A HTML (Hypertext Markup Language) a világháló alapköve, egy leíró nyelv, amely a weboldalak szerkezetének meghatározására szolgál. Nem programozási nyelv, hanem egy olyan rendszer, amely tagek segítségével definiálja a tartalom elemeit, például a bekezdéseket, címsorokat, képeket és hivatkozásokat. A böngészők ezeket a tageket értelmezik és jelenítik meg a felhasználók számára.
A HTML alapvető célja, hogy a tartalom strukturált és szervezett legyen, lehetővé téve a böngészők számára annak helyes megjelenítését. A HTML elemek hierarchikus rendben épülnek fel, ami segíti a tartalom logikus elrendezését és a keresőmotorok általi indexelést. A HTML segítségével a szöveg formázható, képek és videók ágyazhatók be, táblázatok hozhatók létre, és hivatkozások helyezhetők el más weboldalakra vagy weboldalakon belüli részekre.
A webfejlesztés szempontjából a HTML a kiindulópont. A CSS (Cascading Style Sheets) felel a weboldal megjelenéséért, míg a JavaScript dinamikus funkcionalitást biztosít. Azonban a HTML nélkül ezek a technológiák nem lennének képesek megfelelően működni, mivel a HTML adja meg a tartalom alapvető szerkezetét. A HTML-dokumentumok kiterjesztése általában .html vagy .htm.
A HTML lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a tartalmat szemantikusan strukturálják, ami azt jelenti, hogy a tagek nem csak a megjelenést befolyásolják, hanem a tartalom jelentését is közvetítik a böngészők és a keresőmotorok felé.
Például, a <h1> tag egy főcímsort jelöl, míg a <p> egy bekezdést. A megfelelő HTML használat javítja a weboldal akadálymentességét, mivel a képernyőolvasók és más segítő technológiák könnyebben értelmezhetik és felolvashatják a tartalmat a látássérült felhasználók számára.
A HTML folyamatosan fejlődik, és jelenleg a HTML5 a legújabb verzió, amely számos új elemet és API-t vezetett be, lehetővé téve a multimédiás tartalmak, a grafika és az interaktív alkalmazások könnyebb integrálását a weboldalakba. Az új elemek, mint például a <article>, <aside>, <nav> és <footer> tovább növelik a tartalom szemantikus strukturálhatóságát.
A HTML definíciója: A Hypertext Markup Language fogalma és eredete
A HTML (Hypertext Markup Language) egy leíró nyelv, amely az interneten található weboldalak alapját képezi. Nem egy programozási nyelv, hanem egy olyan jelölőrendszer, amely lehetővé teszi a weboldalak szerkezetének és tartalmának meghatározását.
A HTML segítségével definiálhatjuk a szövegek formázását (például bekezdések, címek, listák), képeket, videókat, linkeket és egyéb multimédiás elemeket helyezhetünk el egy weboldalon. A HTML elemek tagek segítségével kerülnek definiálásra, amelyek a böngésző számára jelzik, hogyan kell az adott tartalmat megjeleníteni.
A HTML története 1990-ben kezdődött, amikor Tim Berners-Lee, a CERN munkatársa megalkotta az első verziót. Az volt a célja, hogy egy egyszerű és hatékony módszert biztosítson a tudományos dokumentumok megosztására és összekapcsolására az interneten keresztül. Azóta a HTML folyamatosan fejlődik, és jelenleg a HTML5 a legelterjedtebb verzió.
A HTML alapvető célja, hogy a weboldalak tartalma strukturált és logikus módon legyen megjelenítve a felhasználók számára. A HTML elemek hierarchikus szerkezetet alkotnak, ami megkönnyíti a böngészők számára a tartalom értelmezését és megjelenítését, valamint a keresőmotorok számára a weboldal indexelését.
A HTML lényegében egy „váz”, amely meghatározza a weboldal felépítését, míg a CSS (Cascading Style Sheets) a „festék”, amely a megjelenésért felel, és a JavaScript pedig a „mozgás”, amely interaktivitást biztosít.
A HTML dokumentumok egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármilyen szövegszerkesztővel létre lehet hozni és szerkeszteni. A fájl kiterjesztése általában .html vagy .htm. A böngészők (például Chrome, Firefox, Safari) értelmezik a HTML kódot és megjelenítik a weboldalt a felhasználó számára.
