Eladott áruk beszerzési értéke (COGS/ELÁBÉ): a fogalom jelentése és számítása

Mi az Eladott Áruk Beszerzési Értéke (ELÁBÉ/COGS)?

Az Eladott Áruk Beszerzési Értéke, röviden ELÁBÉ, angolul Cost of Goods Sold (COGS), egy alapvető fogalom a számvitelben és a pénzügyi elemzésben. Ez a mutató azt a közvetlen költséget jelöli, amely egy vállalkozás számára az adott időszakban értékesített termékek vagy szolgáltatások előállításával, illetve beszerzésével kapcsolatban felmerült. Más szóval, az ELÁBÉ az a pénzösszeg, amelyet a vállalat a már eladott termékeiért fizetett, legyen szó alapanyagokról, gyártási költségekről vagy a továbbértékesítésre szánt áruk beszerzési áráról.

Az ELÁBÉ nem tévesztendő össze az összes költséggel, amit egy vállalkozás visel. Kizárólag azokat a költségeket foglalja magában, amelyek közvetlenül kapcsolódnak az értékesített termékekhez. Ezek közé tartozik például az alapanyagok ára, a gyártásban részt vevő munkások bére, vagy a gyártósor működtetéséhez szükséges energia. Az adminisztratív, marketing vagy értékesítési költségek, mint például az irodabérlet, a hirdetési kiadások vagy az értékesítők fizetése, nem részei az ELÁBÉ-nak, hanem az üzemi költségek kategóriájába tartoznak.

Miért olyan kritikus az ELÁBÉ megértése és pontos számítása? Azért, mert ez a mutató az egyik legfontosabb tényező a bruttó profit (bruttó fedezet) meghatározásában. A bruttó profitot az árbevételből (eladási ár) az ELÁBÉ levonásával kapjuk meg. Ez az elsődleges profitmutató, amely megmutatja, mennyire hatékonyan képes egy vállalat a termékeit vagy szolgáltatásait előállítani, illetve beszerezni és értékesíteni, mielőtt az egyéb, nem közvetlen költségeket figyelembe vennék.

Egy magas bruttó profit azt jelzi, hogy a vállalat hatékonyan kezeli a termelési vagy beszerzési költségeit az eladási árakhoz képest, míg egy alacsony bruttó profit arra utalhat, hogy a költségek túl magasak, vagy az árak túl alacsonyak. Ezért az ELÁBÉ nem csupán egy számviteli adat, hanem egy stratégiai eszköz is, amely segíti a menedzsmentet az árképzési, költségkontroll és profitabilitási döntések meghozatalában.

Az ELÁBÉ/COGS Főbb Komponensei

Az ELÁBÉ pontos megértéséhez elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azokkal az elemekkel, amelyek alkotják. Ezek a komponensek közvetlenül kapcsolódnak a termékek gyártásához vagy beszerzéséhez, és a termelés volumenével arányosan változnak.

1. Közvetlen Anyagköltség

• Ez az a költség, amelyet a vállalat a termék előállításához szükséges nyersanyagok és alkatrészek beszerzésére fordít.
• Például egy bútorgyártónál ez magában foglalja a faanyag, a csavarok, a ragasztó és a kárpit árát.
• Egy kereskedelmi vállalatnál ez a továbbértékesítésre szánt áruk beszerzési ára.
• Ez a komponens általában a legnagyobb tétele az ELÁBÉ-nak, különösen a gyártó vállalatoknál.
• Fontos: Csak azok az anyagok tartoznak ide, amelyek közvetlenül beépülnek a végtermékbe.

2. Közvetlen Munkabér

• Ide tartoznak azoknak a munkavállalóknak a bérei és járulékai, akik közvetlenül részt vesznek a termékek gyártásában vagy az adott szolgáltatás nyújtásában.
• Például egy autógyárban az összeszerelő soron dolgozók bére, vagy egy szoftverfejlesztő cégben a projektmenedzserek és programozók közvetlenül projekthez rendelt munkaideje.
• Nem tartozik ide az adminisztratív személyzet, az értékesítők vagy a vezetőség bére, mivel ők nem közvetlenül termelnek.
• A közvetlen munkabér magában foglalja a fizetéseket, a társadalombiztosítási hozzájárulásokat és egyéb, a munkához közvetlenül kapcsolódó juttatásokat.

3. Közvetlen Gyártási Rezsi (Gyártási Költségek)

• Ez a kategória magában foglalja azokat a költségeket, amelyek közvetlenül a gyártási folyamathoz kapcsolódnak, de nem sorolhatók sem közvetlen anyagköltségnek, sem közvetlen munkabérnek.
• Példák:
  • Gyártóüzem bérleti díja vagy amortizációja: Az a rész, ami a termeléshez kapcsolódik.
  • Gyártógépek amortizációja: A gépek elhasználódásának költsége.
  • Közüzemi díjak a gyártóüzemben: Elektromos áram, gáz, víz, ami a gépek működéséhez vagy a termelési folyamathoz szükséges.
  • Gyártási segédanyagok: Olaj, kenőanyagok, tisztítószerek, amelyek a gépek karbantartásához vagy a gyártási környezet fenntartásához szükségesek, de nem épülnek be a termékbe.
  • Minőség-ellenőrzési költségek: Amennyiben azok a gyártási folyamat szerves részét képezik.
  • Gyártásvezető, művezető bére: Bár ők nem közvetlenül termelnek, munkájuk elengedhetetlen a gyártási folyamat irányításához és felügyeletéhez.
• A közvetlen gyártási rezsi elkülönítése az indirekt (üzemi) költségektől kulcsfontosságú. Az ELÁBÉ-ba csak azok a rezsi költségek kerülhetnek be, amelyek közvetlenül és elkerülhetetlenül a termék előállításához kapcsolódnak.

Mi Nem Tartozik az ELÁBÉ-ba?

Nagyon fontos megkülönböztetni az ELÁBÉ-t az egyéb üzleti költségektől. Az alábbi költségek nem részei az ELÁBÉ-nak, hanem az eredménykimutatásban külön, az ún. működési költségek (Operating Expenses) között szerepelnek:

• Értékesítési és Marketing Költségek: Hirdetési kiadások, értékesítők fizetése, jutalékok, utazási költségek, promóciós anyagok.
• Adminisztratív és Általános Költségek: Irodabérlet, irodaszerek, könyvelői díjak, jogi költségek, vezérigazgatói fizetés, HR osztály költségei, kutatás-fejlesztési (K+F) költségek (kivéve ha közvetlenül egy eladott termékhez rendelhetők, ami ritka).
• Finanszírozási Költségek: Kamatkiadások.
• Adók: Társasági adó.

