Man-in-the-browser (MitB) támadás: Működése és a védekezés módjai

Mi az a Man-in-the-Browser (MitB) támadás?

A kiberbiztonsági fenyegetések tárházában a Man-in-the-Browser (MitB) támadás egy különösen alattomos és nehezen észlelhető kategóriát képvisel. Nevéből adódóan – magyarul „ember a böngészőben” – egy olyan rosszindulatú beavatkozásra utal, amely a felhasználó webböngészőjében történik. Ellentétben a Man-in-the-Middle (MitM) támadásokkal, amelyek a felhasználó és a szerver közötti kommunikációs csatornát kompromittálják, a MitB támadások közvetlenül a felhasználó számítógépén, a böngésző futása közben fejtik ki hatásukat. Ez azt jelenti, hogy a kártékony szoftver a böngészőbe injektálva manipulálja az adatokat, még mielőtt azok elhagynák a felhasználó gépét, vagy miután megérkeztek a szerverről.

A MitB támadások fő célja általában a pénzügyi csalás, az érzékeny adatok, például banki belépési adatok, hitelkártyaadatok vagy egyéb személyes információk ellopása, valamint a tranzakciók módosítása. Az elkövetők kihasználják, hogy a böngésző a felhasználóval közvetlenül interakcióba lép, és így képesek a megjelenített tartalmakat, a felhasználó által bevitt adatokat és a böngésző által küldött kéréseket manipulálni, anélkül, hogy a felhasználó vagy a célzott weboldal szervere bármilyen gyanút fognának.

A MitB és a MitM támadások közötti különbség

Bár a nevük hasonló, és mindkettő a kommunikáció manipulálására irányul, a Man-in-the-Browser (MitB) és a Man-in-the-Middle (MitM) támadások működési elvükben és célpontjukban alapvetően különböznek. A különbségek megértése kulcsfontosságú a hatékony védekezés szempontjából.

Jellemző	Man-in-the-Browser (MitB)	Man-in-the-Middle (MitM)
Elhelyezkedés	A felhasználó böngészőjében, a kliens gépen.	A felhasználó és a szerver közötti kommunikációs útvonalon.
Működési elv	Malware injektálódik a böngészőbe, módosítja a felhasználói felületet, az adatokat, és a tranzakciókat a böngészőn belül.	Elfogja és módosítja a hálózati forgalmat a felhasználó és a szerver között.
Felismerés	Nehezen észlelhető, mivel a böngészőn belül történik, a titkosított kapcsolat (HTTPS) ellenére is hatékony.	Gyakran észlelhető a tanúsítványhibák vagy a hálózati anomáliák révén, különösen HTTPS esetén.
Célpont	A böngésző folyamata és a felhasználó által kezdeményezett tranzakciók a böngészőben.	A hálózati kommunikáció, a titkosított kapcsolatok feltörése vagy megkerülése.
Főbb fenyegetés	Online banki csalások, tranzakciók módosítása, adatok lopása bejelentkezés után.	Adatok lehallgatása, hitelesítő adatok lopása, hálózati forgalom átirányítása.
Példák	ZeuS, SpyEye, Dridex malware.	SSL stripping, DNS spoofing, ARP spoofing.

A legfontosabb különbség, hogy amíg a MitM támadások a hálózati szinten avatkoznak be, addig a MitB támadások a végpont, azaz a felhasználó böngészőjének belső működését kompromittálják. Ez teszi őket különösen veszélyessé, mert még a HTTPS protokoll által biztosított titkosított kapcsolat sem nyújt ellenük teljes védelmet, hiszen a manipuláció a titkosítás előtt vagy a visszafejtés után történik meg a kliens oldalon.

Hogyan működik a Man-in-the-Browser (MitB) támadás?

A Man-in-the-Browser támadások működési mechanizmusa több lépésből áll, amelyek mindegyike a felhasználó és a böngésző interakciójának kihasználására irányul. A támadás sikerességéhez alapvetően egy kártékony szoftver, azaz malware telepítése szükséges a felhasználó számítógépére.

1. Malware fertőzés

A MitB támadások első és legfontosabb lépése a felhasználó gépének megfertőzése egy megfelelő malware-rel. Ez a malware általában egy trójai program, amelyet számos módon juttathatnak el a célponthoz:

• Adathalászat (Phishing): A leggyakoribb módszer. A támadók hamis e-maileket küldenek, amelyek legitimnek tűnő forrásból származnak (pl. bank, futárszolgálat, közüzemi szolgáltató), és arra ösztönzik a felhasználót, hogy kattintson egy kártékony linkre vagy nyisson meg egy fertőzött mellékletet.
• Drive-by download: A felhasználó egy fertőzött weboldalt látogat meg, amely automatikusan letölt és telepít kártékony szoftvert a felhasználó tudta és beleegyezése nélkül, kihasználva a böngésző vagy az operációs rendszer sebezhetőségeit.
• Malvertising: Kártékony hirdetések, amelyek legális hirdetési hálózatokon keresztül terjednek, és a felhasználó interakciója nélkül is képesek malware-t telepíteni.
• Szoftvercsomagok (Bundling): A malware-t más, legitimnek tűnő szoftverekkel együtt telepítik, például ingyenes programok, játékok vagy crackelt szoftverek letöltésekor.
• USB-meghajtók: Fertőzött USB-meghajtók használata is terjesztheti a kártékony programot.

A sikeres fertőzés után a malware beágyazza magát a rendszerbe, gyakran rejtve maradva a felhasználó és a hagyományos vírusirtó szoftverek elől.