Példa egy egyszerű HTML oldalra:
<!DOCTYPE html>
<html>
<head>
<title>Példa oldal</title>
</head>
<body>
<h1>Üdvözöljük!</h1>
<p>Ez egy egyszerű HTML oldal.</p>
</body>
</html>
A HTML története és fejlődése: A korai HTML verzióktól a HTML5-ig
A HTML története szorosan összefonódik az internet fejlődésével. A kezdetekben, 1990-ben Tim Berners-Lee, a CERN kutatója alkotta meg az első HTML verziót, ami lényegében egy egyszerű leíró nyelv volt a dokumentumok strukturálására és összekapcsolására.
A korai HTML verziók, mint például a HTML 1.0 és a HTML 2.0, rendkívül egyszerűek voltak. Alapvető elemeket tartalmaztak, mint a címsorok (<h1> – <h6>), bekezdések (<p>), listák (<ul>, <ol>, <li>) és hiperhivatkozások (<a>). Ezek az elemek lehetővé tették a szövegek strukturált megjelenítését és a dokumentumok közötti navigációt.
A HTML alapvető célja a dokumentumok strukturálása és a hiperhivatkozások segítségével történő összekapcsolása volt, lehetővé téve egy globális információs hálózat, a World Wide Web létrejöttét.
A HTML 3.2 jelentős előrelépést jelentett, bevezetve új elemeket és attribútumokat a táblázatok (<table>) és a képek (<img>) kezelésére. Ez a verzió már lehetővé tette a weboldalak vizuális megjelenésének finomabb szabályozását, bár a stílusok kezelése még nem volt elválasztva a tartalomtól.
A HTML 4.01 a 90-es évek végén vált dominánssá, és hosszú ideig ez volt a standard. Bevezette a CSS (Cascading Style Sheets) használatát, ami lehetővé tette a stílusok elkülönítését a tartalomtól. Ez jelentősen javította a weboldalak karbantarthatóságát és a webfejlesztők munkáját. A HTML 4.01 három változatban létezett: Strict, Transitional és Frameset.
A XHTML (Extensible Hypertext Markup Language) a HTML 4.01 utódjaként jelent meg, és a XML szabályait követte. Az XHTML célja a HTML szigorúbbá tétele volt, ami javította a weboldalak kompatibilitását és a hibák kezelését. Bár az XHTML technikai előnyökkel járt, a webfejlesztők nem fogadták be olyan széles körben, mint várták.
A HTML5 a legújabb és jelenleg is fejlesztés alatt álló HTML szabvány. Számos új elemet és API-t (Application Programming Interface) vezetett be, amelyek lehetővé teszik a gazdagabb webes alkalmazások fejlesztését. Ilyenek például a <video>, <audio>, <canvas> elemek, valamint a geolokációs API és a web storage API. A HTML5 célja a webes tartalmak és alkalmazások fejlesztésének egyszerűsítése és a platformfüggetlenség növelése.
A HTML folyamatos fejlődése lehetővé tette a web számára, hogy a kezdeti egyszerű szöveges dokumentumoktól eljusson a mai komplex, interaktív alkalmazásokig. A HTML5 pedig új lehetőségeket nyit meg a webfejlesztők előtt, lehetővé téve a még gazdagabb és felhasználóbarátabb webes élmények létrehozását.
A HTML alapvető felépítése: Tag-ek, attribútumok, elemek és a dokumentum struktúrája
A HTML dokumentumok alapvető építőkövei az elemek. Minden HTML elem egy kezdő tag-gel kezdődik, és egy záró tag-gel ér véget. A tag-ek a < és > jelek közé zárt kulcsszavak, például <p> és </p> a bekezdés elemet jelölik. A záró tag mindig tartalmaz egy per jelet (/) a kulcsszó előtt.
Számos HTML elem tartalmaz attribútumokat. Az attribútumok kiegészítő információkat adnak az elemről, például a stílusát, azonosítóját vagy a hozzá tartozó képet. Az attribútumok a kezdő tag-ben helyezkednek el, a következő formában: attribútum=”érték”. Például: <img src=”kep.jpg” alt=”Leírás”> – ebben az esetben a „src” és az „alt” attribútumok a kép forrását és alternatív leírását határozzák meg.