Az ELÁBÉ célja kizárólag a termék vagy szolgáltatás előállításának vagy beszerzésének közvetlen költségeinek tükrözése, hogy pontos képet kapjunk a bruttó profitról és a termelési hatékonyságról.

Ezen költségelemek pontos azonosítása és elkülönítése alapvető fontosságú a pontos ELÁBÉ számításhoz és a vállalat pénzügyi teljesítményének valósághű bemutatásához.

Az ELÁBÉ/COGS Számításának Alapképlete

Az ELÁBÉ számításának alapképlete univerzális, és a legtöbb iparágban alkalmazható, bár a benne lévő értékek tartalma változhat. A képlet a következő:

ELÁBÉ = Nyitó Készlet + Beszerzések (vagy Gyártási Költségek) – Záró Készlet

Az egyes elemek részletes bemutatása:

1. Nyitó Készlet (Beginning Inventory)

• Ez az érték a vállalat készleteinek könyv szerinti értéke az adott számviteli időszak elején.
• A nyitó készlet jellemzően az előző számviteli időszak záró készlete.
• Ide tartoznak a nyersanyagok, a félkész termékek és a késztermékek, amelyek az időszak elején rendelkezésre álltak az értékesítésre vagy a további feldolgozásra.
• Például, ha a számviteli időszak egy naptári év, akkor a január 1-jei készletállomány a nyitó készlet.

2. Beszerzések (Purchases) vagy Gyártási Költségek (Cost of Goods Manufactured)

• Kereskedelmi vállalatoknál: Beszerzések (Purchases)
  • Ez a tétel az adott időszakban továbbértékesítés céljából beszerzett áruk összes költségét jelenti.
  • Magában foglalja az áruk beszerzési árát, valamint a beszerzéshez kapcsolódó közvetlen költségeket, mint például a szállítási díjakat és a vámot.
  • A visszárukat és az esetleges beszerzési árengedményeket le kell vonni ebből az összegből.
• Gyártó vállalatoknál: Gyártási Költségek (Cost of Goods Manufactured – COGM)
  • Ez a tétel a gyártási folyamat során felmerült összes közvetlen költséget foglalja magában, amely az adott időszakban elkészült termékekre vonatkozik.
  • A COGM számítása önmagában is egy komplex folyamat:

    COGM = Nyitó Félkész Termék Készlet + Közvetlen Anyagköltség + Közvetlen Munkabér + Közvetlen Gyártási Rezsi – Záró Félkész Termék Készlet

  • A COGM tehát a késztermékké vált félkész termékek költségét jelöli, függetlenül attól, hogy eladták-e őket vagy sem.

3. Záró Készlet (Ending Inventory)

• Ez az érték a vállalat készleteinek könyv szerinti értéke az adott számviteli időszak végén.
• Ide tartoznak azok a nyersanyagok, félkész termékek és késztermékek, amelyek az időszak végén még raktáron vannak, és nem kerültek értékesítésre.
• A záró készlet értékelése kulcsfontosságú, mivel közvetlenül befolyásolja az ELÁBÉ-t és ezáltal a bruttó profitot.
• A záró készlet értéke a következő időszak nyitó készlete lesz.

Példa az ELÁBÉ számítására (Kereskedelmi Vállalat)

Tegyük fel, hogy egy kis elektronikai bolt a következő adatokkal rendelkezik egy adott évre:

• Nyitó Készlet (január 1.): 1 000 000 Ft
• Év közbeni beszerzések: 5 000 000 Ft
• Záró Készlet (december 31.): 1 200 000 Ft

Az ELÁBÉ számítása:

ELÁBÉ = 1 000 000 Ft (Nyitó Készlet) + 5 000 000 Ft (Beszerzések) – 1 200 000 Ft (Záró Készlet)

ELÁBÉ = 4 800 000 Ft

Ez azt jelenti, hogy a bolt 4 800 000 Ft-ba került azon termékek beszerzése, amelyeket az adott évben értékesített. Ha az árbevételük például 7 000 000 Ft volt, akkor a bruttó profitjuk 7 000 000 Ft – 4 800 000 Ft = 2 200 000 Ft.

Példa az ELÁBÉ számítására (Gyártó Vállalat)

Tegyük fel, hogy egy bútorgyártó cég a következő adatokkal rendelkezik egy negyedévre:

• Nyitó Késztermék Készlet: 500 000 Ft
• Záró Késztermék Készlet: 600 000 Ft

A gyártási költségek (COGM) számításához szükséges adatok:

• Nyitó Félkész Termék Készlet: 200 000 Ft
• Záró Félkész Termék Készlet: 150 000 Ft
• Közvetlen Anyagköltség: 1 500 000 Ft
• Közvetlen Munkabér: 1 000 000 Ft
• Közvetlen Gyártási Rezsi: 700 000 Ft

Először számítsuk ki a Gyártási Költségeket (COGM):

COGM = Nyitó Félkész Termék Készlet + Közvetlen Anyagköltség + Közvetlen Munkabér + Közvetlen Gyártási Rezsi – Záró Félkész Termék Készlet

COGM = 200 000 Ft + 1 500 000 Ft + 1 000 000 Ft + 700 000 Ft – 150 000 Ft

COGM = 3 250 000 Ft

Most számítsuk ki az ELÁBÉ-t:

ELÁBÉ = Nyitó Késztermék Készlet + COGM – Záró Késztermék Készlet

ELÁBÉ = 500 000 Ft + 3 250 000 Ft – 600 000 Ft

ELÁBÉ = 3 150 000 Ft

Ez a példa jól illusztrálja, hogy a gyártó vállalatoknál az ELÁBÉ számítása komplexebb, mivel a félkész termékek és a gyártási költségek is figyelembe veendők a késztermékek előállításához.

A pontos ELÁBÉ számítás alapja a precíz készletnyilvántartás és a költségek megfelelő csoportosítása. Enélkül a vállalat nem kaphat valós képet a profitabilitásáról és a működési hatékonyságáról.

