azokba a tartományokba, ahol az emberi szem érzékenyebb, és kevesebbet oda, ahol kevésbé. Ez vizuálisan kellemesebb eredményt adhat, még korlátozott paletta esetén is.
Webbiztos paletta (Web-safe palette)
A webbiztos paletta egy 216 színből álló rögzített paletta, amelyet az 1990-es években hoztak létre, hogy biztosítsák a színek konzisztens megjelenését a különböző operációs rendszerek és böngészők között, amikor azok még csak 256 szín megjelenítésére voltak képesek. Bár ma már nagyrészt elavult, mivel a modern rendszerek és böngészők valódi színeket támogatnak, történelmi jelentőséggel bír az indexelt színek kontextusában.
Egyedi paletta (Custom palette)
Bizonyos esetekben, különösen a pixel art vagy a grafikai tervezés során, a művészek manuálisan hozhatnak létre egyedi palettákat. Ez teljes kontrollt biztosít a színek felett, és lehetővé teszi a specifikus esztétikai célok elérését, vagy a szándékosan korlátozott, „retro” megjelenés megteremtését.
Dithering: a színek illúziója
A dithering egy kulcsfontosságú technika az indexelt színekkel való munkában. Mivel a paletta korlátozott, gyakran előfordul, hogy egy képben olyan színek vannak, amelyek nem szerepelnek a palettán. A dithering célja, hogy ezeket a hiányzó színeket szimulálja a rendelkezésre álló színek apró, váltakozó mintázatainak elhelyezésével. Az emberi szem a távolból nézve ezeket a mintázatokat egyetlen, kevert színként érzékeli.
Működési elv és célja
A dithering nem hoz létre új színeket, hanem a meglévő, palettán lévő színek megfelelő elrendezésével vizuális illúziót kelt. Például, ha a palettán nincs narancssárga, de van piros és sárga, a dithering algoritmus apró piros és sárga képpontokat helyez el egymás mellé, amelyek távolról nézve narancssárgának tűnnek. Ez segít csökkenteni a színátmenetek sávosodását (banding) és javítja a kép általános vizuális minőségét, különösen a fényképek és a finom árnyalatokat tartalmazó grafikák esetében.
Dithering algoritmusok
Többféle dithering algoritmus létezik, mindegyiknek megvannak a maga sajátosságai és vizuális eredményei:
- Floyd-Steinberg dithering: Ez az egyik legnépszerűbb és legtermészetesebbnek tűnő dithering módszer. A hibát (az eredeti és a palettán lévő legközelebbi szín közötti különbséget) elosztja a szomszédos képpontok között, ami simább átmeneteket eredményez és minimalizálja a látható mintázatokat.
- Ordered dithering (rendezett dithering): Ez a módszer egy előre definiált mintázat (dithering mátrix) alapján dönti el, hogy egy képpontot milyen színnel töltsön ki. Gyorsabb, mint a Floyd-Steinberg, de gyakran észrevehetőbb, rácsoszerű mintázatokat eredményez.
- Diffusion dithering (diffúziós dithering): Hasonló a Floyd-Steinberghez, de a hiba terjesztésének módja eltérhet, ami különböző vizuális textúrákat eredményezhet.
A dithering mértéke általában szabályozható a képfeldolgozó szoftverekben. A magasabb dithering mérték általában jobb színátmeneteket eredményez, de növelheti a fájlméretet és „zajosabbá” teheti a képet. Az alacsonyabb dithering vagy a dithering kikapcsolása élesebb, tisztább vonalakat eredményezhet, de nagyobb valószínűséggel okoz sávosodást.
Az indexelt színek a modern webes környezetben
A modern webes fejlesztésben a valódi színek (24 bites PNG, JPEG) és az újabb formátumok, mint a WebP vagy a AVIF, dominálnak. Azonban az indexelt színeknek továbbra is van helyük, különösen ott, ahol a fájlméret és a kompatibilitás kritikus.
Mikor érdemes mégis indexelt színeket használni?
1. Egyszerű grafikák és ikonok: Ha egy kép kevés színt tartalmaz (pl. csupán logók, egyszerű piktogramok, gombok), a PNG-8 vagy a GIF kiváló választás lehet, mivel drámaian kisebb fájlméretet eredményezhet a PNG-24-hez képest, anélkül, hogy vizuális minőségromlást okozna.