Az elemek egymásba ágyazhatók, létrehozva ezzel a dokumentum hierarchikus szerkezetét. Egy tipikus HTML dokumentum a következőképpen néz ki:
A HTML dokumentum egy fa struktúra, ahol a <html> elem a gyökér, és minden más elem ennek a gyökérnek a gyermeke.
A HTML dokumentum kötelező elemei:
- <!DOCTYPE html>: Ez a deklaráció tájékoztatja a böngészőt a HTML verziójáról.
- <html>: A dokumentum gyökere.
- <head>: Metaadatokat tartalmaz, mint például a dokumentum címe, karakterkódolása és a stíluslapok.
- <title>: A dokumentum címe, ami a böngésző címsorában jelenik meg.
- <body>: A dokumentum tartalma, ami a böngészőben megjelenik.
A dokumentum struktúrája elengedhetetlen a helyes megjelenítéshez és a keresőmotorok általi megfelelő indexeléshez. A <head> szekció tartalmazza a böngésző számára fontos információkat, míg a <body> szekció a tényleges tartalmat, amelyet a felhasználó lát. A megfelelő HTML struktúra biztosítja, hogy a tartalom logikusan legyen elrendezve, és a böngészők helyesen értelmezzék azt.
A HTML elemek csoportosítására a listák is kiválóan alkalmasak. A rendezett listák (<ol>) számozott elemeket tartalmaznak, míg a rendezetlen listák (<ul>) felsorolásjeleket használnak.
- Első listaelem
- Második listaelem
- Harmadik listaelem
A <table> elem táblázatok létrehozására szolgál, amelyeket adatok strukturált megjelenítésére használnak. A táblázatok sorokból (<tr>) és cellákból (<td>) állnak.
A HTML dokumentum szerkezete: A , , és tagek szerepe
Egy HTML dokumentum alapvető szerkezetét meghatározott tagek alkotják, melyek nélkül a böngésző nem tudja megfelelően értelmezni és megjeleníteni a tartalmat. Ezek a tagek hierarchikus rendben helyezkednek el, egymásba ágyazva, ezzel strukturálva a dokumentumot.
A legelső elem a <!DOCTYPE html> deklaráció. Ez nem egy HTML tag a szó szoros értelmében, hanem egy utasítás a böngésző számára, hogy a dokumentum HTML5 szabvány szerint értelmezendő. Nélküle a böngésző „quirks mode”-ban működhet, ami eltérő megjelenítést eredményezhet.
A gyökérelem a <html> tag. Ez a tag foglalja magában a teljes HTML dokumentumot. Minden más elem, a <!DOCTYPE html> deklarációt kivéve, ezen belül található. A <html> tagnek két fő része van: a <head> és a <body>.
A <head> szekció tartalmazza a dokumentum metaadatait. Ezek az adatok nem jelennek meg közvetlenül a felhasználó számára a böngészőablakban. Ide tartoznak például:
- A dokumentum címe (<title> tag, ami a böngésző fülén és a keresőmotorok találati listájában jelenik meg).
- A karakterkódolás (<meta charset=”UTF-8″>, ami biztosítja a helyes ékezetes betűk megjelenítését).
- Külső stíluslapok hivatkozásai (<link> tag, ami a CSS fájlokat kapcsolja a HTML dokumentumhoz).
- JavaScript fájlok hivatkozásai (<script> tag, ami dinamikus funkcionalitást biztosít).
- Egyéb meta információk (<meta> tagek, amelyek leírják a dokumentum tartalmát a keresőmotorok számára).
A <body> szekció tartalmazza a dokumentum tényleges tartalmát, ami a felhasználó számára megjelenik a böngészőablakban. Ide tartoznak a szövegek, képek, videók, linkek, táblázatok, űrlapok és minden egyéb elem, amit a felhasználó lát és amivel interakcióba léphet. A <body> tag tartalma a HTML dokumentum lényege, a vizuális megjelenítés alapja.
A <body> tag felelős a tartalom megjelenítéséért, míg a <head> a háttérinformációk kezeléséért.
Például, egy egyszerű bekezdés a <body>-ban így néz ki: <p>Ez egy bekezdés szövege.</p>. A képek a <img> tag segítségével kerülnek beillesztésre, a linkek az <a> tag segítségével hozhatók létre, és így tovább.
A <head> és <body> tagek helyes használata elengedhetetlen a jól strukturált és a böngészők által megfelelően értelmezett HTML dokumentumok létrehozásához.