Készletértékelési Módszerek és Hatásuk az ELÁBÉ-ra

A készletértékelési módszer megválasztása jelentős hatással van az ELÁBÉ-ra, és ezáltal a vállalat bruttó profitjára, adózott eredményére és a mérlegben szereplő készletértékre. Különösen fontos ez olyan időszakokban, amikor az árak ingadoznak (infláció vagy defláció).

A leggyakrabban alkalmazott készletértékelési módszerek a következők:

1. FIFO (First-In, First-Out – Elsőként Be, Elsőként Ki)

• Elv: Ez a módszer feltételezi, hogy a legrégebben beszerzett (vagy gyártott) termékek kerülnek eladásra először. Ennek megfelelően az ELÁBÉ az elsőként beszerzett áruk költségén alapul.
• Hatás infláció idején:
  • Ha az árak emelkednek (infláció), a FIFO módszer alacsonyabb ELÁBÉ-t eredményez, mivel a régebbi, olcsóbb készleteket könyveli el eladottként.
  • Ez magasabb bruttó profitot és magasabb adózandó eredményt jelent.
  • A záró készlet értéke magasabb lesz, mivel az újabb, drágább készletek maradnak a raktáron.
• Valósághűség: Sok esetben ez a módszer tükrözi a fizikai áruforgalmat (pl. romlandó áruk, divatcikkek).
• Magyarországon és IFRS szerint: Ez a leggyakrabban használt és elfogadott módszer.

2. LIFO (Last-In, First-Out – Utolsóként Be, Elsőként Ki)

• Elv: Ez a módszer feltételezi, hogy a legutóbb beszerzett (vagy gyártott) termékek kerülnek eladásra először. Az ELÁBÉ tehát a legutóbbi, legdrágább beszerzési árakon alapul.
• Hatás infláció idején:
  • Ha az árak emelkednek (infláció), a LIFO módszer magasabb ELÁBÉ-t eredményez, mivel a legújabb, drágább készleteket könyveli el eladottként.
  • Ez alacsonyabb bruttó profitot és alacsonyabb adózandó eredményt jelent.
  • A záró készlet értéke alacsonyabb lesz, mivel a régebbi, olcsóbb készletek maradnak a raktáron.
• Valósághűség: Ritkán tükrözi a fizikai áruforgalmat, de adózási szempontból kedvező lehet inflációs környezetben.
• Magyarországon és IFRS szerint: A LIFO módszer nem engedélyezett a magyar számviteli szabályok és az IFRS szerint. Az USA GAAP (Generally Accepted Accounting Principles) azonban elfogadja.

3. Súlyozott Átlagár (Weighted-Average Cost)

• Elv: Ez a módszer az értékesített termékek költségét a rendelkezésre álló készletek átlagos költsége alapján határozza meg. Az átlagot az adott időszak elején rendelkezésre álló készletek és az időszak során beszerzett új készletek összköltségének és összmennyiségének figyelembevételével számítják ki.
• Számítás:

  Súlyozott átlagár = (Nyitó Készlet Összköltsége + Beszerzések Összköltsége) / (Nyitó Készlet Mennyisége + Beszerzések Mennyisége)

• Hatás infláció idején:
  • Az ELÁBÉ és a záró készlet értéke a FIFO és a LIFO módszerek között helyezkedik el.
  • Kiegyensúlyozottabb eredményt ad az áringadozások során.
• Alkalmazás: Ideális olyan vállalatok számára, ahol a termékek azonosak és nehezen nyomon követhetők külön-külön (pl. ömlesztett áruk, folyadékok).
• Magyarországon és IFRS szerint: Elfogadott módszer.

4. Specifikus Azonosítás (Specific Identification)

• Elv: Ezt a módszert akkor alkalmazzák, ha az egyes eladott termékek költsége egyedileg nyomon követhető és azonosítható. Az ELÁBÉ pontosan az adott eladott termék beszerzési vagy gyártási költségét tükrözi.
• Alkalmazás: Ideális egyedi, nagyméretű vagy magas értékű termékek (pl. autók, műtárgyak, ingatlanok, egyedi gépek) értékesítésekor.
• Előny: A legpontosabb költségelszámolást biztosítja, mivel pontosan tükrözi az eladott áruk tényleges költségét.
• Hátrány: Nem praktikus nagy mennyiségű, azonos, alacsony értékű áru esetén.

A Készletértékelési Módszerek Hatása a Pénzügyi Kimutatásokra

Mutató / Módszer	FIFO (Infláció esetén)	LIFO (Infláció esetén)	Súlyozott Átlagár (Infláció esetén)
ELÁBÉ	Alacsonyabb	Magasabb	Közepes
Bruttó Profit	Magasabb	Alacsonyabb	Közepes
Adózandó Eredmény	Magasabb	Alacsonyabb	Közepes
Adófizetési Kötelezettség	Magasabb	Alacsonyabb	Közepes
Záró Készlet (Mérleg)	Magasabb	Alacsonyabb	Közepes

A vállalatnak a választott készletértékelési módszert konzisztensen kell alkalmaznia, és csak indokolt esetben változtathat rajta, a számviteli standardoknak megfelelően. A módszer megválasztása stratégiai döntés, amely befolyásolja a vállalat adózási terheit, profitabilitási mutatóit és a befektetők által látott pénzügyi képet.

Az ELÁBÉ/COGS Szerepe a Pénzügyi Kimutatásokban

Az ELÁBÉ nem csupán egy önálló szám, hanem szerves része a vállalat pénzügyi kimutatásainak, és alapvetően befolyásolja azok tartalmát és a vállalatról alkotott képet.

1. Eredménykimutatás (Profit and Loss Statement / Income Statement)

Az eredménykimutatás a vállalat teljesítményét mutatja be egy adott időszakban, és az ELÁBÉ ebben a kimutatásban kapja az egyik legfontosabb szerepet. Ez az első költségtétel, amelyet az árbevételből levonnak.

• Árbevétel (Sales Revenue): Az összesített bevétel az értékesített termékekből vagy szolgáltatásokból.
• Minusz: Eladott Áruk Beszerzési Értéke (ELÁBÉ/COGS)
• Egyenlő: Bruttó Profit (Gross Profit): Ez az elsődleges profitmutató, amely megmutatja, mennyi marad az árbevételből az ELÁBÉ levonása után. Ez a profit fedezi az egyéb működési költségeket (értékesítési, adminisztratív, marketing) és a nettó profit alapját képezi.

