HTML (Hypertext Markup Language): a leíró nyelv definíciója és alapvető célja

Szeretnéd megérteni a weboldalak alapjait? A HTML a kulcs! Ez a leíró nyelv adja meg egy weboldal szerkezetét: címsorok, bekezdések, képek – mindez HTML kódokkal van meghatározva. Ismerd meg, hogyan épülnek fel a weboldalak, és hogyan használhatod a HTML-t te is!
ITSZÓTÁR.hu
43 Min Read
Gyors betekintő

A HTML (Hypertext Markup Language) a világháló alapköve, egy leíró nyelv, amely a weboldalak szerkezetének meghatározására szolgál. Nem programozási nyelv, hanem egy olyan rendszer, amely tagek segítségével definiálja a tartalom elemeit, például a bekezdéseket, címsorokat, képeket és hivatkozásokat. A böngészők ezeket a tageket értelmezik és jelenítik meg a felhasználók számára.

A HTML alapvető célja, hogy a tartalom strukturált és szervezett legyen, lehetővé téve a böngészők számára annak helyes megjelenítését. A HTML elemek hierarchikus rendben épülnek fel, ami segíti a tartalom logikus elrendezését és a keresőmotorok általi indexelést. A HTML segítségével a szöveg formázható, képek és videók ágyazhatók be, táblázatok hozhatók létre, és hivatkozások helyezhetők el más weboldalakra vagy weboldalakon belüli részekre.

A webfejlesztés szempontjából a HTML a kiindulópont. A CSS (Cascading Style Sheets) felel a weboldal megjelenéséért, míg a JavaScript dinamikus funkcionalitást biztosít. Azonban a HTML nélkül ezek a technológiák nem lennének képesek megfelelően működni, mivel a HTML adja meg a tartalom alapvető szerkezetét. A HTML-dokumentumok kiterjesztése általában .html vagy .htm.

A HTML lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy a tartalmat szemantikusan strukturálják, ami azt jelenti, hogy a tagek nem csak a megjelenést befolyásolják, hanem a tartalom jelentését is közvetítik a böngészők és a keresőmotorok felé.

Például, a <h1> tag egy főcímsort jelöl, míg a <p> egy bekezdést. A megfelelő HTML használat javítja a weboldal akadálymentességét, mivel a képernyőolvasók és más segítő technológiák könnyebben értelmezhetik és felolvashatják a tartalmat a látássérült felhasználók számára.

A HTML folyamatosan fejlődik, és jelenleg a HTML5 a legújabb verzió, amely számos új elemet és API-t vezetett be, lehetővé téve a multimédiás tartalmak, a grafika és az interaktív alkalmazások könnyebb integrálását a weboldalakba. Az új elemek, mint például a <article>, <aside>, <nav> és <footer> tovább növelik a tartalom szemantikus strukturálhatóságát.

A HTML definíciója: A Hypertext Markup Language fogalma és eredete

A HTML (Hypertext Markup Language) egy leíró nyelv, amely az interneten található weboldalak alapját képezi. Nem egy programozási nyelv, hanem egy olyan jelölőrendszer, amely lehetővé teszi a weboldalak szerkezetének és tartalmának meghatározását.

A HTML segítségével definiálhatjuk a szövegek formázását (például bekezdések, címek, listák), képeket, videókat, linkeket és egyéb multimédiás elemeket helyezhetünk el egy weboldalon. A HTML elemek tagek segítségével kerülnek definiálásra, amelyek a böngésző számára jelzik, hogyan kell az adott tartalmat megjeleníteni.

A HTML története 1990-ben kezdődött, amikor Tim Berners-Lee, a CERN munkatársa megalkotta az első verziót. Az volt a célja, hogy egy egyszerű és hatékony módszert biztosítson a tudományos dokumentumok megosztására és összekapcsolására az interneten keresztül. Azóta a HTML folyamatosan fejlődik, és jelenleg a HTML5 a legelterjedtebb verzió.

A HTML alapvető célja, hogy a weboldalak tartalma strukturált és logikus módon legyen megjelenítve a felhasználók számára. A HTML elemek hierarchikus szerkezetet alkotnak, ami megkönnyíti a böngészők számára a tartalom értelmezését és megjelenítését, valamint a keresőmotorok számára a weboldal indexelését.

A HTML lényegében egy „váz”, amely meghatározza a weboldal felépítését, míg a CSS (Cascading Style Sheets) a „festék”, amely a megjelenésért felel, és a JavaScript pedig a „mozgás”, amely interaktivitást biztosít.

A HTML dokumentumok egyszerű szöveges fájlok, amelyeket bármilyen szövegszerkesztővel létre lehet hozni és szerkeszteni. A fájl kiterjesztése általában .html vagy .htm. A böngészők (például Chrome, Firefox, Safari) értelmezik a HTML kódot és megjelenítik a weboldalt a felhasználó számára.

Példa egy egyszerű HTML oldalra:

<!DOCTYPE html>
<html>
<head>
    <title>Példa oldal</title>
</head>
<body>
    <h1>Üdvözöljük!</h1>
    <p>Ez egy egyszerű HTML oldal.</p>
</body>
</html>

A HTML története és fejlődése: A korai HTML verzióktól a HTML5-ig

A HTML története szorosan összefonódik az internet fejlődésével. A kezdetekben, 1990-ben Tim Berners-Lee, a CERN kutatója alkotta meg az első HTML verziót, ami lényegében egy egyszerű leíró nyelv volt a dokumentumok strukturálására és összekapcsolására.

A korai HTML verziók, mint például a HTML 1.0 és a HTML 2.0, rendkívül egyszerűek voltak. Alapvető elemeket tartalmaztak, mint a címsorok (<h1><h6>), bekezdések (<p>), listák (<ul>, <ol>, <li>) és hiperhivatkozások (<a>). Ezek az elemek lehetővé tették a szövegek strukturált megjelenítését és a dokumentumok közötti navigációt.

A HTML alapvető célja a dokumentumok strukturálása és a hiperhivatkozások segítségével történő összekapcsolása volt, lehetővé téve egy globális információs hálózat, a World Wide Web létrejöttét.

A HTML 3.2 jelentős előrelépést jelentett, bevezetve új elemeket és attribútumokat a táblázatok (<table>) és a képek (<img>) kezelésére. Ez a verzió már lehetővé tette a weboldalak vizuális megjelenésének finomabb szabályozását, bár a stílusok kezelése még nem volt elválasztva a tartalomtól.