A szekció részletezése: Metaadatok, címek, stíluslapok és szkriptek
A HTML dokumentum <head> szekciója egy kulcsfontosságú terület, amely a böngésző számára nyújt információkat a dokumentumról, de ezek az információk nem jelennek meg közvetlenül a felhasználó számára a böngészőablakban. Ide kerülnek a metaadatok, a dokumentum címe, a stíluslapokra mutató hivatkozások és a szkriptek.
A <head> szekció legfontosabb elemei:
- <title> elem: Ez az elem határozza meg a dokumentum címét, ami a böngésző címsorában vagy a böngészőfülön jelenik meg. A <title> elem kritikus fontosságú a keresőoptimalizálás (SEO) szempontjából, mivel a keresőmotorok ezt használják a találati listájukban a weboldal azonosítására.
- <meta> elemek: A <meta> elemek különféle metaadatokat tartalmazhatnak, például a dokumentum leírását, kulcsszavakat, szerzőt, karakterkódolást és a viewport beállításait. A name attribútummal adhatjuk meg a metaadat típusát, a content attribútummal pedig az értéket. Például: <meta name=”description” content=”A weboldal leírása”>.
- <link> elem: A <link> elem külső erőforrásokra mutat, például stíluslapokra (CSS fájlokra). A rel attribútummal adhatjuk meg a kapcsolat típusát (pl. „stylesheet”), a href attribútummal pedig a fájl elérési útját. Például: <link rel=”stylesheet” href=”style.css”>.
- <style> elem: A <style> elem lehetővé teszi a CSS stílusok közvetlen beágyazását a HTML dokumentumba. Bár ajánlott a külső stíluslapok használata, a <style> elem hasznos lehet kisebb stílusdefiníciók esetén.
- <script> elem: A <script> elem JavaScript kód beágyazására vagy külső JavaScript fájlokra való hivatkozásra szolgál. A JavaScript kód a weboldal interaktivitását és dinamikus viselkedését biztosítja. A src attribútummal adhatjuk meg a külső fájl elérési útját. Például: <script src=”script.js”>.
A metaadatok helyes beállítása elengedhetetlen a weboldal láthatósága és a böngésző helyes működése szempontjából. A viewport beállítások például meghatározzák, hogyan jelenjen meg a weboldal különböző eszközökön (pl. mobiltelefonokon, tableteken).
A <head> szekció a weboldal „motorházteteje”, ahol a böngésző számára szükséges információk találhatók, anélkül, hogy azok közvetlenül a felhasználó számára láthatóak lennének.
A <head> szekcióban található információk nagyban befolyásolják a weboldal teljesítményét és használhatóságát.
A szekció részletezése: A tartalom megjelenítése a böngészőben
A <body> szekció a HTML dokumentum legfontosabb része, hiszen ez tartalmazza mindazt, amit a felhasználó lát a böngészőben. Ide kerülnek a szövegek, képek, videók, linkek és minden más tartalom, ami a weboldal lényegét adja.
A <body> tag-ek közé írt tartalom strukturáltan helyezkedik el a HTML dokumentumban. A strukturáláshoz különböző HTML elemeket használunk, mint például a <p> (bekezdés), <h1> – <h6> (címsorok), <ul> és <ol> (listák), <img> (képek), <a> (linkek) és <div> (konténerek).
A böngésző a HTML dokumentumot beolvasva a <body> tartalmát jeleníti meg a felhasználó számára. A megjelenítés módját a CSS (Cascading Style Sheets) segítségével lehet befolyásolni. A CSS lehetővé teszi a színek, betűtípusok, elrendezés és más vizuális elemek testreszabását.
Például, ha egy bekezdést szeretnénk a <body>-ban megjeleníteni, akkor a következőképpen tehetjük meg:
<body>
<p>Ez egy bekezdés a weboldalon.</p>
</body>
A listák létrehozása is gyakori feladat. Kétféle lista létezik: rendezett (<ol>) és rendezetlen (<ul>). Mindkét típusú lista elemei <li> tag-ekkel vannak jelölve.
A
<body>tartalmának helyes strukturálása elengedhetetlen a weboldal akadálymentes használatához és a keresőmotorok általi megfelelő indexeléséhez.
A <body> szekcióban elhelyezett Javascript kód lehetővé teszi a weboldal interaktívvá tételét. A Javascript segítségével dinamikus tartalmakat, animációkat és más interaktív elemeket hozhatunk létre.