Példa az eredménykimutatás bruttó profit részére:

    Árbevétel                  10 000 000 Ft
    Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)  -4 000 000 Ft
    -----------------------------------
    Bruttó Profit                 6 000 000 Ft

Egy magasabb ELÁBÉ alacsonyabb bruttó profitot eredményez, ami negatívan befolyásolhatja a befektetők és elemzők véleményét a vállalat hatékonyságáról. Fordítva, egy alacsonyabb ELÁBÉ magasabb bruttó profitot jelent, ami pozitív jelzés lehet.

2. Mérleg (Balance Sheet)

A mérleg egy adott időpontra vonatkozó pénzügyi pillanatfelvétel, amely a vállalat eszközeit, kötelezettségeit és saját tőkéjét mutatja be. Az ELÁBÉ közvetetten befolyásolja a mérleget a készletek értékén keresztül.

• Készletek (Inventory): A mérlegben az eszközök között szereplő készletérték (nyersanyagok, félkész termékek, késztermékek) közvetlenül kapcsolódik az ELÁBÉ számításához. Az ELÁBÉ képletében szereplő záró készlet (Ending Inventory) értéke kerül a mérlegbe.
• A választott készletértékelési módszer (FIFO, súlyozott átlagár) közvetlenül befolyásolja a záró készlet értékét, és ezáltal a mérleg eszközoldalát. Egy alacsonyabb záró készletérték (pl. inflációs környezetben LIFO alkalmazásával, ha az engedélyezett lenne) alacsonyabb eszközértéket és ezáltal torzabb képet mutathat a vállalat valós vagyonáról, míg a FIFO magasabb készletértéket eredményezhet.

3. Cash Flow Kimutatás (Statement of Cash Flows)

A cash flow kimutatás a pénzeszközök be- és kiáramlását mutatja be egy adott időszakban, három fő tevékenységi kategóriára bontva: működési, befektetési és finanszírozási. Bár az ELÁBÉ önmagában nem közvetlen cash flow tétel (hiszen a készletbeszerzés történhet hitelre is, nem azonnali pénzkiadással), mégis befolyásolja a működési cash flow-t indirekt módon.

• Működési Cash Flow: A cash flow kimutatás indirekt módszerrel történő elkészítésekor a nettó eredményből indulnak ki. Mivel az ELÁBÉ befolyásolja a nettó eredményt, így közvetetten hatással van a működési cash flow-ra is.
• Készletváltozás: A készletváltozások (növekedés vagy csökkenés) kiigazítást igényelnek a működési cash flow számításakor. Ha a készletek növekednek (azaz a vállalat többet vásárolt, mint amennyit eladott), az pénzkiadást jelent, és csökkenti a cash flow-t. Ha a készletek csökkennek, az pénzbeáramlást jelenthet (korábbi vásárlások eladása), és növeli a cash flow-t. Az ELÁBÉ közvetlen kapcsolatban áll a készletmozgással.

Az ELÁBÉ tehát nem csupán egy sor a számviteli nyilvántartásban, hanem kulcsfontosságú mutató, amely átfogóan befolyásolja a vállalat pénzügyi teljesítményének és vagyonának bemutatását. A pontos számítás és elemzés elengedhetetlen a valósághű pénzügyi kép kialakításához és a megalapozott üzleti döntések meghozatalához.

Az ELÁBÉ/COGS Jelentősége a Döntéshozatalban

Az ELÁBÉ nem csupán egy számviteli adat, hanem egy erőteljes eszköz a menedzsment kezében, amely alapvetően befolyásolja a stratégiai és operatív döntéseket. A pontos ELÁBÉ-ismeret lehetővé teszi a vállalat számára, hogy hatékonyabban működjön, növelje profitabilitását és versenyképes maradjon.

1. Árképzés (Pricing Strategy)

• Az ELÁBÉ a minimális árképzési alap. Egyetlen terméket vagy szolgáltatást sem szabadna az ELÁBÉ-nál alacsonyabb áron értékesíteni, hacsak nincs nagyon specifikus stratégiai ok (pl. piacra jutás, versenytárs kiszorítása, kiegészítő termék értékesítése).
• Az ELÁBÉ ismerete nélkül a vállalat vakon árazhatja termékeit, ami veszteséges értékesítéshez vagy elszalasztott profit lehetőségekhez vezethet.
• Segít meghatározni a szükséges haszonkulcsot (profit margin), amely fedezi az egyéb működési költségeket és biztosítja a kívánt nettó profitot.
• Példa: Ha egy termék ELÁBÉ-ja 1000 Ft, és a vállalat 30%-os bruttó profitot szeretne elérni, akkor az eladási árnak legalább 1000 Ft / (1 – 0.30) = 1428.57 Ft-nak kell lennie.

2. Profitabilitás Elemzés (Profitability Analysis)

• Az ELÁBÉ a bruttó profit számításának alapja, amely az első és legfontosabb mutatója a vállalat termelési vagy beszerzési hatékonyságának.
• A bruttó profit ráta (Bruttó Profit / Árbevétel) lehetővé teszi a vállalat számára, hogy összehasonlítsa saját teljesítményét az iparági átlaggal vagy korábbi időszakokkal.
• Segít azonosítani, hogy mely termékek vagy termékcsoportok a legjövedelmezőbbek, és melyek kevésbé. Ez alapján a vállalat fókuszálhat a magasabb marginú termékekre, vagy optimalizálhatja az alacsonyabb marginúak költségeit.
• Az ELÁBÉ változásainak nyomon követése (pl. alapanyagárak emelkedése, munkabérek növekedése) azonnali beavatkozást tesz lehetővé az árképzésben vagy a költségkontrollban.

3. Költségkontroll és Optimalizálás (Cost Control and Optimization)

• Az ELÁBÉ részletes elemzése rávilágít azokra a területekre, ahol a költségek csökkenthetők anélkül, hogy a termék minősége romlana.
• Ez magában foglalhatja a beszállítókkal való tárgyalást jobb árakért, alternatív, olcsóbb alapanyagok keresését, a termelési folyamatok hatékonyságának növelését (pl. kevesebb selejt, gyorsabb gyártási idő), vagy a munkabérek optimalizálását.
• A lean gyártási elvek vagy a Six Sigma módszertan bevezetése is célzottan az ELÁBÉ komponenseinek csökkentésére irányulhat.