2. Animált tartalmak: A GIF továbbra is a standard formátum a rövid, hurokba rendezett animációkhoz, különösen a közösségi médiában és az e-mail marketingben, ahol a videó beágyazása bonyolultabb vagy nem támogatott.
3. Retro vagy pixel art stílus: A specifikus esztétikai célok eléréséhez az indexelt színek elengedhetetlenek a pixel art és a retro témájú projektekben.
4. E-mail marketing: Az e-mail kliensek széles körű támogatásának biztosítása érdekében a GIF és PNG-8 formátumok továbbra is megbízható választásnak számítanak.
Összehasonlítás a modern képformátumokkal
A modern webes fejlesztésben a képformátumok kiválasztása gyakran kompromisszum a minőség, a fájlméret és a kompatibilitás között. Íme egy rövid összehasonlítás:
| Formátum | Színmélység | Átlátszóság | Animáció | Jellemző felhasználás |
|---|---|---|---|---|
| GIF | Max. 256 szín (8 bit) | Egybit mélységű | Igen | Egyszerű animációk, ikonok, logók, retro grafika |
| PNG-8 | Max. 256 szín (8 bit) | Egybit mélységű | Nem | Logók, ikonok, rács alapú grafikák, ahol a fájlméret kritikus |
| PNG-24 | Valódi szín (24 bit) | Alfa-csatornás (részleges) | Nem | Átlátszó hátterű fényképek, részletes grafikák, webes ikonok |
| JPEG | Valódi szín (24 bit) | Nem | Nem | Fényképek, komplex képek, ahol a tömörítés a prioritás (veszteséges) |
| WebP | Valódi szín (24 bit) | Alfa-csatornás (részleges) | Igen (animált WebP) | Modern webes képformátum, kiváló tömörítés (veszteséges és veszteségmentes), minden típusú képhez |
| AVIF | Valódi szín (24 bit vagy több) | Alfa-csatornás (részleges) | Igen (animált AVIF) | Új generációs webes képformátum, még jobb tömörítés, szélesebb színskála (HDR támogatás) |
Fontos megérteni, hogy az indexelt színek nem a modern formátumok közvetlen versenytársai, hanem inkább kiegészítői. Bizonyos niche területeken továbbra is a leghatékonyabb vagy legmegfelelőbb választást jelenthetik.
Az indexelt színek jövője és relevanciája
Bár a számítógépes grafika és a webfejlesztés drámai fejlődésen ment keresztül, az indexelt színek koncepciója nem tűnt el teljesen. Sőt, bizonyos területeken újjáéledt, és továbbra is releváns marad.
Niche alkalmazások és művészeti kifejezés
A pixel art, a retro gaming és a digitális művészet bizonyos ágai továbbra is aktívan használják az indexelt színeket, nem technikai korlát, hanem művészi választás és stílusjegy miatt. A demoscene és a chiptune kultúrák is gyakran építenek a korlátozott erőforrások és paletták kreatív kihasználására, ami az indexelt színek alapvető filozófiáját tükrözi.
Teljesítményoptimalizálás és fenntarthatóság
A webes teljesítményoptimalizálás (Web Performance Optimization – WPO) továbbra is kulcsfontosságú. Bár a modern tömörítési algoritmusok (WebP, AVIF) kiválóak, az egyszerű indexelt színű képek továbbra is a legkisebb fájlméretet biztosíthatják bizonyos esetekben. Ezen túlmenően, a kisebb fájlméret kevesebb adatátvitelt jelent, ami hozzájárul a digitális ökológiai lábnyom csökkentéséhez és a web fenntarthatóbbá tételéhez.
Oktatás és alapelvek megértése
Az indexelt színek tanulmányozása és megértése alapvető fontosságú a számítógépes grafika és a képfeldolgozás alapelveinek elsajátításához. Segít megérteni, hogyan működik a színábrázolás a digitális környezetben, és milyen kompromisszumokkal járhat a vizuális minőség és az erőforrás-felhasználás között.
Az indexelt színek, mint technológia, a digitális grafika hőskorának emlékei, de a mögöttük rejlő elvek – az erőforrás-hatékonyság és a vizuális kompromisszumok kezelése – örökzöldek maradnak. Bár a legtöbb felhasználó számára a valódi színek nyújtanak jobb élményt, az indexelt színek továbbra is értékes eszközök maradnak a digitális alkotók és fejlesztők eszköztárában, akik a maximális hatékonyságra, a retro esztétikára vagy a széles körű kompatibilitásra törekszenek.