A HTML 4.01 a 90-es évek végén vált dominánssá, és hosszú ideig ez volt a standard. Bevezette a CSS (Cascading Style Sheets) használatát, ami lehetővé tette a stílusok elkülönítését a tartalomtól. Ez jelentősen javította a weboldalak karbantarthatóságát és a webfejlesztők munkáját. A HTML 4.01 három változatban létezett: Strict, Transitional és Frameset.

A XHTML (Extensible Hypertext Markup Language) a HTML 4.01 utódjaként jelent meg, és a XML szabályait követte. Az XHTML célja a HTML szigorúbbá tétele volt, ami javította a weboldalak kompatibilitását és a hibák kezelését. Bár az XHTML technikai előnyökkel járt, a webfejlesztők nem fogadták be olyan széles körben, mint várták.

A HTML5 a legújabb és jelenleg is fejlesztés alatt álló HTML szabvány. Számos új elemet és API-t (Application Programming Interface) vezetett be, amelyek lehetővé teszik a gazdagabb webes alkalmazások fejlesztését. Ilyenek például a <video>, <audio>, <canvas> elemek, valamint a geolokációs API és a web storage API. A HTML5 célja a webes tartalmak és alkalmazások fejlesztésének egyszerűsítése és a platformfüggetlenség növelése.

A HTML folyamatos fejlődése lehetővé tette a web számára, hogy a kezdeti egyszerű szöveges dokumentumoktól eljusson a mai komplex, interaktív alkalmazásokig. A HTML5 pedig új lehetőségeket nyit meg a webfejlesztők előtt, lehetővé téve a még gazdagabb és felhasználóbarátabb webes élmények létrehozását.

A HTML alapvető felépítése: Tag-ek, attribútumok, elemek és a dokumentum struktúrája

A HTML tagek hierarchikus szerkezete határozza meg a dokumentumot.
A HTML dokumentumok hierarchikus szerkezetűek, tag-ekből állnak, amelyek attribútumokkal testreszabhatók.

A HTML dokumentumok alapvető építőkövei az elemek. Minden HTML elem egy kezdő tag-gel kezdődik, és egy záró tag-gel ér véget. A tag-ek a < és > jelek közé zárt kulcsszavak, például <p> és </p> a bekezdés elemet jelölik. A záró tag mindig tartalmaz egy per jelet (/) a kulcsszó előtt.

Számos HTML elem tartalmaz attribútumokat. Az attribútumok kiegészítő információkat adnak az elemről, például a stílusát, azonosítóját vagy a hozzá tartozó képet. Az attribútumok a kezdő tag-ben helyezkednek el, a következő formában: attribútum=”érték”. Például: <img src=”kep.jpg” alt=”Leírás”> – ebben az esetben a „src” és az „alt” attribútumok a kép forrását és alternatív leírását határozzák meg.

Az elemek egymásba ágyazhatók, létrehozva ezzel a dokumentum hierarchikus szerkezetét. Egy tipikus HTML dokumentum a következőképpen néz ki:

A HTML dokumentum egy fa struktúra, ahol a <html> elem a gyökér, és minden más elem ennek a gyökérnek a gyermeke.

A HTML dokumentum kötelező elemei:

  • <!DOCTYPE html>: Ez a deklaráció tájékoztatja a böngészőt a HTML verziójáról.
  • <html>: A dokumentum gyökere.
  • <head>: Metaadatokat tartalmaz, mint például a dokumentum címe, karakterkódolása és a stíluslapok.
  • <title>: A dokumentum címe, ami a böngésző címsorában jelenik meg.
  • <body>: A dokumentum tartalma, ami a böngészőben megjelenik.

A dokumentum struktúrája elengedhetetlen a helyes megjelenítéshez és a keresőmotorok általi megfelelő indexeléshez. A <head> szekció tartalmazza a böngésző számára fontos információkat, míg a <body> szekció a tényleges tartalmat, amelyet a felhasználó lát. A megfelelő HTML struktúra biztosítja, hogy a tartalom logikusan legyen elrendezve, és a böngészők helyesen értelmezzék azt.

A HTML elemek csoportosítására a listák is kiválóan alkalmasak. A rendezett listák (<ol>) számozott elemeket tartalmaznak, míg a rendezetlen listák (<ul>) felsorolásjeleket használnak.

  1. Első listaelem
  2. Második listaelem
  3. Harmadik listaelem

A <table> elem táblázatok létrehozására szolgál, amelyeket adatok strukturált megjelenítésére használnak. A táblázatok sorokból (<tr>) és cellákból (<td>) állnak.

A HTML dokumentum szerkezete: A , , és tagek szerepe

Egy HTML dokumentum alapvető szerkezetét meghatározott tagek alkotják, melyek nélkül a böngésző nem tudja megfelelően értelmezni és megjeleníteni a tartalmat. Ezek a tagek hierarchikus rendben helyezkednek el, egymásba ágyazva, ezzel strukturálva a dokumentumot.

A legelső elem a <!DOCTYPE html> deklaráció. Ez nem egy HTML tag a szó szoros értelmében, hanem egy utasítás a böngésző számára, hogy a dokumentum HTML5 szabvány szerint értelmezendő. Nélküle a böngésző „quirks mode”-ban működhet, ami eltérő megjelenítést eredményezhet.

A gyökérelem a <html> tag. Ez a tag foglalja magában a teljes HTML dokumentumot. Minden más elem, a <!DOCTYPE html> deklarációt kivéve, ezen belül található. A <html> tagnek két fő része van: a <head> és a <body>.

A <head> szekció tartalmazza a dokumentum metaadatait. Ezek az adatok nem jelennek meg közvetlenül a felhasználó számára a böngészőablakban. Ide tartoznak például:

  • A dokumentum címe (<title> tag, ami a böngésző fülén és a keresőmotorok találati listájában jelenik meg).
  • A karakterkódolás (<meta charset=”UTF-8″>, ami biztosítja a helyes ékezetes betűk megjelenítését).
  • Külső stíluslapok hivatkozásai (<link> tag, ami a CSS fájlokat kapcsolja a HTML dokumentumhoz).
  • JavaScript fájlok hivatkozásai (<script> tag, ami dinamikus funkcionalitást biztosít).
  • Egyéb meta információk (<meta> tagek, amelyek leírják a dokumentum tartalmát a keresőmotorok számára).