4. Beszállítói Kapcsolatok (Supplier Relationships)

• Az ELÁBÉ jelentős része a közvetlen anyagköltség. Ennek optimalizálása a beszállítói lánc menedzselésén keresztül történik.
• A vállalatnak folyamatosan értékelnie kell a beszállítókat, tárgyalnia kell az árakról, és esetleg alternatív beszerzési forrásokat kell keresnie a költségek csökkentése és a kockázatok minimalizálása érdekében.
• Hosszú távú szerződések, nagy volumenű vásárlások, vagy stratégiai partnerségek kialakítása is segíthet az ELÁBÉ csökkentésében.

5. Készletgazdálkodás (Inventory Management)

• Az ELÁBÉ közvetlenül kapcsolódik a készletmozgáshoz. A hatékony készletgazdálkodás minimalizálja a készlettartási költségeket (raktározás, biztosítás, avulás) és optimalizálja a készletszintet.
• A túl sok készlet felesleges költségeket generál, míg a túl kevés készlet elmaradt értékesítésekhez vezethet.
• A Just-In-Time (JIT) rendszerek, az optimális rendelési mennyiség (EOQ) számítása, vagy a fejlett készletkezelő szoftverek mind az ELÁBÉ és a készletköltségek optimalizálását célozzák.

Összességében az ELÁBÉ elemzése és menedzselése elengedhetetlen a fenntartható növekedéshez és a hosszú távú profitabilitáshoz. A menedzsmentnek folyamatosan figyelemmel kell kísérnie ezt a mutatót, és proaktív lépéseket kell tennie az optimalizálására.

Ipari Sajátosságok az ELÁBÉ/COGS Tekintetében

Bár az ELÁBÉ alapképlete és fogalma univerzális, az egyes iparágakban eltérő módon jelenik meg, és más-más költségkomponensek dominálhatnak. Az iparági sajátosságok megértése kulcsfontosságú a pontos elemzéshez és összehasonlításhoz.

1. Gyártóipar (Manufacturing Industry)

• Domináns komponensek: Közvetlen anyagköltség, közvetlen munkabér, közvetlen gyártási rezsi.
• Komplexitás: Az ELÁBÉ számítása a legkomplexebb ebben az iparágban, mivel magában foglalja a nyersanyagok, a félkész termékek és a késztermékek mozgását, valamint a gyártási folyamat során felmerülő összes közvetlen költséget.
• Költségkövetés: Szükséges a gyártási rendelések, munkaállomások és termékúvonalak részletes költségkövetése.
• Kiemelt fókusz: A termelési hatékonyság növelése, selejtek csökkentése, energiafelhasználás optimalizálása, beszállítói lánc menedzsment.
• Példa: Egy autógyár ELÁBÉ-ja magában foglalja az acél, műanyag, gumiabroncsok költségét (közvetlen anyag), az összeszerelő munkások bérét (közvetlen munkabér), valamint a gyárépület amortizációját és a gépek energiafogyasztását (közvetlen gyártási rezsi).

2. Kereskedelem (Retail and Wholesale Trade)

• Domináns komponensek: Az értékesített áruk beszerzési ára.
• Komplexitás: Egyszerűbb az ELÁBÉ számítása, mivel nincs gyártási folyamat. Az ELÁBÉ lényegében a nyitó készlet + beszerzések – záró készlet.
• Kiemelt fókusz: Beszállítói tárgyalások, nagykereskedelmi kedvezmények kihasználása, szállítási költségek optimalizálása, készletforgási sebesség maximalizálása, avulás minimalizálása.
• Példa: Egy ruhabolt ELÁBÉ-ja a beszerzett ruhák, cipők és kiegészítők ára, plusz a szállítási költségek.

3. Szolgáltatóipar (Service Industry)

• Domináns komponensek: Közvetlen munkabér, alvállalkozói díjak, közvetlenül a szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó anyagköltségek.
• Komplexitás: Az ELÁBÉ fogalma itt a legkevésbé intuitív, és egyes szolgáltató cégek nem is számolnak vele hagyományos értelemben. Ehelyett a „Cost of Services” (Szolgáltatások Költsége) kifejezést használják.
• Mit tartalmazhat?
  • Közvetlen munkabér: Azoknak a szakembereknek a bére, akik közvetlenül nyújtják a szolgáltatást (pl. tanácsadók, szoftverfejlesztők, ügyvédek, fodrászok, takarítók).
  • Alvállalkozói díjak: Ha a szolgáltatás egy részét külső partner végzi.
  • Közvetlen anyagköltség: Ha a szolgáltatáshoz anyagfelhasználás is tartozik (pl. tisztítószerek egy takarító cégnél, festék egy festőnél).
  • Közvetlen rezsi: Specifikus eszközök amortizációja, szoftverlicencek, amelyek közvetlenül a szolgáltatás nyújtásához szükségesek.
• Kiemelt fókusz: A munkavállalói hatékonyság (billable hours), projektmenedzsment, alvállalkozói költségek kontrollja.
• Példa: Egy IT tanácsadó cég ELÁBÉ-ja a tanácsadók bérköltsége (projekthez rendelt órák), a használt szoftverlicencek díja és az alvállalkozói díjak. Egy fodrászszalon ELÁBÉ-ja a fodrászok bére, a felhasznált hajfestékek és hajápolók költsége.

4. Építőipar (Construction Industry)

• Domináns komponensek: Közvetlen anyagköltség, közvetlen munkabér, alvállalkozói díjak, gépi bérleti díjak, közvetlen építési rezsi.
• Komplexitás: Hasonlóan a gyártóiparhoz, de projektekre bontva. Az ELÁBÉ itt gyakran „Project Cost” vagy „Cost of Completed Contracts” néven szerepel.
• Kiemelt fókusz: Projektenkénti költségvetés-ellenőrzés, beszállítói tárgyalások, munkaerő-hatékonyság, alvállalkozói szerződések menedzsmentje, késések és pótmunkák költségeinek kezelése.
• Példa: Egy építőipari vállalat ELÁBÉ-ja egy házépítés során a téglák, cement, faanyag ára (közvetlen anyag), az építőmunkások bére (közvetlen munkabér), az alvállalkozóknak (pl. villanyszerelők, vízvezeték-szerelők) fizetett díjak, valamint a daru vagy egyéb gépek bérleti díja.