2. Injektálás és a böngésző kompromittálása

Amint a malware bejutott a rendszerbe, a következő lépés a böngésző kompromittálása. A MitB malware-ek specializálódtak arra, hogy beférkőzzenek a futó böngészőfolyamatba. Ezt többféle technikai módszerrel érik el:

• API Hooking: A malware módosítja a böngésző által használt rendszerhívásokat (API hívásokat). Például, amikor a böngésző adatokat küld egy weboldalra (pl. bejelentkezési adatok, tranzakciós részletek), a malware elfogja ezeket a hívásokat, módosítja az adatokat, majd továbbítja azokat a szervernek, vagy épp ellenkezőleg, a szerverről érkező adatokat módosítja, mielőtt azok a felhasználó számára megjelennek.
• DOM (Document Object Model) Manipuláció: A malware képes módosítani a weboldal struktúráját és tartalmát, ahogyan az a felhasználó böngészőjében megjelenik. Ez lehetővé teszi hamis űrlapok, üzenetek vagy további mezők beszúrását a legitim weboldalakba, anélkül, hogy a szerver tudna róla. Például, egy banki oldalon plusz mezőket adhat hozzá a „számlaszám megerősítése” vagy „tranzakciós jelszó újra megadása” céljából.
• Web Injectek: Ez a technika magában foglalja a kód (általában JavaScript) injektálását a böngészőbe, amely a banki vagy más érzékeny weboldalak betöltésekor aktiválódik. Ezek a web injectek képesek módosítani az oldalon megjelenő információkat, eltéríteni a felhasználói inputot, vagy új tranzakciókat kezdeményezni a felhasználó nevében.
• Form Grabbing: A malware figyeli a böngészőben kitöltött űrlapokat, és ellopja az abba bevitt adatokat (pl. felhasználónevek, jelszavak, bankkártya adatok) még azelőtt, hogy azokat elküldenék a szervernek.

3. Adatmanipuláció és a támadás végrehajtása

Miután a malware sikeresen beágyazódott és képes a böngésző működését befolyásolni, megkezdődhet a tényleges támadás. A MitB támadások ereje abban rejlik, hogy a manipuláció a felhasználó gépén történik, a titkosított HTTPS kapcsolat után, azaz a felhasználó még a böngészője által megbízhatónak ítélt, zöld lakat ikonnal ellátott oldalon sem lehet teljesen biztonságban. A támadó a következőket teheti:

• Tranzakciók módosítása: Ez a MitB támadások egyik leggyakoribb és legsúlyosabb formája, különösen az online banki szolgáltatások esetében. A felhasználó elindít egy tranzakciót (pl. átutalást), és a böngészőben megjelenő adatok korrektek. Azonban mielőtt az adatok elhagynák a böngészőt, a malware módosítja a kedvezményezett számlaszámát, az összeget, vagy mindkettőt, a támadó javára. A felhasználó a megerősítő SMS-ben vagy a banki felületen továbbra is a helyes adatokat láthatja (ha a malware az SMS megjelenítését is manipulálja), de a ténylegesen elküldött adatok már a módosítottak.
• Adatok lopása: A malware képes rögzíteni és elküldeni a támadónak minden, a böngészőben bevitt adatot, beleértve a felhasználóneveket, jelszavakat, bankkártya adatokat, személyes azonosítókat és egyéb érzékeny információkat. Ez történhet akár a bejelentkezés pillanatában, akár a felhasználó böngészési szokásainak nyomon követésével.
• Hamis üzenetek vagy űrlapok megjelenítése: A támadó hamis üzeneteket jeleníthet meg a böngészőben, amelyek arra ösztönzik a felhasználót, hogy további adatokat adjon meg (pl. „technikai hiba miatt adja meg újra a teljes bankkártyaszámát”), vagy olyan műveleteket hajtson végre, amelyek a támadó javát szolgálják.
• További malware telepítése: A már meglévő MitB malware felhasználható arra, hogy további kártékony szoftvereket töltsön le és telepítsen a felhasználó gépére, például zsarolóvírust vagy billentyűzetnaplózót.

A Man-in-the-Browser (MitB) támadások rendkívül veszélyesek, mert a manipuláció a felhasználó által megbízhatónak tartott böngészőn belül történik, gyakran észrevétlenül, még a titkosított HTTPS kapcsolatok ellenére is, megkerülve a hagyományos biztonsági rétegeket.

Gyakori MitB támadási forgatókönyvek és célpontok

A Man-in-the-Browser támadások rugalmasak és sokoldalúak, így számos különböző forgatókönyvben alkalmazhatók, de a leggyakoribb célpontok az online pénzügyi szolgáltatások és az érzékeny adatok kezelését igénylő platformok.

1. Online banki csalások

Ez a MitB támadások legfőbb célja és legpusztítóbb formája. A kiberbűnözők a következő módszereket alkalmazzák:

• Tranzakciók módosítása valós időben: Amikor a felhasználó online banki felületén keresztül átutalást kezdeményez, a malware a böngészőben elfogja az átutalás részleteit (kedvezményezett, összeg). Még mielőtt a felhasználó rákattintana a „küldés” gombra, vagy az adatok elhagynák a böngészőt, a malware módosítja a kedvezményezett számlaszámát és/vagy az összeget a támadó által kontrollált számlára. A felhasználó továbbra is a helyes adatokat látja a képernyőn, de a háttérben már a módosított adatok kerülnek elküldésre a banknak.
• További tranzakciók kezdeményezése: A malware képes lehet arra, hogy a felhasználó tudta nélkül további tranzakciókat kezdeményezzen, miután a felhasználó bejelentkezett a banki fiókjába. Például, a böngészőbe injektált szkriptek automatikusan elindíthatnak egy új utalást, amelyet a felhasználó nem hagyott jóvá.
• SMS-ben érkező megerősítő kódok eltérítése: Egyes fejlettebb MitB malware-ek képesek a felhasználó mobiltelefonjára érkező megerősítő SMS-ek tartalmát is manipulálni vagy eltéríteni, ha a telefon is fertőzött (pl. Android malware-rel). Így a felhasználó által látott SMS kód is a módosított tranzakcióhoz tartozó kód lehet, vagy a malware egyszerűen továbbítja a kódot a támadónak, mielőtt a felhasználó egyáltalán észrevenné.
• Pénzmosás: A lopott pénz nyomon követhetőségének megnehezítésére a támadók gyakran „pénzöszvéreket” (money mules) használnak, akik bankszámlájukon keresztül mossák tisztára a lopott összegeket.