A <body> szekció tartalmazza a dokumentum tényleges tartalmát, ami a felhasználó számára megjelenik a böngészőablakban. Ide tartoznak a szövegek, képek, videók, linkek, táblázatok, űrlapok és minden egyéb elem, amit a felhasználó lát és amivel interakcióba léphet. A <body> tag tartalma a HTML dokumentum lényege, a vizuális megjelenítés alapja.

A <body> tag felelős a tartalom megjelenítéséért, míg a <head> a háttérinformációk kezeléséért.

Például, egy egyszerű bekezdés a <body>-ban így néz ki: <p>Ez egy bekezdés szövege.</p>. A képek a <img> tag segítségével kerülnek beillesztésre, a linkek az <a> tag segítségével hozhatók létre, és így tovább.

A <head> és <body> tagek helyes használata elengedhetetlen a jól strukturált és a böngészők által megfelelően értelmezett HTML dokumentumok létrehozásához.

A szekció részletezése: Metaadatok, címek, stíluslapok és szkriptek

A HTML dokumentum <head> szekciója egy kulcsfontosságú terület, amely a böngésző számára nyújt információkat a dokumentumról, de ezek az információk nem jelennek meg közvetlenül a felhasználó számára a böngészőablakban. Ide kerülnek a metaadatok, a dokumentum címe, a stíluslapokra mutató hivatkozások és a szkriptek.

A <head> szekció legfontosabb elemei:

  • <title> elem: Ez az elem határozza meg a dokumentum címét, ami a böngésző címsorában vagy a böngészőfülön jelenik meg. A <title> elem kritikus fontosságú a keresőoptimalizálás (SEO) szempontjából, mivel a keresőmotorok ezt használják a találati listájukban a weboldal azonosítására.
  • <meta> elemek: A <meta> elemek különféle metaadatokat tartalmazhatnak, például a dokumentum leírását, kulcsszavakat, szerzőt, karakterkódolást és a viewport beállításait. A name attribútummal adhatjuk meg a metaadat típusát, a content attribútummal pedig az értéket. Például: <meta name=”description” content=”A weboldal leírása”>.
  • <link> elem: A <link> elem külső erőforrásokra mutat, például stíluslapokra (CSS fájlokra). A rel attribútummal adhatjuk meg a kapcsolat típusát (pl. „stylesheet”), a href attribútummal pedig a fájl elérési útját. Például: <link rel=”stylesheet” href=”style.css”>.
  • <style> elem: A <style> elem lehetővé teszi a CSS stílusok közvetlen beágyazását a HTML dokumentumba. Bár ajánlott a külső stíluslapok használata, a <style> elem hasznos lehet kisebb stílusdefiníciók esetén.
  • <script> elem: A <script> elem JavaScript kód beágyazására vagy külső JavaScript fájlokra való hivatkozásra szolgál. A JavaScript kód a weboldal interaktivitását és dinamikus viselkedését biztosítja. A src attribútummal adhatjuk meg a külső fájl elérési útját. Például: <script src=”script.js”>.

A metaadatok helyes beállítása elengedhetetlen a weboldal láthatósága és a böngésző helyes működése szempontjából. A viewport beállítások például meghatározzák, hogyan jelenjen meg a weboldal különböző eszközökön (pl. mobiltelefonokon, tableteken).

A <head> szekció a weboldal „motorházteteje”, ahol a böngésző számára szükséges információk találhatók, anélkül, hogy azok közvetlenül a felhasználó számára láthatóak lennének.

A <head> szekcióban található információk nagyban befolyásolják a weboldal teljesítményét és használhatóságát.

A szekció részletezése: A tartalom megjelenítése a böngészőben

A <body> szekció a HTML dokumentum legfontosabb része, hiszen ez tartalmazza mindazt, amit a felhasználó lát a böngészőben. Ide kerülnek a szövegek, képek, videók, linkek és minden más tartalom, ami a weboldal lényegét adja.

A <body> tag-ek közé írt tartalom strukturáltan helyezkedik el a HTML dokumentumban. A strukturáláshoz különböző HTML elemeket használunk, mint például a <p> (bekezdés), <h1><h6> (címsorok), <ul> és <ol> (listák), <img> (képek), <a> (linkek) és <div> (konténerek).

A böngésző a HTML dokumentumot beolvasva a <body> tartalmát jeleníti meg a felhasználó számára. A megjelenítés módját a CSS (Cascading Style Sheets) segítségével lehet befolyásolni. A CSS lehetővé teszi a színek, betűtípusok, elrendezés és más vizuális elemek testreszabását.

Például, ha egy bekezdést szeretnénk a <body>-ban megjeleníteni, akkor a következőképpen tehetjük meg:


<body>
  <p>Ez egy bekezdés a weboldalon.</p>
</body>

A listák létrehozása is gyakori feladat. Kétféle lista létezik: rendezett (<ol>) és rendezetlen (<ul>). Mindkét típusú lista elemei <li> tag-ekkel vannak jelölve.

A <body> tartalmának helyes strukturálása elengedhetetlen a weboldal akadálymentes használatához és a keresőmotorok általi megfelelő indexeléséhez.

A <body> szekcióban elhelyezett Javascript kód lehetővé teszi a weboldal interaktívvá tételét. A Javascript segítségével dinamikus tartalmakat, animációkat és más interaktív elemeket hozhatunk létre.

A <body>-ban elhelyezett <table> tag táblázatok létrehozására szolgál. A táblázatok sorokból (<tr>) és cellákból (<td>) állnak. Használatukkal strukturált adatokat jeleníthetünk meg.

Szövegformázás HTML-ben: Címek (

), bekezdések (

), sortörések (
), vízszintes vonalak (


)

A HTML címek hierarchiája javítja a tartalom áttekinthetőségét.
A HTML címek (

) segítik a tartalom strukturálását és javítják a keresőoptimalizálást (SEO).

A HTML a weboldalak szerkezetének leírására szolgál. A szövegformázás elengedhetetlen része a tartalom érthető és vonzó megjelenítésének. Nézzük, hogyan használhatjuk a HTML alapvető elemeit erre a célra.