A <body>-ban elhelyezett <table> tag táblázatok létrehozására szolgál. A táblázatok sorokból (<tr>) és cellákból (<td>) állnak. Használatukkal strukturált adatokat jeleníthetünk meg.
Szövegformázás HTML-ben: Címek (
–
), bekezdések (
–
), bekezdések (
), sortörések (
), vízszintes vonalak (
)
–
) segítik a tartalom strukturálását és javítják a keresőoptimalizálást (SEO).
A HTML a weboldalak szerkezetének leírására szolgál. A szövegformázás elengedhetetlen része a tartalom érthető és vonzó megjelenítésének. Nézzük, hogyan használhatjuk a HTML alapvető elemeit erre a célra.
A címek (<h1>-től <h6>-ig) a tartalom hierarchiájának jelölésére szolgálnak. A <h1> a legfontosabb főcímet jelöli, míg a <h6> a legkevésbé fontos alcímet. A címek használatával strukturálhatjuk a tartalmat, megkönnyítve az olvasó számára a lényeg kiemelését.
A bekezdések (<p>) összefüggő szövegrészeket jelölnek. Minden bekezdés új sorban kezdődik, és automatikusan üres helyet hagy maga után, ezzel segítve a szöveg tagolását. A <p> tag használata elengedhetetlen a olvasható tartalom létrehozásához.
A sortörések (<br>) lehetővé teszik, hogy egy bekezdésen belül új sort kezdjünk. Ez különösen hasznos, ha rímeket, címeket vagy címeket formázunk, ahol a sorok elválasztása fontos. A <br> tag nem hoz létre új bekezdést, csupán egy sortörést.
A vízszintes vonalak (<hr>) vizuálisan elválasztják a tartalmi részeket. Használhatjuk őket a fejezetek, témák vagy akár a bekezdések közötti átmenet jelzésére. A <hr> tag egy vízszintes vonalat rajzol a weboldalra, ami segíti a vizuális tagolást.
A HTML-ben a szövegformázás alapvető célja, hogy a tartalom könnyen értelmezhető és áttekinthető legyen a felhasználó számára.
A HTML lehetővé teszi a szöveg kiemelését is az <em> tag segítségével, mely általában dőlt betűvel jeleníti meg a szöveget. Ez a tag a szöveg hangsúlyozására szolgál.
Listák HTML-ben: Rendezett (
), rendezetlen (
) és definíciós listák (
)
- ), rendezetlen (
- ) és definíciós listák (
- )
A HTML-ben a listák strukturált módon teszik lehetővé információk megjelenítését. Három alapvető listatípus létezik: a rendezett lista (<ol>), a rendezetlen lista (<ul>), és a definíciós lista (<dl>).
A rendezett lista (<ol>) számozott vagy betűvel jelölt elemeket tartalmaz. Az egyes elemeket a <li> tag jelöli. A lista elemeinek sorrendje fontos, például egy recept hozzávalóinak sorrendje.
Példa rendezett listára:
- Vegyél egy tojást
- Törd fel egy tálba
- Keverd össze
A rendezetlen lista (<ul>) felsorolásjelekkel (pl. pontokkal, négyzetekkel) jelöli az elemeket. Az elemek sorrendje általában nem lényeges. Az <li> tag itt is az egyes listaelemeket jelöli.
Példa rendezetlen listára:
- Alma
- Banán
- Körte
A definíciós lista (<dl>) fogalmak és azok definícióinak megjelenítésére szolgál. A <dl> tag a definíciós listát jelöli, a <dt> tag a definiált fogalmat, a <dd> tag pedig a definíciót.
A definíciós listák különösen hasznosak szószedetek, glosszáriumok vagy gyakran ismételt kérdések (GYIK) megjelenítésére.
Példa definíciós listára:
- HTML
- Hypertext Markup Language, a weboldalak szerkezetének leírására használt nyelv.
- CSS
- Cascading Style Sheets, a weboldalak stílusának meghatározására használt nyelv.
A listák nélkülözhetetlenek a weboldalak tartalmának strukturálásában és olvashatóvá tételében. A megfelelő listatípus kiválasztása nagymértékben befolyásolja a tartalom érthetőségét és a felhasználói élményt.