2. Hitelkártya adatok lopása

Webáruházakban vagy online fizetési portálokon történő vásárlás során a MitB malware képes rögzíteni a felhasználó által bevitt hitelkártya adatokat (kártyaszám, lejárati dátum, CVC/CVV kód, kártyatulajdonos neve) még azelőtt, hogy azok titkosított formában elküldésre kerülnének a fizetési szolgáltatónak. Ez lehetővé teszi a támadók számára, hogy a későbbiekben jogosulatlan vásárlásokat hajtsanak végre a lopott kártyaadatokkal.

3. Hozzáférési adatok és személyes információk lopása

Nem csak a pénzügyi adatok vannak veszélyben. A MitB támadások felhasználhatók a következő típusú információk ellopására is:

• Belépési adatok (felhasználónevek és jelszavak): Bármely weboldalon, ahol a felhasználó bejelentkezik, a malware rögzítheti a bevitt hitelesítő adatokat. Ez magában foglalja a közösségi média fiókokat, e-mail fiókokat, online szolgáltatásokat, sőt akár a céges hálózati hozzáféréseket is.
• Személyazonosító adatok (PII): Név, cím, születési dátum, társadalombiztosítási szám és egyéb személyes adatok, amelyeket a felhasználó online űrlapokon keresztül ad meg. Ezek az adatok felhasználhatók identitáslopásra, további csalásokra vagy a sötét weben történő értékesítésre.
• Üzleti titkok és érzékeny céges adatok: Ha egy céges számítógép fertőződik meg, a MitB malware hozzáférhet a belső hálózati alkalmazásokban vagy felhőalapú szolgáltatásokban (pl. CRM, ERP rendszerek) kezelt érzékeny üzleti adatokhoz.

4. Tartalommanipuláció és adathalászat

Bár a MitB nem klasszikus adathalászat, képes adathalászathoz hasonló célokat szolgálni, de sokkal kifinomultabban:

• Hamis üzenetek injektálása: A böngészőbe injektált kód hamis figyelmeztetéseket vagy üzeneteket jeleníthet meg, például „A fiókja zárolva lett, kérjük, adja meg újra a teljes bankkártyaszámát a feloldáshoz.” Ezek az üzenetek a legitim weboldal részeként jelennek meg, így rendkívül meggyőzőek.
• További adatok kérése: A malware módosíthatja a meglévő űrlapokat, hogy további mezőket kérjen, például a „titkos kérdés válaszát” vagy „PIN kódot”, amelyeket a legitim weboldal sosem kérne.

Ezek a forgatókönyvek rávilágítanak arra, hogy a MitB támadások mennyire sokoldalúak és pusztítóak lehetnek, különösen, ha a felhasználó nincs tisztában a működési elvükkel és a védekezési lehetőségekkel.

A MitB támadásokban részt vevő malware családok

Számos rosszindulatú szoftvercsalád specializálódott a Man-in-the-Browser támadásokra. Ezek a malware-ek folyamatosan fejlődnek, hogy elkerüljék a detektálást, és újabb funkciókkal bővüljenek. A leginkább hírhedt és aktív családok a következők:

1. ZeuS (Zbot)

A ZeuS, más néven Zbot, az egyik legismertebb és legbefolyásosabb MitB malware. 2007 körül jelent meg, és hamarosan az online banki csalások egyik fő eszközévé vált. Képességei közé tartozik a billentyűzetnaplózás, képernyőképek készítése, és ami a legfontosabb, a web injectek használata a böngészőben megjelenő tartalom manipulálására. A ZeuS forráskódjának kiszivárgása 2011-ben számos klón és leszármazott malware létrejöttéhez vezetett, ami tovább növelte a fenyegetést.

2. SpyEye

A SpyEye egy másik jelentős MitB trójai, amely a ZeuS közvetlen riválisaként és utódjaként jelent meg. Képes volt arra, hogy eltávolítsa a ZeuS-t a fertőzött rendszerről, és átvegye annak funkcióit. A SpyEye széles körű web inject funkciókkal rendelkezett, és képes volt a felhasználó böngészőjében végrehajtott tranzakciók szinte bármely aspektusát manipulálni. Hasonlóan a ZeuS-hoz, a SpyEye forráskódja is kiszivárgott, ami szintén hozzájárult a fenyegetés terjedéséhez.

3. Dridex

A Dridex (korábban Cridex) egy rendkívül kifinomult banki trójai, amely a ZeuS és SpyEye örökségét viszi tovább. Főleg a pénzügyi intézmények ellen irányul, és fejlett web inject mechanizmusokat használ a tranzakciók manipulálására és az érzékeny adatok, például a bejelentkezési adatok és a jelszavak ellopására. A Dridex botnet-alapú, ami azt jelenti, hogy a fertőzött gépek egy központi szerverről vezérelhetők, és gyakran terjed e-mail mellékleteken keresztül (pl. makrót tartalmazó Word dokumentumok).

4. TrickBot

A TrickBot egy moduláris banki trójai, amely kezdetben a Dridex utódjaként jelent meg, de azóta sokkal szélesebb körű funkcionalitással bővült. Képes adatokat lopni (különösen banki hitelesítő adatokat), zsarolóvírust terjeszteni (mint például a Ryuk), és hálózati felderítést végezni a fertőzött környezetben. A TrickBot rendkívül ellenálló a detektálással szemben, és gyakran használ komplex terjesztési módszereket, mint például a spam kampányok és más malware-ek (pl. Emotet) által történő telepítés.