A címek (<h1>-től <h6>-ig) a tartalom hierarchiájának jelölésére szolgálnak. A <h1> a legfontosabb főcímet jelöli, míg a <h6> a legkevésbé fontos alcímet. A címek használatával strukturálhatjuk a tartalmat, megkönnyítve az olvasó számára a lényeg kiemelését.

A bekezdések (<p>) összefüggő szövegrészeket jelölnek. Minden bekezdés új sorban kezdődik, és automatikusan üres helyet hagy maga után, ezzel segítve a szöveg tagolását. A <p> tag használata elengedhetetlen a olvasható tartalom létrehozásához.

A sortörések (<br>) lehetővé teszik, hogy egy bekezdésen belül új sort kezdjünk. Ez különösen hasznos, ha rímeket, címeket vagy címeket formázunk, ahol a sorok elválasztása fontos. A <br> tag nem hoz létre új bekezdést, csupán egy sortörést.

A vízszintes vonalak (<hr>) vizuálisan elválasztják a tartalmi részeket. Használhatjuk őket a fejezetek, témák vagy akár a bekezdések közötti átmenet jelzésére. A <hr> tag egy vízszintes vonalat rajzol a weboldalra, ami segíti a vizuális tagolást.

A HTML-ben a szövegformázás alapvető célja, hogy a tartalom könnyen értelmezhető és áttekinthető legyen a felhasználó számára.

A HTML lehetővé teszi a szöveg kiemelését is az <em> tag segítségével, mely általában dőlt betűvel jeleníti meg a szöveget. Ez a tag a szöveg hangsúlyozására szolgál.

Listák HTML-ben: Rendezett (

    ), rendezetlen (

      ) és definíciós listák (

      )

A HTML-ben a listák strukturált módon teszik lehetővé információk megjelenítését. Három alapvető listatípus létezik: a rendezett lista (<ol>), a rendezetlen lista (<ul>), és a definíciós lista (<dl>).

A rendezett lista (<ol>) számozott vagy betűvel jelölt elemeket tartalmaz. Az egyes elemeket a <li> tag jelöli. A lista elemeinek sorrendje fontos, például egy recept hozzávalóinak sorrendje.

Példa rendezett listára:

  1. Vegyél egy tojást
  2. Törd fel egy tálba
  3. Keverd össze

A rendezetlen lista (<ul>) felsorolásjelekkel (pl. pontokkal, négyzetekkel) jelöli az elemeket. Az elemek sorrendje általában nem lényeges. Az <li> tag itt is az egyes listaelemeket jelöli.

Példa rendezetlen listára:

  • Alma
  • Banán
  • Körte

A definíciós lista (<dl>) fogalmak és azok definícióinak megjelenítésére szolgál. A <dl> tag a definíciós listát jelöli, a <dt> tag a definiált fogalmat, a <dd> tag pedig a definíciót.

A definíciós listák különösen hasznosak szószedetek, glosszáriumok vagy gyakran ismételt kérdések (GYIK) megjelenítésére.

Példa definíciós listára:

HTML
Hypertext Markup Language, a weboldalak szerkezetének leírására használt nyelv.
CSS
Cascading Style Sheets, a weboldalak stílusának meghatározására használt nyelv.

A listák nélkülözhetetlenek a weboldalak tartalmának strukturálásában és olvashatóvá tételében. A megfelelő listatípus kiválasztása nagymértékben befolyásolja a tartalom érthetőségét és a felhasználói élményt.

Hivatkozások (linkek) HTML-ben: Az tag használata, relatív és abszolút URL-ek

A hivatkozások (linkek) a HTML alapvető építőkövei, lehetővé téve a felhasználók számára, hogy a weboldalak között, vagy akár egy oldalon belül is navigáljanak. A hivatkozásokat az <a> tag hozza létre, melynek legfontosabb attribútuma a href (Hypertext Reference). A href attribútum adja meg a cél URL-jét.

Például, a következő kód egy hivatkozást hoz létre a Google keresőre:

<a href="https://www.google.com">Látogass el a Google-re!</a>

A <a> tag tartalmazhat szöveget, képet vagy bármilyen más HTML elemet, amely kattinthatóvá válik.

A href attribútum értéke lehet abszolút vagy relatív URL.

Az abszolút URL egy teljes webcímet tartalmaz, beleértve a protokollt (pl. https://), a domaint (pl. www.google.com) és a teljes elérési utat a szerveren.

Példa abszolút URL-re:

<a href="https://www.example.com/pages/about.html">Rólunk</a>

Ezzel szemben a relatív URL a jelenlegi oldalhoz képest adja meg a cél elérési útját. Relatív URL-eket akkor használunk, ha a hivatkozás ugyanazon a webhelyen belülre mutat.

Példák relatív URL-ekre:

  • <a href="about.html">Rólunk</a> (ugyanabban a könyvtárban)
  • <a href="images/logo.png">Logo</a> (egy „images” könyvtárban)
  • <a href="../contact.html">Kapcsolat</a> (egy könyvtárral feljebb)

A relatív URL-ek használata előnyösebb lehet, mivel kevésbé érzékenyek a webhely domainnevének változására. Ha a webhelyet egy másik domainre helyezzük át, az abszolút URL-eket frissíteni kell, míg a relatív URL-ek automatikusan működni fognak.

A <a> tag rendelkezik egyéb attribútumokkal is, például a target attribútummal, amely meghatározza, hogy a hivatkozás melyik ablakban vagy fülön nyíljon meg. A target="_blank" attribútum például egy új ablakban vagy fülön nyitja meg a hivatkozást.

Képek beillesztése HTML-ben: Az tag és az attribútumok (src, alt, width, height)

A HTML segítségével képeket is beilleszthetünk a weboldalainkba. Ehhez az <img> taget használjuk. Az <img> tag egy üres tag, ami azt jelenti, hogy nincs záró tagje. A kép megjelenítéséhez a tagnek szüksége van néhány attribútumra.

A legfontosabb attribútum a src (source), amely a kép forrását, azaz a kép URL-jét adja meg. Ez az URL mutathat egy helyi fájlra (ugyanazon a szerveren, mint a HTML fájl), vagy egy külső weboldalra.

Például:

<img src=”kepek/logo.png” alt=”Cég Logo”>

Ebben a példában a „kepek” mappában található „logo.png” fájlt szúrjuk be. Az alt attribútum alternatív szöveget ad meg a képhez. Ez a szöveg akkor jelenik meg, ha a kép valamilyen okból nem tölthető be, vagy ha a felhasználó képernyőolvasót használ. A jó alt szöveg segít a felhasználóknak és a keresőmotoroknak megérteni, hogy mi van a képen.

