Számítástechnika
MP3

Az MP3 talán napjainkban az egyik legnépszerûbb veszteségesen tömörítõ hangformátuma, melyet 1991-ben szabványosítottak. Az audio forrást úgy tömöríti, hogy az emberi fül számára kevésbé fontos részeket kivágja.

MPEG Audio Layer-3, vagy ismertebb nevén az MP3 talán napjainkban az egyik legnépszerûbb veszteségesen tömörítõ hangformátum, melyet 1991-ben szabványosítottak. A PCM audio forrást úgy tömöríti, hogy az emberi fül számára kevésbé fontos részeket kivágja. A tömörítési eljárása sajnos minden esetben hallható veszteséggel is jár az eredeti hanganyaghoz képest, melyet rendszeritn figyelmen kívül hagynak a felhasználók az MP3 file kis mérete miatt. Valamint a jó hangminőségű és igazán teljes zenei élményt nyújtó formátumok és megoldások iránti igény mára szinte teljesen eltünt.   A legjobb MP3 file 384 kbit/s minőségű, míg egy szabványos audio CD 1400 kbit/s minõségû zenét tartalmaz. Az MP3 fileok lehetséges bitrátái és mintavételezési frekvenciái a következõk: 32, 40, 48, 56, 64, 80, 96, 112, 128, 160, 192, 224, 256 és 320 kbit/s bitráta, és a rendelkezésre álló mintavételezési frekvenciák: 32, 44.1 and 48 kHz. 44.1 kHz A szabályos bitrátájú tömörítési eljárások mellett léteznek még az úgynevezett VBR vagyis Variable Bit Rate MP3 file-ok, melyeknél a file-on belül dinamikusan változik a tömörítés mértéke, az adott hangrészlet összetettségétől függően.     Nem szabványos kódoló algoritmusokkal, mint a LAME kódoló lehetséges 640 kbit/s bitrátával rendelkező állományokat is létrehozni, bár ezeket nagyon kevés program támogatja.


Létrehozva: - 2008-03-20 23:25:25
A cikkhez tartozó képek
Nincsenek további képek.

További friss bejegyzések a kategóriából