5. Gozi (Ursnif)

A Gozi, más néven Ursnif, egy másik régi, de továbbra is aktív banki trójai. Hasonlóan a ZeuS-hoz és a SpyEye-hoz, a Gozi is web injectekkel manipulálja az online banki tranzakciókat. A Gozi kódja is kiszivárgott, ami számos variáns és mutáció megjelenéséhez vezetett. Képességei közé tartozik a billentyűzetnaplózás, képernyőképek készítése és a távoli vezérlés.

6. Emotet

Bár az Emotet elsősorban egy botnetként és spam terjesztőként ismert, gyakran használják más malware-ek, például a TrickBot vagy a Ryuk zsarolóvírus terjesztésére. Az Emotet is képes lehet MitB funkcionalitásra, vagy legalábbis előkészíti a terepet más MitB malware-ek számára a rendszerbe való bejutáshoz. Az Emotet rendkívül ellenálló és nehezen eltávolítható.

Ezek a malware családok folyamatosan fejlesztik technikáikat, hogy megkerüljék a biztonsági szoftvereket és a felhasználói figyelmet. Gyakran alkalmaznak polimorfizmust (a kód folyamatos változtatása a felismerés elkerülése érdekében) és obfuszkációt (a kód olvashatatlanná tétele) a detektálás megnehezítésére.

Technikai részletek: A MitB támadás mélységei

A Man-in-the-Browser támadások komplexitása a mélyreható technikai ismereteken és a böngészők belső működésének kihasználásán alapul. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan képesek ezek a malware-ek ilyen hatékonyan működni, érdemes részletesebben megvizsgálni a mögöttes technológiákat.

1. Folyamatinjektálás (Process Injection)

A MitB malware-ek elsődleges célja, hogy bejussanak a böngésző futó folyamatába. Ezt gyakran DLL injektálással (Dynamic Link Library injection) érik el. A malware egy rosszindulatú DLL fájlt injektál a böngésző (pl. chrome.exe, firefox.exe, iexplore.exe) memóriaterületébe. Miután a DLL betöltődött, a malware kódja a böngésző folyamatának részeként fut, és így teljes hozzáférést kap a böngésző belső adataihoz és funkcióihoz.

2. API Hooking

Ez az egyik legfontosabb technika a MitB támadásokban. Az API Hooking során a malware módosítja a böngésző által használt rendszerhívások (Application Programming Interface calls) viselkedését. Például:

• Send/Receive Hooking: A malware beavatkozik a hálózati kommunikációt kezelő API hívásokba (pl. send(), recv(), WSASend(), WSARecv()). Amikor a böngésző adatokat küld egy szerverre, a malware elfogja a kimenő adatfolyamot, módosítja azt (pl. a kedvezményezett számlaszámát), majd továbbítja a szervernek. Hasonlóan, a bejövő adatokat is módosíthatja, mielőtt azok a böngészőbe kerülnének.
• Cryptographic API Hooking: Különösen fejlett támadások esetén a malware a titkosítási API-kat is „hookingolhatja”. Ez lehetővé teszi, hogy a titkosítás előtt vagy a visszafejtés után manipulálja az adatokat, így a HTTPS sem nyújt teljes védelmet. A malware a böngésző által használt SSL/TLS funkciókat befolyásolja, és képes lehet a titkosított forgalom tartalmát manipulálni, anélkül, hogy a felhasználó észrevenné a tanúsítványhibákat.

3. Web Injectek és DOM Manipuláció

A Web Injectek a MitB támadások legláthatóbb részét képezik, bár a felhasználó számára gyakran észrevehetetlenek. Ezek olyan kódok (többnyire JavaScript, de lehet HTML vagy CSS is), amelyeket a malware dinamikusan injektál a böngésző által megjelenített weboldalba. Céljuk a felhasználói felület manipulálása:

• Új elemek beszúrása: A támadók új beviteli mezőket, gombokat vagy információs paneleket adhatnak hozzá egy banki weboldalhoz, amelyek célja a további érzékeny adatok (pl. extra biztonsági kódok, PIN-kódok) kicsalása.
• Meglévő tartalom módosítása: A malware megváltoztathatja a már meglévő szöveget, képeket vagy linkeket a weboldalon. Például, ha egy banki átutalás összegét mutatja az oldal, a malware ezt a megjelenített összeget meghagyhatja a felhasználó számára helyesnek, miközben a háttérben már egy másik, módosított összeget küld el a szervernek.
• Eseménykezelők eltérítése: A malware módosíthatja a JavaScript eseménykezelőket (pl. onclick események), így amikor a felhasználó rákattint egy gombra, a várt művelet helyett egy másik, a támadó által vezérelt funkció hajtódik végre.

A DOM (Document Object Model) manipuláció a web injectek technikai alapja. A böngésző a weboldalakat egy belső, hierarchikus struktúrában, a DOM-ban tárolja. Mivel a malware a böngésző folyamatában fut, közvetlenül hozzáférhet ehhez a DOM-hoz, és tetszőlegesen módosíthatja azt, anélkül, hogy a szerver oldalon bármilyen változás történne.

4. Form Grabbing és Credential Harvesting

Ez a technika az űrlapokba bevitt adatok ellopására fókuszál. Amikor a felhasználó egy űrlapot (pl. bejelentkezési űrlap, fizetési űrlap) tölt ki a böngészőben, a malware rögzíti az adatokat még azelőtt, hogy azok elküldésre kerülnének a szervernek. Ez történhet a billentyűzetnaplózás (keylogging) továbbfejlesztett formájaként, vagy az űrlap mezőinek közvetlen kiolvasásával a böngésző memóriájából. Az így megszerzett hitelesítő adatok és egyéb érzékeny információk azonnal továbbításra kerülnek a támadó C2 (Command and Control) szerverére.

5. Proxy funkciók és hálózati forgalom manipulációja

Néhány fejlettebb MitB malware képes proxy szerverként viselkedni a fertőzött gépen, vagy módosítani a böngésző proxy beállításait. Ez lehetővé teszi számukra, hogy minden hálózati forgalmat magukon keresztül irányítsanak, és tetszés szerint módosítsák azt, mielőtt az eljutna a célállomásra vagy a felhasználóhoz.