A width és height attribútumokkal a kép szélességét és magasságát adhatjuk meg pixelekben. Bár a CSS is használható a képek méretezésére, ezek az attribútumok segíthetnek abban, hogy a böngésző előre lefoglalja a helyet a kép számára, mielőtt az betöltődne, ami javíthatja az oldal betöltési sebességét.

Például:

<img src=”kepek/banner.jpg” alt=”Weboldal Banner” width=”800″ height=”200″>

Ebben az esetben a „banner.jpg” kép 800 pixel széles és 200 pixel magas lesz.

Fontos, hogy a width és height attribútumok arányosan változtassák a kép méretét. Ha csak az egyiket adjuk meg, a másik automatikusan úgy lesz beállítva, hogy a kép ne torzuljon. Ha mindkettőt megadjuk, de az arány nem megfelelő, a kép torzulhat.

A <img> tag használata kulcsfontosságú a vizuálisan vonzó és informatív weboldalak létrehozásához. A megfelelő attribútumok használatával biztosíthatjuk, hogy a képek megfelelően jelenjenek meg, és hozzáférhetőek legyenek minden felhasználó számára.

Táblázatok létrehozása HTML-ben: A

,

,

és

tagek
A 

<th> tag kiemeli a táblázat fejlécét HTML-ben.” /><figcaption>A </p>
<table> tagben a </p>
<th> fejléccellákat definiál, amelyek alapból félkövérek és középre rendezettek.</figcaption></figure>
<p>A HTML lehetővé teszi táblázatok létrehozását az adatok strukturált megjelenítésére. A táblázatok alapvető elemei a <code><table></code>, <code><tr></code>, <code><td></code> és <code><th></code> tagek.</p>
<p>A <code><table></code> tag a <strong>táblázat konténere</strong>. Minden táblázatot ezzel a taggel kell kezdeni és zárni. Ez határozza meg a táblázat határait a weboldalon.</p>
<p>A <code><tr></code> tag a <strong>táblázat egy sorát</strong> jelöli. Minden sor a <code><table></code> tag-en belül helyezkedik el. Egy táblázat több <code><tr></code> tag-et is tartalmazhat, attól függően, hogy hány sorra van szükség.</p>
<p>A <code><td></code> tag a <strong>táblázat egy celláját</strong> jelöli, amely adatokat tartalmaz. Minden cella egy <code><tr></code> tag-en belül helyezkedik el. A <code><td></code> tag-ekbe kerülnek a tényleges adatok, mint például szöveg, számok vagy képek.</p>
<p>A <code><th></code> tag is egy <strong>táblázat celláját</strong> jelöli, de a különbség a <code><td></code> tag-hez képest az, hogy a <code><th></code> tag általában a <strong>fejléccellákhoz</strong> használatos. A böngészők általában <strong>félkövérré és középre igazítva</strong> jelenítik meg a <code><th></code> tag tartalmát, hogy kiemeljék a táblázat oszlopainak vagy sorainak címét.</p>
<p>Például:</p>
<blockquote><p>A táblázatok a <code><table></code>, <code><tr></code>, <code><td></code> és <code><th></code> tagek hierarchikus elrendezésén alapulnak, ahol a <code><table></code> a legfelső szint, a <code><tr></code> a sorokat, a <code><td></code> és <code><th></code> pedig a cellákat definiálják.</p></blockquote>
<p>A táblázatok megjelenését CSS segítségével lehet finomhangolni. Például beállíthatók a szegélyek, a cellák közötti távolság, a betűszín és a háttérszín.</p>
<p>A táblázatok <em>nem</em> használhatók az oldal elrendezésére. Erre a célra a CSS a megfelelő eszköz.</p>
<p>A <code><table></code> tag-nek vannak attribútumai, bár sokuk elavultnak számít. A <code>border</code> attribútum például a táblázat szegélyének vastagságát állította be, de ezt ma már CSS-el javasolt megtenni.</p>
<h2 id=

Űrlapok létrehozása HTML-ben: A

tag és a különböző input típusok (text, password, radio, checkbox, submit)

A HTML űrlapok kritikus fontosságúak a weboldalak felhasználókkal való interakciójához. Lehetővé teszik a felhasználók számára adatok bevitelét, amelyeket aztán a szerver feldolgozhat. Az űrlapok létrehozásának alapja a <form> tag, mely magába foglalja az összes űrlapmezőt és a küldéshez szükséges információkat.

A <form> tag két fontos attribútummal rendelkezik: action és method. Az action attribútum határozza meg, hogy az űrlap elküldésekor melyik URL-re kerüljenek az adatok. A method attribútum pedig azt, hogy milyen HTTP metódussal (általában GET vagy POST) történjen az adatok elküldése. A POST metódus biztonságosabb a felhasználói adatok szempontjából, mivel az adatokat a kérés törzsében küldi el, nem pedig az URL-ben.

Az űrlapokon belül különböző <input> típusok állnak rendelkezésünkre a felhasználói adatok gyűjtésére:

  • text: Egy egyszerű szövegmező, melybe a felhasználó bármilyen szöveget beírhat. Például név, cím, stb.
  • password: Szövegmező, melyben a beírt karakterek csillagokkal vagy pontokkal vannak helyettesítve a biztonság érdekében. Jelszavak megadására használatos.
  • radio: Választógombok csoportjának egy eleme. A felhasználó csak egyet választhat ki a csoportból. A name attribútummal azonos csoportba kell őket sorolni.
  • checkbox: Jelölőnégyzet. A felhasználó több jelölőnégyzetet is kiválaszthat egy csoportból.
  • submit: Gomb, mely az űrlap elküldését kezdeményezi.

Egy példa az <input> tag használatára:


<form action="/feldolgozo" method="post">
  <label for="nev">Név:</label><br>
  <input type="text" id="nev" name="nev"><br><br>

  <label for="jelszo">Jelszó:</label><br>
  <input type="password" id="jelszo" name="jelszo"><br><br>

  <p>Nem:</p>
  <input type="radio" id="ferfi" name="nem" value="ferfi">
  <label for="ferfi">Férfi</label><br>
  <input type="radio" id="no" name="nem" value="no">
  <label for="no">Nő</label><br><br>

  <input type="checkbox" id="elfogad" name="elfogad" value="igen">
  <label for="elfogad">Elfogadom a felhasználási feltételeket</label><br><br>

  <input type="submit" value="Küldés">
</form>

A <label> tag használata ajánlott az űrlapmezőkhöz, mert javítja a hozzáférhetőséget. A for attribútummal összekapcsolhatjuk a címkét a megfelelő <input> mezővel az id attribútum segítségével.