Hivatkozások (linkek) HTML-ben: Az tag használata, relatív és abszolút URL-ek
A hivatkozások (linkek) a HTML alapvető építőkövei, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy a weboldalak között, vagy akár egy oldalon belül is navigáljanak. A hivatkozásokat az <a> tag hozza létre, melynek legfontosabb attribútuma a href (Hypertext Reference). A href attribútum adja meg a cél URL-jét.
Például, a következő kód egy hivatkozást hoz létre a Google keresőre:
<a href="https://www.google.com">Látogass el a Google-re!</a>A <a> tag tartalmazhat szöveget, képet vagy bármilyen más HTML elemet, amely kattinthatóvá válik.
A href attribútum értéke lehet abszolút vagy relatív URL.
Az abszolút URL egy teljes webcímet tartalmaz, beleértve a protokollt (pl.
https://), a domaint (pl.www.google.com) és a teljes elérési utat a szerveren.
Példa abszolút URL-re:
<a href="https://www.example.com/pages/about.html">Rólunk</a>Ezzel szemben a relatív URL a jelenlegi oldalhoz képest adja meg a cél elérési útját. Relatív URL-eket akkor használunk, ha a hivatkozás ugyanazon a webhelyen belülre mutat.
Példák relatív URL-ekre:
<a href="about.html">Rólunk</a>(ugyanabban a könyvtárban)<a href="images/logo.png">Logo</a>(egy „images” könyvtárban)<a href="../contact.html">Kapcsolat</a>(egy könyvtárral feljebb)
A relatív URL-ek használata előnyösebb lehet, mivel kevésbé érzékenyek a webhely domainnevének változására. Ha a webhelyet egy másik domainre helyezzük át, az abszolút URL-eket frissíteni kell, míg a relatív URL-ek automatikusan működni fognak.
A <a> tag rendelkezik egyéb attribútumokkal is, például a target attribútummal, amely meghatározza, hogy a hivatkozás melyik ablakban vagy fülön nyíljon meg. A target="_blank" attribútum például egy új ablakban vagy fülön nyitja meg a hivatkozást.
Képek beillesztése HTML-ben: Az ![]()
tag és az attribútumok (src, alt, width, height)
A HTML segítségével képeket is beilleszthetünk a weboldalainkba. Ehhez az <img> taget használjuk. Az <img> tag egy üres tag, ami azt jelenti, hogy nincs záró tagje. A kép megjelenítéséhez a tagnek szüksége van néhány attribútumra.
A legfontosabb attribútum a src (source), amely a kép forrását, azaz a kép URL-jét adja meg. Ez az URL mutathat egy helyi fájlra (ugyanazon a szerveren, mint a HTML fájl), vagy egy külső weboldalra.
Például:
<img src=”kepek/logo.png” alt=”Cég Logo”>
Ebben a példában a „kepek” mappában található „logo.png” fájlt szúrjuk be. Az alt attribútum alternatív szöveget ad meg a képhez. Ez a szöveg akkor jelenik meg, ha a kép valamilyen okból nem tölthető be, vagy ha a felhasználó képernyőolvasót használ. A jó alt szöveg segít a felhasználóknak és a keresőmotoroknak megérteni, hogy mi van a képen.
A width és height attribútumokkal a kép szélességét és magasságát adhatjuk meg pixelekben. Bár a CSS is használható a képek méretezésére, ezek az attribútumok segíthetnek abban, hogy a böngésző előre lefoglalja a helyet a kép számára, mielőtt az betöltődne, ami javíthatja az oldal betöltési sebességét.
Például:
<img src=”kepek/banner.jpg” alt=”Weboldal Banner” width=”800″ height=”200″>
Ebben az esetben a „banner.jpg” kép 800 pixel széles és 200 pixel magas lesz.
Fontos, hogy a width és height attribútumok arányosan változtassák a kép méretét. Ha csak az egyiket adjuk meg, a másik automatikusan úgy lesz beállítva, hogy a kép ne torzuljon. Ha mindkettőt megadjuk, de az arány nem megfelelő, a kép torzulhat.
A <img> tag használata kulcsfontosságú a vizuálisan vonzó és informatív weboldalak létrehozásához. A megfelelő attribútumok használatával biztosíthatjuk, hogy a képek megfelelően jelenjenek meg, és hozzáférhetőek legyenek minden felhasználó számára.
Táblázatok létrehozása HTML-ben: A
| és | tagek
 Űrlapok létrehozása HTML-ben: A |
|---|