6. Perzisztencia és felderítés elkerülése

A MitB malware-ek rendkívül kifinomultak abban, hogy elkerüljék a felderítést és biztosítsák a perzisztenciát (azaz, hogy a rendszer újraindítása után is aktívak maradjanak):

• Rootkit technikák: A malware elrejtheti a fájljait és folyamatait a rendszerben, így a hagyományos vírusirtók nehezebben találják meg.
• Anti-elemző és anti-virtuális gép funkciók: A malware-ek gyakran ellenőrzik, hogy virtuális gépben vagy elemző környezetben futnak-e, és ha igen, leállítják működésüket, hogy elkerüljék az elemzést.
• Kódobfuszkáció és polimorfizmus: A kód folyamatosan változik, és nehezen olvasható, ami megnehezíti a szignatúra-alapú detektálást.
• Kommunikáció titkosítása: A C2 szerverrel folytatott kommunikáció gyakran titkosított, hogy elkerüljék a hálózati forgalom elemzését.

Ezek a technikai részletek rávilágítanak arra, hogy a MitB támadások miért jelentenek komoly kihívást a kiberbiztonság számára, és miért van szükség rétegzett, proaktív védekezésre ellenük.

A MitB támadások hatása és következményei

A Man-in-the-Browser támadásoknak súlyos következményei lehetnek mind az egyének, mind a szervezetek számára. A közvetlen pénzügyi veszteségeken túl számos egyéb káros hatással is járhatnak.

1. Pénzügyi veszteségek

• Közvetlen pénzlopás: A legnyilvánvalóbb következmény. Az ellopott pénzösszegek jelentősek lehetnek, különösen, ha a támadók több tranzakciót is végrehajtanak, vagy ha céges bankszámlákat kompromittálnak.
• Kártyacsalások: Az ellopott hitel- vagy betéti kártyaadatok felhasználásával jogosulatlan vásárlások hajthatók végre, ami a kártyatulajdonos számára jelentős anyagi kárt okozhat, amíg a banki visszatérítési folyamat lezajlik.
• Banki költségek és díjak: A csalások kivizsgálása és kezelése során a bankok extra díjakat számíthatnak fel, bár sok esetben a károsult ügyfél védelmet élvez a jogosulatlan tranzakciók ellen.

2. Adatlopás és identitáslopás

• Érzékeny adatok kompromittálása: A felhasználónevek, jelszavak, személyazonosító adatok (PII), egészségügyi adatok vagy egyéb bizalmas információk ellopása.
• Identitáslopás: Az ellopott személyes adatok felhasználhatók új bankszámlák nyitására, hitelfelvételekre, vagy más csalárd tevékenységekre a károsult nevében. Ez hosszú távú pénzügyi és jogi problémákat okozhat.
• Zsarolás és célzott támadások: Az ellopott adatok felhasználhatók zsarolásra, vagy további, célzottabb adathalász támadások indítására.

3. Reputációs károk

• Bankok és online szolgáltatók: Ha egy bank vagy online szolgáltató ügyfelei tömegesen válnak MitB támadások áldozatává, az súlyos reputációs károkat okozhat az intézménynek. Az ügyfelek bizalma meginoghat, ami elvándorláshoz és piaci értékvesztéshez vezethet.
• Vállalatok: Ha egy vállalat belső rendszereit vagy alkalmazottait érintő MitB támadásról van szó, az üzleti titkok kiszivárgása, az ügyféladatok kompromittálása szintén súlyos reputációs következményekkel járhat.

4. Jogi és szabályozási következmények

• Adatvédelmi előírások megsértése: Az érzékeny adatok ellopása esetén a vállalatok súlyos bírságokkal szembesülhetnek az adatvédelmi szabályozások (pl. GDPR) megsértése miatt.
• Peres eljárások: A károsult ügyfelek vagy partnerek peres eljárásokat indíthatnak a vállalatok ellen, ha úgy érzik, hogy a biztonsági intézkedések nem voltak megfelelőek.

5. Üzleti működés zavara

• Rendszerleállások: A malware eltávolítása, a biztonsági rések orvoslása és a rendszerek helyreállítása jelentős erőforrásokat igényel, ami az üzleti működés zavarát okozhatja.
• Fokozott biztonsági költségek: Egy támadás után a vállalatoknak jelentős összegeket kell befektetniük a biztonsági rendszerek megerősítésébe, a személyzet képzésébe és a incidenskezelési protokollok fejlesztésébe.

6. Pszichológiai hatások

• Stressz és szorongás: Az egyének számára a csalás áldozatává válás jelentős stresszt, szorongást és bizalmatlanságot okozhat az online környezet iránt.
• Bizalmatlanság az online tranzakciók iránt: A felhasználók bizalma megrendülhet az online banki és vásárlási szolgáltatások iránt, ami hátráltathatja a digitális gazdaság fejlődését.

A MitB támadások tehát nem csupán technikai problémát jelentenek, hanem széleskörű, mélyreható következményekkel járnak, amelyek gazdasági, társadalmi és pszichológiai szinten is érezhetők.

Védekezési módok a Man-in-the-Browser támadások ellen

A Man-in-the-Browser (MitB) támadások elleni védekezés komplex feladat, amely több rétegű megközelítést igényel, mind a felhasználók, mind a szolgáltatók részéről. Mivel a támadás a kliens oldalon, a böngészőben történik, a hagyományos hálózati biztonsági megoldások önmagukban nem elegendőek.

1. Felhasználói szintű védekezés

A felhasználók szerepe kulcsfontosságú a MitB támadások megelőzésében, hiszen ők az elsődleges célpontok a malware terjesztésénél.