Az űrlapok tervezésekor érdemes figyelmet fordítani a felhasználói élményre, a validációra (az adatok helyességének ellenőrzésére) és a biztonságra.

Az űrlapok validálása történhet kliens oldalon (JavaScript segítségével) és szerver oldalon is. A kliens oldali validáció gyorsabb visszajelzést ad a felhasználónak, míg a szerver oldali validáció elengedhetetlen a biztonság szempontjából.

HTML5 szemantikus elemek:

,

A HTML5 bevezetésével a szemantikus elemek jelentős hangsúlyt kaptak a webfejlesztésben. Ezek az elemek strukturális jelentést hordoznak, segítve a böngészőket és a keresőmotorokat a tartalom értelmezésében. A <article>, <aside>, <nav>, <header>, <footer> és <section> elemek mind hozzájárulnak a weboldal jobb szervezéséhez és akadálymentesítéséhez.

Az <article> elem önálló tartalmi egységet jelöl, amely önmagában is értelmezhető. Például egy blogbejegyzés, egy újságcikk vagy egy fórum hozzászólás mind megfelelő lehet egy <article> elembe. Egy oldal több <article> elemet is tartalmazhat.

Az <aside> elem a fő tartalomhoz kapcsolódó, de attól elkülönülő információkat tartalmazza. Ez lehet egy oldalsáv, egy hirdetés, vagy egy kapcsolódó cikkek listája. Az <aside> tartalma kiegészíti a fő tartalmat, de nem feltétlenül elengedhetetlen annak megértéséhez.

A <nav> elem a navigációs linkek csoportját jelöli. Fontos, hogy nem minden linkcsoportot kell <nav> elembe tenni, csak azokat, amelyek a fő navigációt képviselik. Például egy menüsor vagy egy tartalomjegyzék ideális lehet a <nav> elembe.

A <header> elem egy szakasz bevezető részét jelöli. Általában tartalmazza a címet, a logót, és egyéb bevezető információkat. A <header> elem egy <article>, <section> vagy akár a teljes <body> elem elején is elhelyezkedhet.

A <footer> elem egy szakasz záró részét jelöli. Gyakran tartalmazza a szerzői jogi információkat, a kapcsolati adatokat, vagy a kapcsolódó linkeket. Hasonlóan a <header> elemhez, a <footer> is elhelyezkedhet egy <article>, <section> vagy a teljes <body> elem végén.

A <section> elem egy tematikus csoportosítást jelöl a tartalmon belül. Egy weboldalon több <section> is lehet, és mindegyik egy külön témakört fed le. A <section> elemnek általában van egy címe (<h1><h6> tag). Például egy bemutatkozó oldal felosztható „Bemutatkozás”, „Szolgáltatások” és „Kapcsolat” szekciókra.

A szemantikus elemek használata nem csak a kód olvashatóságát javítja, hanem a keresőoptimalizálásban (SEO) is segíthet. A keresőmotorok jobban tudják értelmezni a weboldal tartalmát, ha az megfelelően van strukturálva szemantikus elemekkel.

Példa a használatukra:


<article>
  <header>
    <h2>A legújabb blogbejegyzés</h2>
    <p>Írta: Szerző Neve, Dátum</p>
  </header>
  <p>A bejegyzés tartalma...</p>
  <aside>
    <h3>Kapcsolódó cikkek</h3>
    <ul>
      <li><a href="#">Cikk 1</a></li>
      <li><a href="#">Cikk 2</a></li>
    </ul>
  </aside>
  <footer>
    <p>Hozzászólások (0)</p>
  </footer>
</article>

HTML5 média elemek:

A HTML5 szabvány jelentős előrelépést hozott a multimédiás tartalmak weboldalba ágyazásában. A <video> és <audio> elemek lehetővé teszik, hogy videókat és hangfájlokat közvetlenül a HTML kódban helyezzünk el, anélkül, hogy külső beépülő modulokra, például a Flash-re kellene hagyatkoznunk.

A <video> elem a videó tartalmak megjelenítésére szolgál, míg az <audio> elem a hangfájlok lejátszására.

Mindkét elem számos attribútummal rendelkezik, amelyekkel szabályozhatjuk a lejátszás módját és a megjelenést.

Néhány fontos <video> attribútum:

  • src: A videó fájl URL-je.
  • controls: Megjeleníti a lejátszás vezérlőit (lejátszás, szünet, hangerő, stb.).
  • width és height: A videó megjelenítési méretei.
  • autoplay: A videó automatikusan elindul, amint betöltődik az oldal.
  • loop: A videó folyamatosan ismétlődik.
  • muted: A videó alapértelmezetten némítva van.
  • poster: Egy kép, amely a videó helyén jelenik meg, amíg a felhasználó el nem indítja a lejátszást.

A <audio> elem hasonló attribútumokkal rendelkezik, de néhány eltérés van:

  • src: A hangfájl URL-je.
  • controls: Megjeleníti a lejátszás vezérlőit.
  • autoplay: A hangfájl automatikusan elindul.
  • loop: A hangfájl folyamatosan ismétlődik.
  • muted: A hangfájl alapértelmezetten némítva van.

A <source> elemet a <video> és <audio> elemeken belül használhatjuk, hogy különböző formátumú fájlokat adjunk meg. Ez biztosítja, hogy a tartalom a lehető legtöbb böngészőben lejátszható legyen. Például:

<video controls>
  <source src="video.mp4" type="video/mp4">
  <source src="video.webm" type="video/webm">
  Böngésződ nem támogatja a videó lejátszást.
</video>

Ebben a példában a böngésző megpróbálja lejátszani az MP4 fájlt. Ha ez nem sikerül, akkor megpróbálja a WebM fájlt. Ha egyik sem működik, akkor a „Böngésződ nem támogatja a videó lejátszást.” üzenet jelenik meg.