Az iparági sajátosságok megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy egy vállalat ne csak a saját ELÁBÉ-ját értse, hanem képes legyen összehasonlítani magát a versenytársakkal, és releváns benchmarkokat állítson fel. Egy gyártó vállalat ELÁBÉ-ja nem hasonlítható össze közvetlenül egy szolgáltató vállalatéval, mivel a költségstruktúra gyökeresen eltér.

Gyakori Hibák az ELÁBÉ/COGS Számításakor

Az ELÁBÉ pontos számítása alapvető fontosságú a valós pénzügyi kép megrajzolásához. Azonban számos hiba fordulhat elő, amelyek torzíthatják az eredményt, és téves üzleti döntésekhez vezethetnek. Íme a leggyakoribb buktatók:

1. Indirekt Költségek Bevonása

• A hiba: Az ELÁBÉ-ba olyan költségeket is belefoglalnak, amelyek nem közvetlenül kapcsolódnak az eladott termékek előállításához vagy beszerzéséhez. Ide tartozhatnak az adminisztratív, értékesítési, marketing vagy kutatás-fejlesztési költségek.
• Miért probléma? Ez mesterségesen megnöveli az ELÁBÉ-t, csökkentve a bruttó profitot, ami azt a téves képet keltheti, hogy a vállalat kevésbé hatékonyan termel, mint valójában. Ezenkívül a kulcsfontosságú profitabilitási mutatók (pl. bruttó fedezeti ráta) torzulnak.
• Megoldás: Szigorú költségelszámolás és kategóriák elkülönítése. Csak a közvetlenül hozzárendelhető anyagköltség, munkabér és gyártási rezsi tartozik ide.

2. Helytelen Készletértékelés

• A hiba: A készletértékelési módszer (FIFO, súlyozott átlagár) helytelen alkalmazása, vagy a módszer inkonzisztens változtatása a számviteli időszakok között.
• Miért probléma? Ha a nyitó vagy záró készlet értéke hibás, az közvetlenül befolyásolja az ELÁBÉ-t és a bruttó profitot. Például, ha a záró készlet alulértékelt, az ELÁBÉ túl magas lesz. Az inkonzisztencia pedig lehetetlenné teszi az időbeli összehasonlítást és a trendek elemzését.
• Megoldás: A választott készletértékelési módszer következetes alkalmazása, és a számviteli standardok (pl. magyar számviteli törvény, IFRS) betartása. Rendszeres ellenőrzés és audit.

3. Készletszámolási Hibák és Fizikai Készleteltérések

• A hiba: A fizikai készletfelvétel során elkövetett hibák, vagy a készletnyilvántartás és a valós készletállomány közötti eltérések figyelmen kívül hagyása. Ez magában foglalhatja az eltűnt, ellopott, sérült vagy elavult készletek nem megfelelő kezelését.
• Miért probléma? Ha a záró készlet mennyisége vagy minősége nem tükrözi a valóságot, az ELÁBÉ számítása pontatlan lesz. Az elavult készletek leírásának elmulasztása például mesterségesen magasabb záró készletet és alacsonyabb ELÁBÉ-t eredményez, torzítva a profitot.
• Megoldás: Rendszeres fizikai készletfelvétel (leltár), a nyilvántartás és a valóság összevetése, a készletveszteségek és leírások megfelelő számviteli elszámolása.

4. Beszerzési Költségek Pontatlan Követése

• A hiba: A beszerzési árak, szállítási díjak, vámok vagy egyéb közvetlen beszerzési költségek pontatlan rögzítése vagy figyelmen kívül hagyása.
• Miért probléma? Ha a beszerzési költségek alul- vagy felülértékeltek, az közvetlenül befolyásolja az ELÁBÉ-t. Például, ha a szállítási költségeket nem veszik figyelembe, az ELÁBÉ alacsonyabb lesz a valóságnál.
• Megoldás: Részletes nyilvántartás a beszerzésekről, beleértve az összes felmerülő közvetlen költséget. Automatikus rendszerek (ERP) használata segíthet a pontosságban.

5. Időzítési Hibák

• A hiba: Az ELÁBÉ számításánál nem az adott számviteli időszakban értékesített termékekhez kapcsolódó költségeket veszik figyelembe, hanem például a beszerzés vagy a gyártás időpontjához kötik a költségeket, függetlenül az értékesítéstől.
• Miért probléma? Az eredménykimutatás célja, hogy az árbevétellel szembe állítsa az ahhoz kapcsolódó költségeket (megfeleltetés elve). Ha a költségek nem az értékesítés időpontjához kapcsolódnak, az eredmény torzul.
• Megoldás: Gondoskodni kell arról, hogy az ELÁBÉ csak azokat a termékeket tartalmazza, amelyeket az adott időszakban valóban eladtak.

6. Adózási Szempontok Figyelmen Kívül Hagyása

• A hiba: Nem veszik figyelembe, hogy a választott készletértékelési módszer vagy a költségek besorolása milyen adózási következményekkel járhat.
• Miért probléma? A hibás ELÁBÉ számítás téves adózandó eredményt eredményezhet, ami adóhiányhoz vagy feleslegesen magas adófizetéshez vezethet.
• Megoldás: Konzultáció adótanácsadóval, a helyi adójogszabályok és számviteli standardok alapos ismerete.

A fenti hibák elkerülése érdekében a vállalatoknak robosztus számviteli rendszereket kell bevezetniük, rendszeres ellenőrzéseket kell végezniük, és folyamatosan képezniük kell pénzügyi csapatukat. A pontos ELÁBÉ számítás nem csak a jogszabályi megfelelésről szól, hanem az üzleti siker alapja is.

Az ELÁBÉ/COGS Optimalizálása és Csökkentése

Az ELÁBÉ csökkentése egy vállalat számára azonnali és jelentős hatással bírhat a bruttó profitra és az adózandó eredményre. Ezért a költségoptimalizálás egyik kulcsterülete. Íme néhány stratégia és módszer az ELÁBÉ hatékony csökkentésére:

1. Beszállítói Tárgyalások és Kapcsolatok Optimalizálása

• Volumen alapú kedvezmények: Nagyobb mennyiségű alapanyag vagy áru beszerzése esetén kedvezőbb egységárakat lehet elérni.
• Hosszú távú szerződések: Stabil árakat és jobb feltételeket biztosíthatnak a hosszú távú partnerségek.
• Alternatív beszállítók keresése: Versenyhelyzet teremtése a beszállítók között, vagy olcsóbb, de megbízható források felkutatása (pl. külföldi beszerzés).
• Beszállítói konszolidáció: Kevesebb beszállítóval dolgozni, hogy nagyobb rendelési volumenekkel jobb árakat lehessen elérni.
• Beszállítói teljesítményértékelés: Azonosítani a legjobb ár-érték arányt kínáló beszállítókat.