• Rendszeres szoftverfrissítések: Győződjön meg arról, hogy az operációs rendszer (Windows, macOS, Linux), a webböngésző (Chrome, Firefox, Edge) és minden egyéb szoftver naprakész. A szoftverfrissítések gyakran tartalmaznak biztonsági javításokat, amelyek bezárják a támadók által kihasznált sebezhetőségeket.
• Erős és egyedi jelszavak, jelszókezelők: Használjon hosszú, komplex és egyedi jelszavakat minden online fiókjához. Egy jelszókezelő (pl. LastPass, 1Password, Bitwarden) segíthet ezek biztonságos tárolásában és generálásában, valamint csökkenti a billentyűzetnaplózás kockázatát, mivel automatikusan tölti ki a mezőket.
• Kétfaktoros hitelesítés (MFA/2FA): Aktiválja a kétfaktoros hitelesítést mindenhol, ahol lehetséges (bankok, e-mail fiókok, közösségi média). Ez egy további biztonsági réteget ad hozzá, mivel a bejelentkezéshez a jelszón kívül egy második ellenőrzési módra (pl. SMS kód, hitelesítő alkalmazásból származó kód, hardveres token) is szükség van. Bár egyes fejlettebb MitB malware-ek képesek manipulálni az SMS kódokat, az alkalmazás alapú tokenek vagy hardveres kulcsok sokkal biztonságosabbak.
• Antivírus és antimalware szoftverek: Telepítsen és tartson naprakészen egy megbízható antivírus és antimalware szoftvert a számítógépén. Rendszeresen futtasson teljes rendszervizsgálatokat. Fontos, hogy a szoftver képes legyen észlelni a viselkedésalapú fenyegetéseket is, ne csak a szignatúra-alapúakat.
• Legyen óvatos az e-mailekkel és letöltésekkel: Soha ne kattintson ismeretlen feladótól származó gyanús linkekre, és ne nyisson meg ismeretlen mellékleteket. Legyen különösen óvatos a bankoktól vagy más pénzügyi intézményektől érkező e-mailekkel, és mindig ellenőrizze a feladó hitelességét.
• Tűzfal használata: Győződjön meg róla, hogy a szoftveres vagy hardveres tűzfal aktív, és megfelelően konfigurált, hogy megakadályozza a jogosulatlan bejövő és kimenő kapcsolatokat.
• Rendszeres biztonsági mentések: Készítsen rendszeresen biztonsági mentést fontos adatairól. Egy esetleges fertőzés esetén ez segíthet a gyors helyreállításban.
• A böngésző biztonsági beállításai: Használja ki a böngészők beépített biztonsági funkcióit, mint például a phishing és malware elleni védelem, a szkriptblokkolók és a reklámblokkolók (ezek csökkenthetik a malvertising kockázatát).

2. Szervezeti és szolgáltatói szintű védekezés

Az online szolgáltatók, különösen a bankok, kulcsszerepet játszanak a MitB támadások elleni védekezésben. Számos technológiai és folyamatbeli intézkedést tehetnek.

• Tranzakció-aláírás és Out-of-Band hitelesítés:
  • Tranzakció-aláírás: A felhasználó egy speciális eszközzel vagy mobilalkalmazással „írja alá” a tranzakciót. Ez azt jelenti, hogy a tranzakció részletei (pl. kedvezményezett, összeg) megjelennek az eszközön, és a felhasználónak explicit módon jóvá kell hagynia azokat. Ha a böngészőben a malware módosította az adatokat, az aláíró eszközön (amelyet a malware nem tud befolyásolni) a helyes, eredeti adatok jelennek meg.
  • Out-of-Band (OOB) hitelesítés: A hitelesítés egy másik, független kommunikációs csatornán keresztül történik. Például, a bank egy SMS-t küld a tranzakció részleteivel és egy megerősítő kóddal a felhasználó regisztrált telefonszámára. A felhasználónak ezt a kódot kell beírnia a böngészőbe. Bár a fejlettebb malware-ek ezt is megpróbálhatják manipulálni (SIM-swap támadások, vagy mobil malware esetén), az OOB jelentősen növeli a biztonságot.
• Viselkedésalapú elemzés és csalásfelderítés: A bankok és szolgáltatók fejlett rendszereket használnak a felhasználók szokásos viselkedésének monitorozására. Ha egy tranzakció szokatlan (pl. nagy összegű átutalás egy új kedvezményezettnek, szokatlan időpontban vagy földrajzi helyről), a rendszer automatikusan blokkolhatja vagy további megerősítést kérhet.
• Speciális kliensoldali biztonsági megoldások: Néhány pénzügyi intézmény saját biztonsági szoftvereket kínál vagy javasol (pl. Trusteer Rapport), amelyek célja a böngésző védelme a malware injektálás ellen. Ezek a szoftverek monitorozzák a böngésző folyamatát, és észlelik a gyanús tevékenységeket.
• SSL/TLS tanúsítványok és HSTS: Bár a MitB megkerülheti a HTTPS-t, a szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy weboldalaik mindig HTTPS-en keresztül legyenek elérhetők, és a HSTS (HTTP Strict Transport Security) beállításokat is használják, hogy kikényszerítsék a titkosított kapcsolatot, megakadályozva a MitM támadások egy részét.
• Folyamatos fenyegetésfelderítés és -elemzés: A szolgáltatóknak proaktívan monitorozniuk kell a kiberfenyegetéseket, beleértve az új MitB variánsokat és támadási technikákat. A fenyegetésfelderítési információk (Threat Intelligence) megosztása az iparágon belül is kulcsfontosságú.
• Biztonsági tudatosság növelése: A bankoknak és online szolgáltatóknak rendszeresen tájékoztatniuk kell ügyfeleiket a kiberbiztonsági fenyegetésekről, beleértve a MitB támadásokat, és fel kell hívniuk a figyelmet a biztonságos online viselkedés fontosságára.
• Zero Trust architektúra: Egyre több vállalat alkalmazza a Zero Trust (Zéró Bizalom) modellt, amely alapvetően feltételezi, hogy a hálózat belsejében is lehetnek fenyegetések, és minden hozzáférést szigorúan ellenőriz és hitelesít, függetlenül attól, hogy honnan érkezik. Ez magában foglalja a végpontok folyamatos monitorozását és a viselkedés elemzését.
• Rendszeres biztonsági auditok és penetrációs tesztek: A szolgáltatóknak rendszeresen vizsgálniuk kell saját rendszereik sebezhetőségét, és szimulált támadásokkal tesztelniük kell a védekezési képességeiket.

3. Fejlett technológiák és megoldások

• Endpoint Detection and Response (EDR) és Extended Detection and Response (XDR) rendszerek: Ezek a megoldások a végpontokon (számítógépek, mobil eszközök) gyűjtik az adatokat, és fejlett analitikával észlelik a gyanús viselkedést, ami jelezheti egy MitB malware jelenlétét. Képesek valós idejű válaszreakciókat is kezdeményezni.
• Felhőalapú böngészőbiztonsági megoldások: Néhány megoldás a böngésző forgalmát egy biztonságos, izolált felhő környezetbe irányítja, ahol a weboldalak renderelése történik. Ez megakadályozza, hogy a kártékony kód közvetlenül a felhasználó gépén fusson.
• Hardveres biztonsági modulok (HSM) és Trusted Platform Module (TPM): Ezek a hardveres eszközök fokozott biztonságot nyújthatnak a kulcsok tárolására és a titkosítási műveletek végrehajtására, nehezebbé téve a malware számára a kriptográfiai eljárások manipulálását.
• Memória-integritás ellenőrzés: A fejlett biztonsági szoftverek képesek ellenőrizni a böngésző memóriájának integritását, és észlelni, ha egy külső folyamat (pl. malware) megpróbálja módosítani azt.

A MitB támadások elleni védekezés nem egy egyszeri feladat, hanem egy folyamatos harc. A kiberbűnözők folyamatosan új módszereket fejlesztenek, ezért a védekezési stratégiákat is folyamatosan frissíteni és adaptálni kell.

A tudatosság és oktatás szerepe a MitB elleni harcban

Bármilyen fejlett technológiai védekezés is létezzen, a Man-in-the-Browser (MitB) támadások elleni harcban az emberi tényező, azaz a felhasználói tudatosság és oktatás szerepe megkerülhetetlen. A legtöbb MitB támadás egy felhasználói hibával kezdődik: egy gyanús linkre kattintással, egy fertőzött melléklet megnyitásával, vagy egy nem biztonságos szoftver telepítésével. Ezért a felhasználók képzése és a biztonsági tudatosság növelése alapvető fontosságú.

Miért kulcsfontosságú a felhasználói oktatás?

• Az első védelmi vonal: A felhasználók az elsődleges célpontok a malware terjesztésében. Ha a felhasználók felismerik a fenyegetéseket és helyesen reagálnak, számos támadás megelőzhető.
• A technológia korlátai: Ahogyan korábban említettük, a MitB támadások a böngészőn belül, a titkosított kapcsolat után történnek. Ez azt jelenti, hogy még a legmodernebb tűzfalak és hálózati biztonsági megoldások sem nyújtanak teljes védelmet, ha a végpont (a felhasználó gépe) kompromittálódott.
• A szociális mérnökség kiaknázása: A MitB malware-ek terjesztői gyakran használnak szociális mérnöki technikákat (pl. adathalászat, megtévesztő üzenetek), amelyek a felhasználók érzelmeire, kíváncsiságára vagy félelmére hatnak. Az oktatás segíthet felismerni ezeket a manipulációkat.

Mire kell felhívni a figyelmet a felhasználók oktatása során?

• Gyanús e-mailek és linkek felismerése:
  • Mindig ellenőrizze az e-mail feladóját, még ha ismerősnek is tűnik. A feladók hamisítása gyakori.
  • Figyelje a helyesírási és nyelvtani hibákat az e-mailekben és a weboldalakon.
  • Ne kattintson ismeretlen vagy gyanús linkekre. Vigye az egérmutatót a link fölé anélkül, hogy rákattintana, és ellenőrizze a tényleges URL-t. Ha nem egyezik a várt oldallal, az gyanús.
  • Legyen óvatos a sürgető, fenyegető vagy túl jó, hogy igaz legyen ajánlatokkal.
• A böngésző biztonsági jelzései:
  • Ismerje fel a HTTPS és a zöld lakat ikon jelentőségét, de értse meg, hogy ez önmagában nem garantálja a MitB elleni védelmet.
  • Tanulja meg, hogyan ellenőrizze a weboldal tanúsítványát a böngészőben.
• Szoftverek letöltése és telepítése:
  • Csak megbízható forrásból töltsön le szoftvereket (hivatalos weboldalak, alkalmazásboltok).
  • Legyen óvatos az ingyenes szoftverekkel, amelyek „extra” programokat telepítenek. Olvassa el figyelmesen a telepítési folyamat során megjelenő összes utasítást.
  • Ne kapcsolja ki a vírusirtót vagy a tűzfalat, még akkor sem, ha egy program azt kéri.
• Tranzakciók megerősítése:
  • Online bankolás esetén mindig ellenőrizze a tranzakció részleteit (kedvezményezett, összeg) egy második, független eszközön (pl. mobiltelefonon, ha az OOB hitelesítést használja) vagy a banki felületen, mielőtt megerősítené.
  • Ha bármilyen eltérést észlel, azonnal szakítsa meg a tranzakciót és vegye fel a kapcsolatot a bankjával.
• Gyanús viselkedés felismerése:
  • Ha a böngésző szokatlanul viselkedik (lassú, lefagy, furcsa üzeneteket jelenít meg), vagy a banki weboldal másképp néz ki, mint szokott, az gyanús jel lehet.
  • Soha ne adja meg a jelszavát, PIN-kódját vagy más érzékeny adatát, ha a bank vagy szolgáltató azt kéri egy felugró ablakban vagy egy e-mailben. A legitim szolgáltatók soha nem kérnek ilyen adatokat e-mailben vagy felugró ablakban.

Az oktatás megvalósítása

Az oktatásnak folyamatosnak és interaktívnak kell lennie. Ez magában foglalhatja:

• Rendszeres képzések és webináriumok: Vállalati környezetben kötelező biztonsági képzések bevezetése.
• Szimulált adathalász támadások: A felhasználók tesztelése szimulált adathalász e-mailekkel, hogy felmérjék, mennyire tudatosak.
• Információs kampányok: Plakátok, infografikák, rövid videók, belső hírlevelek a legújabb fenyegetésekről és a biztonságos viselkedésről.
• Egyszerű és érthető kommunikáció: Kerülje a szakzsargont, magyarázza el a fenyegetéseket és a védekezési módokat közérthető nyelven.

A felhasználók felkészítése a MitB támadások felismerésére és elkerülésére nem csak a pénzügyi veszteségeket csökkentheti, hanem hozzájárulhat egy általánosan biztonságosabb digitális környezet kialakításához is. A tudatos felhasználó a legerősebb védelmi vonal a kiberbűnözők ellen.

Jövőbeli tendenciák és kihívások a MitB támadások terén

A kiberbiztonság világa folyamatosan változik, és a Man-in-the-Browser (MitB) támadások sem kivételek. A támadók folyamatosan finomítják módszereiket, hogy kijátsszák a meglévő védelmi mechanizmusokat. Ez számos kihívást és új tendenciát vetít előre.

1. A mobilos platformok egyre nagyobb célponttá válnak

Ahogy egyre többen használják okostelefonjukat és táblagépüket banki ügyek intézésére és online vásárlásra, a mobil böngészők és banki alkalmazások válnak a MitB támadások új célpontjaivá. A mobil malware-ek képesek a tranzakciók manipulálására, az SMS-ben érkező megerősítő kódok eltérítésére, és az alkalmazásokba injektálódva a felhasználói felület módosítására. A mobilplatformok sajátos kihívásokat jelentenek a védekezés szempontjából, mivel az alkalmazás-ökoszisztémák zártabbak, de a felhasználók gyakran kevésbé tudatosak a mobilfenyegetésekkel kapcsolatban.

2. Fejlettebb elrejtőzési és perzisztencia mechanizmusok

A MitB malware-ek egyre kifinomultabb technikákat alkalmaznak a felderítés elkerülésére. Ide tartoznak a polimorfizmus, a metamorfizmus, az anti-analízis technikák (amelyek észlelik, ha virtuális gépben futnak), és a rootkit funkcionalitás, amely elrejti a malware jelenlétét az operációs rendszerben. A perzisztencia biztosítására is újabb és újabb módszereket találnak ki, például a rendszerleíró adatbázis (registry) vagy a feladatütemező (Task Scheduler) manipulálásával.

3. AI és gépi tanulás a támadásokban és a védekezésben

A mesterséges intelligencia (AI) és a gépi tanulás (ML) kettős szerepet játszik a jövőbeli MitB támadásokban. A támadók kihasználhatják az AI-t a célzottabb adathalász e-mailek generálására, a malware-ek viselkedésének optimalizálására, vagy akár a támadási minták automatizálására. Ugyanakkor az AI és az ML elengedhetetlen a védekezésben is. A viselkedésalapú elemzőrendszerek, amelyek képesek észlelni a szokatlan felhasználói vagy böngészőbeli aktivitást, egyre inkább támaszkodnak a gépi tanulásra a valós idejű fenyegetésfelderítéshez.

4. A supply chain támadások és a szoftverellátási lánc sebezhetősége

A MitB malware-ek terjedhetnek a szoftverellátási lánc kompromittálásával is. Ha egy legitim szoftverfejlesztő cég rendszereit feltörik, és a malware-t bejuttatják a szoftver frissítéseibe vagy telepítőcsomagjaiba, az széles körű fertőzésekhez vezethet. Ez különösen nagy kihívást jelent, mivel a felhasználók megbíznak a hivatalos szoftverfrissítésekben.

5. A böngésző-alapú web3 és kriptovaluta pénztárcák célponttá válása

A Web3 tér és a kriptovaluták növekedésével a böngészőbővítményként működő kriptovaluta pénztárcák (pl. MetaMask) új, vonzó célponttá válnak a MitB támadók számára. Egy kompromittált böngészővel a támadók manipulálhatják a tranzakciókat, ellophatják a titkos kulcsokat vagy a seed phrase-eket, ami jelentős kriptovaluta-lopásokhoz vezethet.

6. A böngészők és operációs rendszerek biztonsági fejlesztései

A böngészőfejlesztők és az operációs rendszerek gyártói folyamatosan dolgoznak a biztonsági funkciók javításán. Az izolált böngészési környezetek (sandboxing), a memória-integritás ellenőrzések, a kód-aláírási követelmények és a fejlettebb exploit-védelem mind hozzájárulnak a MitB támadások elleni védekezéshez. Azonban ez egy macska-egér játék, ahol a támadók mindig új utakat keresnek a védelmek megkerülésére.

7. Nemzetközi együttműködés és jogi lépések

A MitB támadások gyakran nemzetközi hálózatokon keresztül zajlanak, ami megnehezíti a bűnüldözést. A jövőben még nagyobb szükség lesz a nemzetközi együttműködésre a kiberbűnözők azonosításában, letartóztatásában és az általuk használt infrastruktúra felszámolásában. A jogi keretek fejlesztése és a bűnüldözési kapacitások növelése elengedhetetlen a fenyegetés visszaszorításához.

Összességében a MitB támadások továbbra is jelentős fenyegetést jelentenek a digitális világban. A védekezéshez folyamatos innovációra, a felhasználói tudatosság növelésére és a nemzetközi együttműködésre van szükség, hogy lépést tarthassunk a kiberbűnözők fejlődő taktikáival.