HTML entitások: Speciális karakterek megjelenítése (pl.  , <, >)

Az HTML entitások biztosítják a speciális karakterek helyes megjelenítését.
A HTML entitások segítségével speciális karakterek, például <, > vagy szóközök biztonságosan jeleníthetők meg.

A HTML-ben a HTML entitások kulcsszerepet játszanak a speciális karakterek helyes megjelenítésében. A böngészők ugyanis bizonyos karaktereket, mint például a kisebb mint (<) és a nagyobb mint (>) jelet, HTML kódként értelmeznek. Ezért, ha ezeket a karaktereket egyszerű szövegként szeretnénk megjeleníteni a weboldalon, entitásokat kell használnunk.

Például, a < entitás a kisebb mint (<) jelet, a > pedig a nagyobb mint (>) jelet reprezentálja. A & entitás az és (&) jelet, a " pedig a dupla idézőjelet („) jeleníti meg.

Egy másik gyakran használt entitás a  , ami a nem törhető szóközt jelenti. Ezt akkor használjuk, ha azt szeretnénk, hogy két szó között a szóköz ne törje meg a sort, azaz a két szó mindig egymás mellett maradjon.

A HTML entitások használata elengedhetetlen a szabványos és helyes HTML kód létrehozásához, mivel biztosítják, hogy a weboldalunkon a speciális karakterek helyesen és konzisztensen jelenjenek meg minden böngészőben.

A karakterkódok használatával elkerülhetjük a félreértéseket és biztosíthatjuk a weboldalunk szövegének helyes értelmezését.

HTML attribútumok részletesen: class, id, style, title, és a data- attribútumok

A HTML attribútumok kulcsfontosságúak a weboldalak szerkezetének és megjelenésének finomhangolásában. Nézzük meg a leggyakrabban használtakat:

A class attribútum segítségével CSS osztályokat rendelhetünk HTML elemekhez. Ez lehetővé teszi, hogy ugyanazokat a stílusokat alkalmazzuk több elemre is, ezzel jelentősen egyszerűsítve a CSS kódunkat. Például:

<p class="kiemelt-szoveg">Ez egy kiemelt szöveg.</p>

Az id attribútum egy egyedi azonosítót rendel egy HTML elemhez. Az id attribútumot használhatjuk a JavaScriptben az elem eléréséhez, vagy a CSS-ben a stílusok alkalmazásához. Fontos, hogy egy oldalon belül minden id értéknek egyedinek kell lennie.

A style attribútum lehetővé teszi a inline CSS stílusok alkalmazását. Bár kényelmes lehet gyors stílusváltoztatásokhoz, általában nem ajánlott a használata, mivel nehezíti a CSS karbantartását. A legjobb gyakorlat a CSS fájlok használata a stílusok definiálására.

A title attribútum egy tanácsot vagy leírást ad az elemhez. Amikor az egérmutató az elem fölé kerül, a böngésző megjeleníti a title attribútum értékét egy kis felugró ablakban. Ez hasznos lehet a felhasználók számára, hogy további információkat kapjanak az elemről.

A data-* attribútumok lehetővé teszik egyéni adatokat tárolni a HTML elemekben. Ezek az adatok nem befolyásolják a megjelenést, de a JavaScript használatával elérhetők és felhasználhatók. A data-* attribútumok nagyszerűek, amikor az oldal viselkedését szeretnénk befolyásolni anélkül, hogy a HTML szerkezetét megváltoztatnánk.

A HTML attribútumok segítségével gazdagíthatjuk a HTML elemeket, lehetővé téve a CSS és JavaScript számára, hogy hatékonyan manipulálják az oldalt.

Például:

<div data-termek-id="12345" data-termek-nev="Laptop">Termék információk</div>

Ezek az attribútumok együttműködve teszik lehetővé a weboldalak interaktív és felhasználóbarát működését. A megfelelő attribútumok használata elengedhetetlen a jól strukturált és könnyen karbantartható weboldalak létrehozásához.

A HTML és a CSS kapcsolata: Stílusok alkalmazása a HTML elemekre

A HTML a tartalom strukturálására szolgál, míg a CSS (Cascading Style Sheets) a megjelenésért felelős. A CSS segítségével a HTML elemek stílusát definiálhatjuk, mint például a színeket, betűtípusokat, margókat és elrendezést.

A CSS alkalmazásának többféle módja létezik:

  • Inline stílusok: Közvetlenül a HTML elemben, a style attribútummal.
  • Belső stíluslap: A <style> tagben a <head> szekcióban.
  • Külső stíluslap: Egy külön .css fájlban, amelyet a <link> taggel kapcsolunk a HTML dokumentumhoz. Ez a leggyakoribb és legajánlottabb módszer.

A CSS lehetővé teszi, hogy a HTML tartalmát elválasszuk a megjelenítéstől, így a weboldal karbantartása és frissítése sokkal egyszerűbbé válik.

A CSS szabályok szelektorokból és deklarációkból állnak. A szelektor meghatározza, hogy mely HTML elemekre vonatkozik a stílus, a deklaráció pedig a stílus tulajdonságát és értékét adja meg.

Például:

p {
  color: blue;
  font-size: 16px;
}

Ez a CSS szabály minden <p> elem szövegét kékre színezi és 16 képpontos betűméretet állít be.

A HTML és a JavaScript kapcsolata: Interaktív elemek és dinamikus tartalom

A HTML önmagában egy statikus nyelv, ami azt jelenti, hogy a weboldal tartalma betöltés után nem változik. Az interaktivitás és a dinamikus tartalom megjelenítéséhez a JavaScript nyelvre van szükség.

A JavaScript kód beépíthető a HTML dokumentumba <script> tagekkel, vagy hivatkozhat külső .js fájlokra. Ezáltal a JavaScript képes manipulálni a HTML elemeket, például megváltoztatni a tartalmukat, stílusukat, vagy attribútumaikat.

A HTML biztosítja a weboldal szerkezetét, a JavaScript pedig életet lehel bele.

Például, egy gombra kattintva a JavaScript függvény futhat le, ami frissíti a weboldalon megjelenő adatokat, animációt indít, vagy új tartalmat tölt be a szerverről.

Néhány példa a HTML és JavaScript együttműködésére:

  • Űrlapok validálása (például a felhasználó által megadott e-mail cím formátumának ellenőrzése).
  • Dinamikus menük és navigációs elemek létrehozása.
  • Kép galériák és diavetítések megjelenítése.
  • AJAX technológia használata, ami lehetővé teszi a weboldal részleges frissítését a teljes oldal újratöltése nélkül.