2. Termelési Hatékonyság Növelése

• Folyamatoptimalizálás: A gyártási folyamatok elemzése és racionalizálása a felesleges lépések kiküszöbölésére, a selejtek csökkentésére és a gyártási idő rövidítésére (pl. Lean Manufacturing, Six Sigma).
• Automatizálás és technológiai fejlesztés: Beruházás modern gépekbe és technológiákba, amelyek csökkentik a közvetlen munkabér- és energiafelhasználást, valamint növelik a termelékenységet.
• Energiagazdálkodás: Az energiafelhasználás optimalizálása a gyártási folyamatokban (pl. hatékonyabb gépek, megújuló energiaforrások).
• Minőségellenőrzés: A hibás termékek és a selejt arányának csökkentése, mivel a selejt előállításának költsége is része az ELÁBÉ-nak, de nem generál bevételt.

3. Készletgazdálkodás Javítása

• Just-In-Time (JIT) készletrendszer: Az alapanyagok és alkatrészek pontosan akkor érkeznek be, amikor szükség van rájuk, minimalizálva a raktározási költségeket és az elavulás kockázatát.
• Optimális rendelési mennyiség (EOQ) számítása: A rendelési és tartási költségek minimalizálása az ideális rendelési mennyiség meghatározásával.
• Készletforgás felgyorsítása: A készleten lévő áruk gyorsabb eladása, csökkentve a raktározási költségeket és a tőkelekötést.
• Elavult készletek kezelése: Rendszeres áttekintés és az eladhatatlan készletek leírása vagy akciós értékesítése, mielőtt teljesen értéküket veszítenék.

4. Terméktervezés és -standardizálás

• Költségtudatos tervezés (Design for Cost): A terméktervezési fázisban már figyelembe venni az alapanyagok árát és a gyártási folyamatok költségeit.
• Standardizálás: Kevesebb féle alkatrész vagy alapanyag használata több termékben, ami volumen kedvezményeket és egyszerűbb készletgazdálkodást tesz lehetővé.
• Anyagoptimalizálás: Könnyebb, de ugyanolyan minőségű anyagok használata a szállítási és alapanyagköltségek csökkentése érdekében.

5. Outsourcing (Kiszervezés)

• Bizonyos gyártási vagy szolgáltatási folyamatok kiszervezése olyan partnereknek, akik hatékonyabban vagy olcsóbban tudják elvégezni azokat.
• Fontos azonban mérlegelni a minőségi kontroll, a szállítási lánc kockázatait és a kommunikáció kihívásait.

6. Munkabér Optimalizálás

• Hatékonyság növelése: Képzések, jobb eszközök biztosítása, motivációs rendszerek bevezetése, amelyek növelik a munkavállalók termelékenységét.
• Rugalmas munkaerő: Időszakos vagy részmunkaidős alkalmazottak bevonása a szezonális ingadozások kezelésére, elkerülve a felesleges állandó bérköltségeket.
• Bérköltségek felülvizsgálata: A bérek és juttatások versenyképességének fenntartása anélkül, hogy feleslegesen magas költségeket generálnának.

Az ELÁBÉ optimalizálása egy folyamatos és komplex feladat, amely a vállalat minden részlegének együttműködését igényli: beszerzés, gyártás, pénzügy, értékesítés és menedzsment. A sikeres optimalizáció nem csak a profitabilitást növeli, hanem a vállalat versenyképességét és piaci pozícióját is erősíti.

Az ELÁBÉ/COGS és a Számviteli Standardok

Az ELÁBÉ számítását és bemutatását szigorú számviteli standardok szabályozzák, amelyek biztosítják az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot és a megbízhatóságot a pénzügyi kimutatásokban. A főbb standardok közé tartozik a magyar számviteli törvény, az IFRS és a GAAP.

1. Magyar Számviteli Törvény (2000. évi C. törvény)

• Készletértékelés: A magyar számviteli törvény (Szt.) előírja a készletek bekerülési értékén történő nyilvántartását. A készletek értékcsökkenését, avulását, illetve a piaci érték alatti értékelését (ún. értékvesztést) el kell számolni.
• Módszerek: A törvény engedélyezi a FIFO (elsőként be, elsőként ki) és a súlyozott átlagár módszer alkalmazását a készletek értékelésére. A LIFO (utolsóként be, elsőként ki) módszer nem megengedett Magyarországon.
• Költségek csoportosítása: A törvény részletesen szabályozza a költségek besorolását közvetlen és közvetett költségekre, ami alapvető az ELÁBÉ pontos meghatározásához. Az ELÁBÉ-ba csak a közvetlen költségek tartozhatnak.
• Eredménykimutatás: Az eredménykimutatás felépítése rögzített, és az ELÁBÉ (Magyarországon „Eladott áruk beszerzési értéke” vagy „Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke”) külön soron szerepel, az árbevétel után, a bruttó fedezet meghatározásához.
• Következetesség: A választott készletértékelési módszert következetesen kell alkalmazni, és csak indokolt esetben, a számviteli politika módosításával lehet változtatni.

2. IFRS (International Financial Reporting Standards – Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok)

• Alkalmazás: Az IFRS-t világszerte számos országban alkalmazzák, és kötelező lehet a tőzsdén jegyzett vállalatok számára.
• IAS 2 Készletek: Az IFRS keretében az IAS 2 standard foglalkozik a készletekkel. Ez a standard előírja a készletek bekerülési értéken történő értékelését, és a nettó realizálható érték alatti értékelését (ha az alacsonyabb).
• Módszerek: Az IAS 2 engedélyezi a FIFO és a súlyozott átlagár módszerek használatát. Az IFRS is tiltja a LIFO módszert.
• Költségkomponensek: Az IFRS is hangsúlyozza a közvetlen költségek (anyag, munkabér, gyártási rezsi) bevonását az ELÁBÉ-ba, és kizárja az adminisztratív, értékesítési és K+F költségeket.
• Közzététel: Az IFRS részletes közzétételi követelményeket ír elő a készletekre vonatkozóan, beleértve a felhasznált értékelési módszert és a készletekre elszámolt értékvesztéseket.

3. GAAP (Generally Accepted Accounting Principles – Általánosan Elfogadott Számviteli Elvek) – USA

• Alkalmazás: A GAAP az Egyesült Államokban alkalmazott számviteli standardok összessége.
• Módszerek: A GAAP az IFRS-től és a magyar törvénytől eltérően engedélyezi a FIFO, a LIFO és a súlyozott átlagár módszerek használatát is a készletek értékelésére. Ez a fő különbség az ELÁBÉ számításában a globális standardok között.
• LIFO paradoxon: Mivel a LIFO inflációs környezetben alacsonyabb adózandó eredményt eredményez, az USA-ban sok vállalat választja ezt a módszert adómegtakarítási céllal. Ez azonban eltérő ELÁBÉ-t és profitot eredményezhet az IFRS-t alkalmazó vállalatokhoz képest.
• Következetesség: A GAAP is megköveteli a választott módszer következetes alkalmazását.

A vállalatoknak kiemelten fontos, hogy tisztában legyenek az adott országban vagy a rájuk vonatkozó nemzetközi standardok szerinti előírásokkal. A standardok betartása nemcsak a jogszabályi megfelelés miatt szükséges, hanem azért is, mert biztosítja a pénzügyi kimutatások megbízhatóságát és összehasonlíthatóságát a befektetők, hitelezők és más érdekelt felek számára. A helytelen ELÁBÉ számítás súlyos könyvelési hibákhoz, auditálási problémákhoz és akár jogi következményekhez is vezethet.

Technológiai Megoldások az ELÁBÉ/COGS Kezelésére

A modern üzleti környezetben a pontos és hatékony ELÁBÉ kezelés elképzelhetetlen a megfelelő technológiai támogatás nélkül. A manuális számolás és nyilvántartás időigényes, hibalehetőségeket rejt, és nem biztosítja a valós idejű adatokhoz való hozzáférést. Az alábbi technológiai megoldások forradalmasítják az ELÁBÉ kezelését:

1. ERP Rendszerek (Enterprise Resource Planning – Vállalatirányítási Rendszerek)

• Integrált megoldás: Az ERP rendszerek a vállalat különböző funkcionális területeit (beszerzés, termelés, értékesítés, készletgazdálkodás, pénzügy, számvitel) egyetlen, integrált adatbázisban kötik össze.
• Automatizált adatgyűjtés: Amikor egy alapanyagot megvásárolnak, bekerül a készletbe, majd a gyártási folyamat során elhasználódik, az ERP rendszer automatikusan rögzíti ezeket a mozgásokat és a hozzájuk tartozó költségeket.
• Pontos ELÁBÉ számítás: Az ERP rendszerek képesek a választott készletértékelési módszer (FIFO, súlyozott átlagár) alapján automatikusan kiszámolni az ELÁBÉ-t, figyelembe véve a nyitó készletet, a beszerzéseket és a záró készletet.
• Valós idejű adatok: A menedzsment valós idejű hozzáférést kap a készletállományhoz, a gyártási költségekhez és az ELÁBÉ-hoz, ami gyorsabb és megalapozottabb döntéshozatalt tesz lehetővé.
• Részletes riportok: Az ERP rendszerek komplex riportokat tudnak generálni az ELÁBÉ komponenseiről, a bruttó profitról termékenként, termékcsoportonként vagy akár vevőnként.
• Népszerű ERP rendszerek: SAP, Oracle NetSuite, Microsoft Dynamics 365, Odoo.

2. Készletkezelő Szoftverek (Inventory Management Software)

• Készletnyilvántartás: Specifikusan a készletek nyomon követésére, bevételezésére, kiadására és a készletmozgások rögzítésére szolgálnak.
• Automatikus készletértékelés: Segítenek a készletértékelési módszer (FIFO, súlyozott átlagár) alkalmazásában, és automatikusan frissítik a készletértéket minden tranzakció után.
• Minimális és maximális készletszintek figyelése: Riasztásokat küldenek, ha a készlet egy bizonyos szint alá csökken, segítve az optimális rendelési mennyiség fenntartását és az ELÁBÉ-t befolyásoló készlethiányok elkerülését.
• Fizikai leltár támogatása: Gyakran tartalmaznak funkciókat a fizikai leltár elvégzéséhez és a nyilvántartásbeli eltérések kezeléséhez.
• Önálló készletkezelő szoftverek: Fishbowl Inventory, Zoho Inventory, TradeGecko.

3. Analitikai Eszközök és Üzleti Intelligencia (BI) Szoftverek

• Adatvizualizáció: Az ERP és készletkezelő rendszerekből származó adatok vizuális megjelenítése, trendek és mintázatok azonosítása.
• Költségelemzés: Részletes elemzések készítése az ELÁBÉ komponenseiről, azonosítva a költségcsökkentési lehetőségeket.
• Profitabilitási elemzés: A bruttó profit ráta alakulásának nyomon követése, termékenkénti és vevőnkénti profitabilitás vizsgálata.
• Előrejelzés: Az ELÁBÉ jövőbeli alakulásának előrejelzése az alapanyagárak, a termelési volumen és az értékesítési előrejelzések alapján.
• Népszerű BI eszközök: Tableau, Microsoft Power BI, Qlik Sense.

4. Barcode és RFID Technológia

• Automatikus azonosítás: A termékek és alapanyagok egyedi azonosítása és nyomon követése a teljes ellátási láncban.
• Pontos készletmozgás: Minimalizálja a manuális adatbevitelből adódó hibákat, és biztosítja a készletmozgások valós idejű, pontos rögzítését.
• Gyors leltározás: Jelentősen felgyorsítja a fizikai leltár folyamatát, csökkentve az ehhez kapcsolódó költségeket és hibalehetőségeket, ami pontosabb záró készletet eredményez.

A technológiai megoldások bevezetése jelentős beruházást igényelhet, de hosszú távon hatékonyabbá és pontosabbá teszi az ELÁBÉ kezelését, hozzájárulva a vállalat pénzügyi stabilitásához és versenyképességéhez. A megfelelő rendszerek kiválasztása és implementálása kulcsfontosságú a sikeres üzleti működéshez.