A DOM (Document Object Model) kulcsfontosságú szerepet játszik ebben a kapcsolatban. A DOM egy fa struktúra, ami a HTML dokumentumot reprezentálja. A JavaScript a DOM-on keresztül éri el és módosítja a HTML elemeket.

HTML validáció: A kód helyességének ellenőrzése és a W3C Validator

A W3C Validator segít hibamentes és szabványos HTML kódot írni.
A W3C Validator segít biztosítani, hogy a HTML kód megfeleljen a szabványoknak és hibamentes legyen.

A HTML kód helyességének ellenőrzése, vagyis a validáció kulcsfontosságú a weboldalak megbízhatósága és a böngészők közötti konzisztens megjelenés szempontjából. A validáció során a HTML dokumentumot egy szabványos HTML specifikációval vetjük össze, hogy feltárjuk az esetleges hibákat és eltéréseket.

A W3C Validator (hivatalos nevén: Nu Html Checker) egy ingyenes online eszköz, amelyet a World Wide Web Consortium (W3C) fejlesztett ki. Ennek az eszköznek a segítségével ellenőrizhetjük, hogy a HTML kódunk megfelel-e a W3C által meghatározott szabványoknak. A validátor képes feltárni a szintaktikai hibákat, helytelenül használt tageket, hiányzó attribútumokat és egyéb problémákat.

A valid HTML kód biztosítja, hogy a weboldalunk a lehető legtöbb böngészőben és eszközön helyesen jelenjen meg, és megfelelően működjön.

A validáció nem csak a megjelenés szempontjából fontos. A keresőmotorok (például a Google) is előnyben részesítik a valid HTML kóddal rendelkező weboldalakat, ami javíthatja a keresőoptimalizálást (SEO).

A W3C Validator használata egyszerű: bemásolhatjuk a HTML kódot, feltölthetjük a HTML fájlt, vagy megadhatjuk a weboldal URL-jét. Az eszköz ezután elemzi a kódot, és részletes jelentést ad a talált hibákról és figyelmeztetésekről. A hibaüzenetek pontosan megmutatják a hiba helyét és okát a kódban, ezzel segítve a javítást.

SEO alapok HTML-ben: A meta tag-ek és a tartalom optimalizálása a keresőmotorok számára

A HTML kulcsszerepet játszik a keresőoptimalizálásban (SEO). A keresőmotorok, mint a Google, a HTML kód alapján értelmezik a weboldal tartalmát. Ezért elengedhetetlen a HTML helyes használata a jobb helyezés eléréséhez.

A meta tag-ek a <head> szekcióban található elemek, amelyek információt szolgáltatnak a weboldalról a keresőmotoroknak. A legfontosabbak közé tartozik a <meta name="description">, amely a weboldal rövid leírását tartalmazza. Ez a leírás megjelenhet a keresési eredmények között, ezért kulcsfontosságú, hogy vonzó és releváns legyen.

Egy másik fontos meta tag a <meta name="keywords">, bár a Google már nem használja ezt a rangsoroláshoz. Azonban más keresőmotorok még figyelembe vehetik, ezért érdemes releváns kulcsszavakat megadni.

A tartalom optimalizálása a HTML-ben azt jelenti, hogy a szöveg releváns kulcsszavakat tartalmaz, és a <h1>, <h2>, <h3> stb. címsorok hierarchikus rendben vannak használva.

A képek alt attribútuma is fontos SEO szempontból. Az alt attribútum lehetővé teszi, hogy a keresőmotorok megértsék a kép tartalmát, és releváns kulcsszavakkal is ellátható.

A belső linkek (linkek a weboldal különböző oldalai között) szintén segítenek a keresőmotoroknak a weboldal struktúrájának megértésében. A <a href=""> tag-ek használata a belső linkekhez elengedhetetlen.

A HTML akadálymentesítése (accessibility): Hogyan tegyük a weboldalt használhatóvá mindenki számára

A HTML akadálymentesítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a weboldalakat mindenki, beleértve a fogyatékkal élőket is, használhassa. Ez nem csupán etikai kérdés, hanem a weboldal hatékonyságát is növeli.

Számos módon tehetjük a HTML kódot akadálymentessé:

  • Alternatív szövegek (alt attribútum): A képekhez adjunk leíró alternatív szöveget. Ez lehetővé teszi a képernyőolvasók számára, hogy a képek tartalmát közöljék a látássérültekkel.
  • Megfelelő címkék (label tag): Az űrlapok mezőinek adjunk egyértelmű címkéket, amelyek a mezők funkcióját írják le. A label tag a for attribútummal kapcsolódjon a megfelelő input elemhez.
  • Szerkezetes tartalom (heading tagek): Használjunk h1-től h6-ig terjedő heading tageket a tartalom hierarchikus felépítéséhez. Ez segít a felhasználóknak és a keresőmotoroknak is megérteni az oldal struktúráját.
  • ARIA attribútumok: Az ARIA (Accessible Rich Internet Applications) attribútumok segítségével dinamikus tartalmakat és komplex vezérlőket tehetünk akadálymentessé.

Az akadálymentesség nem egy egyszeri feladat, hanem egy folyamatos törekvés.

A színkontraszt is kritikus fontosságú. Biztosítsuk, hogy a szöveg és a háttér között megfelelő kontraszt legyen, hogy a látássérültek és a színtévesztők is könnyen el tudják olvasni a tartalmat.

A billentyűzetes navigáció lehetővé tétele szintén elengedhetetlen. A felhasználóknak képesnek kell lenniük a weboldal összes funkciójának használatára csak a billentyűzet segítségével.

A HTML szemantikus elemeinek (<article>, <nav>, <aside>, <header>, <footer>) használata javítja a weboldal struktúráját és akadálymentességét. Ezek az elemek egyértelműen definiálják a tartalom részeit.

Gyakori HTML hibák és azok elkerülése

Gyakori hiba a lezáratlan tag és a helytelenül beágyazott elem. Ezek a böngészőben váratlan eredményekhez vezethetnek.

Kerüld a felesleges tag-ek használatát, mert azok lassíthatják az oldal betöltését!

Mindig ellenőrizd a kódodat validátorral!

Share This Article
Leave a comment

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük